Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-09 / 41. szám

1913. október 9. MAGYAR PAIZS 3. é'des öreg hitvestársa és csendesen mondta: — Menj! Éls amikor a kocsi az álloiaáshoz vitte Széky Barnabást, kirobogott az öreg kúria kőkapuján, a nagyasszony könyörgő hangon kiáltott az ura után: — De ne bántsd azt a fiút! IIA pesti nagy bérház harmadik -emeleti folyósóján Széky Barnabás keserves felfohászkodással csavargatta johbra-balra kemény nyakát, hogy meglássa azt az ajtószámot, ahol a fiára ráakad. Végre ráakadt. Egy kicsit elfogultan, bizonyos szorongással ütötte meg a kilincset, de az ajtó zárva volt. Valaki belülről kinyitotta. Széky Barnabás zavartan hátrált meg. Egy fiatal leány állott előtte. — Engedelmet, tán rossz helyen járok, — dünnyögte. — Kit tetszik keresni? — Széky Miklóst. — Itt lakik. Sfceky Barnabás csodálkozva nézett a leányra. — Itt? — mondotta érthetetlenül és belépett. A leány félszegen, bizonytalanul állot.t elébe. — De most nincs itt. Csak később jő haza. Széky Barnabás kedvtelve nézte a leányt, akinek gyermekarezát pirosra festette a zavar éé jókedvűen mondta: — Nem baj. Megvárom. Én az apja vagyok, A leány elsikoltotta magát. Halotthalvány lett és reszketve, félve nézett az ajtó felé. Látszott rajta, hogy legjobban szeretett volna elfutni. Széky Barnabás valami különös elfogódottságot érzett, Sajnálta a leányt, aki ugy megrettent tőle és szelíd hangon mondta: — Ne, no, bát olyan ijesztő vagyok én? A leány karikára nyílt, félénk szemekkel nézett az öregre. Könny ragyogott a pilláján s mikor az öreg, hogy jobban megnyugtassa, megsimogatta a haját, hirtelen görcsös szeretettel ragadta meg a simogató kezet és megcsókolta. Az öreg restelkedve húzta el a kezét. — Nem vagyok püspök, leányom — mondotta zavartan. A leány egyszerre megváltozott. Az öreg szelid hangjára mintha minden félelme elpárolgott volna, szeles és boldog gyermek lett, aki sietve húzta le a bundát az öregről és kedveskedve tessékelte be a szobába. — Ugye nagyon elfáradt? Hosszú volt az u», oh, hogyne! Istenem, tán meg is éhezett. Hiszen dél is van már, — csacsogott össze vissza. Mindjárt, mindjárt meglesz mindeD, mikorra megjön Miklós is . . . Ennél a mondatnál hirtelen elakadt a szava. Sötét pir futotta be az arczát s hirtelen kiszaladt a konyhába. Széky Barnabás bámulva nézett utánna. Valami nehéz, bizonytalan érzés fogta el. Oly készületlenül találta ez a különös, kusza helyzet, hogy békétlenkedésének csak ezzel a dünnyégéssel tudott kifejzést adni: — Ejnye, ejnye . . . Józan gondolkozású ember volt. Tisztában volt vele, hogy mit jelent ez a leány itt, a fia otthonában és becsületes lelke mélyén bizonyos háborgást érzett. Ördpgbe is ez a fiu veszettül csíhálfá a dolgát. Az öreg körülnézett. A lakás, amelybe jutott szegényes vplt. Az ablakokat azonban hófehér függönyök borították és a bútorok szinte ragyogtak a tisztaságtól. Meglátszott mindenen a gondos női kezek nyoma. Olyan kedves kis fészek volt a lakás, amelyben az ember önkénytelenül keresi a dalosmadarat, amely a báz boldogságáról dalol. A konybában csakugyan halkan dúdolni kezdett a leány. Széky Barabás szivét csendes melegség futotta át, a nyitva maradt ajtón kíváncsian nézett a konyhába. A leány ott sürgött-forgott a tűzhely körül. Fehér kötényében, a munkától kipirult lázas arczával olyan kedves látvány volt, hogy Széky Barnabás kezdte érteni a fiát. Ejnye már jöhetne is az a fiu. Az öreget újra elfogta az a oagy bizonytalantalanság. Mit csináljon most, ha megjö a fiu ? j Leszidja, korholja? Nehéz dolog. Nem teheti már a leány -miatt sem, akit nem bánthat meg. Szegény leány, talán nem is tehet róla, hogy ide jutott. .Egészen gyermek. Az a haszontalan kölyö-i bizonyára behálózta. Kívülről nyílt az ajtó. A fiu betoppant. A leány a konyhából elébe szaladt. Lázasan suttogta: — Nézd, ki van itt? — Apám'! — kiáltotta a fiu, de hirtelen meg^ állt a küszöbön. Az öreg felemelkedett. A szemöldökei összerándultak, de aztán csendesen mondta: — Jer, megölellek. Az anyádért . . . III. Ebéd után, amely kínos csendben telt el, az ; öreg azt mondta: | — Fiam, most jer velem, bejárjuk a várost, j A leány szemében egy könny jelent meg. i — De visszajönnek? ) Az öreg ránézett. Meghatotta a leány félelme j és hirtelen gyengeség fogta el. — Oh, hogyne gyermekem — mondotta — és megcsókolta a leány homlokát. A fiu elképedve nézte az idegent. A leány pedig kaczagott vidáman, boldogan és bohó kedvvel sürgölődött az öreg körül. Megindultak. A fiu szótlanul, szorongva haladt az öreg mellett, aki az utczán rákezdte: — Nagy bolondságot csináltál, fiam. Már most i mi lesz? A fiu hallgatott. — No jól van, én mondom hát meg, — j szólott az öreg. — Az anyádnak nem szabad ezt j megtudni.. A leány árva, a leányt leviszem í magammal. j — Mi? Mi az? — Riadt fel a fiu. Az öreg határozottan folytatta: — Leviszem az anyádhoz. A leány jó, derék. Te voltál a romlása, te adod vissza a becsületét. ^ Hazaviszem. És az anyád mellett tog élni addig, amíg te kész ember vagy. Az anyádnak azonban j nem szabad tudni a mostani dolgokról. Neki huzudunk. Azt mondjuk, a rokonaitól hoztuk el, ! akik nagyon szegények. Én is hazudom, — az anyádért. Akit megölne a valóság. Érted? A leányt én nem féltem. Az jó lélek, gyermek. S az anyád mellett még jobbá válik. Leviszem. A fiu csodálkozva hallgatta az apját, aztán tartózkodva jegyezte meg: — Felesleges. Hiszen én nem akarom feleségül venni azt a leányt. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg rend. tan. város polgármesterétől. 10454. 1913. Hirdetmény. Az 1875. évi XIV. t.-cz. végrehajtása, nemkülönben a köztisztaság fentartása, valamint * j kolera elleni védekezés tárgyában kiadott ren- j ! deletekre figyelemmel, a 7795. 1913. szám alatt i , kibocsátott tiltórendelkezések kiegészítéséül : elrendelem: i ' a) az élelmi czikkeket a legnagyobb tiszta- j sággal kell kezelni. b) Csakis jó, egészséges élelmi czikkeket szabad árusítani. Romlott vagy romlásnak indult élelmi czikkeket bárhol is tartani, gyűjteni avagy árusítani tilos. c) Csomagolásra kizárólag tiszta csomagolópapír használandó. Nyomtatványoknak, újságpapíroknak s bármiféle tisztátalan papírnak ily czélra való felhasználása szigiruan tiltatik, ilyeneket az elárusító helyen tartani nem szabad. d) Tilos az árukat a pusztáföldról, vagy szenyes ruháról és már fertőzött aljazatokról árusítani. E czélra tiszta és mosható állványokai, teljesen tiszta és száraz vásznakat, ponyvákat, deszkákat és gyékényeket kell használni. e) A testen hordott ruhadarabokkal, lópokróczokkál, vagy bármiféle tisztátalan takaróval tilos az élelmi czikkeket ~ letakarni, vagy ilyenekre azokat rárakni. f) Tejei, tejfelt és más folyékony tejtermékeket úgyszintén a vajat és túrót továbbá a savanyitott uborkát, káposztát, répát, a gyalulf tököt stb. fedett tiszta edényben kell árusítani'. A sajtot, kenyeret, zsömlyét, süteményt, továbbá a gyümölcsöt és czukorkaféléket gyakran változtatott mosott vagy tisztított fehér tüllel kell letakarni. Semmi körülmény között sincs megengedve azokat bármiféle ruhaneművel betakarni, puszta kézzel fogdosni, avagy kanalat bemártva kóstolgatni. A kóstolgatás a vevőknek saját kanalukra ráöntve van csak megengedve. g) Gyermek kocsikkal az elárusító helyekre jönni s ilyen kocsikbau élelmiszereket elszállítani szigorúan tilos. b) A szállító eszközöknek és talányoknak úgymint: kocsik, kézikocsik, szekerek, kosarak, vékák, ládáknak stb. tisztáknak kell lennök, Nem szabad az árukat kocsikban, szekerekben stb. szentiyes, nedves szalmára, vagy más tisztátalari alzatra rakni. Erre tiszta, száraz ponyvákat va^y gyékényeket kell használni. i) Az élelmiszerekkel ragályos vagy undort gerjesztő betegségben szenvedő, valamint szenynyes öltözetű egyének nem foglalkozhatnak. Tilos az élelmiczikkekre ráülni vagy feküdni és általá* Lan azokkal undort gerjesztő módon és olyképen bánni, hogy azok beszennyeződvén, az egészségre veszélyessé váljanak. Ezen okokból az áruk közé a kocsikba, szekerekbe beállni, reá térdelni stb. nem szabad. j) Tilos az áru helyeken ruhaneműt, vagy bármely ragálytterjesztö tárgy és csomagoló anyagot stb. tartani. Itt kizárólag az áruk s az árusításhoz szükséges tárgyak és eszközök tarthatók. Ezen rendelkezéseim be nem tartása vagy megszegése az 1876, IV. tcz. 7. § a értelmében kihágást képez s abban megjelölt büntetéssel sujtatik. A fentieken kivül ismételten figyelmeztetem a város közönségét az egyéb, a közegészségügyi törvényben, szabályrendeletekben a lakóházak, kutak kornyékének, udvaroknak tisztántartására előirt köztisztasági szabályok s védekezések betartására is. Zalaegerszeg, 1913 október 1. FÜLÖP, h. polgármester. Felbivást iafésnénk a Magyar Paizs olvasóihoz az előfizetések ügyében, de vannak pontos előfizetők s félünk, hogy megsértjük ezeket Pedig ezeket kérve kértük, ne vegyek magokra. Egy pár olyan is van, akik előre a jövő évre is megfizettek. Ezekhez ne szóljon a mi felhívásunk. De szóljon azokhoz, akik egy ket s több évről is hátralékban vannak. Vegyék ezek figyeembe, hogy itt a városban mindennap drágul minden, tehát a nyomdaköltség is. Emiatt tehát még kevésbé adhatjuk ingyen a lapot. Kérjük tehát, hogy októberben, ez uj évnegyed elején küldjék el a hátrálékot. Másik esetben ne vegyék rósz néven, ha postai megbízást küldünk. Egyébiránt elvbarátainknak októberben az elő, fizetés megújítását ajánljuk. A kiadóhivatal.