Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-25 / 39. szám

1913 szeptember 25. M A G Y A R PAIZS 3 más romlását. Egyik sem segit a másikon. Aki ismeri a kiskanizsai parasztot, tudja, mily szorgalmas nép ez. Vájjon az anyagi jólét utáni törekvés, egymás jóléte iránti féltékenység ölte ki belőle a felebaráti szeretetet ? Jó mód kis intelligencziával párosulva, többet árt, mint használ. • * * Mekkora kázust csinálnak a pesti lapok a keddi vasúti szerencsétlenségből. Mit lármáznak, hiszen ott legalább van sorompó. Tanuljanak tőlünk. Itt a Biró Márton-u'czai vasúti átjáró — sorompó nélkül. Mi ugyan nem lármázunk ezért. Igaz, hogy nem is történik szerencsétlenség, mert hogy egy éve elütött a mozdony egy tejeskocsit, most nyáron halálra gázolt egy embert, az csak nem olyan nagy dolog. Vigyázzon mindenki magára. Gondolom, ez a jelszava annak, akitől egy sorompó (elállítása függ. * * * Egyik közölt eset ugyancsak mázsás gorombaságokat váltott ki laptársunk mult heti nyilt-terében. Talán illenék reá felelni. Az a tápasztalatom, hogy az ember egyéniségének leghűbb tükre az irás. Innét van, hogy két nem egyenlő intelligencziáju ember vitájából mindig az intelligensebb húzza a rövidebbet, minél nagyobb kettőjük közt a távolság, annál durvább . támadást kell eltűrnie. Minthogy jelenben is áll az eset, ugy-e bolondság volna folytatnom a dolgot. Mennyire ide vág a közmondás : a kutya ugat, a karaván halad. Mi haladunk tovább s amit jónak látunk, azt a jövőben is leirjuk. Hanem nem hallgathat}m el, hogy valaminek nagyon örülök. Annak t. i., hogy nem hivnak Mukinak. Mi lenne akkor abban a nyílttéri közleményben? e. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg rend. tan. város polgármesterétől. 9813. 1913. Hirdetmény. A hadrakelt seregek sebesültjei sorsának javítása végett Genfben 1906. évi julius 6-án kötölt és a magyar szent korona országaira nézve 1908. évi szeptember 27 én hatályba lépett egyezmény 23. czikke szerint a sfehér alapon nyugvó Vörös Kereszt vagy Genfi Kereszt szavak sem béke, sem háború idején nem használhatók másra, mint arra, hogy védelmezzék és megjelöljék azokat az egészségügyi alakzatokat és intézeteket, továbbá azt a személyzetet és azokat az anyagszereket, amelyek az egyezmény védelme alá tartoznak*. Amennyiben tehát az egyezmény 18. és 27. czikkének figyelembe vételével kibocsátott 42521. K. M. 1913. sz. miniszteri rendelet kivételt meg Bem állapit, a fehér alapon nyugvó öt egyenlő vörös koczkából állló vörös kereszt jelképét, vagy ezzel összetéveszthető jelképet, továbbá a Vörös Kereszt, vagy Genfi Kereszt elnevezést különösen kereskedelmi czélból gyári vagy kereskedelmi jegyeken magánosok vagy oly társulatok, amelyeknek erre az egyezmény értelmében joguk nincsen, az 1913. évi szeptember 27. napjától kezdve nem használhatják. Akinek az a joga, hogy a Vörös Kereszt jelképét, vagy pedig a Vörös Kereszt, vagy a Genfi Kereszt elnevezést védjegyen használhassa, még nem járt le, az a jogát annak lejártáig gyakorolhatja. A Vörös Kereszt jelképével, vagy pedig a Vörös Kereszt, vagy Genfi Kereszt elnevezéssel ellátott áruk az 1913. évi szeptember 27. napjától kezdve csak ugy hozhatók forgalomba, vagy tarthatók üzletben eladás végett készletben, ha azokat a jogosultnak kérelmére az elsőfokú iparhatóság lebélyegezte. A lebélyegezés az iparhatóságnál kérelmezendő. A lebélyegezésért dij nem jár. ] Aki a Vörös Kereszt jelképét vagy pedig a i Vörös Kereszt, vagy Genfi Kereszt elnevezést i anélkül használja, hogy erre joga volna, vagy > lebélyegzés nélkül árukat forgalomba hoz, vagy i üzletében eladás végett készletben tart, kihágást | követ el s 200 koronáig terjedhető péazbünte| k'ssei büntetendő. i Zalaegerszeg rendezett tanácsú város tanácsától. 10026. 1913. II. Az építőipar különböző fokozatai, illetve ágai és ezzel kapcsolatosan a különböző építőiparosok i munkaköreinek meghatározása tárgyában a keresí kedelemügyi m. kir. miniszter ur a 16188.1884. | évi földm. és kereskedelemügyi rendelet 3. § a I első bekezdésének, valamint az 1896. évi 78000. \ számú rendeletnek hatályon kivül helyezésével f. évi julius 29 én kelt 32396. VI—a 913. számú azonnal hatályba lépett körrendeletével következőleg rendelkezett: 1. §• A kőmivesmosternek joga van bárhol olyan földszintes lakóházakat és gazdasági épületeket az építkezés teljes befejezéséhez szükséges iparos munkákkal együtt önállóan végrehajtani, melyeknél a legszélesebb épületszárny szélesség mérete — a két külső falvonal közét mérve — a 15 métert meg nem haladja s melyben a legszélesebb traktus-mélység fesztávola 6 méternél nem nagyobb. Ezeknél nagyobb épületeknél a kömivesmester csak a föld, kömives és elhelyező munkákat és ezeket is csak építőmester vezetése alatt végezheti. 2- §• Ácsmester bárhol faszerkezetű házak felépítését (mely alatt a favázas házak is értendők) a kapcsolatos összes más ipari munkákkal együtt és ezenkívül minden néven nevezendő ácsmunkát öuállóan végezhet 3. §. A kómivesiparos bárhol minden olyan javitó és tatarozó munkát önállóan végezhet, mely az épület szerkezeti részét nem érinti és amelyekhez földszintnél magasabb állványok felállítása nem szükséges. Jogosítva van továbbá nagyközségekben és kisközségekben egyszerű szerkezetű földszintes, azaz egy legfeljebb két szobából, konyhából és kamrából álló egyenes sorú pinczenélküli lakóhazakon és gazdasági épületeken, amelyeknél az épület szélessége, vagyis a külső szerkezetifőfalak közötti fesztávolság 6 méternél nem nagyobb, az ácsmunka kivételével, a kőmives és egyéb ipari munkát önállóan végezni. Egyes vidékeken, ahol bizonyos tipus szerinti lakóházak épitése szokásos és általános, a kőmivesiparosok és kőmivesmesterek ilyenek építését végezhetik akkor is, ha azok a fent körülírt egyszerű szerkezetű lakóházaktól, illetve jelen rendeletem 1. § ában körülirt földszintes lakóházaktól eltérők is. Ács iparosnak joga van bárhol az épület szerkezetét nem érintő minden javitó és tatarozó munkát önállóan végezni, azonkívül nagy és kisközségekben oly földszintes épületeken előforduló ácsmunkát, amelynek építésére a kömives[ iparos jogosult, saját felelősségére végrehajtani, S végül bárhol padlókat, kerítéseket, kapukat, | ajtó és ablakfélfákat, sertés és hasonló ólakat j készíteni. | Ezen rendeletet az ipartestülettel az épitőiparo! sokkal valamint az épittetőkkel ezen hirdetmény ! utján közli a városi tanács. Zalaegerszeg reád. tan. város tanácsának, 1913 szeptember 15 én tartott ülésében. 10157. 1913. III. Az ázsiai kolera veszedelmére való tekintettel a lakosság egészségi állapotát fokozott éberséggel kell megfigyelni, miért is felhívom a város területén lakó orvosekat továbbá család• főket, vendégfogadósokat és mindazon lakásadókat, kiknél hasmenéssel és hányással kezdődő . megbetegedés vagy gyanús elhalálozás történik, j az 1876. XIV. t. cz. 7. § ábaa megszabott bün1 tetés terhe alatt a városi tiszti orvosnak és | rendőrkapitánynak haladéktalanul jelentsék be. | Továbbá minden városi lakósnak kötelességéj ben áll az, hogy addig, amig a vármegye területén egy községben sem állapíttatott meg kolerabetegség esete, mindenkit, aki a idegen vidékről érkezve nála megszáll, azután pedig amikor a kolerabetegség a vármegye valamely községében (puszta, major, lakott hely stb.) már megállapittatott, mindenkit, aki a vármegye más községéből nála megszállott, a rendőrkapitánynál { azonnal bejelentsen. Tekintettel arra, hogy misem mozdítja elő inkább a kolera csirák terjedését, mint a lakások körül az udvarban, kertben lerakott ürülék, amelyet a házi állatok (kutya, macska, szárnyasok) de lábával az ember maga is széthurczolhat és a lakásba beviheti, ez okból különösen a külvárosrészek és hegyi lakósokat kötelezem arra, hogy fedett árnyékszék gödröt készíttessenek haladéktalanul általában pedig a lakosságot, hogy az árnyékszékeket mésztejjel naponként megöntözzék, a családfőket és munkaadókat pedig a kihágási büntetötörvénykönyv 27. §-ára hivatkozással kötelezem, higy házuk népét arra szorítsák miszerint az árnyékszéket használják, mert ürüléket máshova, mint az árnyékszék gödrébe üriteni tilos. Az áinyékszékek és gödreik ugy legyenek berendezve, hogy házi állatok ne férhessenek azok tartalmához. A gyümölcsfélék leginkább alkalmasak lévén a kolera terjesztésére: figyelmeztetem a közönséget s különösen a kereskedőket, hogy kolera fertőzött községek vidékéről gyümölcsöt ne hozassanak, ne vásároljanak és altalában véve jól megfontolják, hogy hol szerezzék be gyümölcs szükségletüket. Zalaegerszeg, 1913 szeptember 17. FÜLÖP, h. polgármester. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitáDyi hivatala. 3503. kig. 1913. IV. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszegen a városban folyó évi junius hónapban 1 darab 10 koronás bankjegy találtatott. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalban átveheti. Zalaegerszeg, 1913 szeptember 17. SALAMON, h. rendőrkapitány. Heti hirek Helyiek. A mankásgfmnásiam ez évi előadásait október 7 én kedden este 8 órakor kezdjük meg. Az előadási napok kedd, szerda, csütörtökön, péntek, szombat este 8—9-ig. Az előadások tárgyai, magyar, földrajz, számtan, szabadkézi rajz ós mértani rajz. Felvételre jelentkezni lehet este az előadási órán. A régebbi hallgatók jelentkezésre magukkal hozzák leczkekönyvüket, Az előadások helye az állami főgimnázium. Nem lehet kellőleg hangsúlyozni, menuyire szüksége van az iparos és kereskedő ifjúságnak felhasználni az alkalmat az önképzésre, ismereteinek és műveltségének fejlesztésére. A jövő fogja megmuta'ni a küiömbséget a tanult és a tanu!a!laa iparos közt. Nem? csak társadalmi, de ipari téren is hasznát veszi mindenik, ha ismereteit fejleszti, önmagát műveli. Önmagának használ, aki az alkalmat felhasználni jelentkezik a munkásgimnázium hallgatójául.