Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-04 / 36. szám

__2 vány nélkül nem vállalhat bádogosipari munkát. Kobó János, cséplővállalkozó, Zalaszentmihálv: Gépész-, fűtő-, etető- és napszámos alkalmazottai hol biztositandók ? 3565. Vélemény: Az 1913. évi XX. t. cz. 2. §-a értelmében a gazdasági gépmunkások az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál biztositandók, csak a vizsgázott gépész jelentendő be a kerületi munkásbiztositó pénztárnál, mert ez az alkalmazott baleset és betegség esetére is az 1907. évi XIX. t. cz. alá tartozik. Filipics Fülöp, asztalosmester, Drávavásárhely: Műhelye balesetbiztosítási kötelezettség alá esik-e? 3591. Vélemény: Az 1907. évi XIX. t.-cz. 3. § ának 9. pontja szerint balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek az asztalosüzemek is, tekintet nélkül arra, hogy gépeket használnak evagysem. A törvény 37. §-a értelmében oly munkaadók, kik biztosítási kötelezettség alá eső üzemükben ötnél több munkást rendszerint nem alkalmaznak, biztosítási dijat kötelesek fizetni, A biztosítási dij minden egyes biztosított után évi három korona, mely teljesen a munkaadó terhe. Ez a dij a 43. §. értelmében a munkaadó által a betegsegélyezési járulékkal együtt heti vagy havi részletekben a kerületi munkásbiztositó pénztárba fizetendő be. Álsólendvai ipartestület: Gyári czégnek utazója ellen irányuló keresete ügyében az ipartestületi békéltető bizottság-e az illetékes hatóság? 3265. Vélemény: A részvénytársaságnak utazója ellen benyújtott keresete dolgában az ipartestületi békéltető-bizottság semmi esetre sem lehet illetékes, mert az ipartörvény 141. § a szerint a testületi békéltető bizottság csak a testület kötelékében álló munkaadók és segédszemélyzetük vitás ügyeiben járhat el, már pedig a felperes nem testületi tag és ily taggá nem is lehet. A testületi köteléken kívül álló munkaadó és alkalmazottja ügyeiben az elsőfokú iparhatóság hivatott eljárni. Igy magyarázza a törvény különben is világos rendelkezéseit a kereskedelemügyi m. kir. miniszter (25.178—1897), sót már a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter is (58.829-1885.) Tapolczai ipartestület: A női szabók ipartestületi kötelékébe tartoznak-e? 3388. Vélemény: A női szabóijtar képesítéshez kötött iparág lévén önálló űzői ipartestületi gróf orgyilkosságra vetemedik ? — jegyezte meg Pusztelnik őrnagy. — Másképpen lehetetlen megérteni, hogy ép az ö táborkarába furakodjék be. — Hátha azt akarja ezzel bebizonyítani, hogy maga is elitéli bátyja szereplését. — Akkor nem lett volna vele s nem esett volna vele egy fogságba. —• Lehet, hogy csak véletlenül volt vele s fogalma se volt arról, hogy bátyjánál hazaáruló kiáltványok vaunak. Mesebeszéd, — kaczagtak fel gúnyosan a tisetek, — erre a mágnásra nagyon vigyáznunk kell. A tisztikar túlnyomó többsége tényleg nagyon íeltünőnek találta Zichy gróf felkinálkozását s elhatározták, hogy folyton szemmel tartják. Jól tudták, hogy katonának háborúban tilos személyes ügy miatt párbajt vívni s ezért Gróf Zichy a csatazajban készül elégtételt venni rajta. Szeme közé akar nézni, mikor a halál véres szárnyai csapkodnak körülöttük, — mintegy istenitéletet akar kierőszakolni, vagy egy különös nemét az amerikai párbajnak ott a csatatéren, az ágyuk bömbölő zúgása, a golyók pattogása, a gránátok sivító tüzcsője között. Másnap reggel a kémszemlére küldött huszárMAGYAR PAIZ

S kötelékbe tartoznak, tekintet nélkül, hogy a női szabóiparos férfi e vagy nő. Nem tekinthető azonban a női szabóipar önálló űzőjének a varrónő, aki házhoz jár, továbbá női szabászati iskola vezetője, kinek fómüködése tanításból áll, nemkülönben az, aki a női szabóipart háziiparként üzi. Nezs deri m. kir. adóhivatal: A szöllőbírtokosok egyesületi tagkönyvei bélyegmentesek-e? 3176. Vélemény: A »Nyulasi szőlőbirtokosok egylete« alapszabályai szerint oly rendeltetéssel bir, mely kizárólag tagjai érdekeinek a képviseletére irányul. Ennélfogva az egyesület amaz önsegélyző egyesületek közé sorozandó, amelyeket az illetéki díjjegyzék 89. tételének XII. c) pontji felsorol s amelyek tagsági könyvei e szerint bélyegkötelezettség alá nem esnek. E véleményünket igazolja különben a gyakorlat is, mert a soproni és sopronmegyei szőlősgazdák hasonló czélu egyesületeit a pénzügyi hatóság szintén az önsegélyezési egyesületek sorába tartozónak tekinti. A nagjitó üveg. „Az egészségügyben régen az emberek védelmezték magukat a fenevadak, az oroszlánok, a farkasok, a hiénák, a tigrisek és a vizi és szárazföldi egyéb szörnyetegek ellen. Manapság ki fél ezektől

9 Manapság ezeknek érdekességük levalválódottoda,hogy ketreczbe zárják, tanítják és mutogatják a czivilizált világnak. Legföljebb jókedvű sportemberek kószálnak Afrikába vagy Indiába megkeresni a tigriseket vagy oroszlánokat, ha még vaunak, hogy ott sportszerűen egy kissé mu'assanak velük. Megszűnt a félel mességük. Ellenben a bacillusok minden neme milliárdnyi tömegekben folyton üldöz, ostromol és folyton kerget bennünket és az lett a ellenségünk, a mellyel nem tudunk, nem bírunk, a mely ellen nem tudunk fegyvert állítani, a mely milliónyi és billónyi sokaságával ugy eláraszt bennünket, hogy védtelenül állunk e tömeginvázióvai szemben." (Rákosi Jenő beszédéből.) A japán háború után megkérdezték Nogitól, hogy minek tulajdonítja a japánok győzelmét? A tábornok azt felelte, hogy az optikai esz közöknek. Ez a mondás jut eszünkbe most, mikor azt olvassuk, hogy szerte a hazában gazdasági egyesületek, munkásgimnáziumok, szabad lyceumok járőrök jelentették, hogy Dévényujfalunál ellenségre bukkantak. Görgei azonnal lóra pattant s Pusztelnik és Gróf Zichy Pál őrnagyok s néhány vezérkari tiszt kíséretében a Morva folyó hídjához vágtatott. A hídfő innenső felén megállottak. Túlról, a szemközt fekvő Schlosshof felől erős ágyulüz fogadta őket. A honvédek a hídfőtől jobbra és balra fedett állásból viszonozták a tüzelést. A sereg zöme az utczákon volt felállítva hosszú csatárlánczokban. Görgei végig lovagolt előttük. Zichy Pál mindig mellette nyargalt a folyó partján, a hidtól jobbra egy rozoga vámszedóház állott. Görgei emellett ugratott a hidra. Zichy utánna. Az ellenség alig volt tőlük százötven lépésnyire. Nagyszerű czélpontok az osztrákoknak ! Mindketten megállottak, szorosan egymás mellett és farkasszemet néztek az osztrák ágyuütegekkel, amelyekből szakadatlanul s bömbölő zúgással röppentek ki a tüz-sárkányok. A golyók jobbra balra jégesőként pattogtak körülöttük, leszakították az ócska vámház födelét, vastag darabokat tőitek le a falaiból s azok nagy port verve omlottak a földié. Hat és tizenkét fontos golyók csaptak a híd karfájára, a hídfőre s recsegve, ropogva hullottak 1913 szeptember 4. és más népművelő társaságok fölolvasásokat, előadásokat tartanak.' Az a meggyőződésünk, hogy ugy az iskolai nevelésünk, mint továbbképző intézményeink az optikai eszközök alkalmazása nélkül a kultura javára igazi hódításokat nem érnek el. Különösen a falvak népének tanításához elengedhetetlen szükség lenne a nagyító üvegre, a mit most, a kultura nagy vívmányainak idejében is, a parasztember csak hirböl ismer. A kulturának legnagyobb áldása az lenne, ha elsősorban az embert tudnók megmenteni, ha meg tudnók elózni a ragályos betegségeket, ha útját tudnók állani a pusztító járványoknak. Nagyító lencse nélkül a védekezés érdekében hozott törvények, rendeletek nem érnek többet az írott malasztnál. A tiszti orvosok rendelkezései és a szolgabirák büntetései a népet egyszer-másszor rábírják valami közegészségügyi cselekedetre, de sohasem győzik meg arról, hogy annak, a mit „az urak" elrendeltek, valami értelme is lenne. Itt van korunk legnagyobb problémája: a tüdóvész korlátozása. E betegségről kimutatják, hogy évenkint a nemzet testéből több embert ragad el, mint a mennyi holttetem borította a mohácsi síkot. A tüdóvész ellen igen dicséretre méltó mozgalom indult meg. Szanatórium-egyesületek, „Csak egy virágszálat" jelszavak, njságczikkek ezrei, az iskolában, a községházán, a korcsmákban, a hivatalokban, a vasúti kocsikban, a falragaszok százezrei figyelmeztetnek bennünket a tüdóvész veszedelmére. Leirják bőven, hogy a vészt szemmel nem látható baktérium okozza, a mely a heptikás ember megszáradt köpetéből a levegőbe jut s mindnyájunkat megfertőzhet. Ezt beszélhetik a magyar parasztnak, az ugyan el nem hiszi, de még sok iskolát végzett kaputos ember sem. Ha azonban minden iskolában volna egy górcső, amely alatt megmutatnák a tüdővésznek megfestett baktériumát, s ha a nép vezetői bebizonyítanák, hogy azok csakugyan a tüdővészes emberből származnak, akkor majd megszűnnék a fertőzés lehetőségében való, szinte kétségbeejtő, általános hitetlenség. Hogy az optikai eszközök népszerűsítésére milyen kevés történik, azt legjobban tanúsítja az, hogy sem Ón, kedves olvasó, sem más százezren, nem láttuk soha nagyító üveg alatt még a nevezetesebb lertőzö betegségek bakteriule a megperzselt, leszakított forgácsok. Gránátok sivítottak a fejük fölött és szétpattanva egy szétrobbant meteor tüzkígyóiként siklottak el mellettük pokoli sustorgással, de ók nem mozdultak. Az osztrákok erősen látcsövezték őket, majd kezükkel mutogattak rájuk s integettek a katonáknak, hogy vegyék czélba a vakmerőket. Erre golyózápor sivított feléjük s előttük ós mögöttük sürü kopogással verődtek a hidra a puskagolyók. Érezték a süvítő ólomdarabok per zselő szelét, kivont kardjukat majd kiverték a kezükből a reá pattant folyók, de ök mereven, mozdulatlanul állottak a híd lábánál s komoran, szótlanul hol egymásra, hol az ellenségre néztek. Pusztelnik oldalt állt tőlük, de ö se szólt csak nézte ezt a különös párbajt a bátorság, a hidegvér, a halálmegvetés ez izgalmas párbaját. Istenitélet ez I A golyók mint szunyograj a mocsár fölött, oly sürün repkedtek körülöttük. Némelyik belecsapott a vizbe, ahonnan egész hullámtornyot csapott föl. A sistergés, a zúgás, a pattogás, a dörgés, a sivitás pokoli hangversenyében, amely az aczélidegeket is megrázta volna, ők meg se mocczantak paripáikon. Ezek is ugy álltak ott, mintha érczböl lettek volna öntve. Csak a fülüket hegyezték, a szemük villámlott s orrlyukaik fújtak.