Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-04 / 36. szám
laSasgerszag, ÍSÍ3. szeptember 4. 36. ssám $í§gzatéai ár : évrt i tei 04 f fái éwí 2 bor 04 f Sagyaárs 1 kor. 04 f &%faa r,i&x S fillér. Hirdetásak dija megegyezés szériát. Nyiltiér sora 1 kor Szerkesztőség kúdóvatfe- : Wlasics-ntcia 8, Baerkesztl Z. IE3Iox*irátii Lajos X-. E 2ST Gr L FSREXTCZ BOHBÉLT GTŐEQ Z" lap'ti aidonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Mi szabad? Mi nem szabad? A soproni Iparkamara, melyhez mi is tartojunk, egyes kérdésekre magyarázó feleleteket ad. — A vármegyénkre vonatkozókat közöljük rendre. VI. Kenessey Sándor, ácsmester és épitSvállalkozó, Keszthely: A nem vizsgázott ácsiparost mily muükakör illeti meg? 3187. Vélemény: Ügyforg. jelentés 55—57 oldalain. Meszarits István, épitővállalközó, Muraszombat: Kőmüvesiparos emeletes épületnél előforduló föld, kőműves és elhelyezőmuakákat vállalhatja e építőmester által aláirt tervek alapján? 3608. Vélemény: Nem vállalhatja. Ügyforg.jelentés 55—57, 215-217. Deutsch Bermann, kereskedő, Zalaegerszeg: A bólabdaszerü árusítás megengedett eljárás e? 3319., 3612. Vélemény : A hólabdaszerű eljárás tiltva van és az ily rendszerű árusításhoz tartozó szelvények terjesztése is büntetendő. Egyébként a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur az ily szelvények postai szállítását és kézbesítését is eltiltott;'. Rézsletesebb tájékozást nyújt az 1. sz. ügyforg. jelentés 19. oldala. Nezsideri főszolgabíró: A bruck-királyhidai táborban lévő nem kizárólagos dohányárusok a vasáruapi munkaszünet alól felmenthetők-e? 3351. Vélemény: A bruck-királyhidai cs. és kir. csapatgyakorlótév parancsnokságának az a megkeresése, hogy a táborban lévő nem kizárólagos dohányárusok a vasárnapi munkaszünet alól felmentessenek, csak a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur, illetve a m. kir. pénzügyminiszter ur által volna teljesithe'ő. Nehéz esztendő. Párbaj a csatatéren. Irta: Farkas Ernőd. A pozsonyi főhadiszálláson nagy sürgés-forgás volt. Futárok, csapattisztek, kémek, küldönczök jöttek-mentek, az ősi primási pa'ota előtt tarka katonai csapatok állottak elénk beszelgetésbe merülve. Görgei előszobája tömve volt minden fegyvernembeli tiszitel, akik parancsokat, leveleket, jelentéseket hoztak, vagy kihallgatásra várakoztak. Hirtelen egy magas, nyúlánk, délezeg kapitány lépett be a Hardegg-vértesek egyenruhájában. A tisztek mind feléje fordultak s meglepetve súgtak össze: — Mit keres itt ez az osztrák tiszt ? A vérteskapitány egyenesen a segédtiszt asztalához lépett. Gróf Zichy Pál vagyok, kérem, jelentsen be a tábornok urnái. — Gróf Zichy Pál ? — csodálkoztak a honvédtisztek még összébb húzódva, hiszen ez a kivégzett Gróf Zichy Ödönnek a testvér-öccse. Mit akar ez itten ? És álmélkodva méregették a vérteskapitányt Ha azonban a parancsnokságnak mindössze az a czélja, hogy a szombati napon este a táborba érkező katonaságra nézve a dohány- és szivarszükséglet következő napon, tehát vasárnapon való beszerzését lehetővé tegye, erre megadja a módot a dohányárusok jogosítványainak szabályozása tárgyában kibocsátott 64.727 1906. számú pénzügyminiszteri rendelet is, mely szerint a nem kizárólagos dohányárusok vasárnapokon a dohánygyártmányok eladásával csak a föüzletük nyitvántartására megszabott időn tul tartoznak szünetelni, ez időn belül azonban az 1902. évi 42.732. számú P. M. rendelet értelmében kötelesek árusítani. Minthogy pedig a 28.559. 1903. számú K. M. rendelet II. A) 2. pontjárak megfelelően a királyhidai táborban vasárnapokon délután 5 óráig tarthatók nyitva a kereskedelmi üzletek, a dohányárusitás csak délután 5 órától kezdve szünetelnek. A dohányárukban való szükséglet vasárnapokon való kielégítése a királyhidai táborban tehát akadályokba nem ülközik. Singer József és társa, divatárusok, Nagykanizsa : A gyolcsos tótok hetivásárokon való árusítása mily módon korlátozható? 3321. Vélemény: A gyolcsos tótok hetivásárlátogatási jogát az 1887. évi XVII. t.-cz. szabályozza. E törvényhazási intézkedés minden előző rendeletet, mely a felvetett kérdésre vonatkozik, hatályon kivül helyezett. Továbbá tájékozásul szolgálhat folyó évi május-havi ügyforgalmi jelentésünk, melynek 185 — 6. oldalain olvasható, hogy mely esetben nem jogosultak a gyolcsos tótok a hetivásárokon való kirakodásra. A házalás korlátozása csak a város által alkotandó és a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által jóváhagyandó szadályrendelettel érhető el, de ily szabályrendelet a bázalási szabályok 17. § ában és az e szakaszt kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak (igy a felvidéki gyolcsos tótoknak is) biztosított jogokat nem érintheti. Neuman Béla, bádogos, Csabrendek: Helybeli iparos állithat e vásár alkalmával két sátrat? Lakatos vállalhat e bádogos munkát ? 3322. Vélemény : Zalavármegye területére nézve a vásárrendtartást a vármegye 1148—ni. jkv. 65. számú szabályrendelete állapította meg. E szabályrendelet 13. § a szerint ^ugyanazon iparos, illetve kereskedő ugyanazon iparigazolvány alapján két, vagy több sátort is állithat ugyan, azonban az ily iparos vagy kereskedő a második illetve a többi sátrait, vagy állványait csak a szakbeli összes 'párosok, vagy kereskedők helyfoglalása után állithalja fel«. Ebből következik, hogy a sümegi bádogosok a sümegi vásártéren második sátraikat csak akkor és abban az esetben állithatják fel, ha a helybeli és vidéki bádogosiparosok sátraikat már elhelyezték. Ha e sátrak a rendelkezésre álló helyet betöltik, akkor persze a második sátrak felállítására sor nem kerülhet. A sümegi bádogosok nak az az eljár;'si tehát, hogy két-két sátrat állítanak és ezeket megosztva a kijelölt terület két szélén helyezik el, mi által a vidéki bádogosok közbe szorulnak és megfelelő helyet nem nyelhetnek, szabályrendeletbe ütközik. Panaszát közöltük a sümegi szolgabírói hivatallal. A lakatosipar munkakörét illető kérdésre válaszunk az, hogy a lakatos külön iparjogosittetőtől talpig, némelyik szinte keresztülszúrta a tekintetével. A segédtiszt maga is meg volt lepve. Nyomban felállott és benyitott Görgeihez. Egy perez mu'va Görgei magas, szikár, szemüveges alakja jelent meg a kitárt ajtóban. Kérem Gróf Z'chy kapitány urat. A gróf besietett, a tábornok kiküldte a bennlévőket s Görgei magára maradt Zichy Pállal. Mit kiván kapitány ur? —• Tábornok ur, osztrák tiszti raDgomról már leköszöntem. — Miért? — Mert hazám ellen nem harczolok. Görgei szúró tekintete figyelmesen siklott végig a fiatal grófon. Aztán ismét kérdően nézett rá. — AZ ön táborában akarok szolgálni . . . Görgei olyasmit érzett, mintha tüzes vas érintette volna a mellét. A szempillája megrezzent s az agyában hűvös szélrohamot érzett. — Ajánló levelet hoztam Kossuthtól, — folytatta hidegen a Gróf. Görgei perczekig nem tudott szóhoz jutni. Rendkívül meglepte ez a kijelentés. Eszébe jutott, hogy akkor látta először és utoljára a grófot, amikor hadifogoly volt s a vésztörvényszék ítélkezett fölöttük. Bátyját az ő döntő súlyos szavára Ítélték halálra, öcscsét pedig fölmentették. Hirtelenében nem tudta, mit feleljen. Boszut szeretne é állani rajta s ezért akar nála szolgálni, avagy ő is bűnösnek érzi magát s most vezekelni jött az ő táborába? Nagy lélektani rejtély előtt állott, amit nem tudott megfejteni. De érezte, hogy ezt az ajánlkozást nem lehet visszautasítani. — Tehát gróf ur honvéd akar lenni? — Igen. mert szeretem hazámat s legszívesebben szolgálnék tábornok ur törzskarában. Ez a kijelentés még nagyobb csodálatot keltett •Görgeiben, rts egyúttal gyanút is ébresztett, aminek azonban egy szóval se akart hangot adni. — Akkor a Vilmos huszárokhoz teszem számfeletti őrnagynak s a nyargoncz tisztek parancsnokának nevezem ki. A gróf kissé meghajtotta a fejét, a tábornok kezet nyújtott neki és Z'chy gróf még aznap felöltötte a honvéd ruhát. Görgei kernyezétében rögtön bire futott ennek s ezerféle találgatást fűztek hozzá. — Vigyáznunk kell minden lépésére, mert egészen bizonyos, hogy csak azért akar Görgei közelében lenni, hogy boszut álljon rajta bátyja haláláért. — Csak nem gondoljátok, hogy egy Zichy