Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-28 / 35. szám

1913 augusztus 28. MAGYAR PAIZS 3 pecsét és ez az érdekelt népek beleegyezése, ha a török nem csinál többé galyibát: a háborús földön nem folyik többé vér és megkezdődik a szántás, vetés. De mennyi veritékes munka árán lesz itt olyan dus aratás, hogy az emberek elfeledjék szenvedéseiket, elapasszák könnyeiket, behegedjenek a sebek, amelyeket az embermészárlás okozott? Da mit ér ma ezekre gondolni? Inkább adjunk hálát a Gondviselésnek, hogy a szomszédunkban kiütött tüz nem kapott a mi házunk ereszébe. (Még belé kaphat. Sz.) A tűztől való félelem költségbe sodort ugyan, de mi az a csapáshoz, amit még egy győzelmi háború is okozott volna? (Na, na! Sz.) Az ország dolga. Ha'álos csendesség van most. Az »erős kéz« olyan csendet és rendet teremtett, amilyen csak a sirok üregében és a gyógyíthatatlan betegek szobáiban lehet. Ez a csend a látszat szerint a nemzetiségeknek kedvező. Müveit, okos emberek: ügyvédek, papok és tanítók léptek sorompóba ezért, hogy éretlen ábrándjaikat valóra válthassák. Miről ábrándoznak? Arról, hogy a nemzetiségek birtokát kitépik a Magyar Állam testéből. Furcsa dolog! Törvényeink nem kötik őket. Kuüuránkat megvetik. Nyelvünket utálják. Ha valaki 32 vagy tudom is én hány évig egy földterületet bir, örökös jogot szerez arra. Törvény és Isten előtt az övé az. A magyar nemzet ezer esztendő alatt sem tudott annyi erőt gyűjteni, amennyi ennek az országnak egységes földjén úrrá tehetné. A nemzetiségi kérdés őrli, sorvasztja az erejét, mint ahogy megőrli a szu a fát. Hézagos törvények, gyenge törvényőrök és nemtelen induJa'u népvezérek tartják felszínen ezt a betegségre valló kérdést. Mikor akad olyan »erös kéz« amilysn erős kéz volt az, amelyik egységessé tette ezt a földet, ezen a földön a kullurát, ennek a földnek urává a magyart? Azt várjuk, hogy az állami egységet egy szép napon az oláh iskola, a szerb templom, a tót elalvás előtt olvasni szokott. Azután mezítelen lábát az ágyfutón dörzsölgetve, alsónadrágban hálóingben az ágy szélére ülve igy szokta olvasni a leveleit Zsuzsikának, hogy a végén ágyba bújva édesebb álma legyen róla. Baráth olvasta: Drága jegyesem! Nem tudom, van-e jogom már ahhoz, hogy igy szólítsalak. Baráth felütötte fejét. Halt, mi ez?! Letette a levelet, a mosdóhoz lépett, vizet töltött a lavórba, egy szublimát pasztillát dobott bele s vissza ült az ágy szélére, tovább olvasott: Nagy bűnös vagyok. Álnok, hamis voltam. Játszottam a tisztát az ártatlant. Adtam a naiv, a szűzies tiszta leányt. Egy mentségem van csak, hogy szerelemből az irántad való imádatból tettem. Láttam, hogy szeretsz s boldogtalan lennél, ha el bukottnak kellene tudnod, de a főok az az önző mélységes szerelem volt. Ezért titkoltam el előtted életem egyetlen sötét foltját. Az anyám is biztatott, hogy ne mondjam el neked; majd csak az esküvő után. De nem birom tovább az álarezot, eléd terjesztem életem, boldogságom legfőbb birája elé bűnömet, s mentségemül, enyhítő körülményül azt hozom fel, hogy szeretlek, hogy te vagy egyedül, csak te vagy az első akit szeretek. 16 éves koromban a naiv buta kis szűz áldozatul esett az erős 22 éves subancz kuzinja erőszakának. Egy kis leányunk született. Messze kiadtuk takarékpénztár, a szász kaszinó harmonikus működése bontsa fel? Ébredjetek törvényőrök! Tanítsátok becsületre azokat, akik nem akarják tudni azt, hogy ezen a földön csak egy kultúrának van jogosultsága: a magyar kuiturának. —l—c. Heti hirek Helyiek. Városi közgyűlés volt aug. 27-én szerdán d. u. 4 órakor Dr. Korbai Károly polgármester elnöklete mellett Özv. Vécsei Zsigmondnénak férje elhalálozásakor részvétét fejezte ki. Ezt az özvegy megköszönte. A köszönő irat tudomásul vétetik. Az 1912. évi gyámpénztári számadás elfogadtatott. Szigethy Elvira és Árvay Emilia óvónők fizetesét az 1913. XL. tcz. értelmében ugy adta meg képviselő testület, hogy 100 K értékű faiiletményüket készpénzben folyósítja. Krausz József fogy. adókezelőnek 1913. január l-re visszamenőleg évi 600 K lakbért adnak. A lefogatokat jigv szaporítják, hogy a kincstártól kérnak eltartásra egy pár lovat, ha nem kapnának az 1914. évi költségvetés terhére készpénzen szerzik meg azt. A városi téglagyárat az eddigi kezelő: Gerencsér György fogja vezetni havi fizetésért. Özv. Buttermann Jakabné illetőségi kérvényét elutasították. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N. Zalaegerszeg . . . — K 50 f. Mai gyűjtésünk . . . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (36720 K 40 !) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 36720 K 90 fill. A Zalaegerszegi Ipartestület auguszius 24 én, vasárnap d. u. 2 órakor tat totta msg évi rendes közgyűlését a testületi tagok élénk részvétele és érdeklődése mellett. Dr. Kardos Jenő ügyvéd, iparhatósági biztos is részt vett a gyűlésen. Az évi zárszámadásokat elfogadta, az elnöki jelentést tudomásul vette és az ilyen nyiivános intézmények vezetőségeinek szoká-:os felmentvényt megadta a közgyűlés. Mint a számadásokból látjuk, az elmúlt év is a testület vagyoni gyarapodásával záródott le, ami a helyes és észszerű vezetésnek tulajdonitható. A választások során számvizsgáló bizottsági tagnak Szakály István építő, rendes elöljárósági tagoknak : Füleky József, Háry Károly, Jády Károly, Mauthner Jenő, Málék Budolf, Nagy Gyula, Toriszay József, elöljárósági póttagnak Vathy Jenő választattak meg. idegenbe, rossz közönséges emberek közé. Meghalt. Azóta vezeklés volt életem, mikor azt hittem, hogy csak ennek a véletlen órának leszek örök penitencziatartója, jöttél te. Meg szerettelek. Tudod, hogy hogyan. ítélj el, vagy nyújtsd kezedet és bocsásd meg azt az egy órát, a mely a vér, a körülmények és férfi faji bűne volt. Csak balga áldozat voltán. Van e Isten, aki ezért elvehet tőlem ? Hát f\ férfiak nem mennek-e a házasság előtt tiltott szerelmekre ? Tudom, hogy te más vagy. Te tiszta vagy, te nem vitted a fiatalságodat a szerelmi boltokba. De könnyebb volna most ez a vallomás, ha Te is csak az a kiélt, agyon lumpolt férfi volnál mint a volt udvarlök. Érzem, hogy miért nem fogsz megbocsájtani, mert a te tisztaságod undorodik a kéjbe burkolt piszoktól. És kis leányom árnyéka is itt ül az asztal szélén. Azé az apróságé^ akii kiadtam kezemből és megölték, eltemették. Talán ha neveltem volna, ha szerettem volna, vesződtem volna vele levezekelirettem volna bűnömet, nem a más bűnét, a természetét, a társadalomét. Az anyai szeretet tüzében megtisztult volna az életem. De igy. Nincsen remény. Hát van?! írjál vagy jöjj! Nem, jöjj egészen bizonyosan. Ha nem jössz a verdikt halálitéletet jelent: Két napig várlak. S a harmaBajomi Ilona k. a. a két hónapi szünet után a fehérvarrás ós f. bimzés tanítást szept. hóban újból megkezdi. Bajban van a »czipöhólabda«! Valami élelmes osztrák czipögyáros kigondolta azt, hogy segit ezen a megtépázott magyar nemzeten. Egy korona és ötven fillérért czipőt ad neki. Veszekedett olcsóság ez, hát kapott rajta a szolgáló, a béresgyerek, a nagyságos asszony, meg a háziszolga is. Hát, hogy a csudába ne kapott volna, mikor ezért a pengőnél is kevesebb pénzért uj czipője lesz a délutáni parádés sétán? Mazzag Klári őnagysága megvett egy jegyet. Pont. Azért a jegyért kapott másik 3 jegyet. Két pont. A 3 jegy árát elküldte az osztrák gyárosnak, de eladta aztán a jegyeket olyanoknak, akik elvállalták, hogy ismét 3—3 jegyet kiváltanak és eladnak. Sok pont. Mikor mindegyik jegyes asszony vagy ember beszámolt a jegyek árával, akkor Klára őnagysága »postvendend« megkapta a czipőt. Igy tartott ez hónapokon keresztül, mivel a földnek leghiszékenyebb és legköunyelmübb népe a magyar nép. Ezt nyúzza a csepűrágó komédiás, a medvetánczoltató cláh, a pálinkás boltos és minden másfajta élelmes és ingyenélő ember. Czipész iparosaink érezték leginkább ezt a »czipőhólabda« növekedést. Orvoslást kereslek erre a fekélyre. A miniszter megtiltotta a jegyek árusítását. A czipöhólabda bajba keiült. Most derék rendőrségünk is nyomozza a lavina növelőit. Kedden — 26 án — idézte meg azokat, akik terjesztették a veszedelme*. Tarka egyvelegben volt ott minden rendű és rangú népség. Nem tudjuk, milyen büntetést szab a bűnösökre, de jó lesz, ha megtanítja az apostolokat arra, hogy ne szegődjenek az ilyen országcsaló, zsaroló emberek szolgálatába, hanem istápolják a magyar ipart, magyar iparost. Iskolai értesítés. A zalaegerszegi állami polgári leányiskolában és a vele kapcsolatos nói kézimunka tanfolyamban a tanulók felvétele az 1913/14 ik tanévre szeptember 1—5-én d. e. 8-tól 12-ig történik, még pedig a következő rendben: 1-én az I. A, 2-án az I. B, 3 án a II., 4 én a III., 5 én a IV. osztály és a női kézimunka tanfolyam tanulói jelentkezhetnek. A tanév megnyitása szeptember 6 án reggel 8 órakor lesz. A polgári leányiskola I. osztályába minden oly tanuló felvehető, aki 9 ik évét betöltötte és az elesni iskola IV. osztályát sikerrel végezte, A többi osztályba való felvételhez a megelőző osztály sikeres elvégzése kívántatik. A felvételhez a tanulónak személyesen keil megjelennie, még pedig atyjának vagy helyettesének kíséretében. A tanulók dik nap megyek a kicsi elhalt leánykám után. Zsuzsika. Baráth kezéből kihullott a levél. A szoba hideg volt, remegett könnyű öltözetében. Ez volt az első subjektiv érzése. Felvette házi kabátját. A második az, hogy nem bocsát meg. Hogy a tiszta, egy használt nőt elvegyen. Most már komolyan elhitte, hogy ő az érintetlen. Na hát nem vagyok tiszta, de me'yik férfi az. Végre is azért nősülök, gondolta, hogy megismerjem a szűz érintetlen nő csókját. De akkor megöli magát a szerencsétlen. Puff neki! Tehetek én róla, hogy valaki annyira exaltált. Felfogta a gyertyát, bevilágotta a tükör előtt petyhüdt szaikalábas szemű arczát. Elégülten mosolygott Ő érte valaki meg akar halni, itt ebben a kis kezében tartja az életét. Na, biczczentett: Lapuit porté cousul. A mosdó elé állt, fertőtlenítette magát mint előrelátó vőlegénynek illik, aztán gyorsan az ágyba bujt és ugy félálomban eszébe jutott, hogy a nőnek 20,000 forint hozománya is van és neki éppen elég az adóssága ahhoz, hogy a fizetése felét levonják. Már magában fogalmazni kezdte a felmentő verdiktet és eközben elnyomta az álom. Legény Elemér.