Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-21 / 34. szám

1913 augusztus 21. MAGYAR PAIZS 3 Koronahegy tetejét. A környékbeli nép látva a levegőben uszó emberi alakot, csodát vélt és valóságos búcsújárás volt a klastromban, ahol utóbb megtiltották Cipriánnak a kísérleteket, szárnyait pedig megsemmisítették. Ezen a téren egy igazi alkotásról is számolhatunk be. Martin Lajos, a kolozsvári egyetemen felejthetetlen emlékű tanárom, „a repülőgépek uj típusával: a lebegő kerekes repülőgéppel megalkotta a jövő dinamikus repülőgépjének azt a tipusát, amelynek kultiválására az aeroplán tulhaladásával rá fogunk térni." (Serényi G.) Kötelességünk Martin találmányát nyilvántartani, ezt megtehetjük mert a repülőgép a család birtokában meg van — s reklamálni a zseniális föltaláló számára a prioritás dicsőségét. Ezen a helyen emiitjük fel Veraucsics Ferenczet, az ejtőernyő feltalálóját, a legnagyobb magyar feltalálók egyikét. Ejtőernyőjét 1604 körül próbálja ki, midőn Velenczében egy torony tetejéről minden baj nélkül leereszkedett. Volt idő, midőn korának egyik legelső, hazájának eddigelé legnagyobb mathematikusa Bolyai Farkas hirdette a maiosvásárhelyi ev. ref. gimnáziumban a tudomány igéit. Milyen idők is voltak azok (1804—1851), midőn a tudományfejedelmei keresték fel levélben a kis Marosvásárhely szerény kollégiumának nagy professzorát, hogy tudományos kérdésekben nézeteit hallják. Hires munkáját, a Tentamen t latin ryelven irta ; ehhez hozzákötve jelent meg fia és mathematikai lángeszének örököse: Bolyai János neve alatt a világhírű Append x. Ez a munka tette a Bolyai nevet világhírűvé. Bolyai Jánosnak ez a munkája — mely alapja az abszolút geometriának — nagyjában már a szerzőnek huszonegy éves korában készen állott. A szinte páratlan mathematikai lángelme ezzel ki is merült. Poincaré (olvasd Poenkáré) — a jelenkor egyik legnagyobb mathematikusa — a következőképen nyilatkozik Bolyai Jánosról: Bolyai az imaginarius mennyiségekről, különösen pedig a nem Eulslides féle geometriáról közzétett felfogásával átalakította a mathematikai filozófiáját. Ez a két felfogás volt kezdete annak a fellendülésnek, melyet az analízis és a geometria terén a kövelkező időszakban tapasztalunk. Nem mondható, hogy Bolyainak hatása a malhematika fejlődésére olyan volt, mint amilyen érdemes szerint lehetett volna. Munkái sokáig az ismeretlenség homályában maradtak és utódainak, a nélkül, hogy követői lettek volna, olyan tételekre kellett magoknak rájönniök, amelyeket ő már ismert. Ez azonban egyáltalában nem csökkenti az ő érdemét ; ezért ő nem kevésbé előd és igazi feltaláló, mert időszerint első. Ez a hatalmas szellem korát megelőzte. Bolyai Farkas a mathematikán kívül technikai kérdésekkel is foglalkozott. Különösen jó fűtő kemenczét talált fel, mely nemcsak a fűtést, hanem a szoba levegőjének tisztán tartása tekintetében is kitűnő volt. A Bolyai kemencék annak idején Marosvásárhelyt és környékén híresek voltak. A mai draisine-1 (olvasd: dreszint) is már 80 évvel ezelőtt feltalálta és a szobában használta. A 30 évek végén egy sajátságos külsejű szekeret is talált fel. Előbb három kereküre csinálta, de ez nem mutatkozván ;czélszerünek, négy kereküre változtatta. A szekér alakja négyszögű volt, négyoldalú filagórija fedéllel; ajtaja hátul, hogy elragadás esetében veszéiy nélkül lehessen belőle kilépni ; tengelyéi, mint a vasúti kocsiknál, a kerékkel együtt forogtak. Télen egy kis pléhkemencze volt benne, melynek kinyúló csőkéménye ugy füstölt, mint egy kis lokomotivé.* Mikor legelőször kiindult vele és végig *) önhajtásu szekrr volt, tehát előfutárja a Veloezipéd (biczikli) szerkezetnek. Braisay Sámuel mondá, hogy Bolyai Faakas ezen a tricziklin vagy yuadricziklin utazott is egyszer Marosvásárhelytől Bonyhádig, mintegy 30 kilométer. De többet nem. Szerk." robogott Marosvásárhely utczáin, a nép összesereglett és megbámulta, mint valami- csodát. Bolyai Farkas 82 éves korában hunyt el 1856ban. Sírját ma már nemcsak az a pónyikalmafa, amelyet végkivánságának megfelelve egy szerető kéz ültetett dombja tövébe, hanem diszes emlék is jelöli. Heti hirek Helyiek. Megyei gyűlések. Igen tisztelt állandó választmányi tag ur! A folyó évi szeptember 9-én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1914. évi háztartási költségvetés összeállítása és a megyei gyámpénztári, valamint a zalaegerszegi és nagykanizsai r. t. vározi 1912. évi gyámpénztári számadások megvizsgálása czéljából az állandó választmány ülése f. évi augusztus hó 23 án, a közgyűlésen felveendő egyéb ügyek tárgyalása végett pedig folyó évi szeptember hó 1-én d. e. 9 órakor fog a vármegyeház gyüléstermében megtartatni, mely ülésekre igen tisztelt tag urat tisztelettel meghívom. Zalaegerszegen, 1913. évi augusztus 11-én. A főispán ur távollétében : Árvay Lajos sk. alispán. Gyűjts ii nk a Csány szoborral N. N. Zalaegerszeg . . . — K 50 f. Mai gyűjtésünk . . . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (36719JK 90:) összeghez \ A MagyarPaizs gyűjtése máig 36720 K 40 fill. Városi gyűlés volt a mult csütörtökön Fülöp József főjegyző, helyettes polgármester elnökletével. — Igen érdekes tárgy volt az első. Dr. Jakatffy János ügyvéd, a városi vadászatbérlők társaságának egyik tagja a társaság nevében kérvényt adott be, hogy szállítsa le a város a vadászati bért. Mindamellett, hogy most időközben jött e kérvény, mégis most időközben is igen méltányosan és igen igazságosan leszállította azt a városi testület az eddigi bérösszegnek egyharmadára. Ennek az a története, hogy a vadásztársaság annak idejében ezt a különben vadakban szegény területet igen szép és nagy árért vette átt: 1500 koronáért, holott azelőtt csak 3 400 korona volt a bér. A vadászjk ezenkívül pénzen vett fáczánokat tenyésztettek a város erdejében s 50- 60 q. gabonát hintettek szét az erdőben, hogy legyen néha egy kis vadászati időtöltés. Ám jött közben az eset, hogy Zalaegerszeg ezred és dandárparancsnokságot kap. A miniszter a katonák számára a falkavadászat lehetőségét is kikötötte. A város azonnal megadott mindent s ezt is, hogy semmi akadálya ne legyen a parancsnokság idehelyezésének. No, most a szegény városi vadások. Mi marad nekik az amúgy is szegény területen. A katonai falkavadászatok amúgy is nagy kárt csinálnak. Méltányos és igazságos volt tehát, hogy a város leszállította a bért 500 koronára. Második tárgy volt, hogy a városi közkórház költségvetését felemelték 600 koronával s Galambos Géza kórházi gondnoknak 1600 korona fizetését mgtoldották 400 koronával drágasági pótlék czimen. Özv. Szekér Vendelnének 16.000 korona értékű házát megveszi a város a kórház részére. Piukker János Madách utczai házának azonban a megvásárlásáról most nem is tanácskozik a gyűlés, mert jelenleg nincs rá szükség. Megállapítják az iparos tanoncziskolának az 1914 évi költségelőiiányzatat. Király Mátyás evang. lelkésznek, Fazekas Lajos ref. hittanitónak és Fodor Gusztáv izr. hitoktatónak évi 50—50 korona segélyt ad a város, meit a kormány nem adott. A megyei törvényhatóság felszóllitja a várost, hogy ahol a törvényhatósági utak átszelik a város területét, ott portalanítsa a város olajjal a területet. De minthogy eddig J mindig eső és sár volt, most pedig következik a hó; ez alkalommal a város nem teljesi a kívánságot. Az árvízkárosultaknak 300 korona segélyt ad a város. Korchmáros Jenő írnoknak ismételt kérésére 450 korona előleget utalványoznak. Bódi Katalin illetőségét nem fogadják el. Kél szép esküvő volt ezen a héten. Boros Lajos csendórfóhadnagy ma tartotta esküvőjét Tosch Mariska kisasszonnyal, Tosch Károly szállodás és vendéglősnek kedves szép leányával a r. kath. templomban. — Wasserman Samu városi mérnök pedig vasárnap esküdölt örök hűséget Gáspár Erzsi kisasszonynak, Breisach Sámuel könyvkereskedőnek kedves unokájának. Mindkét házaspárnak boldogságot kívánunk. Eljegyzés. Gavallér Margitka és Kapossy Artúr törvényszéki jegyző jegyesek. Özv. Hagymásy Istvánné szül. Szabó Juliánná augusztus 20 án életének 79-ik évében elhunyt. Iskolai jelentés. A zalaegerszegi áll. főgimnáziumban a javitó és magánvizsgálatok aug. 30-án, a beiratások szept. 1—3 napjain lesznek. 1. Az első napon azonban csak az I. és II. osztályra jelentkező htlybeli tanulókat vesszük fel. Beiratásnál minden tanuló személyesen a szülő v. gyám kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni, írásbeli jelentkezésnek helye nincs. A felvételnél be kell mutatni: a) születési bizonyítványt, b) a népiskola IV. o.-ról szóló legalább elégséges fokú értesítő könyvecskét, a II.—VIII. o. ba való felvételnél pedig a megelőző osztily sikeres elvégzéséről szóló bizonyítványt, c) az ujraoltási bizonyítványt, d) a rend és fegyelmi szabályokat, ha a jelentkező az előző évben már tanulója volt az intézetnek. Születési bizonyítványt csak intézetünk uj tanulóinak kell hozni. Az a tanuló, akinek elemi iskolai bizonyítványa nincs, csak felvételi vizsgálat alapján irható ba az I. osztályba; ennek a vizsgálatnak tárgyai: a magyar nyelv, földrajz, számtan és rajzolás. A felvételi vizsgálat diját, 20 K-t. a vizsgálat megkezdése előtt le kell fizetni. 2. Minden tanuló köteles a beiratáskor a beiratáskor a következő dijakat fizetni : a) felvételi dij czimén 10 K-t, b) ifjúsági könyvtárra 2 K t, c) évi nyomtatott értesítőre 2 K-t, d) énektanításra 2 K t, e) kirándulási alapra 1 K-t, f) tintadij czimén 30 v. 20 f-t, g) bélyegre 30 f-t. Oly tanulók, kik a honvéd- v. közös hadseregbeli hadapródiskolákba való felvételért pályáznak szeptember 20-ig felvételi dij fizetése nélkül látogatják a leczkeórákat. Az évi tandij 60 K, mely négy egyenlő részben fizethető, még pedig az első részlet október 15 ig. A tar,dijat ezentúl a postatakarekpétztár utján kell fizetni, a befizetési lapot az intézetben kapják a tanulók. Jó viseletű és előmenetelü szegénysorú tanulók szept. 15-ig az igazgatóhoz .tandíjmentességért folyamodhatnak s a beiratások alkalmával a Segítő egyesülettől ingyen iskolai könyveket kérhetnek. 3. Az iskolai év megnyitása szeptember 4 én ünnepélyes „Veni Sancte-"val történik. A következő nap a tanulók hozzák magukkal házi könyveiket és iskolaszereiket, hogy ezek használhatóságáról az osztályfőnökök meggyőződhessenek. Bongyos és telefirkált könyveket az iskolábau használni nem szabad. Megkívánjuk, hogy tanulóink iskola-könyveiket azonnal beköttessék. A haszuált kézikönyveket eladni nem szabad; meg kell tartani nevezetesen a nyelvtanokat, földrajzi és történeti kézikönyveket, mert ezekből a tárgyakból a VIII. osztályú anyag semmiképen sem választható el az^alsóbb osztályok folyama alatt szerzett ismeretektől. A vidéki szülök vagy gyámok gyermekük vagy gyámfiuk felvételekor alkalmas helyettest tartoznak bejelenteni, akire a felügyelet és nevelés tekintetében kötelességüket és jogukat átruházzák. Figyelmeztetjük a vidéki szülőket, hogy ezentúl csak ide bejelentett és elfogadott házakban helyezhetik el fiaikat, miért is azok, akik intézetünk tanulóit lakásba vagy ellátásba venni akarják, azok szándékukat, fizetési feltételek és egyéb adatok közlése mellett idejekorán jelentsék be az igazgatóságnál. Az állami főgimnázium igazgatósága. A zalaegerszegi állami felsőkereskedelmi iskolában az 1913/14-ik tanévre a folytatólagos beiratások az idén kivételesen szeptember 6. 7 és 8-án lesznek d. e. 8 tói 12 ig. Ugyannulók jelentkezzenek a tanév végén felvett taakkor. A beiratasra a tanulónak személyesen keli megjelennie, még pedig atyja vagy helyettese kíséretében. A felső kereskedelmi iskola alsó osztá| lyába oly tanuló jelentkezhetik felvételre, aki ; a' közép vagy polgári iskola IV. osztályát minden ! tárgyból (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel ' elvégezte és arról szabályszerű iskolai bizonyít\ ványt mutat fel. A középső és felső ! osztályba való felvételhez a megelőző osztály ' sikeres elvégzésé kívántatik. A beiratási dij 10,