Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-21 / 34. szám

XIV. év. ZalieB«pt«»fl, 1913

. augusztus 21. 34. szám SfSasetéai ár : évrt 4 kot. 04 f ,?s5 2 kot 04 f Hafyaáre 1 kor. 04 f s*áa 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szériát, Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség kiadóvatai : Wlasics-ntcsa 8, serkesztl Z. ZBLoir-vá-fclx Lajos I^C-CLTI Tratáraafc : LBNGTBLFBKBNOZ B O K S É "5T GTÖKG 1 lap o ajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Mi szabad? Mi nem szabad? A soproni Iparkamara, melyhez mi is tartozunk, egyes kérdésekre magyarázó feleleteket ad. — A vármegyénkre vouatkozókat közöljük rendre. IV. Csáktornyai főszolgabíró: Árukészlet érkezézésének és olcsó áron való eladásának dobszóval való hirdetése stömeges eladásra ingerlő® mód-e? 2763. Vélemény: H. E. nek, mint a »H. testvérek® csáktornyai bej. rőföskereskedő czég tulajdonosának abból az eljárásából, hogy a húsvéti ünnepeket megelőző héten dobszóval oly hirdetést tétetett közzé, mtly szerint »H. testvérek mindenféle női-, gyermek- és férficzipöket krplak raktárra, melyek olcsón lesznek eladva«, rrézetünk szerint az ipartörvény 51. §-ában emiitett »tömeges és gyors eladásra icgerló mód« alkalmazásának tényét állapíthatni meg. Tekintettel pedig arra, hogy a nevezett czégtulajdonos ily eljárásra a törvény 51. § ában emiitett hatósági engedélyt megszerezni elmulasztotti, kihágást követett el, mely az ipartörvény 158. § a d) pontjában megír zabolt büntetés alá esik. Terhelt az 1751—1897. számú ker. min. rendelet értelmében kötelezendő volna ezenfelül a törvény 51. § ában emiitett engedélydij (40 korona) nemkülönben ugyané szakasz utolsó bekezdése értelmében a tömeges eladás utján elért bevétel tizedrészének a községi pénztárba való befizetésére is. Ha kereskedő partié-árut vásárol és ezt az árut vevőinek olcsón adja el, minek folytán az árusítás tömeges mérvet ölt, az ily eljárás magában vé\e még nem ad alapot arra, hogy a kereskedővel szemben az ipartörvény 51. §-a alkalmaztassák. E szakasz alkalmazhatásának a feltétele, hogy a kereskedő a vásárlási kedv ingerlésére alkalmas tevékenységet fejtsen ki. Tekintettel aria, hogy a terhelt mindenféle női , gyermek és férficzipő raktárra érkezését hirdette és e czélból a dobszót használta reklámeszközül, holott az amugyis czipökereskedéssel foglalkozó czégtől az ily eljárás szokatlan, mert az árunak raktárra érkezése sürün történikj amit a kereskedő rendszerint nem ís szokott hirdetni s így a szokással ellenkező eljárás már egymagában is feltűnő s a feltűnést fokozta még a hirdetés választott módja: a dobszó, holott Csáktornya kereskedelmi jelentőség dolgában Sopron, Szombathely és Nagykanizsával egy sorban álló emporium, melyben a kereskedelem szokásos reklám eszközei a falragaszok, repülő czédulák vagy hírlapi hirdetmények; tekintettel továbbá arra is, hogy a terhelt kereskedő a czipőknek raktárra érkezése kidoboltatásakor az áruknak olcsón való eladását hangsalyoztatta: véleményünk szerint a nevezett kereskédő az adott viszonyok között alkalmas tevékenységet fajtett ki a közönség vásárlási kedve ingerlésére, amit az is igazol, hogy a kereskelő a húsvétot megelőző héten kapott 500 pár lábbeliből saját beismerése szerint 350 párt eladott. Igy a fenforgó esetben az ipartörvény 51. § ába ütköző kihágás ténye megállapítható. A készczipök elárusitására jogosító igazolvány a terhelttől a törvény 51. §-ába ütköző kihágásban való vétkessége okából nem vonható meg, mert ezt az ipartörvény 155. § a tiltja. Kir. járásbíróság, Sümeg: Részletes megállapodás hiánya esetében mi tekintendő a kéményseprősegéd mellékjövedelmének? 2979. Vélemény: A kéményseprő iparban fennáll az a gyakorlat, hogy a kályháknak és tűzhelyeknek magánosoknál való tisztításáért esetről esetre fizetett díj a kéményseprősegéd mellékjövedelme, mig az ugyané munkáért uradalmak, községek, közintézetek és hasonlók által évi, vagy negyed-, esetleg félévi átalány, ként fizetett díj a kéményseprőmesteré. Ez a gyakorlat azonban csak ott érvényesül, ahol a kéményseprösegédnek rendes havi fizetésén felül élvezett kérdéses mellékjövedelme oly összeget képvisel, amely a havifizetéssel eg) ült jobb javadalmazásu iparossegéd átlagos havi illetményeinek a színvonalát eléri. Ily mérvű illetménynek vehető átlagos havi 100 (egyszáz) korona. Ha tehát a kéményseprősegéd havi 60 korona rendes fizetés élvezetében áll, a munkaadója által kilátá- ba helyezett tisztességes mellékkereset alatt átlag havi 40 korona körül mozgó jövedelmet tételezhet fel. Ahol a mellékjövedelem ezt a mérvet nem éri el, ott a hiány pótlása czéljából a havi fizetés összege 70, 80, esetleg 90 korona, ha pedig nem több mint 60 korona, akkor a mester a segéddel már a munkaszerződés megkötésekor közli, hogy a kályhák és tűzhelyek átalányozott tisztogatási dijaiból mely átalányösszegek illetik a segéde'. Ha tehát a mester 60 korona havi fizetésen kívül minden egyéb részletezés mellőzésével tisztességes mellékkeresetet helyez kilátásba, akkor véleményünk szerint a havi fizetés összegének 100 koronáig való kiegészülése iránt vállal magára kötelezettséget. László Sándor, papírkereskedő, Sümeg: Gyáros czég a bozzáiutézett megrendelés teljesítését megtagadhatja e? 2688. Vélemény: Minden gyáros czégnek joga van vevői megválogatására, vagyis arra, hogy a nyert megrendelést teljesítse vagy sem. A R.-czég közölt leveleiben a megrendelés feltétlen elfogadásáról nincs szó, sőt az 1912. évi márczius 23 ikán kelt első levelétől kezdve minden nyilatkozatában hangsúlyozza a czég, hogy a füzetekre szóló megrendelést nem teljesítheti. Hogy a R. czég ez eljárása erkölcsi létjogosultsággal nem birna, ilyesmit állítani nem lehet, mert igen nagy ama gyárak száma, ameiyek gyártmányaikból városonként vagy községenként csak egy-egy czégnek ssállitanak, aminek elfogadható okai lehetnek és vannak. Az ily eljárás ellen az a kereskedő, kinek részére a gyár szállítani nem hajlandó, csak oly módon védekezhetik, hogy verseny czég hasonló, esetleg azonos gyármányait hozza forgalomba. A kérdéses iskolai füzeteknek azonban honi gyártmányuaknak kell lenniök, e tekintetben az iskolai igazgatóságok ellenőrzést gyakorolnak. Az a fenyegetés tehát, hogy külföldről fog füzeteket beszerezni, alig lesz megvalósítható. Belföldön kell a R.-czég üzleti versenytársait felkutatni s ha ilyenek nem találhatók, akkor valamely hazai papirkereskedőtől (tehát másodkézből) volna a R.-féle áru beszerezhető. Horváth Pál, szatócs, Reznek: Utazó ügynök által a valóságnak meg nem felelően kiállított megrendelő levél következményei ellen védekezhetni-e? 2865. Vélemény: Az utazó ügynökök közölt eljárása — sajnos — sokszor előfordul, de csak azért, mert kereskedőink a megrendelést gyüjtö ügynökkel szemben nem járnak el a kellő körültekintéssel, vagyis a rendes kereskedő gondosságával. Régi szabály, melyet sohasem szabad szem elöl téveszteni, hogy különösen ismeretlen czég ismereti en ügynöke által kiállított rendelő-levelet elolvasás előtt nem szabad aláírni, mert az ügynök részérői elkövetett megtévesztés rendesen nem bizonyítható. A fenforgó eset is ilyen, sőt még a szokottnál is nehezebb, mert nem is egy, hanem két ügynök jelenlétében történt a megrendelés aláírása, akik valószínűleg esküvel is készek lesznek bizonyítani, hogy 50 kg. és nem 50 csomag »permetin«-re történt a megrendelésj Kérdés, hogy Czimed mily bizonyítékot tud ily vallomásokkal szemben állítani? Voltak-e tanúi a megrendelésnek s ezek megdönthetik a az ügynökök állítását ? Esetleg a küldemény átvétele után minőségi kifogás alapján az árut a küldő czég rendelkezésére lehetne bocsátani. Mert nagyon valószínű, hogy az áru vagy őrölt rézgálicznak közömbös anyaggal való keveréke, vagy pedig a permetezés czéljának egyáltalán nem felel meg. Ez persze csak feltevés, amit vegyvizsgálattal lehetne megállapítani. Biró István, bércséplő, Zalakopány: Az adómentes benzin nyilváutartásában ejtett hiba miatt az engedélyes büntethető-e ? 2765. Vélemény : Mint az adómentes benzin átvételéről és felhasználásáról vezetendő »Számla« czimlapján is olvasható, szabályellenesség, mely büntetendő, csak akkor merül fel, ha az adató k a számlába nem a kellő időben vezettetnek be, vagy ha valótlan bevezetés történt, Már most ha valaki tévedésből a benzin tiszta sulva helyett a gyárból érkezett benzinhordó élegysulyát vezeti be, ez nem valótlan, hanem téves bevezetés, melyért nézetünk szerint a számla vezetésére kötelezett nem büntethető. Hogy a benzinkönyvbe irt bejegyzéseknek tintával kell-e történniük, vagy történhetnek ironnal is, erre nézve tudtunkkal rendelkezés nincs LS így a bejegyzésekre irón is használ-