Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-31 / 31. szám

4 MAGYAR PAIZS 1913. julius 31. fenét. Azért nem mentünk sehova üdülni, kérem szeretettel, — mert nincsen arravaló pénzünk. Igaz már tavaly sem volt, az idén azonban már ; hitelünk sincs. Mi kanizsaiak más, nagyobb, < sokkal komolyabb dolgokkal volnánk most elfoglalva, mint proíán pénzszerzéssel. Mi önálló törvhstósági joggal felruházott város és külön választó kerület akarunk lenni, ennél nagyobb bajunk és gondunk most már igazán nincsen. Meg azután : polgármester választás előtt állunk. Korcsmákban, kávéházakban most kizárólag ez képezi a beszéd és velejáró viselkedés tárgyát. Erős nagy pártja van a mostani főjegyzőnknek; akadnak azonban olyanok, kik polgármesternek valamelyik fiskálist akarnák megválasztani; ebből a fajtából ugyaucsak bőven akadnak itt Kanizsán, van belőlük vagy 4 tuczat, sőt tán ennél is több. Részemről igaz, hogy nem igen kívánatosnak tartanék ügyvédet a polgármesteri székben, mindig fejemben motoszkál egy fiumei barátomnak egy megjegyzése, aki ugyanis egy alkalommal azt mondá, hogy ha Ő ügyvéddel találkozik, olyas valami szorongó érzés fogja e!, mint mikor a tengerben fürödnek, egyik fürdőző társa felé kiáltaná: „Vigyázat czápa!'' Megnyillott az uj nagyszálloda és kávéház. Mesés berendezésű látványosság, óriási ablakain bátran lehetne négy-ökrös szekérrel bejárni, csakhogy nekünk sem szekerünk sem ökrünk nincs. De azért itt ülünk az óriási tükörablakokban és nézünk ki bambán az utczára, kezeiuket mélyen belesülyesztve üres zsebjeinkbe. Maradtam igen j tizztelt szerkesztő urnák őszinte hive Kovács Pál. A Zalavölgyi Hirlsp, m lynek megalapittatásáról már tettünk említést, megindult Zalaszentgroton Dr. Bíró Károly felelős szerkesztővel; főmunkatársa Sebestyén Ernő. Amint az 1. és 2. szám mutatja, az uj lap élénk, gondos szerkesztésben részesül. — Évi dija 8 korona. —Üdvözöljük benne uj tiszttársunkat. A zalai körjegyzők évi nagygyűlést tartottak a mult héten Starzsinszky György galamboki körjegyző elnökletével Keszthelyen. Mintegy hetvenen vettek részt a tagok. A jegyzők mindjárt az első pontban köszönetüket és hálájukat fejezték ki a miaiszterelnöknek és belügyminiszter nek az érdekükben tett nyilatkozataikért is. Ellentmondanak az Ügyvédszövetség ama kivan ságának, hogy a magán munkálatokat vegyék ki a jegyzők kezéből. Azzal okolják ezt meg, hogy a jegy/ő kezén való meghagyás elsősorban a közönség érdeke. — A községi tisztviselők országi s Egyesületét nem óhajtják támogatni, mert e szétforgácsoló munka saját érdekük ellen lenne. — A vármegye törvényhatóságától 30 százalékos drágasági pótlékot kérnek 1913 ra. — Kö -.aégi levelezéseikre általános portómentességet kérnek a minisztertől. — A tanítok gyer mekei számára Nagykanizsán felállítandó internátus javára megszavaznak 200 koronát. — Az Erzsébet házban kezelt alapítványoknak 200 koronái kamatját özv. Gricsanecz Józsefnének Ítélik oda. Pártolják Zimics Sándor nyug. kjegyzőnek 400 kt iona nyugdija felemelését a törvényhatóságban. — Kérik az alispánt, hogy a szabályrendelet értelmében állapiisa meg az egyene j állami adót nem fizető útadó kötelezet eknetí összeirásí határidejét. — Egyesületi főjegyzőnek megválasztották Vajda Ákos hévizszentandrási körjegyzőt, s helyébe jegyzőnek Matinovíss Ferencz drávavásárhelyi körjegyzőt. — Elhatározták, hogy a jövő évi nagy gyűlést Balatonfüreden tartják. Uj járás Zalamegyében. Zalamegye vendvidékén, az alsólendvai járás területén, néhány évvel ezelőtt akcziót indítottak a járás kettéosz- | tása érdekében. Az alsólendvai járásnak jelenleg j §0.000 lakosa vau. Könnyen belátható, hogy egy S főszolgabírói hivatal csak a legnagyobb eröfeszi- j tés és munkahalmazás árán tarthatja rendben I egy ilyen népes járás közigazgatási ügyeit és még j akkor sem mindig megfelelően. Tudják ezt rég- j óta a vármegyének intéző körei is és épen ezért ) örömmel fogadták az alsólendvaiak akczióját. > Annak idején a megyegyülés elé vitték az ügyet j ahol a föntemlített indokok alapján nagy szótöbb- , séggel elhatározták az alsólendvai járás ketté- j osztását. A tervezet szerint a belatinczi, mura- I baráti, bagonyai, bántornyai, cserfötdi és zorkóházai köijegyzöségeket kapcsolják ki ajárás terű- { letérői és belőlük szervezik az uj közigazgatási . járást, melynek Belatincz lesz a székhelye. A | belatinczi járással tizennégyre szaporodik fel a i zalamegyei járások száma. A belatinczi járás ügye j azért lett most ismételten aktuális, mert az uj járásnak szervezési munkálatai már a befejezés < stádiumához közelegnek. Nagyon valószínű, hogy Belatincz már a jövő év elején hivatalosan bekerül a vármegye járási székhelyeinek sorába. Értesítenek, hogy Árvay Lajos alispán, Székely % Emil alsólendvai főszolgabíróval és Dr. Józsa Fábián járási orvossal e hó 17 én Belatinczra utazott, hogy az uj járási székhely felállításának ügyében tárgyalásokat folytasson a községi elöljárósággal. Valószinü, hogy a főszolgabírói hivatal és lakás dolgában is sikerült megállapodásra jutni a belatinczíakkal s igy semmi sem áll már útjában, hogy a régóta várt, örvendetes változás életbe lépjen. Az érdekelt körjegyzőségek lakossága általános örömmel fogadta a régóta húzódó kérdés elintézésének híré!. (Z. H.) Hogy októberben kezdődjek az iskolai év, arra kérik a közoktatásügyi minisztert a Balaton parti vendéglősök, és villatulajdonosok. — Az 1913. évnek rettenetes nyomásai kényszerítik < \ erre a villatu'ajdonosokat. Különösen az, hogy j az eddigi állandó esőzések az eddigi fürdést és nyaralást semmivé tették s nekik ez kipótolhatatlan nagy kár. Valószinü, hogy szeptemberben derült idő lesz, s a nyaralás átnyulua szeptemberre, ha az iskolázás miatt nem kellene haza menni. Kérik a minisztert, hogy legalább a fővárosban rendelje el ez évben az októberi iskolai kezdést. Azt hisszük, hogy a miniszter ezt nem teszi meg, egy nyári esőzésért, s az érdekelteknek egy csoportjáért. Pedig ha jól meggondoljuk a dolgot, megtehetné kár nélkül. Az októberi kezdéssel sem lenne semmi kára a tanügynek, ha a beiratással járó hosszas hókuszpókuszok elmaradnának. Hiszen a mostani állapottal a vakáczíó már augusztus 26—28-án végződik. A melyik tanár például vidéken nyaral, az augusztus 25 én már pakkol, s a tanítás jóformán még csak szeptember közepén kezdődik. Addig minden napra jut egy egy órai bevezetés. Ezt a sok bevezetést ha másképen rendeznék, október elsejével kezdve sem lenne hiányos a tanügy s a természet csapásaitól sújtott embereknek kipótolódnék valami. A balatonfüredi gyógyforrások. Amint a »Balatonvidéki Hirmondó« jelenti: a balatonfüredi gyógyforrások most vaunak uj foglalás alatt és amint a mindennapi használat mutatja eddigelé nem felelnek meg a hozzájuk tűzött várakozásoknak. A fürdőszobák még nincsenek mind használatban, mégis csaknem naponta előfordul, hogy a fürdőközönség egy része, — vízhiány miatt nem fürödhetik. A fürdővendégek ezért igen elegedetlenek. Nagy elégedetlenséget szül az a körülmény is, hogy bár a fürdőhely még elég rendetlenül áll, a zene csak nem régen van itt és a gyógyterem csak mjst adatott át a forgalomnak mégis az egész gvógydij fizetendő. Entbaesett. Amint a »Balatonvidéki Hírmondói jelenti, — Kövesi István paloznaki gazda részeg fővel óhajtotta marháit itatni. Amint húzta fel a vödörrel a vizet, belehajolt a kútba, borgőzzel telitett feje kibillentette az egyensúlyból s belezuhant a kútba. Esés közben a lábát eltörte s a fejét bezúzta. Idejekorán észrevették és kihúzták a kútból. Mikor az orvosi segítség folytán magához tért megfogadta, hogy bort többé nem iszik és hogy fogadásának nyomatékot szerezzen nyomban el is küldött a korcsmába — sörért. A Balaton ujabb áldozata. Mancz András budapesti fodrászmester fia a Balatonra ment kis pajtásával Radócz Ferenczczel csónakázni. Amint a »Balatonvidéki Hirmondó« jelenti, a két fiu valami csekélységen összeveszett, miért a kis Mancz András beugrott a csónakból a vizbe, hogy a partra ússzon, ami ueki nem sikerült és a vizbe fulladt. Radócz Ferencz végignézte barátjának kínlódását és véghalálküzdelmében sem sietett segítségére. A kis fiu holttestét másnap reggel halászták ki a Balatonbó'. Szállítás a menyországnak. Kapornakon nom volt csinosabb leány Takács Máriánál. Sudát, szőke szépség, alig mult 19 esztendős. A kapornaki legények közül öten is versenyeztek a szerelméért, a farsangban kérője is akadt, de az ő szive egy hatodik felé hajlott, egy szomszéd falubeli legény felé. Néhány hét óta aztáu különös históriákat meséltek s. kapornakiak a csinos mariskáról. Az utóbbi napokban meg már közeledő gólyakelepelésrói is tudtak a kaporuaki nyelvek s ami Marisra nézve a legszomorúbb volt, ezek a hirek egytöl-egyig igazak voltak. Mikor a leány érezte, hogy szerelmének következménye lesz, közölte a nagy titkot a szeretőjével s kéite, hogy vigye el a szégyen elöl, mert megöli magát. Csakhogy a legéfly érről hallani sem akart. El sem vehette, mert még tul sem volt a katonasoron. Azt tanácsolta a leánynak, hogy forduljon egy kapornaki öregasszonyhoz, az öt forintért szívesen segít az ilyen szerencsétlen leányon. Takács Maris szomorúan bár, de eiment a javasasszonyhoz, aki mult vasárnap elvégezte rajta a súlyos operácziót. — A bűnös Maris lefizette az öt pengőt és hazament. Másnap pedig nem birt felkelni, olyan beteg lett. És harmadnapra meghalt, az orvosi látlelet szerint vérmérgezés okozta a halálát. A lelkiismeretlen javasasszonyt a csendőrség letartóztatta. Szerencsétlenség a viharágyuísásnái. F. hó 16 áu este 8 óra tájban súlyos szerencsétlenség történt az alsólendvai Szentháromsághegyen Kodba Antal 20 éves viharágyu kezelő a szőlőhegy felett összetornyosult jégfelhökre viharágyuból lövöldözött. Amint at egyik töltényt elsütötte, abban a pillanatban a nagy szélvihar a lángot visszacsapta s Kodba ruhája meggyulladt. A. szerencsétlen legény mint egy égő fáklya, hangos kiáltozással szaladt Murkovics János nyugalmazott polgári iskolai tanár háza felé, honnan a lármára kirohantak s Kodbáról letépték az égő ruhát. A boldogtalan legény különösen az arczán, mellén és a kezein égett össze borzalmasan. Most a lakásán fekszik súlyos betegeu. Távoliak A főispán nevezi ki a tanitót. A kultuszminisztériumban törvényjavaslat készül, mely szerint az állami elemi iskolai tanítók és tanítónők kinevezését ezentúl az iskolai gondnokságok előterjesztésére a vármegye főispánja fogja teljesíteni. A törvényjavaslat állítólag már elkészült és még ebben az évben előterjesztik a képviselőházban, hogy a jövő évben már életbe léphessen. Kiss Jenő gyergyószentmiklósi állami főgimnáziumi rendes tanárt, a zalaegerszegiek tanítványát és kollegáját, saját kérelmére áthelyezte a miniszter a székesfejérvári állami főreáliskolába. Halálozás. Ózv. Egerváry Gyuláné szül. Németh Róza ugy a maga, mint fiai: Gyula és Jenő, valamint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen jó férje, szerető édesatyjuk és rokonuk egervári Egerváry Gyula m. kir. országos vadászati felügyelő, a Vadászlap szerkesztője és tulajdonosa, az „Országos m. vadászati védegylet" titkára, a franczia becsületrend tulajdonosa, stb. f. hó 22 én éjjel Vél órakor, életének 64-ik, boldog házasságának 38 ik évében, hosszú, kínos szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után az Úrban elhunyt. A gimnáziumi tanalók tandija. Megírtuk, hogy a gimnáziumi tanulók ezután postabefizetési lapon kötelesek a tandijat befizetni. Most jelent meg a Hivatalos Közlönyben a miniszter rendelete, amely nemcsak a tandíjfizetés módozatait foglalja magában, hanem uj tandíjszabályzatot is ad a középiskolák számára. Ennek a tandíjszabályzat-