Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-03 / 27. szám

4 MAGYAR PAIZS 1913. julius 2. Következésképpen, .mikor a társadalom megszűnik magában bizoi, akár azért, mivel azok a dogmatizmusok, melyekre támaszkodott felborultak, akár mivel visszaélt a maradi hazugságokkal,' közel vau a társadalmi tudat szétbomlása. Ennek a bomlásnak nagyrészt társadalmi ellentmondások a társadalmi elmélet és gyakorlat között, a száj által vallott dogmák és a valódi eselekvések között, vagy pedig ellenmondások az összeütközésben lévő különféle társadalmi befolyások közölt lesznek az eredményei. Ezek a külső ellentmondások, az egyéni tudatban belső ellentmondások alakjában verődnek vissza, melyek az egyénben a társadalmi zavarral párhuzamos lelkizavart támasztanak. Nordau igen helyesen bonczoigatta a társadalmi bomlás okait a sTársadalmí hazugságok* cmü könyvében. Egész életjnk más időből kölcsönvett feltevéseken nyugszik, amelyek egy pontban sem felelnek meg jelenlegi eszméinknek. Politikai életünk atakja és alapja kézzelfogható ellentmondásban van egymással. A probléma, melynek, ugy látszik, a hivatalos czivilizáczió a megoldását keresi, olyanforma, mintha egy kupót akarnánk elhelyezni ugyanolyan űrtartalmú gömbben. Minden szó, amit kimondunk, minden cselekedet, melyet véghezviszünk, egy egy hazugság azzal szemben, amit lelkünk mélyén ismerünk el. Azt lehet mondani, hogy önmagunkat parodizáljuk és örökké komédiát iutszunk . . . Külső tiszteletet tetetüuk olyan személyek és intézmények iránt, amelyeket alapjukban a leg képtelenebbeknek tartunk és gyáván megmaradunk odalánczolva olyan meggyőződésekhez, amelyekről lelkünkben és tudatunkbau tudjuk, hogy minden alapot nélkülöznek . . . Ennek az örök összeütközésnek, mely a társadalmi meggyőződéseink között folyik, végzetes visszahatása van. Egypár szót végül a társadalmak bomlásának társadalmi okairól. Ezek egyikét Simmel világította meg, amikor megjegyezte, hogy a társadalom valamelyik szervo gyakran túlzott jelentőséghez jut a szervezetben, melynek eleme: és czéllá válik, amikor padig vonatkozólag ezeknek semmi irigyelni valójuk sincs a monarchikus társadalmaktól. Világos, hogy a társadalom testében szerveinek ilyen túltengése kényelmetlenséget okoz, mely igen alkalmas arra, hogy a hanyatlást siettesse. Matteuzz fontos társadalmi okát jelzi a társadalmak hanyatlásának. El a győztes népek hatása a legyőzött népekre. i>Az a nép, mely a környezetének és szerzett jellegzővonásai öröklődésének befolyása alatt kifejlődőt!, szükségszerűen eljut odáig, hogy megalkossa saját egyéniségéi. De nagyon megzavarhatja fejlődésében egy katonailag szervezett, erősebb, bár kevésbé művelt népnek beavatkozása , e két népnek, mely igy találkozik, mivel különböző környezetben fejlődtek, különböző öröklött jellegzővonásai lesznek A győztes azzal, hogy eszméit és erkölcseit a legyőzöttre erőszakolja, arra kényszeríti, hogy kitérjen fejlődési vonalából és egész fizikai és értelmi szervezetében zavart okoz.« Valamely nép ipari fensőbbsége e szempontból ugyanoly eredménuyel járhat, mint hadi fenusőbbsége. Ezért van az, hogy napjainkban az északi népek, anélkül, hogy területi hódításokat kísérelnének meg, hanyatlásra kárhoztatják a déli népeket, arra kényszeritvén őket, hogy felvegyék velük az ipari versenyt. A déli lakosok igy aztán kénytelenek alkalmazkodni olyan társadalmi állapothoz, mely nem egyezik öröklött tulajdonságaikkal. K—t. A nemzetközi gyorsírd I kongresszus j s a kiállítást előkészítő bizottság anyagi és erkölcsi támogatásért folyamodik a törvényhatóságokhoz a következő körlevéllel: Tekintetes Törvényhatóság! Az a nagyarányú mozgalom, amely a nyugat európai államokban évek hosszú sora óta a legélénkebben foglalkoz- j tatja a közigazgatási éiet minden irányadó tényezőjét ; amely a hivatalos ügykezelés gyorsítását és amellett a tisztviselők idejének és fizikai e ejének fokozott, de egyúttal gazdaságosabb kihasz« nálását követeli, Magyarországou is egyre eresebben és erösebbeu éreztati szavát. Az ügykezelés egyszerűsítése, az i>á>beli-'éggel szemben a szóbeliség elvének érvényesítése olyan törekvések j szállóigéi, amelyekkel számolni, amelyeknek meg- j nyugtató megoldására törekedni ma már a köz- • igazgatás és igazságszolgáltatás míoden szervének ' elodázhatatlan kötelessége. A mozgalom hatása legújabb törvényeinken és : a törvények végrehajtása tárgyában kibocsátott ; rendeleteken félreismerhetetlen. Ez a körülmény ; feljogosít bennünket arra a reményre, hogy a I Tekintetes Törvényhatóság figyelme, érdeklődése ! és támogatása kiséri azt a munkát, amelyet ! a magyar gyorsíró világ a közeli napokban e ! kérdésekre vonatkozólag nemzetközi gyorsíró I kongresszusok keretében ki fog fejteni. A Németországban fiimutatott gyakorlati eredmények minden kétséget kizárólag beb z javították, hogy az ügykezelés egyszerűsítése és gyorsítása, valamint a tisztviselők idejének gazdaságosabb kihaszDáiása a gyo sírással van a legszorosabb összefüggésben. Abbau az államban, amelyben a gyorsírás ismeiele nemcsak a tisztviselők minősítési táblázatába kerül bele. nemcsak előnyére válik a tísztvi elf előbaladásának, hanem a tiszt viselő pályára való lépésnek elengedhetetlen feltétele, ahol a közigazgatás és igazságszolgáltatás minden ágára nézve évek sorának bő gyakorlati eredményei állottak a kormány rendelkezésére. Németországban 1910 október 29-én a belügyminiszter rendeleti közlönye G undzüge für eine vereinfachte Gescháftsordnuug der- Regierung czim alatt azt az egyetemes utasítást tartalmazza, hogy az ügykezelés egyszerűsítése és gyorsítása érdekébeu, a gyorsírás a belső munkáknál a legmesszebbmenőkig kihasználandó. Messze ve| zetue, ha részletesen fel akarnók sorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket az egyes államokban és az önálló törvényhatósági joggal felruházott városokban arra nézve tettek, hogy a gyorsírást minden tisztviselő megtanulja és kötelező leg alkalmazza, csak utalni vagyunk bátrak arra, h^gy pl. a hesseni igazságügyminiszter a gyorsírás megtanulását a hivatalos muuka egy részének tekintette. Boroszlóban azáltal, hogy a fogai m-z/ányokat gyorsírással készítik, a törvényszék egy osztályánál 55.000 iv papirost takarítottak meg, ami fogalmat nyújt arról, hogy mit nyerhet a tisztviselő a gyorsírás alkalmazása révén idő- í ben, a bajor igazságügyminiszter l891-ben el- I rendelte, hogy az az idő, amelyet a tisztviselők mint gyorsirósegédek akár a bajor országgyűlés, ; akár a német birodalmi gyűlés gyorsirodájában a gyorsírás gyakorlása végett eltöltenek, hivatali éveikbe be tog számíttatni; ós bátrak vagyunk kiemelni, hogy ezen rendeletek következtében ma már a gyorsírást a hivatalos élet minden ágában, sok helyen egészen kizárólagosan (mií niszteríumokban, katonaságnál, bíróságoknál, | rendőrségnél, vasuligazgatóságoknál stb. stb.) a í í legszélesebb körben alkalmazzák. \ Általános megfigyelés szerint a tisztviselő a ; közönséges írás alkalmazása mellett perczenként átlag 40—50 szótagos sebességgel dolgozik, a gyorsírás segítségével pedig ugyanannyi idő alatt 100—120 szótagnyi szöveget ir le. Igy tehát idejének és az írásra fordított fizikai energiájának több mint felét megtakarítja. Ha tekintetbe vesszük az állam egész hivatali világát, megértjük azokat a széleskörű intézkedéseket, amelyek a külföldön a gyorsírás bevezetése érdekében tétettek és képet alkothatunk arról a kiszámíthatatlan gazdasági előnyről, amely a gyorsírás alkalmazásából az áilamra háramlik. Magyarországon a nyár folyamán a modern magyar gyorsirási törekvések megindulásának félszázados jubileumát ünnepeljük. Ez alkalomból Budapesten augusztus 6 tói 14-ig gyorsíró kongresszusokat tartunk, amelyeken vendégül látjuk a Nemzetközi Gabelsberger Gyorsíró Szövetséget, a Nemzetközi Stolze Gyorsíró Uniót, az Ahrends Gyorsíró Szövetséget és az egyetemes Nemzetközi Gyorsíró Szövetséget. Tanácskozásaik legfontosabb pontja annak megvitatása, hogy azokban az államokban, amelyekben még a tisztviselők között a gyoisirás nincs általáuos elterjedésben és alkalmazásban, milyen intézkedések biztosíthatnák a legrövidebb idő alatt ennek megvalósulását, továbbá, hogy a ma még különböző iskolákra oszló írásrendszereket hogyan lehetne nyelvterületenként és nemzetközileg is teljes egységbe hozni. Ez utóbbi kérdést a német kormány vetette fel a tavaly tartott madridi nemzetközi gyorsíró kongresszuson a megoldandó problémák sorába és az elmúlt idő alatt uagyon sokat tettünk a gondolat kiérlelése tekintetében. A fentebbiekben röviden vázolt jelenségek rá világiinak arra a körülményre, hogy kongresszusainkon olyan kérdésen megvitatása és kiérlelése kerül napirendre, amelyek a Tekintetes Törvényhatóság érdekeivel is a legszorosabb kapcsolatban vaunak. Mozgalmunk nagy jelentőségét mutatja, hogy kongresszusaink legfőbb védóségét Ó Császári és Apostoli Királyi Felsége a legkegyelmesebben elfogadta és legmagasabb Személyét képviseltetni fogja. Tekintettel azokra az egye temes érdekekre, amelyeket mozgalmunk érint, külügyminisztériumunk utján az összes .kü'földi államok kormányait is meghívtuk e kongresszusokra és mátis jogunk van remélni, hogy jelentékeny számban fogják magukat képviseltetni. Egyik tiszteletteljes kérésünk az, hogy'a Tekintetes Törvényhatóság is legyen kegyes képviselteléséról gondoskodni. Óhajtjuk ugyan, hogy tanácskozásaink eredménye minél szélesebb körökben éreztesse üdvös hatását és a legszívesebben látjuk körünkben a külállamok képviselőit, de a legelső sorban mégis az a törekvésünk, hogy kullurmozgalmunkuak hazánk lássa legnagyobb hasznát, hogy a gyorsírás jelentőségét ne csak megismertessük az illetékes tényezőkkel, de megjelöljük azokat, az eszközöket is, amelyeknek alkalmazásával nálunk is a legrövidebb idő alatt érezhető lesz annak áldásos hatása. Másik tiszteletteljes kérésünk szenny anyagi támogatásra vonatkozik. Azt hisszük, hogy 100 — 200 koronás hozzájárulással a Tekintetes Törvényhatóság készséggel kegyes lesz égető szükségleteink fedezését biztosítani. Kongressusaink és a veie kapcsolatban rendezendő kiállítás keretei sokkal nagyobbak lettek, mint amilyenre előre számíthattunk, ugy hogy még most is alig egy hónappal az ünnepségek lefolyása előtt mintegy 12—15000 korona az, ami a nélkülözhetetlen kiadások fedezéséből hiányzik. Hazánkban a törvényhatóságok voltak azok, amelyek a mult század harminczas negyvenes éveiben ismételten felemelték szavukat a gyorsírásnak az országgyűlésen való alkalmazása tárgyában, ugyanakkor gyorsíró versenyek rendezése ós ezáltal a gyorsírás elterjesztése czéljából anyagi áldozatodat is hoztak. Amily hálával jegyeztük fel a gyorsírás történelmében az első érdeklődést, aJielyet törvényhatóságaink a gyors-