Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-16 / 3. szám

1912. január 9. MAGYAR PAIZS 1

9 része, akik majdnem 0*5 perczentet veszítettek •ddigi arányszámukból, mely 3 2°/»-ról 2 8° o a csökkent. Gyarapodás kizárólag a kathohkus vallásnál mutatkozik, melynek 92-2%-a 92 9 VQ ra növekedett. Zalavármegye sötétségére, az analfabétákra a kővetkező statisztikai adatok vonatkoznak. Az összes népességből 1900 ban uni és olvasni 62 á°/o tudott, mig 1910 ben 63-3°/o. A 6 évnél idősebb népességből irni és olvasni tudott 1900 ban 65 S°/o 1910 ben 75'l°/« Tehát az analfabéták száma is jóval kevesebb lett fi remélhető, hogy a következő népszámlálás alkalmával már nagyon közel fog járni a minimumhoz. Bolgár kertészeink. Folyton riasztóbb híreket kapunk a londoni béketárgyalásokról, melyek szerint a háború ujabb kitörése már esak napok kérdése. A szövetséges államok között Bulgáriáé a vezető szerep és a háborút is legjobban ő szen vedi meg pénz- ós véráldozatokban. Ott, ahol már fiatal gyermekeket hivnak be ujonczoknak, a háború ugyancsak megszedhette áldozatait. S talán épen ezeknek az áldozatoknak soraiban vannak a mi szorgalmas bolgár kertészeink is. Mert ők is elmentek a haza hivó szózatára vérüket ontani Balkán mostoha bérczein és itt hagyták városvégi kis kunyhójukat, fáradhatatlan buzgalommal ápolt megmunkált földjeiket. Ki fogja már most a mi piaczunkat kora tavasszal ellátni a legfrísebb és legsz bb zöldséggel a konyhakertészet minden remedével, amellyel bizony jóval felülmúlták a magyar konyhakertészetet? Ne tessék kérem kicsinyeskedően mosolyogni, mert ez valóban aktuális kérdés. A magyar kertész sohasem tudta a földet ugy kihasználni, de egyúttal azt jókarban is tartani és termékeuyi tövé tenni, mint s bolgár kertész. És a magyar konyhakertészet terményei sokkal silányabbak az övékénél. Hát ez nem a mi élhetetlenségünknek egyik bizonyítéka ? Csakhogy ők nem is követik a magyar termelőnek azt az elvét, hogy ha ád az Isten ehőt, akkor lesz is mit piaczra vinni, ha pedig nem lesz eső, akkor meg ugy is jói van. Az a bolgár kertész a két keze munkájával ötször annyira emelte a föld termékenyítő erejét és amint nem volt lusta dolgozni, ép ugy nem izgatla az eső kérdése sem. Már most kérdem alázattal, a mi kouyhakertészeink nem sajátithatnák-e el az ö szakismereteiket és nem volna e rájuk is, meg a vásárló közönségre nézve is gyümölcsöző az a fáradság és munka, amellyel ők is ugyanazokat az eredményeket érhetnék el, amiket a bolgárok? Különben érdemes volt ezt a kérdést azért is felvetni, mert alig hihető, hogy az eltávozott bolgárok újra felkereshetnék elhagyott telepeiket. Ki tudja, hogy közülük hánynak a tetemei porladnak a lüleburgaszi vagy csataldzsai haicz mezőkön és a megmaradtakat sem szívesen eres-zti ezek után a bolgár kormány újra ki az országból, mert hisz ott is szükség lesz most a munkás kezekre. Tompa Ferencz. A disznóölésről. A disznó egyike a leghasznosabb állatoknak. Nincs olyan porczikája, a meíyet fel ne lehetne használni. A magyar háztartásban, ahol nem vajjal, olajjal főznek mint az idegen országokban, főleg zsírjáért nélkülözhetetlen. Hogy husa, szalonnája, a belőle készült kolbász, hurka, disznósajt, sonka, oldalas, meg a sok felséges aprólék elsőrendű, azt nem is kell nagyon bizonyítgatnom. Magyarországon leginkább mangalícza fajtájú sertést hizlalnak és ölnek. Kétségtelenül ennek legjobb a zsírja, szalonnája. De a husa már ízletesebb az angol fejtáju és keresztezésü sertésnek. Ez is meglehetősen el van már nálunk terjedve. Sőt van ebből származó sajátságos magyar fajtánk is: a báznai, mely Erdélyben konos. No, de lássuk magát a disznóölést és az azzal jáié dolgokat. A leölt disznót kopasztani vagy pörkölni szokás. A nagyban dolgozó böllérek csakis kopasztanak, mert ez egyszerűbb dolog, de meg némely városban nincs is hely a pörkölésre. Faluhelyen, ahol semmi sem akadályozza a pörköiést, ezt ajánlom. A pörkölt sertés szalonn ija jobb, Ízletesebb. A pörkölt szalonnából a zsirnak való nyuzása is könnyebb. Csakis »Frisslinget«, süldőt kopasszunk, amelynél nem a szalonna a fontos, hanem az, hogy czigánypecsenyét lehessen belőle sütni. A kopasztandó sertést hamuval vagy fehér szurokkal bedörzsöljük, leforrázzuk, mire a hozzávaló késsel a szőr szépen letisztogatható. A pörkölésnek is megvan a maga mestersége, de aki látásból nem tanulja meg, az Írásból sem okosodik ki. A megkopasztott vagy megpörkölt sertést felbontják. Talán mondanom sem kell, hogy a bontásnál főkellék a tisztaság. Még fokozottabb tisztaság szükséges a bélmosásnál. Ha a bél nem kifogástalan tiszta, e hurkaféle szagos lesz. H bár télen, hideg időben szokás a disznót ölni, amikor a húsféle fri-siben elég soká eláll, de mégsem áll el annyi ideig, ameddig kívánjuk. Miért is a hosszabb ideig eltartásra szánt szalonnát és húsfélét, hogy az elromlástól megóvjuk, be kell s( zoi, aztán meg kell füstölni. Legjobb azonnal sózni, mikor a hus még meleg, mert igy az jóiban magába veszi a sót. A sózó edenybe a vastagabb darabokat alul rakjuk, a vékonyat felni. Minden egyes darabot külöo, minden oldalon jól besózunk. Ha a sózott hus levet eresztett, abból csuporral napjában többször mártunk és felülről ráöntjük, hogy az ! e^ész husrakást érje. A vékony hus és szalonna két hétig, a vastagabb hus és sonka 4—5 hétig álljon a sólében. A sonkát, némelyek a húsfélét, sőt a szalonnát is szokták közönséges sózás helyett páczolni. A páczolás a következőkép történik: Négy sonkára, vagy ennek a mennyiségnek megtelelő húsfélére veszüoi hat gerezd összezúzott foghagymát, hat egész vöiöshagymát, négy fél marék sót, két félmarék salétromot, két kanál borsot. Ezeket összevegyitve, gyúrva a keverékkel a sonkát jól beilörzsöliük. Aztán dézsába vagy teknőbe rak van, eyyenkiut jól megsózzuk. Két nap múlva minden sonkára számítva két liter erősen sózott vizet öutünk. Ezzel és az eresztett lével az egész rakást, mint a közönséges sózásnál napjában töt'bször megöntözzük. Más fűszert no igen használjunk, mert azt nem mindenki kedveli. A kel ö ideig sóban vagy páczlében állott holmi füstre kerül. Az a kémény való füstölésre, melynek erős a huzatja. Meleg füst ne érje a hust, mert ettől megromlik, miért is magasra akasztandó. Azonképpeu a nedves giz-gaz, trágya füstje sem alkalmas füstölésre. 500 K — f. 1218 K 34 f. Heti hirek Helyiek. A Magyar Paizs olvasóit tisztelettel kérjük, szíveskedjenek a múltkor csatolt postai utalványt Jölhasználni, lehetőleg ugy, hogy az előfizetés mellett as esetleges hátralékok is megérkezzenek, hogy a lap küldésében ne legyen akadály. Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestülete 1913 január 18 án (szombaton) délután 4 órakor, a városház nagytermében rendes közgyűlést tart, melyre a képviselőtestület taqjalt meghívom. Tárgysorozat: 1. 13477/1912. Az 1913. évi háztartási költségvetés megállapítása. 2. 268/1913. A szombathelyi rom. kath. püspök tulajdonát képező telkek megvétele tárgyában előterjesztés. 3. 267/1913. Az újonnan építendő lakóházak pótadó mentessége tárgyában szabályrendelet előterjesztése. 4. 13241/1912. Fekál telep létesítése tárgyában előterjesztés. 5. 269/1913. Járda építési szabályrendelet életbeléptetése tárgyában előterjesztés. 6. 12779/1912. A jelenlegi huszárlaktanyában 12 lóra szükséges istálló építése. 7. 11037/1912. A posta és távírda hivatalok bérletének meghosszabbítása tárgyában előterjesztés. 8. 271/1913. Szakbizottságok megalakítása. Zalaegerszeg, 1918 január 9 én. Korbai Károly dr. sk., polgármester. Gyűjtsünk a Gsány szoborral Simitska János pénztárnoktól kamatok az 1912. évre, Zalaegerszeg: Keszthelyi takarékpénztári betét után 42 K 40 f. Zalaegerszeg vidéki hit. szövetkezeti betét után . . 401 „ 37 Zalamegyei központi tak. pénzt, betét után .... 30 n 03 Zalavármegyei tak. pénzt. 159. sz. betét után . . . 196 „ 09 Zalavármegyei tak. pénzt. 1539 sz. betét után . . 29 „ 75 Zalaegerszegi tak. pénzt, betét után .... . . 18 „ 70 Összesen: 718 K 34 f. Zalavármegye közönségétől az ajánlott 5000 koronának 1913 ra, hetedik részletében Mai gyűjtésünk . . . Hozzáadva a múltkori (33076 K 68 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 34295 K 02 fill. Megint elértünk egy ezeret, egy uj mértfőid követ. Mint a versenyző a czél előtt, noha fáradt, sőt kimerült, megkettőzött erővel siet a czélhoz: akként vagyunk mi is. De mi sokkal előnyösebb helyzetben vagyunk. Mi sem kimerültek, sem fáradtak nem vagyunk. Ok sinci reá. Lassú tempóban haladtunk a gyűjtéssel, hogy lehetőleg mindenki részt vehessen benne. De nem is fáradtunk el. S most a czél előtt egy-két kilométerrel, egy-két ezerrel, szükséges is az erőmegfeszités, de módunkban is van. Kérjük a közönséget, segitse a czél elérését. 1912-re 718 K és 34 f. kamatot kaptunk. Az érdeklődő, de nem tájékozott közönséget megnyugtatjuk, hogy ezt a kis kamatot nem az egész, itt kimutatott gyűlt összeg hozta. — Tudni kell, hogy 3000 K már nincs benne az összegben, az már a kiadásokban szerepel ; továbbá 9000 koronát már kifizettünk a szobrászművésznek, ez sem kamatozott ; végre 8000-nek első télévi kamatját már előbb a tőkéhez csatoltuk az Írásokban is. Ezekért van itt csak 718 K. A vármegyétől ajánlott 5000 koronának most 1913 ra a hetedik részletét vettük íel 500 koronában s igy m

!g három részlet van hátra, összesen 1500 korona. Megjegyezzük végre ismételten is a teljesebb tájékozódásért, hogy ez az itt kimutatott összeg nem mind aktív vagyon, s noha közel áll már a szorosan szükséges 35 ezerhez: azért nekünk még okvetlenül kell gyűjtenünk néhány ezer koronát, még pedig most már csak ebben az egy évben. Mert amint örömmel vesszük a hirt, a mellékalakokkal a szobrász már készen van. S ha a nyáron az egészet átadja, akkorra rendben kell lennünk. Azért tisztelettel kérjük ügyünk barátait, szíveskedjenek segítségül jőni közvetlenül avagy közvetve. Akiknek szándékuk volt hozzájárulni, avagy valamelyes ígéretet tettek, szíveskedjenek most ténylegesen hozzájárulni. Épen ugy, mint kezdetben, szives köszönettel fogadunk minden fillért, s tisztelettel nyugtázzuk. Akiknél még tavalyi gyűjtő iv van, s talán elkallódott, üresen, iv nélkül is küldhetnek egy-két fillért, egy-két koronát Fangler Lajos posta-távirda tisztet tartalékos hadnagynak, Horváth József posta-távirda tisztet záazlósnak léptették elé.