Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-22 / 21. szám

ly 13. május 22. MAGYAR PAIZS szervekről van ilt szó, hanem olyan hivatalról, mely népsegitő missziót teljesít. Valóságos kulturmuukát, mely kiterjed a föluaivelő boldogulásá nak minden eredőire. Ezek a középső kormányzati szervek arra állíttatnak fel a vidéken, hogy egyrészt az elmaradt gazJaságvitelt okszerűen emelve, uj vetésforgókkal kombinálva uj gazdasági haszonvételhez juttassa a gazdát, — másrészt, hogy a földmiveiőnek gazdasági szin\ onalát emelje és a haladás útjára vezesse. Mindez azt feltételezi, hogy a miniszteri kirendeltségek munkássága nem az Íróasztalnál kezdődik, és fejeződik be, hanem a gondozásukra bízott muDkaterület minden határmesgyéjén. Egyéni, fárasztó és küldetésszerü ez a megbízatás, s bízunk abban, hogy a miniszter e hivatalok vezetőivé olyan férfiakat válogat össze, akik küldetésük jelentőségétől át vannak halva, akik fanatikus hittel és lelkesedéssel fognak a munkához, mely nem li;ebb, mint Magyarországot kiemelni földmivelése egyoldalúságából, a nemzeti ösvagyont a termelés fokozásával, a munkaalkalmak emelésével lényegesen növelni. Mi bízunk abban, hogy egy kiterjedt gazdasági kultura egyenesen véget vetno a kivándorlás mai fájó sebének, és ne n is kellene hozzá, csak megtelelő anyagi erővel és hatáskörrel felruházott hu^z olyan leikos magyar ember, aki tudással, liitlel és szeretettel de ezen szép erények mellett még lankadatlan buzgalommal is a gazdasági fejlődés uj é ájába vezetne. A magunk szempontjaiból természetesen alig kívánhatunk mást, minthogy ezek a központi szervek vagy pátriánkon, vagy hozzánk minél közelebb állíttassanak föl. Mert melegedni a fázó embernek csak a tűz közelében lehet. Eltudjuk képzelni, hogy egy biztos tekintetű a kormányzatára bizott terület gazdasági vezetésére egyaráut képes, akár mnnkája közelben, akár távolabb van is: de egészen más annak a helyzete

) aki a népsegilés forrásából közelben gyűjthet erőt, akinek ajaka sokszor nyílhat kérő szóra, akinek kedvező helyzetét egyik, vagy másik akexióra a kirendeltség közelről és állandóan figyelemmel kisérheti. De annyira álvagyunk halva annak tudatától, hogy ezt a nagy nemzeterősítő ügyet partikuláris szempontokból megoldani nem lehet, — hogy a magunk lokális érdekét is alá tudjuk rendelni a közjónak. U y tudjuk, hogy a jövő évben ujta két ilyen •középső kormányzati szerv lesz fölá'litva. S rövid néhány éven belől az egész ország át lesz hálózva a gazdasági talpraállitást és fejlődést munkáló derék kirendeltségekkel, melyeknek a törvényhozás áldozatkészsége bizonnyal meg is adja azt az anyagi erőt, hogy a földmivelésügy javítása, az ősi földön való többedtermelés, uj üzemek és megváltozott vetésforgó sokszorozza a gazda jövedelmét, teremtsen a munkások részére munkaalkalmat, hogy ne legyen folytonosan időszerű a kesergő Rákóczinak az a történelmi híres mondása: Megujulnak a magyarok sebei! V.L A magyar bor veszedelme. Az utolsó két év szűkös termése után joggá' hihették azt a szőlősgazdák, hogy boraikat hamarosan jó áron el tudják adni. Annál meglepőbb a magyar bortermelők panasza, hogy boraikon az előbbi évekhez képest elenyészően csekély készlet ellenére vagy egyáltalán nem, vagy csak igen nyomott ár mellett tudnak haladni. Ha tekintetbe is vesszük, hogy a bor a legutóbbi két év silány termése következtében a fogyasztó számára némileg megdrágult, akkor is különösnek s csaknem érthetetlennek tűnik föl, hogy a mig ez a kevés magyar bor nem talál vevőre, addig az osztrák kereskedők nem győzik a megrendelések teljesítését. Határaink a külföldi bor számára az óriás beviteli vám révén el vannak zárva, hamisított borok forgalombahozatalát az uj bortörvény szigorú rendelkezései teljesen lehetetlenné teszik, a fogyasztás a nagyobb ár és a pénzszűke következtében bebizonyithatóan csak igen kis mértékben apadt: honnan van tehát, hogy az utolsó év csekély termése még mindig nem talál vevőre s hogy a magyar bor kereslete csaknem teljesen megbénult, holott ezelőtt a tavalyi termésnek többszöröse könnyen talált vevőkre? Éppen a Budapesii Hírlap ban jelent meg nemrég egy kis czikk, a mely a Dalmácziából jövő bor megbízhatatlanságára utalt, azonban a magyar gazdák legtöbbje nincs tisztában e szokatlan pangás valódi okaival s tanácstalanul áll e különös jelenséggel szemben. Nem igy a kereskedők. Ők már régóta ismerik e pangásnak valódi okát s ha ők még sem keresnek ez ellen orvoslást, ez abban leli egyszerű magyarázatát, hogy a dolog a maga lényegében tulajdonképpen nem ütközik a kereskedő érdekébe. Másként áll azonban a dolog a magyar szőlősgazdákra nézve s ha ők tovább ís tétlenül nézik e káros üzelmeket, melyekre a következőkben fogok rámutatni, valószínű, hogy nagyon drágán fogják megfizetni nembánomságukat s óriás anyagi áldozatuk és keserves munkájuk, melyeket szőlőik regene rálása és továbbmivelése tőlük megkívánt, kárba fog veszni. Az osztrák kormány, mely azelőtt megengedte az úgynevezett Petiotbor eladását, azzal á kikötéssel hozta meg uj s e bor forgalombahozatalát tiltó bortörvényét, hogy a magyar kormány is léptesse életbe, minél előbb uj bortörvényét, ezzel akarván*az osztrák bortermelőket minden kétséget kizáróan megóvni a Magyarországból jövő esetleges borhamisítások ellenében. Az osztrák bortörvény lényegében csak az édes bor készitéséie nézve különbözik a mi bortörvényünktől, egyebekben pedig az volt mind a kettőuek a czélja, hogy megvédje természetes boraink jó hírnevét. A mig azonban a magyar hatóságok — s ez dicsérelükre legyen mondva — a legnagyobb lelkiismeretességgel őrködnek az uj bortörvény rendelkezéseinek szigo'u végrehajtásán, addig odaát Ausztriában vígan gyártják a Petiotbort, mellyel elárasztják a magyar piaezot. Ebben rejlik az oka, hogy a magyar bor, melynek tavalyi termése sajnos, nem a legjobb minőséget szolgáltatta, nem talál vevőre, mert a tiltott módon előállított hamisított bor édesebb, nagyobb a szesztartalma s mind a mellett olcsóbb a természetes magyar bornál. Érthető tehát, hogy a magyar szőlősgazda, ha már kénytelen túladni borán, a szűkös terméséből még csak készkiadásait sem képes fedezni. Elég csak a Zárában megjelenő Navodni List ez év márczius hónap 29-iki számában megjelent czikkre utalnom, melyben Rodics Antal tartománygyülési képviselő a kétségbeesés hangján rántja le a leplet a nagymértékű hamisításokról, mely hamisításokat — és ez a dologban a legelszomorítóbb — nemcsak egyes kapzsi kereskedők, hanem a termelöknek is igen tekintélyes része ijesztő módon üzi. A Triesztben megjelenő Piccolo nemrég hiteles adatokkal mutatta ki, hogy Dalmácziából az ősz óta több mint félmillió hektoliter ilyen hamisított bor vándorolt ki s hogy ennek az óriási mennyiségnek nagyobb része épp a magyar piaezra kerül, azt szükségtelen külön bizonyítanom. Az osztrák kormány és vele a helyi hatóságok tétlenül nézik e törvényellenes üzelmeket s ha akadnak egyesek, a kik merő hazafiságból szólalnak föl a dalmát bor jó hírneve érdekében, ezeknek szava a pusztában elhaló kiáltás. Hol van a magyar gazdatársadalom, malynek érdekeit ily végtelenül csúfos Jés törvénytipró módon játsza ki a szomszéd, hol vannak a mi agráriusaink, a kik tétlenül nézik e pusztító üzelmeket s végül hol van a magyar kormáuy, egy kölcsönös megállapodáson és kölcsönös érdekből hozott törvénynek nem tud érvényt szerezni s magengedi, hogy a magyar szőlősgazda az amúgy is szűkös termés okozta káron felül kénytelen legyen kis termését elkótyavetyélni, mig a szomszéd a törvények szemérmetlen kijátszásával a mi kárunkra gazdagodik? Ma kevés bora van a gazdának, de minthogy mások a hamisított borokat olcsóhban adhatják, természetes, hogy ezt a keveset sem tudja értékesíteni. Most kell tehát a bajt gyökeresen kiküszöbölni, különben jöhet idő, a mikor a magyar bortermelő, ha pinczéi tele lesznek, saját '/.sírjába fulad. g. J. Háziállataink csonilágyulása. Falka számra hullottak el mult évben a malaczok csontgyulladásban. Ez a betegség, a mely ugy jön létre, hogy a takarmányul felhasznált növényekben nem lévén elegendő foszforsavas mész, az állati szer vezet előszedi a csontokban már lerakodott foszforsavas meszet, hogy azt táplálkozására felhasználja és igy a csontok ellágyulnak, megbetegednek. Védekeznek ugy, hogy az iszapolt krétát, vagy mesterséges foszforsavas meszet etetnek velük, de ez nem pótolhatja a takarmányokból esetleg hiányzó foszforsavas meszet, ellenben a takarmányban levő foszforsavas mész sokkalta könnyebben emészthető. Éppen ezért ujabb időben igen nagy súlyt helyeznek atra, hogy a réíek és legelők füterméseinek foszforsav és mész tartalmát műtrágyákkal emeljék, mert azt tapasztalták, hogy a foszforsavas - mészben gazdag talajon olyan takarmány terem, a melynek foszforsav és mész tartalma nagy. Ez irányban Németországban végzett kísérletek bizonyítják, hogy a szuperfoszfáttal megtrágyázott rétről lekerülő szénában 60—80% al emelkedett annak fvszforsavas mész tartalma. A rétek műtrágyázása tehát nem csupán a széna mennyiségét fokozza, | hanem minőségére is rendkívül kedvező befo' lyással van, mert az ilyen rétekről nyert széna ásványi anyagokban gazdagabb lesz, az abból táplálkozó állatok egészségesebbek, gyorsabban fejlödnek. Arról persze nem is beszélünk, hogy a takarmányból a műtrágyázás következtében bőven terem s nem kell az állatot koplaltatni. Különfélék. I

A szork Ie?ele Özv. L. P.-né Kardnsebes. Innen pontosan k-.ildjiik a lapot a kellő időtől fogva. Tessék a postán érdeklődni, mert ugylatseik, hogy néha a híres magyarposta is csinál baklövéseket. S. K- Orosevég | Politikai czikkeket nem közölhetünk. Vasnti menetrend. Érvényes 1913. május 1-tól. Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapest felé. reggel 4 óra 57 perez, délelőtt 9 óia 36 perez, délután 1 óra 46 perez, 4 óra 48 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 36 perez, d. e 12 ói a 20 perez, d. u. 5 óia 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czclldömölkfelől: reggel 8 óra 49 perez; délután 1 óra 29 peiez, 5 óra 46 perez, este 9 óra 15 p^rez. Csáktornya felöl reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 30 perez, este 8 óra 26 perez. Zalaszentivánra itidul: Reggel lóra 50 perez 4 óra 12 perez 6 óra 10 pere csatlakozás KanizsaSzombathely felé. 11 óra 24 perez ; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 6 óra 02 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 3 óra 09 perez. 5 óra 32 percr, 8 óra 14 perez, délután 2 óra 20 p., 4 óra 42 perez, 9 óra 15 perez ós este 10 óra 25 perez. Njomatott Tahy R. Utóda könymjeindájában Zalaegerszegen. Jó forgalma korcsma és üzlethelyiség szabad kézből azonnal eladd. r. Bővebbet: <N CM özv. Cseresnyés Lászlóné KaszaMza