Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-15 / 20. szám

1913 május 29. MAGYAR PAIZS 3 viselnek. Az európai- kultúrtörténetemben első helyet foglalnak el a spanyol kötények, amelyeket Spanyolországban először a 11-ik században viseltek, mint női fényűzési czikkeket. Ezek a kötények selyemből készültek és feltűnést kel tettek gazdag és remek virághimzéseikkel. Ez a kecses ruhadarab Európában csakhamar elterjedt és a 17 ik században már sok német hatóság rendeletet bocsátott ki a »némberek« fényűzése ellen és eltiltotta a különösen drága kötények viseletét. A tilalmat olyan atyák és f'rjek szór galmazták, akiknek erszényét a nök fényűzése érzékenyen megkárosította. A cselédleányoknak abban az időben szigorúan megtiltották az úgynevezett »melleskötény« viseletét, mely a polgári elemek kizárólagos joga volt. A kötény fényűzés leginkább Spanyolországban és Portugáliában ért el magas fokot, ahol a kötényeket drága kövekkel, gyémántokkal és gy'ingyökkel díszítették és arany és ezüstszálakkal szőtték át. Mibe kerül Parisban egy belvárosi telek? Egy telekpör folyamán érdekes minő adatok kerültek napfényre arra vonatkozólag, hogy emelkedésen ment keresztül annak a teleknek az értéke, amelyen jelenleg a Folies Bergere emelkedik. A múlt század elején a telek bére emelkedik. Negyedszázaddal később, 1838 ban, már csaknem a h íromszorosát, 4000 frankot fizettek. 1860 ba i 38000 frank. 1878 ban 78000 frank volt a b. rérték. 1901-'eu 102.000 frankra emelkedett már ez az összeg. A telek egyébként egy szerzet birtokábau vau, amelyre 1579 ben szállt hagyomány u'ján. Az ár megötszöröződött. Nem csuda 'ehát, mondják a társaságban, ha a miniszterelnök háza Zalatlrnán, a havasi lakók Párisában, néhány év alatt megtízszereződött s százszorozódott. Uj orvosság. A c/.ukornak rendk

;vül tápláló hatása a szervezetr.) általáoosau ismert tény, hogy azonban gyógyító ereje is van, airol az orvosi tudxnány mindeddig nem tudott, holott réges régen helyet foglalt már a ezusor a ház

;szerel< sorában és nagyanyáink nem egy esetben vették elő különféle bajoknál. A Provence asszonyai például ősidők óla a szülési fájdalmak gyorsabb lefolyását tulajdonítják a ezukor élvezetének és e me.figyelés helyességét igazolja egy orvos statisztikája, amely szerint a párisi ezukorgyári munkásnők általában rendkívül gyorsan esnek át a szülési fájdalmakon. Állítólag a negyedóránként 10 —15 grammnyi adagokban bevett cukornak elmaradhatatlan a jó hatása a szülő nőknél és iniutáu ez vaióbaa ártalmatlan és veszélytelen szer, a laikos is próbát tehet vele. Más czélokat szolgál viszont a czakor a hashártyagyulladásokuáf, amely betegség eseteibea szintén kísérleteztek már c/.ukorral. Tudvalevő, hogy a testbe kei ülő ezukor erjedésbe megy át és tejsavvá válik. A baktériumok legtöbbje azoní.*an nem él meg a savanyu talajban, lassanként kihal s ily ruudon megszabadul a szervezet az ártalmas, infekcziót okozó baktériumoktól. Szívizmok megbetegedésénél és az nzzel járó szivgyöngeségeUnél szintén ajánlatos a cukorfogyasztás. Ez esetekben a czukoiuak gyógyító hatása ugy magyarázható, hogy a mindig munkábau lévő izmuk számára a ezukor az erőt adó fűtőanyag és miután a szív az a szerv, amelynek állandóan a legnagyobb munkát kell végezni, tehát lehetőleg nagy adag fűtő- és erőt adó anyagra is van szüksége. Eunek tulajdonítható, hogy ujabban rendkívül sok czukorral táplálják a szívbajosokat, amit többnyire édes tészták formájában fogyasztanak, de ajánlatos a datolya kúra is számukra, Mert ez tartja — ezukortartalom do'gábau, — az elsőséget a gyümölcsök között. A szerkesztő levele, N. F. Baglad Pesten voltam e»y hétig. A gyűlésen nem lehettem ott. Tehát nem is találkozhattam veled. Yasaíi menetrend. Érvényes 1913. mijns 1-töl. Zalaegerszegről indul Czelldomöü - Budapest felé. reggel 4 óra 57 perez, déltlőtt 9 ója 36 perez, délután 1 óra 46 perez, 4 éra 48 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 36 perez, d, e 12 ó; a 20 perez, d. u. 5 ói a 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czclldömölkfelől: reggel 8 óra 49 perez; délután 1 óra 29 perez, 5 óra 46 pere/, este 9 óra 15 perez. Csáktornya felöl reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 30 peie/, este 8 o'ra 26 perc?. Zalasztntiváni a indul: Reggel 1 c j a 50 perez 4 óia 12 perez 6 óia 10 p^rc csitlakozás KauízsaSzombathely fele. 11 óra 24 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 2 óra 33 p^rez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé Es'eöóra 02 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombat hely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 3 óra 09 perc. 5 óra 32 p^ier 8 óra 14 perez, délután 2 óra '20 p.. 4 óra 42 perez, 9 c'ra 15 perez és este 10 óra 25 pere'. IE£©ly± Zb_etdL piacz Basa — Ho?s — Zab — Árpa — Tengeri Bab — Borsó — Búzaliszt — 21—21-20 - — 19—20 - — 19-20 - — 19—20 - — 38 — 19 _ _ 40-50 _ _ 40-0) _ _ 30-44 Rozsliszt — — 30—30 Arpakasa — — Gl—€0 Köleskása — — 36-00 Káposztáid 6-10—20 Burgonya kilója 06—08 Pár csirip — 1-50—2 40 Sovány kacsadb. 1-80—2-40 Sovány liba. db. 2-60-4 00 Magyarnyelv. ISTy-elvéToen él ei nemzet. Fővárosi magyarság. Ugy-e, nyájas olvasó, valamikor régesrégen te is tanultad, én is tanultam, hogy az ország szive, a magyarság szive: Budapest. Azt is tanultad, hogy Budán emelkedik fenséges büszkeséggel a Királyi palota, ahol a magyar király (!) székel, itt van a Tudományos Akadémia, a Kisfaludy- és a Petőfi Társaság, melyek a magyar eszméket, | a magyar irodaimat, a magyar kulturát terjesztik; ' innen árad szét az ország vérereibe a szivünket nemesítő magyar kul'ura csodabalzsama. Szóval innen kapsz, nyájas olvasó, mindent, arai téged magyarrá tesz, magyarrá formál. Föl vau hát csigázva az érdeklődésed, hogy egyszer szemtől szembe láthasd az ország szivét, a magyar kultura csodaforrását, — Budapestet. Odautazol. Nyakadba veszed a várost, s a káprázatosan diszes palotakolosszusok között megmegállsz és gyönyörködő! egy-egy frissen termett bérpalotában. Toronymagasságú földszint dór, ión és korinthusi oszlopokkal, román bolthajtás, góthikus kiszögelésekkel, rokoko vonalak, színes terrakottákból kirakott archaikus emberformák, svájezi háztető. — A kirakatokban franczia sarok, amerikai czipővel, angol szoknya japán bluz, bolgár szinkeverék, ó-görög frizura. Ajour harisnyák, glacé, dent és svédkeztyűk, efaí,--nyakkendök, brüsszeli csipke, angol keménykalapok, méteres plörözök á la Vtrsailles, stb. stb. Amint igy elnézelődöl, a hátad mögött sTrombita harsog, dob peregi, übungról masíroz hazafelé a honhazát mentő ármádia »Doppelreihen rechts um!« kiabálások között. Ha esetleg unatkozol, hát szinházba mégy édes magyarom, pl. a U. Kir. Operaházba, ahol Debussy, a gall zenei fenségnek, Moezart-nak, Beethoven nek és Gluck nak a classikus estéi vannak és énekel Lizaro Hippolit olasz tenorista. Vagy elmégy a Népoperába s meghallgatod Titta Euffót. A magyar Nemzeti Színházban megnézed a Fél x Doquesnél és André Barde darabját, az Uránia Ssinhdzban meghallgatod Shuho Chiba japán tastvérünk felolvasását. Vagy ha ez sem tetszik, befordulsz az Erzsébetkor útra. Ott van a Royal-Orfeum, ahol a színmagyar Budapestnek dédelgetett kedvenczei szórakoztatuak. Teszem azt: Johnson Dlau, Paul Morgan, Louise Tirsch, Maud Rawley, Louis Gertscher, akik uj Rag-time sextett keretében tánezot lejtenek, de szórakoztatnak a többi magyar számok is, mint: Bob Pender Co , Funora Partner, The 2 íairies, The Originál Lej ons, Morues. stb. stb. Jóval beljebb a magyarság szivében (Nagymező-uteza) találod a Fővárosi Orfeumot. Igazgató: Waldmann. Ó'es plakátok hirdetik az orfeum elsőrendű szereplőit, amilyen pl. Aulbach, Kitty Siclaris, az ö kedves angol leányaival, Overqraus erőmüi'észek, a hírneves Lonsson Nővérek, a humorista Ludvig Rosé, Loeserék, a víg hollandusok, The Marroiv-Company tréfás kerékpárosok, The Eltons akrobaták, Pia és Coco komikus excentrikusok, Buntley a zsonglőr és mások. Ekkor már, nyájas magyarom, véres verejték gyöngyözik a homlokodon, de te halálmegvetéssel mégy tovább, tovább, mint valami vén diák, mignem a Kígyó térre érsz és bebukol a királyi bérpaloiábi, ahol az American Shoe Company Limited r. t.-uál veszesz magadnak egypár kényelmes amerikai czipöt és tovább "bandukolsz, közben a Grand Café Ojtende-ben magadbaerőszakolsz egy kis hűsítőt, miközben a kávéház ablaka előtt meredő hirdető oszlop rikító plakátjairól kéjesen olvasod: — Palais de Danse. Telephon 120—77 ! Csak rövid ideig !! Ninon de Beauvel... La siréne . .. Leska . . . Washington trió. .. — Institud De Beauté (Páris-Budapest, 26. Place Vendome) ! Higienicus manicure ! — Apolló Tivoli, Projedograph, Repríz sláger! Walde nar Psylander és Asta Nielsen felléptével! — Casino de Paris! Trio Romanos, Minerva spanyol szépség, Les Albert Roberts, Sybill Teri Wagner andol énekesnő, Mr. Edison füttymüvész. Kitűnő franczia konyha ! — Berlitz School . . . Club specialité . . . Pension Elité . . . Hotel Rilz . . . Parfumerie „Oja" . . . Aut-pneu . . . Mikor mindezeket bevetted nyájas magyarom, ugy érzed magadat, mint akit szani-ba visznek, de mindegy, te magyarosodni akarsz! Pénzed már fogytán! aranyórád, lánezod a 2atyi-ba teszed, mert — bár a ioii n te nem játszol — a pénzed elfogyott, pedig még s.ik minden hátra van. Hopp! egy jó ötleted támad: gyerünk egy intim, elegáns kávéházba. Sorra veszed: Royal, Japán, Simplon, Savoy, Spolarits, Medikus, Ostende, Muzeum, Central, Bplendidj Mentone, Piccadilly, Venezia, Abbázia, Sorrento, Westend, Nippon, Meteor, New-York, Aréna. Megiszol ezekben husz picollo capucinért, közben elfüstölsz ugyanannyi memphisi, princessast, moerist, alat, palmitast, hykrost, regalia médiát, eselbg havannát. Mikor mindezzel végeztél, haza kivánkozal, de Uramisten észreveszed, feogy rosszul vagy. Kínoz a migrain. Szédülsz. Fáj a gyomrod. Keresel egy gyógyszertárat Hopp! Megvan! »Apotheke Aet-