Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-01 / 18. szám

4 MAGYAR P A I Z S 1913 május 1. Nóta a csabrendeki pókról, A soproni iparkamara a következő üzenetet küldi a csabrendeki jegyzóségnek: „A község egyetlen sütöiparosa J köteles-e a község hozzáforduló bármely lakosá- ^ aak kenyerét megsütni? 961. Vélemény: Az oly községben, amelyben csak egy sütöiparos működik, ez iparos köteles a község mindama lakóinak a kenyerét megsütni, akik e czélból hozzáfordulnak s akik természetesen e munka normális diját megfizetik. A község egyetlen sütöiparosa e kötelezettségét az 1884. évi XVII. t. cz. 55. §-a és az e § t magyarázó kereskedelemügyi miniszteri határozatok állapítják meg. Igy a 23.230/1914. számú keresk. miniszteri határozat egy fölmerült esetben részleges üzletbeszüntetés esetét állapította meg azzal a mészárossal szemben, aki egy vendéglősnek hus kiszolgáltatását minden elfogadható ok nélkül megtagadta, mely miatt az illető vendéglősre utal fogyasztó közönség húsban szükséget szenvedett. A részleges üzletbeszüntetés, melynek esete forog fenn a szóban levő sötőiparos eljárásában is, ugyanoly tekintet és elbírálás alá esik, mint a teljes üzletbeszüntetés, amit az ipartörvény 55. § a a sütőknek, mészárosoknak és kéményseprőknek csak az iparhatóságnál való előzetes bejelentés és az iparnak a hatóság által maghatározandó időn át történt folytatása után enged meg. Ily engedély nélkül való teljes vagy részleges üzletbeszüntetés az ipartörvény 158. § a f) pontja alapján büntetendő." —Hát furcsa pék lakhatik Csabrendeken. S pláné egyesegyedül. Élet és halál ura. Ha ő akarja, mindenki eszik, s ha megkutyálja magát, senki sem eszik. Hát ez nem ugy van tisztelt pék ur! Ha ön nem hirdeti ki ott Csabrendeken a tisztelt pékségét, akkor a közönség ahhoz tartja magát: vagy süt magának kenyeret, vagy elgyalogol Soroksárig s ha kell, egész a diófáig is, s ha útközben éhenhal, lássa, tovább mit csinál; de ha ön kihirdette, hogy (üzleti nyeremény fejében) Csabrendeken pékmesterséget folytat: akkor a közönség ahoz tartja magát s nincs kedve Soroksárig gyalogolni. — Csudálatos dolog, hogy a törvénytudó emberek: a körjegyzőségek, szolgabirók és iparkamarák ilyen nyavalyás dolgokkal foglalkoznak. A ki benne van az iparosok, kereskedők s hasonló üzleti embereknek a névsorában s a saját foglalkozásában a rendes fizetíségért nem szolgálja ki a közönséget: azt meg kell büntetni s punktum. Ide nem kell semmiféle irásos jogtudomány, és semmiféle okos bölcselkedés. A kinek joga van a zsebtömésre, kötelessége is legyen. A Sió hajózási csatorna. A Sió csatornát, amint már jeleztük, hajózhatóvá alakítják át, ugy, hogy a Dunát a Balatonnal kötik össze. A munkálatokat a budgetben megállapított keretben 1917-ben fejezik be. A szükséges két nagyköltségü száraz kotrógép megérkezett és az előmunkálatokat már megkezdették. A Sió medrét tizennyolcz méterre szélesitik meg és a mélységét a Balaton vízállásához mérten három méter mélyre sülyesztik, ugy, hogy a Sió csa tornán keresztül a legnagyobb édesvízi hajók is kényelmesen közlekedhetnek a Balatonnal. Felekezeti béke A sümegi zsidó hitközség templomot készül építeni. Ebben a város katholikus lakossága is támogatja. E czélból mult hó 24-éu tánczmulatságot rendeztek és a rendezőségben az ifjúság felekezet nélkül vett részt. Ennek a meleg együttérzésnek Németh János plébános járt elöl, aki a polgári kör egyik ünnepélyén szép beszédet mondott a felekezeti béke érdekében. A tánczmulatság szép összeggel gyarapította a templom-alapot. Nagy idők tannja. Lőrincz István zalagyömtói lakos. 48 as honvéd, április 10 én meghalt. Az ukki jegyzőségben az utolsó férfi volt, aki a nemzet nagy szabadságharczát végigküzdötte. Nyugodjék békében. Pacsán történt, hogy Magdalenics Ferencz bádogos segéd összeveszett az utczán Liczek Istvánnal, persze asszony miatt, s leharapta Liczeknek a fülit. Kaiser Károly sajtkészitó, akit többek között a soproni kiállításon is kitüntettek ezüstéremmel, értesiti a közönséget, hogy sajtgyárát Csácsbozsok községből áthelyezte Salomvár (Zalamegye) községbe, tehát a megrendeléseket ezután Salomvárra kéri küldeni, Egyiket a bika, másikat az ökör tiporta le. Dióskálban Szegletes József ment a szekérbe fogott ökrök előtt — mert Zalában az a rossz szokás van, hogy a szarvasmarhát nem hátulról vagy oldalfeől tériugetik, (hajtják), hanem egy madzagnál fogva vezetik mint a lovat, akár a szabadon levő ökröt, akár a járomba fogottat — hát Szegletes József gazda is vezette az ökröket — lefelé a lejtón, megbotlott s keresztülment rajta az ökör is, a rakott szekér is, s ugy megtaposták, hogy másnapra meghalt. — Pölöskén pedig Üperpaker Károly gulyást vette szarvára a bika, előbb a magasba röpítette, azután a földön gyomrázta meg. Felfordult erkölcsi világrend. A Désv Lukács féle országos üggyel kapcsolatosan mindent meg bolygatnak. Különösen sokszor halljuk országvezető emberektől — persze a csöveken át, az ujságokbaü, azt a kis gyermekes védekezést, hogy : Én nem vagyok hibás, mert te is hibáztál. Pedig hát az az erkölcsfilozófiai törvény, hogy: bün a bünt nom menti — erősebb igazság a számtani kétszerkettő négy tételénél is. Van még egy ennél is bolondabb védekezés. Mondják, irják, kiáltják, hogy a függetlenségi újságírók is kaptak megvesztegető pénzt; nekik is adtunk, ők is bűnösök, tehát mi kevésbé vagyunk bűnösök. Tévednek. Mert nagyobb mértékben. Egyenlően bűnös a megvesztegetett is, a vesztegető is egyenlő viszonyok között. De mindig nagyobb bűnös az, a melyik az alku idejében nagyobb tekintélyű, nagyobb hatalom. Távoliak Gelléri Mór kitüntetése. A két év előtt Turinban rendezett jubileumi kiállítás sikerének elömozditása körül szerzett érdemei elismeréseül Gelléri Mór kir. tanácsost, az »Urszágos Iparegyesület* elnökét az olasz király az olasz koronarenddel tüntette ki. A herczegprimás a sajtóról. A ^Központi Katholikus Kör« dísztermében megtartott évi közgyűlés alkalmával Dr. Csernoh Jáüos herczegprimás a sajtó kérdésének nagy fontosságával és a hölgyizottságnak sajtóterjesztő munkájával foglalkozott és meleg szavakkal kelt a katholikus sajtó védelmére. Éheznek a 48 as honvédek. Nagy idők ragyogó diadalok, szommu események aggastyán tanúi fájdalmasan, feiháboiitóan rossz sorsban élnek, nem is élnek, csak sínylődnek Vasmegyében. Szombathelyről érkezik a megdöbbentő jelentés, hogy néhány negyvennyolczas honvéd borzasztó nélkü'özé eket zenved, szinte a mindennapi szükségletek hijján van. Sokan közülük koldulásból tengetik életüket. Akik a belügyminisztériumhoz fordultak segítségért, egy fillért sem kaptak. Tehát nemcsak Keszthelyen, hanem ugylátszik országszerte nehéz nélkülözéseket szenvednek a magyar szabadságharcz e legendás alakjai. Ki is törődnék velük, ki is gondolna reájuk! Ma az uj »honalapitók«-at ünnepeljük, azok tiszteletére eszünk-iszunk, ezreket köitünk pezsgőre, tokra és tatár-szószra s addig a magyar szabadságharcz még életben levő bajnokai, — akik életüket és vagyonukat tették koczkára érettünk —, száraz sovány kenyérből is alig tudják csillapitaui éhségüket s a legnagyobb nélkülözéseket szenvedik. Gyalá zat! Az a nemzet, mely igy bánik elaggott hőseivel, nem érdemel jó sorsot. Da teljdsedésben is van ám a költö mondása, hogy: »Pusztulunk, veszünk; mint az oldott kéve széthull nemzetünk!® Csak pusztuljunk és vesszünk! Megérdemeljük sorsunkat! K. E. A pécsi posta és távírda igazgatóságától. 20624/11. sz. Közlemény. Barcs, Csáktornya, Dárda, Dombovár, Mohács, Kaposvár, Keszthely, Nagykanizsa, Pécs. Szekszá

rd, Villány, Zalaegerszeo távbeszélő központokat f. évi május 1 ével bevonom Dervent, Doboj, Gracanicz, Gradacac, Modricz, Odzak, Zadivovicz és Zenicza boszniaherczegovinai helyekkel való helzhözi távbeszélő forgalomba. A 3 perczes beszélgetés dija a felsorolt magyar helyek és Modricz közti viszony latban 2 K, Dervent, Gradaczacz valamint Odzak közti viszonylatban 2 K 30 fill., Dobojjal ós Graczauiczával való forgalomban 2 K 60 fill., végül Zavidoviczával és Zeniczával való forgalomban 3 K 10 fillérben állapíttatott meg. Sürgős beszélgetésekért a rendes dij háromszorosá, a díjköteles szolgálati értesítésért (S. T.) pedig 1 koronát kell fizetni. Pécs, 1913. április 21. Brunner, pt. főtanássos. Pávlik — van é, ki e nevet nem ismeri? Pávlik Ferencz pesti rendőr bejutott a VII. (hetedik) fizetési osztályba, holott ó az iskolában még az ötödik osztályban sem járt. Ezért tehát most a László-féle magánintézetben vizsgára, jelentkezett az ötödik és hatodik osztályról, azért, hogy legyen bizonyítványa. S mit is mondott volt hajdanta az Ur? Azt, hogy legyen! és lett világosság. A nyilvános vizsga zárt ajtók mögött történt. S a magánbizonyitváay nyílt kapukon jár. A tordai büntető járásbíróság nem mindennapi bünügyben hozott Ítéletet. Dr. Pestyán Romulusz ügyvédjelölt egy polgári per tárgyalásán összekülömbözött Dr. Simándy István ügyvéddel. EbLöl aztán izgatott szóváltás keletkezett, amelynek Pestyán azzal vetett véget, hogy Dr. Simándynak azt mondta: — Maga Lukács! Dr. Simándy a kitételért Pestyánt becsületsértés czimén feljelentette a büntető járásbíróságon. AZ érdekes per tárgyalásán nagyszámú közönség jelent meg s érdeklődéssel várták az ítéletet. A tárgyalás befejezése után a bíró Pestyán Romulusz vádlottat becsületsértésben bönösnek mondotta ki és ezért összesen 290 korona pénzbirságra ítélte. Z. K. Az erdélyi fölgázforrásokról az utóbbi hetekben oly hírek voltak forgalomban, hogy a gázömlések által még most is értékek vesznek kárba és a földgáz értékesítését czélzó akczió megfeneklett. Ezzel szembeu egy félhivatalos közlemény megállapítja, hogy a földgázforrások föltárása serényen halad, megmérhetetlen eredményekkel biztat és a gázok értékesítése megkezdődött. A pénzügyminisztérium bányászati szakosztályának közlése szerint eddig tizenhét földgázforrást tártak fel, amelyek naponként 2,140.000 köbméter legtisztább földgázt szolgáltatnak. Ezek a források el vannak zárva ugy, hogy ömlés által gáz nem megy veszendőbe. A kissármási 2. sz. gazdag gázkuton kívül, mely naponként 810.000 köbmétert szolgáltat utóbbi időben más gazdag forrásokat is tártak fel, nevezetesen a kissármási 12. számút 204.000 köbméter, a magyarsámsondi 18. számút 196.000, a kissármási 20. számút 169 000, a kissármási 23. számút 140.000 köbméter napömléssel. Eddig a kissármási forrás adja a legtöbb gázt, de csak azért, mert a fúrási munka igen nagy mélységig ment le. A többi kutakat csak addig fúrták, amig elérték a gázréteget. Kissármástól 100 kilóméter távolságban is akadtak rendkívül bő forrásokra. Kiskapusban a 2. sz. forrás 86.000 köbmétert szolgáltat. Geológusaink kiváló szaktudással végzik a kutatást. Mult évbeu 18 helyen kezdtek fúrni s ezek közt 16 hely már is szolgáltatott gázt és a fenmaradt két helyen is akadtak gáznyomokra. Hogy a fúrások eddig mekkora kincset eredményeztek, az kitűnik a következő adatokból: Budapest városa évenként 75 — 80 millió, tehát napjában áltag 220.000 köbméter gázt fogyaszt; ezzel szemben az eddig föltárt 17 fölgázforrás napjában 2,140.000 köbmétert szolgáltat. A földgáz köbméterjének fűtőértéke akkora mint 16 kilogramm magyar széné, az eddig föltárt magyar földgázforrások 24 órai ömlése tehát 342 kocsirakomány szénnek, a források évi eredménye tehát 100.000 kocsirakomány, azaz egy millió tonna szénne'.c felel meg. Pedig a földgázkutató akczió csak a kezdet stádiumában van. Még a sármási terület is csak részben van feltárva mert ott 150 méternyi közökben annyi kutati lehetne fúrni, hogy a napi eredmény meghaladná a három millió köbmétert. És vaunak a sármásinál gazdagabb fölgázterüleleink, nevezetesen a mezösámsondi, a báznai és a medgyesi területek. Eddig csak ezen a négy területen kezdték meg a föltárást, pedig Erdélyben 27 ilyen területet ismerünk. A kutatások költségeire 1913-ra 1,414.000 korona van előirányozva, ugy, hogy az idén még 15—20 forrást fognak feltárni. Az értékesítés is megkezdődött. A 25 kilométernyi tordai vezeték, amely most épül, a tordai salétromsav gyárat már ez év őszén fogja ellátni gázzal. A 26 kilométernyi marosujvári vezeték az ottani ammoniakszódagyárat és a sóbányát fogja alimentálni. A gázt el fogják vezetni Madgyesre és Báznafürdőre. Külföldi tőkepénzesek is élénken érdeklődnek ezen nagy erdélyi természeti kincsek iránt, H. 1. A királypárti szélhámosok az hiszik, hogy Magyarország a királypárti szélhámosoknak végeszakadatlan hazájok. Megint megjelent egy portugáliai meuekült, politikai sorsüldözött. Mert a mult hónapban még volt egy, valószínűleg végig