Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-17 / 16. szám
4 MAGY4.R PAIZS 1913 áprilisTávoliak A balkán-háború költségei. A most fjlyó balkán háború eddigi költségeiről kimutatást ké•zitattek. Eszerint Buigáría 24 millió 50 ezer font sterlinget, Szerbia 16,500.000. Görögország 12,375.000, Montenegró 3,330.000 és Törökország 33,300.000 font sterlinget költött a háborúban. Vagyis mindezeknél 24 szerte több|koronát, mert egy font sterling 24 korona. Belgiumban nagy sztrájk van, hogy az általános választójogot megnyerjék. Delcrois nevü rendőrkapitány fóbelötte magát, mintsem azt a parancsot teljesitenó — úgymond — hogy honfitársaira lövessen. Pavlik ezt már nem tenné meg. A makói köztársasági gyűlésről az a bir, hogy a rendőrség ós csendőrség feloszlatta. Dr. Nagy György pártelnök április 14 re hivta volt össze a tagokat a nagygyűlésre, amelyre külföldről is érkeztek képviselők. Megérkezés után ismerkedési vacsorára mentek egy \endéglőbe, a csendőrség karhatalommal oszlatta szét a vacsorázókat. Másnap egy magánlakáson gyűltek össze értekezletre, inneu is szétoszlatták őket, sőt öt tagot, köztük két ügyvédet letartóztattak s a rendőrségre vittek, Dr. Nagy György elnöktől elszedték a szervezeti iratokat. A letartóztatottak bűnvádi feljelentést tettek a csendőrség és rendőrség ellen magánlak sértés és hatalommal való visszaélés, miatt. Vita nélkül elfogadták azonban Dr. Kalmár Antal tagnak 21 pontból álló határozati javaslatát, melyet kinyomatva elküldenek a párttagoknak. Az uj mértókhitelesitési díjszabás. A kereskedelmi miniszter újra szabályozta a mértékek és mérőeszközök hitelesítési módját és az ezért fizetendő dijakat. A hitelesítési kötelezettség tudvalevőleg két évenként ismétlődik. E szerint kétféle hitelesítés van: az első és az időszakos hitelesítésért is ugyanazon dijak fizetendők, mint az első hitelesítés után és pedig: I. A hosszmérték és a vastagságmérők 20—25 méterig 1 korona, 2—0.5 méterig 20 fillér, lómérték 20 fillér, vastagságmérők : 1 méter és kevesebb 20 fillér, hosszabb 1 korona. A fentebbi dijak csak oly mértékekre vonatkoznak, amelyen csak egy beosztás van. Több beosztású mér ék vagy a mérték több oldalán fekvő beosztás esetén a fentebbi dijak másfélszerese rovandó le. II. Folyadékmérték, folyadékmérő eszközök és szárazanyagok mérésére szolgáló űrmértékek: 1 hl-tői 50 literig 1 korona, 20 lrtertől 2 literig 40 fillér, 1 litertől 1 czentíliterig 10 fillér. Üvegtartályok 20 literig bezárólag 50 fillér, 20 literen télül 1 korona. Folyadékmérf eszközök: 1 korona 50 fillér, — faláda és fakeret 50 fillér. III. Sulyok 20 kilogramtól 1 kilogramig 20 fillér, 50 dekagrammtól 1 grammig 10 fillér. Szigorú sulyok hítelesitéért 20 kilogrammtól 1 grammig bezárólag darabonként a fantebbi díjtételek kétszerese fizetendő, 500 miligrammtól 1 miligrammig darabonként 10 fillér. IV. Mérlegek: 5 kilogrammig bezárólag 50 fillér, 20 kilogrammig bezárólag 1 korona, 100 kilogrammig bezárólag 2 korona, 200 kilogrammig 3 korona, 500 kilogrammig 4 korona, 1000 kilogaammig 5 korona, 3000 kilogrammig 6 korora, 8000 kilogrammig 8 korona, 15.000 kilogrammig 15 korona, 40,000 kilogrammig 30 korona. V. Gázmérők és VI. vízmérők hitelesítési díjtételei változatlanul megmaradnak. VII. Viteldijjelzök hitelesítési dija 4 korona, a külön áttételi szerkezet hitelesítési dija 1 korona Irodalom. Művészet. Bndai Napló czimen egy derék uj lap indult meg a napokban Budán J. Virág Béla szerkesztésében. A lap a budai érdekeket, főképen a II-ikK. Víziváros érdekeit szolgálja. J. Virág Béla pedig a pesti újságírók jobbik csapatjának egyik kiváló komoly tagja. Fiatal korában sport újságot szerkesztett — az elsők közül, később szépirodalmi lapot vezetett. Most az eddig elhagyagolt Budai ítésznek szándékozik lendületet adni. Virág Bélát Zalában is több helyen ismerik. A mult években volt itt néhány hónapig etnográfiai tanulmányúton s Zalaegerszegen is tartott mübecslő előadást a Csány szoborpályázatnak épen akkor beérkezett 18 mütervezetéről. Nagy történelmi tudás, müizlés a szellemében, vidám poézis a kedélyében s komoly egyenesség a lelkében — a jellemző.vonásai. Szelid, tárgyi humoros verseiben sisteregve ott kanyargatódzík a sorok között az ostoros szatíra. Közöljük itt néhány sorát a Budai Naplóiról. Az egyik: Budai Krónika. Borongó tekintettel, karcsú magas ember járta a budai hegyeket. Katona köpenyege hanyagul volt a vállára vetve, kardja megcsörrent a köves utakon. Mögötte vezérkari tisztek egy csoportja jött Némán, csendesen, folyton figyelve az elölmenőt. Alkalmas helyet kerestek az ostromágyuk felállításához. Budavár ostromához készültek. írták pedig akkor az 1849-ik esztendőnek tavaszié végét. Estig tartott a barangolás. Elöl járt Görgey Arthur, a tábornok, mögötte vezérkara. Nem szeretett tanácskozni, szótlan volt, mogorva. Szeme haragosan lobbant, amikor átnézett Pestre. És megált gyakran, mint aki önmagával beszél. Tisztes távolban mindannyiszor megállt a vezérkar is és szemmértékkel becsülték a távolságot, keresték a fedezetet. Azután mentek tovább a vezér után. Korán esteledett és végül tavaszi ködbe veszett az egész táj. Már nem látszott a budai vár sem. Csak Görgey ment tovább, mindig tovább, és azoui gondolkodott, hogy kellene lapot indítani-. Kossuth ellen. Ez a gondolat, ez a gyűlölet VQIÍ a sza-* badságharcz veszte. A másik: Alázatos szolgája. Kiment divatból régen már A szép magyar köszöntés, S ma napság már nem is elég A kalap megbílleutés. Ma már alázza meg magát — A módi ugy kívánja —S a köszönő szolgáljon >3: — Alázatos szolgája! Ki ezreket csalt és lopott, De rajta még sem kapták, Dédelgetik az ilveket. És kézről kézre adják. Sok ember látja, tudja ezt, De mit tegyen? — hiába; És inkább szépen meghajol: — Alázatos szolgája! A honatyák közt nem egy van, Kinek a tudománya Nem ér meg egy pipa dohányt S mégis ott ül a házba. A lángész tőlük kéri, hogy Segítsék állásba, S ha jöu, ha megy, szépen köszöu: — Alázatos szolgája. A JÓ Pajtást a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a »Jó Pajtást kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. Különfélék. Heti kis tükör czimen a Balatonvidék következő czikkelyt írja: „Köztársasági szabadság. Vérfagylaló állapotok uralkodnak Portugáliában. Mióta Costa ur kezébe kaparintotta az ország gyeplőit, rosszabb viszonyok vannak Portugáliában, mint voltak Rómában Sulla idejében. Egyelőre nem is más a szándéka, ugy látszik Costa urnák, mint Sulla kópizálása. É'et- és vagyonbiztonság, Isten és vallás semmi előtte, csak a hatalmi mámor valami, melyben kéjesen fürdik, mig bele nem örül. Mialatt ilyenek történnek Liszabonban, néhány magyar rajongó meg azon fáradozik, hogy megteremtse a köztársasági pártot. Nekünk ugy, tetszik, hogy a magyar politikai hitvallást jobban kifejezik Petur bán szavai: Görög, gnbás, bojér, olasz, Német, zsidó, nekem mihelyt fejét A korona diszesiti, mindegy az; Mert szent előttem a királyom. . .« — Tudniillik: Petur bán ezt a magyar világban j mondotta volt és nem most. Sz. — ! Politikusok návaláiriaa A budapesti Urániád ban Fischoif Gyurfa niyitTai törvényszékf írásszakértő előadást tartott a grafológiáról és iráshamisításról, köeben pedig vetített képekkel bizonyítgatta, hogy miként lehet következtetni az emberek Írásából azoknak jellemére^egészségére vagy betegségére,, könnyelműségére vagy komolyságára. ííöt becsületességére vagy bűnösségére is. Külöuösen érdekes voit az előadásnak az a része, raelyben Fisehoff a politikusuk írásainak megfigv«léséf$l siámo.H be, a névaláírásokat vette a rj*pul és a következő eredményekre jutott: Gróf Tisza Istváunak van a leghirtelenebb, és leg értelmetlenebb aláírása. A hegyes vonások, a híd' jg, szigorú, energikus természet jelei. Lu'gáes László miniszterelnök darabos, szakgatol ,t, egy-két helyen reszketeg vonásokkal ir^ Jr isth Gyula lendületes, erős vonásokkal ir. Kú! önösen a t betűnek aránylag hosszú keresztvo' aása — mondja az írásszakértő — jelenti aa er és akaratot. Kossuth Ferencz szép, gömbölyű, czifra betük ,et ir. Lassan, különös lendület nélkül. Gróf Apponyi Albert egyre változtatja a betűk magasságát. Hosszú aláírását elejétől végig egy toll vonással írja. — Ez mind helyes és okos dolog, csak egy a hiba benne: az, hogy ezeket az urakat már ismerte volt Fisehoff ur azelőtt, mielőtt a tanul, mányát megcsinálta volna. Földmivelés Állattenyésztés. Akié a íöld azé az ország! Jó lnczerna termés. A mesterséges takarmánynövények termesztése bova-tovább nyer jelentőségben, mert az állattartás ma már mezőgazdaságunk egyik legjövedelmezőbb ága. Különösen a luezerna és lóhere félékben ezek nemcsak nagy tömeget, de egyszersmind igen kitüuő takarmányt is szolgáltatnak: ezeket kellene tehát nagyobb területen, de jobban előkészített, jobban trágyázott talajon termeszteni, a magyar gazda azonban ezen növények termesztése körül sem fejt ki miudíg kellő gondot, távolról sem olyant miut a német gazdák. Luczernának, lóherének szánt talaját nem műveli elég mélyen, nem alkalmaz elegendő istálló trágyát, különösen nem használ foszforsav tartalmú műtrágyákat, holott e növények foszforsav fogyasztása rendkívül nagy, s igy természetes, hogy az alkalmazott szuperfoszfátot nagy terméstöbblettel hálálják meg Gyárfás Józsefnek, az orsz. magy kir. növénytermelési kísérleti állsmás vezetőjének, most megjelent sLuczerna és lóhere kísérletek tanulsága® czimü munkája kimerítően ismerteti ugy a szerves, mint az ásványi trágyák hatását a luezerna és lóherére, s azon hazai kísérleteknek kivétel nélküli kedvező eredményét, melyek az ország különböző helyein lóhere és luezerna műtrágyázással végeztettek. A japánok gjjakoríaíi érzéke aaormaJ eeüsmeríe ss «l gumsriisarok f. :^3száRios előnyeit! Ferdére taposás, kísíkiés, íáruíiiság, az idegeik ráskédtaíssa HSsárva! Bersc n Swdtepsst, ¥15. ooo«