Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-10 / 15. szám

4 MAGYAR PAIZS 1913 április 10. A Csány szobor ügyről egy szobrokról szóló czikk a nagykanizsai Zala vasárnapi számában a következőket mondja: „Zalaegerszeg, amikor Csánynak, Légrád, amikor Zrínyinek állit szobrot, helyesen jár el; és ha a légrádiak a szoborpályázatnál nem járnak el olyan kél balkézzel, mint az egerszegiek, kétszeresen megilleti őket az el'smerés. Mert ez ösztön, tanulmány is nem politika dolga.* Ha jól értem, ez a mondat azt állítja, hogy a Csány szoborral politizálnak az emberek. A kik újságot olvasnak, azoknak a számukra meg kell jegyeznem, hogy ez a kritizáló mondat vagy tévedésen, vagy félrevezettetésen, vagy nagyfokú fantázián épült fel. Tudni kell, hogy Csány Lászlónak s a többi vértanúnak az emlékezete épen ugy történelem, mint márczius 15. A Csány szoborbizottság tagjai többnyire tisztviselők, állami tisztviselők, miniszteri tanácsos is van köztök. Ha ezek a tisztviselők nyilvánosan 49 es politikát lármáznának : még meggyülne a bajuk, legalább ugy háziasan. De nem gyűlhet meg, mert a szobor ügy — história. Még erőszakosan sem lehet politizálással vádolni. S ha politizálás volna: mért volna akkor is két balkezes munka ? Akár Légrádon, akár Egerszegen. Nem lehet megérteni. A tavaszi, gyermekbetegségek miatt Zalaegerszegen néhány hétig szünetelt az elemi iskolának 1, 2. osztálya. A járvány szünőben van s az iskola tovább folytatja megszakított működését. Az igazságügyminisster Föglein Miklós zalaegerszegi kir. járásbirót a tatai és Ebenspanger Gyula németujvári kir. járásbirót a zalaegerszegi kir. járásbírósághoz saját kérelmükre áthelyezte. A Korona vendéglőt és helyiségót az ízr. hitközségtől megvette Szente Lajos szombathelyi műépítész 70 ezer koronáért. Az uj tulajdonos néhány év múlva kétemeletes uj és jó igényű vendéglőt fog odaépiteni. Dr. Korbai Károly polgármester — amint őszinte örömmel értesülünk, állapotában^ napról, napra javul. Ma érkezett levele szerint láza nincs már — és több műtétre sincs szükség. Az ősi állatok csontjaiból, melyről említést tettünk a muytkor, a zalacsébi vasutásás után néhány nagy fog-példányt beküldött Kiss Márton lomvári igazgató-tanitó a zalamegyei muzeumba. A muzeum igazgatósága felküldi a fogakat a Földtani intézetbe pontosabb meghatározás végett. A kereskedő ifjak egyesülete f. hó 5 éu szépen sikerült házi estélyt rendezett részben a tanoncziskola patronage, részben a saját sport alapja javára. Az estély programmját Kovács Jenő igazgató kiváló szellemességgel megirt humoros felolvasása vezette be. Ezt követte Heltai Jenő »Raquette« czimü dialógja, melyben Grünbaum Olga bájos megjelenésével és ügyes játékával szerzett jól megérdemelt tapsokat. Méltó partnere volt Handelsmann Ferencz, aki a blazírtnak látszadi akaró fiút nagyon rokonszenvesen személyesítette. Ezután Löwinger Margit szavalta el Kiss Józsefaek „Rabasszonyc czimü hangulatos versét a tőle már megszokott mély érzéssel és kellemes organummal. A műsort Nagy László szépen előadott kupiéi fejezték be, melyeknek különösen helyi vonatkozású tréfás strófáin a közönség mindvégig nagyon jól mulatott. Az előadás után táncz következett, mely fesztelen vidám hangulatban tartott egész éjfélutánig. — A jelenvoltak a kellemesen eltöltött estélyről azzal a tudattal távoztak el, hogy a köreskedö ifjúság által rendezett mulatságok érdemesek a pártfogásra. A kivándorlás njább eltiltása. A belügyminiszter a minap ujabb rendeletet küldött Zalavármegyéhez, melyben egy évre a védköteles férfiszemélyeket újra eltiltja a kivándorlástól. Tévedések elkerülése végett a miniszter megjegyzi, hogy a fegyveres erő kötelékébe tartozó ©gyének közé tartoznak a néptelkelók is, akik részére szintén megtiltotta az útlevelek kiadását. Védköteles személyeknek értendők azok, akik azon év január havában töltik be tizenhetedik életévüket, amelybon kivándorolni akarnak. Aki ellenben szolgálati kötelezettség alatt nem áll s a hadsereg kötelékéből végleg elbocsátották, még ha népfőlkeló kiteles is, kiadandó részére az uflevél. Kereskedelmi tanfolyamot végzett, szolid leány, kellő gyakorlattal és jó bizonyítványokkal, irodai alkalmazást keres. Bővebbet Tahy R. Utóda nyomdájában, Zalaegerszeg Megyeiek Hegjutalmazott tanitő A kereskedelmi miniszter Honfi Lórincz zrinyifalvai tanítónak azért, hogy a budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetítő intézet az ő közreműködésével legtöbb iparostanonczot helyezett el, ötven korona jutalmat engedélyezett. Borzalmas halállal halt meg Radmanícs Mátyás kotori ifjú házasember. Az apja halála annyira elbusitotta az ifjú Radmanicsot, hogy bánatában a futó vonat elé feküdt s a vasúti szekér két lábát tőből leszakította s egy óra múlva maga is meghalt. Az egy órai szörnyű kinbán rövidre nyírt haja hosszura megnőtt. Megjutalmazott majoraazda. Lélekemelő, szép ünnepség volt vasárnap délután Alsólendva mellett a Margit majorban. Unger Gusztáv majorgazda most töltötte be negyvenedik évét annak, hogy Margit-majorban szolgálatba szegődött az akkori Lenk urasághoz, ez alkalommal a földmivelésügyi miniszter 100 korona jutalommal és egy diszoklovéllel tüntette ki. A jutalmat az uradalmi cselédség és a környékbeli lakosság jelenlétében vasárnap adta át az ősz majorgazdának Bogyay György letenyei főbíró, néhány keresetlen, de annál ékesebb szóban méltatva az az ünnepeltnek példás hűségét és munkaszeretetét. Tóth János letenyei esperes és Gaál István kerkaszentmiklósi plébános szintén egy-egy szép beszédben emlékezett meg Unger érdemeiről, különösen hangsúlyozták, a hűséget. Távoliak Magyar tanár kitüntetése. A pápai református főgimnáziumnak egyik kiváló tanárát, Dr. Kapossy Lucziánt, a ki többek között a görög-római klasszikus költőknek fordítójaként szerepel, megválasztották a Kereskedelmi Oktatási Nemzetközi Kongresszusnak és a Nemzetközi Közgazdasági Tanfolyamnak választmányi, tagjául. Felhiváa a soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara területén működő valamennyi gyár-, közép és kis páros munkaadóhoz, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és jó magaviseletének jutalmazására rendszeresített jutalomdijak tárgyában. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a hazai kereskedelmi és iparkamarák együttes kezdeményezése folytán 1902. évi deczember hó 31-én 60.167/V1II/1902. szám alatt kelt magas elhatározásával az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának, és jó magaviseletének jutalmazására száz, egyenkint száz, azaz egyszáz koronás állami jutalomdijat rendszeresített, mely jutalomdijakból az ipari munkások számaránya alapján felállított felosztási tervezet szerint kerületünkben hat fog szétosztásra kerülni. A jutalmazott munkások mindegyike a jutalomdijon kívül a jutalmazás tényét és a jutalmazás indokait tartalmazó elismerő okmányt kap. A jutalmazások iránti javaslattétel és a jutalmak kiosztása a kereskedelmi és iparkamarák feladatát képezvén, felhívjuk a kamarakerületünk területén működő gyárosokat, közép , és kisiparosokat, hogy legkésőbb ez év május hó 31 éig közöljék a kamarával ama munkásaik névsorát, a rájuk vonatkazó és a jutalomra való érdemességet bizonyító adatok kíséretében, kiket a szóban levő jutalmakra érdemeseknek tartanak. A jutalomra való igény előfeltételei a következők: 1. magyar állampolgárság; 2. tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás (kapus, kocsis, gyári irodaszolga és más ily természetű szolgálatot teljesítő a jutalomra igényt nem tarthat); 3. legalább 15 évi megszakitásnélküli működés az ipari munka körében (tanonczévek beszámíthatók, évadhoz kötött ipari munkában alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes évakkel egyenértékűeknek tekintetnek); 4. a rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 kororát . meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiratokkal esetleg munkakönyvvel vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók. Ugyanazon munkás a szóban levő jutalomban csak egyszer részesülhet. Az a beadvány, illetve előterjesztés, amelyet a munkaadó ipari munkása megjutalmazása tárgyában a kereskedelmi és iparkamarához intéz* közügyre vonatkozó javaslatnak tekinthető s mint ilyen, az illetéki díjjegyzék 14. tétel g) pontja alattfelvett rendelkezés értelmében bélyegmentes. Ugyancsak hasonló indokokból, de kizárólag erre a czélra bélyegmentesen állíthatók ki azok az iratok is, amelyek a jutalom feltételeit képező körülmények igazolására szolgálnak, az illetéki díjjegyzék 79. tétel e) pontja értelmében. Azonban ezekre az iratokra fel keli jegyezni, hogy kizárólag erre a czélra állíttattak ki s hivatkozni kell a m. kir. pénzügyminiszter urnák 1903. évi február 28 án 17.455. szám alatt a kereskedelemügyi ra. kir. miniszter úrhoz ez ügyben intézett átiratára. A munkásjutalmazásokra vonatkozó ez iratok — visszaélések meggátlása végett — vissza fognak tartatni. Sopron, 1913. évi márczius hó 28-án. A Kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében: Ullein József kir. tanácsos, elnök, Dr. Taizs Károly titkár. A soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara április 15 én (^kedden) délután 4 órakor a kamara gyűlés termében (Lackner Kristóf utcza 3 szám, I. emelet) rendes közgyűlést fart Ullein József kir. tanácsos, kamarai elnök vezetésével Tartóssága,ruganyossdga, elegánciája utólérhetetlent Irodalom. Művészet. á legelőkelőbb magyar gyermekek minden bizonnyal József föherczeg gyermekei, akik magyar tanárok vezetése alatt nemcsak magyar nyelven, hanem magyar szellemben is tanulnak. Minden magyar gyermeket érdekel királyi vérből való társaiknak tanulása, melyről Zuboly nagyon érdekes dolgokat mond el Sebők Zsigmondnak és Benedek Eleknek népszerű gyermeklapiában, a Jó Pajtás legújabb, április 6 iki számában. Ugyanebbe a számba verset irt még Benedek Elek, Lampérth Géza, Endrődy Béla, Sebők Zsigmond megkezdi rendkívüli érdekes uj regényét, Szemere György elbeszélést ad, Pozder Gyula szentképeket rajzolt, Zsiga bácsi mulatságos tréfát mond el, Rákosi Viktor folytatja regényét. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A tihanyi kecskeköröm. Iskolai kiadvány. Sági János, ismeretes derék irója a Bflatonnak, ai iskolákhoz a következő körlevelet küldi: Tekintetes igazgatóság! Az iskolai olvasókönyvekben, az irodalomtörténeti, a földrajzi és természetrajzi órákon gyakran van szó a tihanyi keeskekörmökről, amelyeket a Balaton hullámai mosnak ki, vagy melyeket a gyermekek ásnak fel a part talajából. A kecskeköiöm a Congeria triangularis nevü kagyló héjának tömör vége, melyről a vékonyabb részt az idő, vagy mechanikai hatások letördelték ugy, hogy a megmaradt rész kepskeköröm alakot nyert.