Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-12 / 37. szám

6 MAGYAR P A I Z S 1912. szeptember 12. A mi édes magyar nyelvünk. ii. Budapesten az Iimeretterjesztő Egyesület előadás-sorozata keretében Bérezik Árpád „a mi édes magyar njelvünk" czimmel ol­vasott föl s a mai zagyva Byelv hibáit, idegenszerűségeit ostorozta az kedves, tréfás modorában.*; A magyar nyelv szellemének, eredetiségének, sajátosságának legesküdtebb ellensége a ger­manizmus. A germanizmusnak több fajtája van : Az egyik az, mikor német szavakat csempészünk be a magyar nyelvbe. (V;ellibchen, Aufsatz, Augus, Aufgus, Schlauch, Besetz, Leibchen, Beleg, Imbis, stb.) a másik pedig, mikor olyan szólá­sokat veszünk át, melyek a magyar gondol­kodással, a magyar nyelv szellemével ellenkeznek. A magyar müveit osztály nyelve — vagy ha ugy tetszik az uri nyelv — egyáltalán nem a magyar lélek ("géniusz) tükrözése. Csupa fordítás idegenből, leginkább Démetből. Nem szólok a kinéz ről és kinézés-ról, melye­ken nyargalni szoktak ha germanizmus került szoba, sem a lekéste a vonatot féle szörny­magyarságról. Arról a sok germanizmusról beszélek, melyet senki se hisz germanizmusról mely már ugy ellepte a köznyelvet, hogy már föl sem tűnik. ízelítőül ime a következők: Súlyt helyezni vagy fektetni, Gewicht legen. (Ellenben: jó súlyt vetni valamire.) Ha minden kötél szakad — wenú alle Stric'ke reisen. Fölemeló érzés — Erhebendes Gefühl. Beszédet tartani — Redo haltén. Kézen fekszik — Lie^t auf der Hanti, Tüzőrség (Magyarul tűzoltóság, tűért az illetők nem őrzik, hanem oltják a tüzet, ugy-e bár?) Lépést tartani — Schritt haltén. Minden hájjal megkent — mit allén Salben geschmiert. A székely ugy mondja: „száz fából faragott." Végy magadnak fáradságot — Nimm dir die Mühe. Nem áll a képéhez — Steht ihm nicht zu Gesicht. Tiszta bort beönteni — Rein-en Wein einschenken. Vaklárma — Blinder Lárm. Ágyat őrizni — Das Bett hüten. Jó egészségnek örvendeni — Sich einer guten Gesuodheit errauen. Határt nem ismer — Kmnt keine Grenzen. Ezeket és hasonlókat ugy megszoktuk, hogy senki sem tekinti germanizmusnak, pedig miiül merő fordítás, a mit azzal bizonyíthatunk, hogy a franczia vagy angol ugyanazt a gondolatot vagy fogalmat egész máskép — saját szeremé­hez alkalmazva fejezi ki. Boszantó, mikor idegen — főképp német -­szó a mi meglevő régi, jó magyar szavainkat kiszorítja. Tessék hát megmondani, a flanczot hogyan fejezed ki magyarul? Istenem! Mi az a llauozol? Semmi más, mint a mi jó magyar fitogtat szavunk, a flanczolás meg fitogtatás. A leghasználtabb és legfölöslegesebb bet-iur­czolt szó a herczig. Nélküle már nincs magyar beszéd... Heiczig meg nett, meg unheimheh... Mint ha bizrny az édes, kedves, aranyos, helyes stb nem fejezné ki a herczig különféle árnya­latait! . . . S a nett nem lehetne: takaros, csinos, bájos. Es az unheimlich rémes, kietlen, félős, borzongós, féltlmes. Érthetetlen ez a nyelvc&ulitás : mert valóban annak nevezhetjük, ha az ilyen szavak, mint puezol meg puczeráj, kiszorítják a tisztit meg a tisztitót, kripli a rokkantot, reszkíroz a kucz­kázat szót, gang a tolyosót, svung a iendülést, vink az intést stb. Folytathatom is a példákat. Miért mondják inkább sp.itzer mint fröccs, suszter mint varga vagy cipész, sehotter mint murva, c.ippiz mint ficzánkol vagy liczánkozik, trükk nimt fogás vagy ötlet, pedigree mint c-aládf'a, leszármazás, um­, schlag mint borogatás, partuer mint társ, honorál miut méltányol, méltat vauy jutalmaz, dijaz, eliminál mint kihagy, kapuc/tn mint kámzsa vagy csuklya, vádli mint lábikra, lasszó mint pányva, bumliz mint kószál, kódorog, őgyelegj ődöng, klopfol mint porol, kiver, agilis mint mozgékony, tevékeny vagy fürge, loknt mint fürt, kirámol mint kirak, vagy elrak, elrakosgat. Az ilyeu nyelvrontás ellen az egyetlen orvosság az üde, tiszta népnyelv Leszívása. Csak te mentetted meg eddig is a magyar nyelvet, te lenézett szegény magyar népem! Ha te nem volnál, a germanizmusok, gallicztzmusok, latinizmusok s egyéb idegenszerűségek fölvetnék *) A Borbély féle „Nyel ünk Védelme" könyvhöz Berciik A. irt eloszot. óz. ezt a magyar nyelvünket. De nagy iróink hozzád fordultak s a te gondolkozásod, érzelmed, egész­séges észjárásod medencéjéből meritve tölujitot­ták, fölpezsdítették a magyar nyelvet 1 Vasoti menetrend. Érvényes 1912. májas 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé. leggel 5 óia 50 perez, déh'lőtt 9 óia 36 perez, délután 1 óra 38 perez, 4 óra 53 perez. Csáktornya feié: reggel 4 óra 36 perez, d. e 12 óia 20 pete/, d. u 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czolldömölk • felöl: reggei 8 óia 41 perez; délután 1 óra 20 peiez, 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felöl reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 34 pere/, este 8 óra 26 perc*. Zalaszentivánra indul: Reggel 4 óra 23 perez 6 óra 10 peie csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. 11 óra 34 peiez; csatlakozás Kanizsa­Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatla­kozás Kanizsa-Szombathely felé. En'.e 6 ora 29 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról, érkezik Zalaegerszegre : reggel 5 óra 37 peicr. 8 óra 14 peiez, délután 2 óra 12 p., 4 cra 42 perez ós este 10 óra 25 perez. Nyomatott Tahy R. Utcda könyviijemdájaban Zalaegtrszegen. 5095. tkvi 912. sz. Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék mint ?kvi hatóság közhírré teszi, hogy a Pinkafői községi hitelpénztár végrehajtatónak Molnár Gyula és ísai végrehajtást szenvedő elleni 1200 korona és jár. iránti végrehajtási ügyében az árverés a zala­tgerszegi kir. tszék. teiületen levő kisk. Molnár Gyula ós Ilonka ós Árvái Anna f. Molnár Ferenezné­nek a zalaegerszegi 2881. szfjkvben 552/a hrsz. 37. nép»orsz. házbirtokukra 2420 korona ki­kiáltási árban elrendeltetik és hogv a f»nt megjelölt ingatlan az 1912. évi október hó 12. napján d.e. 10 órakor a tkvi hatóság irodájában megtar­tandó n^ilvá-ios árverésen és pedig házbéradó alá eső ingatlan a kikiáltási ár felénél, egyéb ingat­lan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladatni nem fog. Ár verezní szándékozók tartoznak az ingatlanok becsarának 10 °/o át kézpénzben az 1881. LX, í. ez. 48 §-alatt jelölt árfolyammal számított óvadékktpes értékpapírban a kikü'dött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. tcz. 170. §-a értel­mében a bíróságnál történt előleges behelyezésről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. tszék mint tkvi hatóság. Zalaegerszeg, 1912. évi julius hó 16. napján. Dr. Schick sk., kir. tszéki bíró, A kiadmány faiteléüí: Pirity, kir. tkvtő. l/ivl/ Ni'K '/ÍM/ \'/'vi/N|/ T v|/iv|/iv| /ív|/!vl>X> \^ !/Kj m SV] 1/ivl Hű ! /IV, y/ >i vj W; w /v kii /i\ ISIZ EK H-­[/•ív ÍW L/KI Hí! [•IV Hű i • 51? /*< w /ÍV] rw ES! Hí -37 i/iv ISI/: 213 Hí |/iv /ív Ny !2S Hí! /IM HŰ EvJ 9450—1911. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 1 í^ű A képviselőtestület 9284—912. sz. határozata folytán közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város a tulajdonát képező téglagyárat 1913. évi január 1-től kezdődő hat évre bérbeadja. Pályázni szándékozók tartoznak Írásbeli zárt ajánlataikat legkésőbben f. évi szeptember hó 30-án délelőtt 10 óráig a városi iktatónál beadni, a szóbeli versenytárgyalást ugyanezen napon délelőtt 11 órakor fogja a tanács a városházán a közgyűlési teremben megejteni. A versenytárgyaláson részt vevők kötelesek az 5000 korona kikiáltási ár 10°/o-át biztosítékul készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a városi pénztárnál előre letenni. A szóbeli versenytárgyaláson résztvevők ezen biztosítékot a szóbeli árverés alkalmával is letehetik. A bérbeadásra vonatkozó feltételek Brenn Zoltán városi aljegyzőnél a hivatalos órák alatt betekinthetők, érdeklődőknek kívánságukra meg is kül­detnek. Tájékozásul megjegyzem, hogy a közel jövőben a város területén na­gyobbszabásu középitkezések, u. m. uj honvéd lovassági laktanya, közvágó­híd, postapalota fognak létesülni és a zalaegerszeg—zalalövői h. é. vasút is kiépíttetik. Zalaegerszeg, 1912 szeptember 6-én. ©P KorlSSi, polgármester. • _ [./ív l/ívl/ívi/'ivI/ív.l/ívl /ivl/ivUív J/ívUi^ i/'IV uóS Ísi7 IZE IW \?K l\IS rív Hű /I v PZÍ ,/iv -W l7ív \;/ /ív SÍZ ;/ivl [SÍ3 /IV SÍZ /IV >!í l/'vl UN Hí i/iv '"Sí? i/ív /ív Mí /ív SíZ /ív Hí L/IV SÍZ /IV L-ih j\T7l klS Hí] !/IV ÍSÍŰ /IV A háziasszonyok a bevásárlásnál a saját érdekükben kérjenek hatá­rozottan : Valódi Franckot a kávé­darálóval. Nagyon tanácsos mindjárt meg­győződni arról, hogy az adott ládika vagy csomag a „kávédaráló"-val, a „Valódi" minőség kezességével, van-e ellátva. Gyár Kassán. =—=

Next

/
Thumbnails
Contents