Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-04 / 14. szám

4 MAGYAR PAIZS 1912. április 4. kekben mutatkozik, melyek külföldről jobb minőségben, olcsóbban és kedvezőbb vételi föltételek mellett szerezhetők be, hanem tapasz­talható oly iparczikkekben is, melyekben a magyar ipar a versenyt minden tekintetben megállja. Ez iparczikkek egyik legjelentősbike a szappan ! Egész sereg megbízható és szolid alapon álló szappangyártó vállalat áll fenn Magyarországon, melyek szappan-szükségletünket teljesen ki tud­nák elégíteni. Áruik, mint a szakemberek jól tudják, felérnek az osztrák árukkal, ezenkívül néhány koronával olcsóbbak is, mindamellett e czikben évről-évre növekszik a behozatal. Ausztriából magából 1910 ben kbl. 100.000 q szappant hoztunk be 6Va millió korona értékben, 1911-ben már közel 130 000 q-t 8Va millió korona árban. Kilenczedfél millió korona vona­tott el tehát a hazai ipartól minden alapos in­dok nélkül! Nem áldozatot kívánunk az iparért, ha^em a magyar kereskedő osztálynak jól felfogott érde­kében kérjük a t. Czéget, tegyen legalább kísér­letet honi szappan gyártmányokkal! És ha meg­győződött arról, hogy hazai termelőktől jutányo­sabban jobb vagy ugyanolyan árut kap, mint osztrák czégektöl, akkor ajánlja vevőinek a ma­gyar árut, szegődjék a magyar áru pártolói és terjesztői közé, segítse felvirágoztatni azt az iparágat, melynek fejlődéséhez hazánkban minden természeti és gazdasági föltétel megvan. Sopron, 1912. évi január 23-án. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében : Ullein József s. k , Dr. Taizs Károly s. k., kir. tanácsos, elnök. titkár. — Érdekes, hogy a Magyar Paizsban a ma gyár ipar pártolásnak 12 éves időszakában az iparkamara szellemében, de ezt megelőzőleg többek között magam is többször irtam már a magyar szappan pártolásáról. Irlam pedig érde­kes vonatkozásban. Gáncsoltam a magyar élhe­tetlenséget és vakságot; szóltam a Schicht féle retíenetes reklám ellen; megkritizáltam a t Kulcs ­nak« és »Szarvas«-nak sületletfen jelvényi sze­repléset; hol lomolyan, hol tréfásan említettem, hogyan mosdatja a német a magyart. Aztán saját káromra is cselekedtem, külföldi hirdető irodáknak a Schicht szappan hirdetési megren­deléseit tisztelettel, de határozottan visszautasí­tottam, pedig a Magyar Paizsra is ráférne egy kis pénz, s hivatkoztam annak külföldi voltára s hogy nálunk is van jó szappan, pl. Kaposvárt Haidekernél, Sopronban Kremser Károlynál, Székesfehérvárt Schützernél, Kolozsvárt a Heinrich féle Szent László szappan stb. — Én ezeket hirdetem, nem a külföldit. Kereskedőink közül többen a magyart közvetítik, de sokan még mindig a Scbichtet. Hogy miért? A ménkö üsse meg! Egyszer próbát tettem. Hozattam egy da­rab Scbichtet. Hát először is ezt nem 18 fillérért, hanem 20 ért adják. Ahá, biztosan fejedelmi szappan. Mosdom vele, hát nem habzik, Ifgalíbb is nem ugy mint a magyar szappan. Az embernek megáll az esze. Idegen is, roszabb is. Mégis ezt erőlteti némely kereskedő a közönségre. Igazán nem lehet az ok it tudni. Javuljanak meg immár mindnyájan magyar kereskedőink ! Borbély György. Dr. Bálás Béla főispán működése — hiva talon kivül. Őrömmel vesszük a hirt, hogy Dr. Bálás Béla főispán ur zalam gyei társadalmi életünkben jó czélra törekvő kezdeményező sze repet vett a kezébe. Mozgalmat indit a nép fel világositására nézve — egészségügyi, erkö'csi, nemzetgazdasági és szépérzéki tekintetben. A kormány segítségét is reménybe véve intézményt akar létesíteni a tüdövész gátlására és enyhité sére, az u. n. patronázsnak realizálására, a leánykereskedelem megakadályozására s Zala egerszegen némi építkezésekre nézve stb. A tüdőbetegek menté-ére egyelőre Z ilaegerszegen, Keszthelyen és Csáktornyán szándékszik mentő­várakat állítatni. — Mindezek nemes meutő munkák s már a czél nagysága és a száodék jósága i/.tositják előre a főispán részére az elismerést s fölhívják az embereket a csatlakozásra. Eljegyzés. Bauer Dóra áll. polgári iskolai tanítónőt eljegyezte Fehér Miklós áll. fögimn. tauár Zalaegerszegen. Gyászhír. Gombás Istvánt, a kerületi munkás­biztosító pénztár igazgatóját és családját súlyos csapás érte. Felesége, aki már hosszabb idő ota betegeskedett, f. hó 1 én meghalt. A mélyen sújtott apa és családja iránt mi is hő részvéttel í vagyunk, s fájdalmukban igaz szívvel osztozunk, A család a következő gyászjelentést adta ki : ; »Gombás István mint férj, a maga, ugy gyer­: mekei: Ilonka, Géza, Mariska, László, Gizella, j Antal, Lenke és Juliska, valamint az összes rokonság mérhetetlen fájdalommal tudatják a legjobb hitves, a legszeretőbb anya és jó rokon Gombás Istvánné szül. Szalády Rózsa folyó hó 1-én este 10 órakor, életének 42 ik, boldog há­zasságának 22-ik évében hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult drága halottunk f. hó 3-án délután 5 órakor fog a helybeli róm. kath. sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 3 án reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath. plébánia templomban az Urnák bemutat­tatni. Zalaegerszeg, 1912. évi április 1-én. Szere­tetünk kisér örök utadon !« Ref. istentisztelet lesz f. hó 5 én délután fél három órakor az ev. templomban, tartja a pápai főiskolából kiküldött legátus. Kaszás Lajos budapesti vendéglős földinket megint szép kitüntetés érte. A fővárosi szikviz­gyár részvénytársaság, amely tudvalevőleg karte­len kivül áll, megválasztotta diszelnökéül, aki ezenkívül az Országos vendéglős egyesületnek is elnöke. \ megválasztásról szóló jegyzőkönyvi kivonatot küldöttség vitte meg Kaszásnak. Okleveles polgári is&olai tanítónő (Kaposvár) ajánlkozik a nyári szünidőre valamely uri házhoz neki megfelelő foglalkozásra, teljesea ingyen, csak az ellátást és az útiköltséget igényli. — Részletesebben szólhat a kiadóhivatalunk. (2—3) Csak Manthner féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és ker­tészek még akkor is, ha mások olcsóbbak vol­nának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez cs.kis a magvak rovására és a vevők kárára leiet­séges. (7—7) Megyeiek Gazdáknak tíz öves összejövetele. Fetkérem a keszthelyi m. kir. Gazd. Tanintézet 1901/1902. évben végzett halgatóit; Ifj. Trostburgi Wolken­steín Osvald Grófot szövetkezetünk elnökét, Rátkay Istvánt a szövetkezet pénztárnokát, hogy 1912. év pünkösd vasárnapján 10 éves össze­jövetelünk megfelelő intézkedhetése czéljából állandó tartózkodási helyükről mielőbb értesítse­nek. Söjtö- Zalámegye Kolle.- Lajos okleveles gazda a szövetkezet jegyzője. TÜZVÖSZ volt Besenyő községben a legnagyobb szélviharban tegnap délelőtt. Isten esudája, hogy ebben a szélviharban, mely immár harmadik napja ddühöng itt, csak négy h'áz éget el s ezeknek melléképületeik. A szél amerre ment, útjában csak ezeket találta. A tüz Tökésy Ernő jószágán gyúlt ki egy cseléd házában. Nagykanizsán a reformátusok egyházának emelésgre fényes ünnepséget szándékoznak tar­tani, amint onnan irják. E hó 28 án művészi estélyt rendeznek, melyen jelen lennének: Dr. Balthazár Dezső, Dr. Antal Gábor, püspökök, Miklós Jenő, Farkas Imre költök, Kiss Ferencz püspökladányi esperes, Bosnyák Zolbtnué— Sándor Erzsi operaénekes; az estély védői: Dr. Bálás Béiáné, Bosnyák Gézáné, Szalacsy Farkasné s Gróf Tisza István. Községi végrehajtói állásra 1200 kor. évi fizetés é.s 200 kor. lakáspénz mellett pályázatot hirdet Karácsony Kálmán trpolczai főszolgabíró április 12-ig. A baíatoni haiászat. Kesz helyről jelentik: A balatoni halászati részvénytársaság keszthelyi csoportja ritka szép eredménnyel halászott. Hat­nyolczezer korona értékű halat fogtak ki naponta a Balatonból. Egyik nap egy húzásra és egy hálóval 3000 korona értékű fogast fogtak 6 —8 kilós példányokban. A fogasok mellett 40—50 kilós harcsák és 8—10 ki.ós pontyok is kerültek hálóba. Az eredménydus halászat mult hó végéig tartott, mert áprils 1-én a hal ivarozás miatt két és fél hónapig lezárták a balatoni halászatot. A nagykutasi fiatalság húsvéthétfőn műked­velői előadással egybekötött jótékonyczélu táncz­mulatságot rendez, »A zsidó« czimü iiárom fel­vonásos göcseji életkép elöedásával. Irta és rendezi: Kontler Gyula tanitó. Tekintettel a jótékonyczélra, (iskola-alap) felülfiizetések köszö­nettel fogadtatnak és birlapilag nyugtáztatnak. Ételekről és italokról, valamint kitűnő zenéről! gondoskodva van. BÍZSák Sándor salomvári 25 éves ifjú, négy évig szolgált a haditengerészetnél, bejárta a vilá­got; mult héten jött haza, érdekes emlékeket hozva Egyiptomból, Kínából, Japánból tetovirozott vállain, karjain és mellén. Értelmességéhez mérten Salomvár^tt nincsen elég tere a foglalkozáshoz és megélhetéshez. Ajánlkozik egyelőre valamely uradalomba szolgálattételre, s szeretne fóljutni az udvari örségre. Távoliak A kincstár és a magyar ipar. A kincstárról sem lehet elmondani, hogy valami nagyon pár­tolná a magyar ipart, mert a kincstári bánya­hivatalok sok esetben a »Közszállitási szabályzat® ellenére, a külföldről szerzik be szükségleteiket, így legutóbb az aknaszlatinai fóbányahivatal na­gyobb mennyiségű aczélrudakat szerzet be egy bázeli czégtöi. A Gyáriparosok Országos Szövet­sége ezért a kincstári bányahivatalok beszerzési dolgában erélyes vizsgálatott kért annál inkább, mert éppen a mármaro^i sóbányákban százez­rekre rugó beszerzésekkel járó munkálatok van­nak folyamatban s a »Közszállitási szabályzat« mellőzése ily körülmények között a magyar ipar jelentékeny károsodását vonná maga után, de azonkívül a szövetség közszállitási ankétján is számos panasz hangzott el a kincstári bánya­hivatalok beszerzéseinél a magyar ipar mellő­zése miatt. Az iskolakötelesek szama Magyarországon. A legutóbb kiadott statisztika- szerint Magyar­országon 3,125.000 tankötehs gyermek él s ezek közül 655 000 gyermek nem iratkozott be semmiféle elemi iskolába azon egyszerű ok miatt, mert az ö számukra még mindig nincs elég iskola nálunk, AZ összes iskolákba 2,462.000 tanuló járt, egy egy iskolára tehát 149 tanuló esett. Ez oly óriási elmaradottság és oly fokú kulturbaj, melyet csak akkor foghatunk föl, ha a mi statisztikánkat összehasonlítjuk a külföldi államokéval. így, amig nálunk egy iskolába 149 tanul® jut, Finnországban csak 41, Olaszország­ban 62, Fraucziaországban 64, Bulgáriában 112. »Magyar-kere33tany háziipar.« Egy ilyen nevü vállalat, melynek székhaiye Wien ben van, árasztja el mostanában hirdetéseivel a vidéki lapokat, irja a Honi Ipar. Kötőgépeket ajáíil a hiszékeny parasztoknak, erősen hangsúlyozván, hogy »távolság mellékes.« Tekintettel azonban arra, hogy kötőgépeket hazánkban is gyártanak, még pedig kitünö minőségben, semmi szükség sincs a bécsi »magyar-keresztény« czégre, mely­nek vallási viszonyait nem ismerjük ugyan, de a melynek magyar voltát kétségbe merjük vonni. á Delta diadala. Ma, mikor súlyos gendot okoz az olcsó, a tarlós keritésanyag, — való­sággal örvendeznünk kell egy magyar sodrony­gyártmánynak, a Delta néven forgalomba hozot} kerítésnek sikerén. Ezt Kollerich Pál és Fiai hozták torgalomba ; immár nemcsak az ország első gazdái használják kizárólag, de Ausztriába, a Keletre is viszik. Mindenütt becsületet szerez a magyar névnek. Kollerich Pál és fiai (Buda­pest, íerencz József-rakpart) egy egyszerű levelezőlapon nyilvánított óhajtásra, minden cinek küld árjegyzéket. A Dr. Btfovszky-féle Borolin sósborszsesz hatása igen nagy, szaggatás és szurófájdalmak megszüntetésére, külső bedörzsölésre alkalmas. — Kitüaő fertőtlenítő, üvegje 2'50, 2'— és T2C K. — Kapható miudenüit. irodalom. Művészet. A » Vasárnapi Ujsiíj« márczius 31 -iki száma feltüuö gazdag sorozatát adja a szebbnél-szebb aktuális képeknek. A Tegeteolf dreadnought­esatahajó vizrebocsájtása, Herczeg Ferencz uj darabjának előadása, Vaszary János festményei­nek kiállítása, a kisplasztikái kiállítás, a déli sark fölfedezése, a khinai torradalom stb. adják a képek tárgyait. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György regénye, Szöllősi Zsigmond novellája, Jászai Horvatn Elemér verse és Zem­pléni Árpád Carducci-forditása, Jansen Börge regénye. A színházi újdonságokról Alexander Bernát ir. Egyébb közlemények Garay Ákos rajzai s a rendes heti ro/atok. Kiadó egv udvari lakás s egy hutorozot szoba a Wassi's-utcza 8. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents