Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-15 / 7. szám
2 MAGYAR PAIZS 1912. február 15. utcza. Itt nem járnak sokat a vezető tisztviselők. Egyszer hidatt is csináltak oda, de a csövek oly magasra vannak téve, hogy a viz nem mehet át rajta. Ezért a sok rendetlenségért, piszokért nem tudom ki a felelős. Talán senki. Ugy vagyon, hát persze, hogy Gsíky szalmája. Hát azért meg ki felelős, hogy villanyórát hónapszám sem állítanak be s az elromlott órát ugyancsak érintetlenül hagyják. Rendet s főleg tisztaságot kérünk- Sok igen sok tisztaságot. Az is okos ember volt, aki a város közepére állította a telepet. Ki kell vinni a városból. Legjobb helye volna a Csányi utczai őrház mellett. Al Edison-színház e heti műsora megint a legkiválóbb felvételekből van összeállítva, szombaton és vasárnap a gyönyörű természeti és a kitűnően mulattató tréfásképek között színre kerül a „Száműzött" czimü dráma, mely a legnagyobb városok színházait óriási érdeklődés mellett járta be. Szerdán este szintén igen érdekfeszítő képek kerülnek bemutatásra, melyek közül különösen kiemelendő „A világító tüz" nagyszerű halász dráma. Az előadások este 8 órakor kezdődnek, vasárnap délután 4 órakor mérsékeltáru előadás. Egy kisded kis fejér kutya bevetődött az udvaromra. Aki akarja, elviheti. Tartásdijat nem kívánok. — Borbély György Wlassics utcza 8. Megyeiek Tanügyi előléptetések A miniszter ur kinevezte Waligurszky Antal nagykanizsai áll. polg. fiúiskolái igazgatót és Németh Antal tanárt a VIII. fizetési osztályba, s Földes Miklóst, Földesné, — Valkovszky Olga és Dr. Horváthné — Kenedi Erzsébet tanárokat a IX. fizetési osztályba; Pataky Kálmán csáktornyai áll. polg. isk. igazgatót és Fischer Endre tanárt a VIII. fizetési osztályba ; Posch Zsigmond keszthelyi polg. isk. tanárt a VIII. fizetési osztályba és Grészné, — Láng Teréz, Anhalt Lajos csáktornyai és AÍpdr Mór tapolczai áll. polg. isk. tanárokat a IX. fizetési osztályba. Uj gyár Sümegen. A leégett bőrgyár helyén uj gyár kezdte meg üzemét: a Sümegi Gyertya-, Mosó és Pipereszappangyár. Ez a gyár ma még csak a kezdet kezdetén van, fölszerelése még javában folyik, de oly rendkívüli biztató körülmények között indult meg, hogy Sümegnek, a \ Dunántulnak, sőt az egész országnak egyik í virágzó ipartelepévé fejlődhetik. Csak a napokban j kezdte meg működését a szerzett néhány géppel j s máris a bizalom olyan nagy mértékben irá- j nyúlt feléje, amely igazán virágzó jövő képét mutatja. Még csak az első pár láda gyertya került ki öntő gépeiből, máris a történt megrendelés öt vaggon gyertyára rug s a további megrendelések napról napra érkeznek. EÍ, a fényes kezdet első sikere annak a nagy erkölcsi tökének, amely az ipari és kereskedelmi világban az Eitner névhez fűződik. Ez a név, amelyet a sümegi bőrgyár évtizedeken át viselt homlokán, egyszerre éreztette hóditó erejét az uj szappanés gyertyagyár első lépéseiben is. Ehhez a hatáshoz hozzájárul a gyár tulajdonosának, Eitner Jenőnek ismert fáradhatatlan és törhetetlen szorgalma, egy férfikor munkásságával megedzett uagy üzleti képessége, széles látóköre, gazdag tapasztalata és anyagi ereje. Záróvizsga. Keszthelyi tudósítónk írja, hogv az ott rendezett szabó-ipari mestertanfolyam záróvizsgája, folyó hó 11-én délután volt, a záróvizsgán az ipartestület elnökségén és előljái óságán kivül jelen volt Bálint Menyhért országos szabó szakellenőr Budapestről, az állami és az Iparmúzeum megbízottja, Nagy István a Soproni kereskedelmi és iparkamara képviseletében, Csathó Alajos polg. leányiskola igazgató, Murai Lajos elemi iskolai igazgató. Bony Imre a tanoncz iskolai igazgató, Dr. Csák Árpád, Mayer István gépgyáros, Óppel Károly helyettes városbíró, Anhalt Lajos, Bozsai József szállodás és még számos érdeklődő közönség. A záró vizsgát Zitterbarth Kálmán ipartestületi elnök nyitotta meg, Bálint Menyhért szakellenőr ismertette a | tanfolyamnak szükséget. Jády Károly szaktanító, j a hallgatóival bemutatta a tanfolyamon előadott ; tananyag ismertetését, az anatómiából az emberi test ismertetését, kapcsolatban a helyes mértékvétel szabályait, a szakrajzból egy abnormális alakra való kabát megszerkesztését, az ipari számtant, kalkulatiot, költségvetést egy zakó öltönyre, és az áru ismeretet, melyekre a hallgatók szép eredménnyel megfeleltak, Bálint Menyhért szakellenőr még egyes dolgokat a gazdaságtanból előadott a hallgatóknak szabad előadát keretében, egyben megköszönve az Ipartestületnek a tanfolyam rendezésért a fáradozását, a tantestületnek a rajzterem átengedését, hogy ezen tanfolyam a hivatásának megfelelő méltó elhelyezést kapott az iskola falai közt. Ezután Zitterbart Kálmán ipartestületi elnök a záróvizsgát bezárta, A záró vizsga alkalmából a tan folyam vezetősége üdvözölte a kereskedelmi minisztert, a Iparmuzeumot, és a Soproni iparkamarát. A tanfolyamon 108 tanítási óra volt, melyből 6 óra anatómia, 92 óra szakrajzolás, és 10 óra ipari számtan és áru ismeret. A szakj rajzból 42 drb. különféle polgári ruhák rajzai, ; normális és abnormális alakokra, 8 drb külön: féle katonai egyenruha, ós 4 drb. papi ruhának < szakrajzait mutatták be, melyeket a hallgatók í szép eredménnyel és előmenetellel végeztek. A Csáktornyai leányinternátus növendékei { február 18-án a polgári iskola tornatermében ' rendezendő jótékonyczélu színielőadást rendeznek j s előadják : A tavasz tündére czimü színmüvet, Gyermekcsiny. (Párbeszédet), és Irénke születésnapja, vígjátékot. Kezdete este fél 6 órakor. Belép tidij 1 korona. A tiszta jövedelem a szegény tanulók tanykönyvei beszerzésére tordíttatik. Tekintettel a jótékony czélra felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A zalamihályfai ifjúsági egyesület február 18. és 19. napján az állami elemi iskola termében zászló- és házalap javára színielőadást tart, előadva a Pirosbugyellárist. Kezdete este 7 órakor. Helyárak: I. hely 1 kor., II. hely 60 fill., állóhely 40 fillér. Felültízetések hálás köszönettel fogadtatnak. Kinevezte a p. ü. miniszter Ötvös Emil nagykanizsai adóhivatali pénztárnokot a VII. fizetési osztályba adóhivatali fópénztárnokuak; Heiszig Fereocz csáktornyai adóhivatali ellenőrt ellenőr nek; Marton Lajos keszthelyi adóhivatali ellenőrt a IX. fizetési osztályba léptette ugyanabban a minőségben. A Balaton kultusznak egyik kezdő müvelője, Dr. Mangold Henrik kir. tanácsos, volt balatonfüredi fürdő-oivos, meghalt Budapesten 84 éves korában. Németh Mihály gutorföldi nyug. tanító meghalt 70 éves korában. Az alsélendvai járásban levő Kiscsehi községbea Milei György 21 éves legény afeletti haragjában, h">gy részegeskeaése miatt ,othon megpirongatták, rá lőtt 13 éves nővérére, azután magát agyonlőtte. — A leányt — szerencsére — csak súrolta a golyó, de ömaga szörnyet halt" Háziállatok. Zalavármegyében az 1911 iki összeírás szerint volt: 212.607 szarvasmarha, 39.072 ló, 218.523 sertés, 183.977 juh, 1294 kecske, 676 szamár és öszvér, 745.128 baromfi és 13.373 méhcsalád. Távoliak Köztársasági pör. Dr. Nagy György ügyvéd, tudvalevőleg Hódmezővásárhelyt szerkeszti a Magyar Köztársaság czimü folyóiratot. A szegedi ügyészség pört indit ellene, azou a czimen, hogy az alkotmányos államformát támadja meg. A hires esküdszéki tárgyalás e hó 19 én lesz Szegeden. E tárgyalásra az országnak távolabbi részeiből is: Kolozsvárról, Debreczenból, Budapestről, Nagyváradról, Hódmezővásárhelyről stb. csoportokban mennek küldöttségileg, sót egy nagy küldöttség Lengyelországból is jön meghallgatni a magyar igazságot. Hódmezővásárhelyről egy egész városrész zeneszóval és lobogók alatt szándékozott Szegedre utazni, de Nagy György arra kérte, mondjanak le e tervükről, mert ilyen komoly nemzeti ügyben, nem kell külsőséges formákkal is tüntetni; csupán tartalmilag. A vidéki pénzintézetek is most küldik szét zárószámadásaikat, most tartják közgyü- j léseiket. Legtöbbje csak arra fektet snlyt, hogy j minél több osztalékot adjon a részvényeseknek, ! hogy a részvények napi árfolyama emelkedjék. > így a magyar pénzintézetek. Ellenben a nemze- \ tiségiek el nem felejtik a saját külön nemzetiségi < kulturuájok erőteljes támogatását. Ujabb időben egy-egy magyar pénzitézet is hódol ennek a helyes irányzatnak. Iiyen dicséretes kivétel a „Brassói népbank részvénytársaság", mely most szétküldött zárszámadása szerint a részvényeseknek 6°/o-os osztalékot fizet és a fennmaredó 30650 kor. tiszta nyereségből 15400 kor. fordit a tartalék alapra, tehát a részvények belső értékének emelésére ós 4519 kor. fordit magyar kulturális ós jótékony czélokra, mivel együtt az utolsó 10 év alatt 31000 kor. adott iljen czélakra. Vajba a többi magyar pénzintézetek is követDék ezt a dicséretes példát. Tanítók gyógyfürdője és üdülő telepe. A uagy társadalommal összeforott tanítóság gazdasági érdekeit egyetlen jelenség oly közelről nem érinti, — a fizetés rendezéstől eltekintve — mint a tanítók társadalmi gyógyfürdője és üdülői telepének szervezése. 1 A hazai tanítóságon tanítóegyesületeken kivül az j egé6z nagy társadalom, pénzintózetek, vállalatok, j a községi és városi képviselő testületek sietnek részvényjegyzéseikkel közegészségügy szolgálatába állítandó fürdő hathatós támogatására, mert ez nemcsak az ösztanitóság, de egyúttal az egész nagy társadalom és tanulóifjúság olcsó árszabása gyógyfürdője lesz a Szejkén Székelyudvarhelyt és üdüló helye az TJzonka fürdőn Nagybaczonban. A tanítóság ezen országos intézménye iránt érzett kiváló rokonszenv megnyilatkozásának számtalan példája jelentkezik nap-nap után, de a 280 lelket számláló Székelymagyarós község kéviselőtestületének és lelkes tanítójának példája tán a legmegkapóbb. Ugyanis midőn a képviselőtestület megtakarított csekély községi vagyonát mindenképen a tanítók fürdőjének részvényvásárlására akarja fordítani, de az nem tesz ki 26 koronát Rozsondai István tanitó ennek kiegészítésére felajánlja, a község által fizetett tanitógyüési napi és fuvardiját, s igy vesz egy részvényt, jcsakhogy elősegítse a írnitóság és a társadalom együttes közérdekét. Sárosvármegye kir. anfelügyelője pedig lelkes i felhívásban kéri a tankerületében működő tanítókat, a tanítók táráidalmi fürdőjének részvényjegyzéssel és részvéayjegyzésgyüjtéssel való támogatására. Az alakulás alatt álló fürdői részvénytársaság ügyeit Gyerkes Mihály ig. taaitó Székelyudvarhely intézi. Az élelmiszerek általános megdrágulása nevezetesen azonban a merőben szerfölötti, majdnem meg nem fizethető húsárak magukkal hozzák azt, hogy az olcsó és jóleső tápszer után való keresés, különösen a kevésbé jómódú köI röknél általánossá vált. i Jlyen időkben az ember szivessn emlékezik • az ízletes tejlevesre, a különféle tsjesételekre, ! különösöd pedig az egészséges, jóleső tejeskávéra. | A tej valamennyi táplálószer legegészségesebbike szerencsére nem, vagy csak eg;y csekélységgel . drágult meg és azért mindenki ezen erőt köl' c-iönző szer felé tekint, melynek további terjesztése ugy a fogyasztó közönség, valamint mezőgazdaságunk ériekében is, — mely bevételi forrásokban bizonoára nem bővelkedik — elégé nem fejleszthető. \ „Tejet egyedül" azonban sok szeméi el nem viselhet, mások megint, annak folytonos élvezetét • nem szokhatják meg, azért a tejet nagyobbrészt nem tisztán, hanem ismeretes formában: reggeli és ozsona-kívé gyanánt élvezik. j BabkáAé, nem tulnagy adagokban élvezve, elvitázhatatlanul élesztő, felfrisitö hatással bír. j Csahogy túlságosan drága, hogy tejjel keverve : „néptáplálószernek" meghonosulhasson, és azért i pótlékra van szükségünk, mely az izt teljesebbé, ; a főzetet erödussá, a kávét azonban olcsóbbá i teszi. Ezen oknál jogva csaknem kivétel nélkül ! pótlékkal élvezik azt, legtöbb esetben az ismert ! Franck-kávé póalékkal, mely a babkávét kellemei sen befolyásoló gyökérkesernyéje, valamint szapoi rasága által a kávénál elért olcsóbitás és javitás folytán, a szegényeknél és gazdagóknál, a városokban es vidéken egyeránt közkedvelté vált. Azok részére azonban, kik elrandelt mértékletesség vagy más okoknál fogva, p. o. takarékosság szempontjából is a bíbkávét teljesen mellőzakarják, egy szert kellett feltalálni, mely babkávéhozzávétele nélkül is ahoz hasonló izével némi táplálékonyságot ós olcsóságot egyesit. Ez a szer megvan, mégpegig a „Franck-féle-Enrilóban", oly belföldi növényanyagokból előállított termék, mely — habár még csak néhány év előtt az e téren hírneves Franck Henr. Fiai czég által a forgalomba bocsáttatott — már tetemes száma pártfogóra tett szert. „Enriló" különösen azon esetekben ajánlatos, ahol eddig pörkölt gabonanemek voltak használatban, melyek erődus, gerjesztő iz hiányában ós gyenge színük miatt, állandóan meg nem felelhettek. „Enriló" 6zaporaságánál fogva jutányosabb,