Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-28 / 48. szám

378 MAGYAR PAIZS 1912. deozeraber 26. magyar vidékeken olyan szánalmasok az iskolák! A műveletlenséggel járó szegénységgel és tekintélytelenséggel feleltem arra a rosz elvre is, hogy ahol már amúgy is magyarság van, ott nincs szükség munkára, nincs szükség sem mentésre, sem szerzésre. Ott már meg van aminek meg kell lenni. Meg ám! a megvénhedés és pusztulás Van egy keleti szenthistória, melyben az apa dolgoztatja és éhezteti hű gyermekét, még tulkot vág le s lakodalmat csap az elkóborolt de megkerüli haszontalan hűtlen fia számára. Ez az apa igen jószivü s talán bölcs is. Csupa szentszivüségből kényeszteti ugy azt a megbízhatatlan fiút; lehet az is, hogy okosságból bánik vele olyan jól, hogy tartsa meg ezutánra. Ezekkel az érvekkel védi, sőt dicséri őt a szenthistória. Jó. De hátha olyan ostoba, mint az Aesopus kutyája. Az Aesopus kutyája már tartogat vala szájában egy nagy darab hust. De meglátja magát a viz tükrében s azt hiszi, hogy ott egy másik kutya is hust szorongat. Azt is el akarja kapni. Abba ugyan nem haraphatott. A sajátját természetesen elhullatta. A hű fiu elkeseredhetik, mint a hus a kutya szájában, ha nem gondolnak vele, s elhull. Ez pedig bizonyos veszteség, még ha az árnyék-hust meg is lehetne fogni. Ad notam magyar tanügy. A magyar nemzet történelmének nem használ az, ha a derék embereket temetgetjük De használna az, ha eltemetnők a rosz elveket; használna az a mag}ar nemzet történelmének, ha feltámasztanék azt a tanügyi elvet, hogy a magyar fajnak a kiművelésére fordítsunk nagyobb gondot. Borbély György. Dr. Ruzsicska Kálmán. Jóllehet a lélek kész, de a test erötelen." Illik ez Ruzsicska Kálmánra s az ö halálára. Sokáig tartó halálos gyengeségében, halála előtt két nap pal még az akták felől kérdezősködött és érdek lődött. Nem hitte hogy meghal. Hiszen nem akart. Ragaszkodott az élethez. Volt mit szeressen benne. Volt érdeme. S volt hiúsága rá, hogy mások is lássák meg az ő érdemét a Muraköz magyarosításáért. Életének e büszkeségéről kimutatást akart csinálni. Addig még nem halhat meg, gondolá és hívé . . . Nyugodjál meg törekvésedben megtört szellem: láttuk, tudtuk, ismertük és méltányoljuk munkásságodat, érdemedet. A hogy póriasan szoktuk mondani, vékony dongáju ember volt. Inkább csupa szellem. Törekvően munkás, nemesen dicsvágyó. S még jó, hogy a gyönge roskatag ház 64 esztendeig eltar totta nagy lakosát, azt a buzogó lelket. Utalsó két évében betegeskedett. Miud bonyo dalmasabb betegségek érték. November 22 én meghalt 64 éves korában. Halálát három jelentés tudatja. A csalid a következő gyászjelentést adta ki: ózvegy Ruzsicska Kálmánné szül. Mihálovich Margit és fia Béla, valamint az egész rokonság igaz mély fájdalommal tudatják, hogy kimondhatatlanul szeretett férje, apja, illetve rokonuk Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, Zalavármegye kir. tanfelügyelője, folyó hó 22 én reggel fél 9 órakor, hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után fáradhatlan és áldásos életének 64-ik s a legboldogabb házasságának 25 ik évébeD a Mindenható örök végzése szerint gyászosan elhunyt. Amegboldogultuak hült teteme november 24-én délután fél 4 órakor fog a helybeli róm. kath. sirkertbnn örök nyugalomra helyeztetni; az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 23 án reggel 9 órakor fog a róm. kath. plébánia templomban az Urnák bemutattatni. ||

Zalaegerszeg, 1912. november 22. Áldás és béke poraira! A tanfelügyelői hivatal gyászjelentése a következő: A zalavármegyei királyi tanfelügyelői hivatal s tisztikara őszinte fájdalommal és t észvéttel tudatja, \ hogy szeretett főnöke, a zalamegyei népogtatásügynek egyfolytában harminc, éven át lankadatlan buzgalmu s érdemekben gazdag vezére Dr. Ruzsicska Kálmáu f. é. november hó 22-én reggel hosszas és kínos szenvedések után életének 63. évében elhunyt. Temetése Zalaegerszegen a Verbőczy-utcai gyászházból f. hó 24-én d. u. fél 4 órakor lesz. Zalaegerszegen, 1912. november 22 én. Emlékét hirdessék a népmivelés érdekében létrehozott alkotásai! A megyei tanítótestület nevében Szalay Sándor elnök ezt a gyászjelentést állította ki: A zalavármegyei általános tanítótestület mély fájdalommal jelenti, hogy Nagyságos Ruzsicska Kálmán dr. kir. tanácsos, tanfelügyelő ur, f. é. nov. 22 én 63 éves korában Zalaegerszegen meghalt. Temetése nov. 24-én délután 3 órakor lesz. A zalavármegyei tanitásügy fejlesztésén 28 évig apostoli lángolással munkait, szive utolsó dobbanásáig. Áldott legyen emlékezete! Nagykanizsa, 1912. uov. 22. Dr. Ruzsicska Kálmán theologus és filozofus volt s rendkívül lelkes szónok. A pesti tudományegyetemem lett doktor. Fiatalabb korában filozofiai értekezéseket irt, pl. a francia spiritualismusról, Schopenhauer esztétikájáról, e nagy német filosofus ismertetéséről, Schakespere nemely alakjáról stb. Előbb Zempléuvármegyében volt segédtantelügyelő, onnan 1884 ben Zalába jött tanfelügyelőnek. Megnyerte a királyi tanácsosi cimet. Zalában különösen gondozása alá v9tte Muraközt, hogy iskoláztatásával magyarosítsa a vendeket és horvátokat. Az iskoláztatást itt jó színvonalra emelte 28 évi szakadatlan munkájával. Egyéb fajtájú közművelődési ügyekben is első szerepeket vitt. E'nöke volt az Irodalmi és Művészeti körnek. Tartalmas felolvasásokat és szép szónoklatokat tartott. Temetésére besereglett a vármegyének majdnem mindenik tanítója, Sümeg, Tapolca, Zalaszentgrót, Nagykanizsa vidékéről, de főképen a Muraközből. Zrínyi Károly igazgató tanár, a csáktornyai tanitó kepzö intezet nevében, Pataky Kálmán igazgató a csáktornyai polg. iskola nevében, Kiss Dénes igazgató az alsólendvai polg. iskola nevében stb. Koporsójára mintegy 30—35 koszorút tettek egyesek és testületek. Temetése vasárnap délután volt rendkívül "nagy közönséggel, Dr. Bálás Béla főispántól elkezdve az apró iskolás gyermekekig. A simái Szalay Sándor nagykanizsai igazgató-tanító, a megyei tanítótestület elnöke akart búcsúbeszédet mondani, de mély megilletődésében abba hagyta s Dr. Szalay Pál az uj segédtanfelügyelő,búcsúztatta el rögtönzött szép szónoklattal. A nőtanitók mozgalma. Ha jól meggondoljuk a dolgot, rájövünk, hogy bizony furcsa filozófia az a filozófia, amelyik azt mondja, liogy a lány és asszony tanítóknak kevesebb fizetést adjuuk és kevesebb lakáspénzt aljuuk, miut a férfi tanítóknak. Erről a témáról hosszadalmasan is lehelne diskurálni s erős argumentumokkal szédítően le lehet verni azt a furcsa filozófiát. És van olyan érdekelt nőtanitó, aki könnyen belenyugszik ebbe. Ez pedig nem egyéb, mint önérzethiány. A zalaegerszegi s általán a zala megyei nőtanítókról inkább azt kell mondanunk még pedig dicsérettel kell elmondanunk, hogy önérzetesek s a sértésnek minősíthető kicsinylés miatt sikra szállanak. Ezt bizonyítja egy zalaegerszegi összejövetelük, mely ugyan csak magánjellegű iracsvo'c, dj c-é tu I itos, koai ily és tartalmas voltánál fogva számottovö értekezlet. Vau a zalai nőtanilóknak egy kiváló vezérök, . Lugmayer FereDCiné — Tóth Erzsébet, a zala miliáljfai i^aígató tanítónak a felesége, aki maga is tanító, már 25 év óta, mindig kiváló eredménnyel, s épen nem falusi viszonyoknak megfelelő magas műveltséggel. Ó volt aki a nyári kongresszusokon különösebb megbízatás nélkül is megjelent s magvas felszólalásaival védelmezte a nótanitókat s általában a női nemet, ennek ) fontos hivatását, s szereplésének nagy értékét, ó volt, aki sorba járta és föllármázta a hírlapokat s a miniszteriumbeli osztálytanácsosokat, hogy el ne kövessék azt a sérelmet, hogy az ök j munkájokat kevesebbre becsüljék, mint más ' embernek a tanítását. Hol irta, hol íratta ennek : érdekében a hirlapi véleményeket s alighanem > legnagyobb mértékben az ö fáradhatatlan buzgolkodásának lehet köszönni, hogy az egyik sérelmet elejtették: a lakáspénzöket nem dézsmálták meg a nőtanítóknak. A keszthelyi és zalaszentgróti felekezeti tanitók meg is köszönték ezt Tóth Erzsinek szép levélben. I

Azonban még hátra van egy kis fekete leves. A fhetésökből le akarnak csippe teni évi 200 koronát. Csupán azért, mert az asszony csak , asszony ember, vagy épec : asszonyi állat. Méltán bánthatja őket ez. És gondolkozóba eshetik e logikátlan logikára más, nem érdekelt ember is. Tóth Erzsébet, mihályfai tanitó Zalaegerszegen járt vasárnap Dr. Ruzsicska tanfelügyelőnek a temetése alkalaiával s a zalaegerszegi nőtanitók mind egybegyűltek és érdekes eszmecserét folytattak. Elismeréssel voltak Tóth Erzsivel szemben, aki közös érdekükért egy maga küzdött. A még lenálló sérelmet, hogy kevesebb fizetést akarnak nekik adni, mint a férfi tanítóknak, sehogysem tűrik el szótlanul, sőt küzdenek ellene minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel. Igen fontos volt az a megbeszélésök is, épen evvel kapcsolatban s női tekintélyöknek védelmére, hogy ezután föllépnek önérzetesebben a megyei és járásköri gyűléseken, és megvárják, hogy az egyesületi tisztviselőség megválasztásában rájok nézve is legyenek tekintettel, mert ók is épen ugy tagjai az egyesületnek, mint a férfiak. —g. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg rendezett tanácsú város tanácsától 12267—1912. Pályázati hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa, mint alapítvány kezelő »Hubay György Leonora nászajándék" czimü alapítvány egy 200 (kettőszáz) K-ás nászajándékára pályázatot hirdet. 1. Ezen nászajándékra pályázhat 1911. évi advent első vasárnapjától 1912. év advent első vasárnapjáig (deczember 1 ig) hajadonon férjhez ment, a róm. kath. vallás hitelvei és canoajoga szerint jogérvényes házasságot kötött oly szegény vagy kevésbé vagyonos sorsú, de becsületes jellemű, vallásos érzülotü, erkölcsös, jó hirnevü, szorgalmas, takarékos, munkásszerető, róm kath. vallású nő, kinek ezen nászajándék érezhető hiányt pótló segélj t nyújt. 2. A nászajándékot csak zalaegerszegi vagy legalább az utolsó 12 év alatt állandóan Zalaegerszegen lakó, hajadonon férjhez ment nő nyerheti el. 3. A nászaj indékot elnyert köteles a kiadás évében az alapító néhai nejének Hubay Györgyné szül. Varga Leonora sirjánák fentartásáról goudoskodni. 4. A pályázati kérvény Zalaegerszeg rend. tan. város teuícsához f. évi advent 3 ik vasárnapjáig nyújtandó be, vagy ott szóbeli előadás alapján jegyzőkönyvbe vétetik. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának 1912. évi november 22-én tartott ülésében. 12218-1912. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1912 1913. évi fegyveradó kivetési lajstrom az 1883. évi XLIV. tcz. vonatkozó §§ ai értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis f. év november hó 30 tói deczember 7 ig közszemlére kitéve van, ahol is a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1912 november 28-án. Fnlöp József sk., h. polgármester_ 793. kih. 1911—4. Közhírré teszem, hogy a fenti számú jogerős Ítélettel elkobozni rendelt 4 öltözetre való férfi ruha kelme f. hó 29-én d. e. 11 órakor a i rendőrkapitányi hivatalban megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek el fog adatni. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszegen pénz és 1 db pénztárca pénzzel találtatott. Igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitányi hivatalban át; vehetik.