Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-10 / 41. szám

4 MAGYAR PAIZS 1 Ml2-' október 10. A zalaegerszegi tanfelügyelőségben az a változás van, hogy Dr. Ruzsicska Kálmán tanfel­ügyelő, a tanügy kárára, már régóta gyöngél­kedik, a hivatal vezetésével Madarász Lajos s. tanfelügyelőt bizta meg a miniszter, mivelhogy pedig Körössy Sándor s. tanfélügyelöt nyugdíjaz­ták, pótlásul áthelyezték ida Erdélyből s. tanfel­ügyelőnek Dr. Szalay Pált. — Pavlicsek Kálmán hivatalnokot pedig, akit időközben Lendvahosszu­falura neveztek ki tanítónak, visszahelyezték ide tollnoknak. A gimnazisták kirándulása Szombathelyre. Kellemes emlékű és tanulságos kiránduláson vett részt a gimnázium ifjúsága, tanárai kíséreté­ben mult szombaton, október 5 ikén. — 140 en indultak reggel 6 órakor s jókedvű utazás után 9 órakor már a szép mütörténeti kiállításon voltak. Hatásában elkápráztató volt a pompás gyűjtemény, mely olyan nagy feltűnést keltett mindenfelé, hogy csodájára jártak Budapestről, Bécsből is. Vasmegyének minden kimondható műkincse együtt volt: képek, szobrok, díszruhák, üveg- és porczelláo edények, ötvös mnukák és sok történelmi vonatkozású egyéb műtárgy. Elrendezésében kissé zsúfolt és rendszertelen volt a kiállítás, de azért tiszta képet nyújtott Vasvármegye kultúrájáról, annak régiségével, gaz­dagságáról és nemes mélységéről. Nem kisebb ámulattal nézték a diákok a/, emeleten levő ál­landó muzeumi gyűjteményt is, a remek képeket Munkácsytól, Székely Bertalantól, Lotztól, Ben­czúrtól stb. Megnézték azután még a néprajzi és természetrajzi gyűjteményt. — A kiállítás után a gyönyörű székesegyházat nézték meg, tanáraik magyarázatával kisérve, aztán a Berzsenyi szobor előtt egy kedves önképzőköri ünnepélyt rögtö­nöztek beszéddel, szavalatokkal: Trajber István, az elnök tette le a koszorút, beszéde után. Dnzár István elszavalta a szép ódát a szombathelyi tá­borból, Csák Szilárd pedig a költő bucsuzását Kemenesaljától. A Szózat eléneklése után kivo­nultak ebédelni. Délután a Mayer-léle gyujtó­gyárat tekintették meg, azután a nagy Mayer féle motorgyárat és vasöntőt. Hat órakor uzsona volt, utána igazi diákos jókedvben, harsogó ének­szóval várták meg a hétórai vonatot, mely fél­tízre hazahozta őket Zalaegerszegre. Módosított vármegyei épitési szabály­rendelet. A törvényhatósági közgyűlés a vár­megyei épitési szabályrendeletet módosította s a hivatalos közlönyben már meg is jelent. Erre a módosítási időszakra esik a zalaegerszegi villany-te'.epeu levő építés körül az a nagy szigorúságú intézkedés is, mely erősen fel­kavarja az emberek hangulatát. Azokról az átjárókról megint meg kell em­lékezni, mert megint olyan locs pocs idő van. Vannak itt a városban aszfalt átjárók keresztül az utczán. Az újságot persze a tisztviselők nem szokták olvasni. A »Magyar Paizst« pláne nem, mert ez péntekre jelenik meg s nálunk sok a babonás ember. Az eddigi mérnököknek, amellett hogy az újságba kiírtam azokat az átjárókat, szó val is megmondtam nekik, hogyan kell azt épí­teni. Ugyé be furcsa! Ok is nagyot kaczagtak rá, hogy én tanitom őket mérnöki tudományra. Némelyik azonban feleletre méltatta a felszóla­lásomat s megmondta, hogy ne okoskodjál paj­tás, mert törvény van rá, szigorú műszaki tör­vény, hogy az átjáró aszfaltjárdákat nem szabad 3 czenriméternél magasabbra épiteni, mint az »uttest« színe. Borzasztó műszaki törvény ez I Hanem Wassermann mérnök okos ember, nem is babonás, a lapot is elolvassa talán. Ó már sok csinos dolgot csinált műszaki törvény nélkül is itt az utczák szélein rövid idő alatt. Ha ő is csinál ilyen átjárót, ne csináljon olyat, mint az elődjei. Azonkívül megkérem, beszéljen az építészeti hi­vatal főnökével, Goszleth Lajos úrral, mondja meg neki, szóljon a felsőbbrendű embereknek, hogy azok szóljanak a még felsöbbrendüeknek, akik a törvényt csinálják, hogy ne csináljanak olyan bamba törvényeket. Három czentíméter, vagy talán bárom miliméter. Még az is kitelik, hogy miliméterrel mérik a térdig érő sárt, mint a besorozott katonának a haját. »Vorschriftmassig.« Mondja meg Wassermann a főmérnöknek, hogy f> mondja meg a törvényhozó uraknak, hogy itt Zalaegerszegen egy kiló toll nagyobb terjedelmű, mint egy kiló vas és hogy az agyag, a por és föld féle anyag kiterjed, ha egy szakasz eső rá­szakad s magasabbra nő, mint a tömött aszfalt. Nézze meg akárki, hogy Zalaegerszegen az aszfalt átjárók rendesen még mélyebbek, mint az »ut­j test® színe ugy, hogy viz, sár, pocsolya vau rajtuk. Mintha már minden tekintetben igazán az abderiták városa volna. AZ 4, mondja a műszaki tudománynak a törvénye, hogy nem lehet maga­sabban épiteni a járdát, mert a szekér nem tud átmenni rajta. Jézus Mária! Hát akkor kikérjük a plébániából a bivalyokat s átvontatjuk valahogy a szekereket. Mintha az Úristen ugy elrendezte volna, hogy az országúton a szekerek mogyoró nagyságú, 3 czentiméteres kőnél nagyobb kőbe sohase botoljanak bele. Mert a dionagyságu kő­ben már megakadnak, se té- se- tova nem mehet tovább s vontató bivalyokat kellene oda rendelni. Hát legyen ugy, hogy a szekér megakad. De hát világosítsa fel Wassermann azokat a legfelsőbb törvényhozó urakat, hogy ha a járda széle csak 3 czentíméter magas is, a közepe legyen maga­sabb, vagyis legyen domború, és ne homorú. Mert bizony llten, ha homorú, akkor kétszeresen humoros és pocsolyás^ mint a vizes agyvelő. Megyeiek A nagykapornaki apátság kormányzójának Speizer Xavér utódjaként megválasztották Páter Fialát. Bacsaszentlászlon megválasztották aljegyző­nek Boros József okleveles jegyzőt. Alsólendván kiütött a sarlak járvány s az iskolákat bezárták néhány hétre. Vigyázni kell a puskára. Csabrendeken tör­tént, hogy a szüreten Kozma Gyula IV. osztályú tanuló leakasztotta a szegről a puskát, ez vélet­lenül elsült s szivén lőtte Vécsey Jenő tanuló­társát s unokaöccsét, akit Szombathelyről hívtak szüretre. Neniestördemiczén távbeszélő állomást csi­náltak s e hó 7 én megnyílt. Lesz hát vasút Zalalövő és Zalaegerszeg között. Barthalos István ügyvéd vállalkozó már megkezdette az építtetést Zalalövötól kezdve. Vérfsgylaló kegyetlenséget követett el Dráva­pálfalván Vincze József bognár mester. Részegen ment haza, miut többször is már s veszekedett az udvari lakosával, mint máskor is már, akinek Békefi Pál a neve. Békefit leteperte s a nyelvét félig levágta. Békefi alighanem belehal. Áz őr­jöngő Vinczét Kaposvárra vitték az ügyészség fogházába. Végre becsületes életet kezdett a haramia, , Oroszlány Pál — Oroszlány Pál zalai haramia s í már nem mai csirke, mert a börtönt is 42 esz­tendeig lakta. Fiatal korában Rózsa Sándor ban­dájában is volt. Ezelőtt 6 évvel a zalaegerszegi törvényszék ítélte el 6 évre, valami fejbekólin­tásért és rablásért. Most ez a hat év is lejárt s az öreg Oroszláuy Pál megvonult Nagykanizsa melletti falujába, hogy — amint mondja — csen­des életet éljen. Távo'iak Háború van most a nagyvilágban. Török­országnak egyszerre négy ország üzent háborút: Montenegro, Görögország, Szerbia és Bulgária, Montenegro tegnap már meg is kezdte a háborút. Kirándulás a magyar tengerpartra. A Dél­magyarországi Közművelődési Egyesület turistikaí osztálya, amely a magyar tengerparton, a kies fekvésű Czirkveniczán gyönyörű iskolaszanató­riumot és üdülőházat tart fent, minden hónapban kirándulást rendez a magyar tengerpartra. A ki­rándulás Budapestről történik és 5 napig tart. A kirándulók megtekintik Fiumét, Abáziát, innét Velenczébe rándulnak át, ahol két napot tölte­nek, miközben megtekintik a Lidót, sőt Páduát is. A kirándulók Velenczéből visszatérve Czirkve­niczára mennek, ahol D. M. K. E. iskolaszanató­riuma és üdülőháza igazgatóságának a vdndégei. Az október havi kirándulás összes költsége 50 korona. — A másik kirándulás Bosznia és Her­czegovinán át Sarajevóba, Mostárba és Raguzába történik. A kirándulók innét Fiume, Abbazia és Gzirkveniczáia mennek. E hó 19-én indul el ez a csoport Budapestről és '24 én Fiúméban csat­lakozik a velenczei kirándulók csoportjához. A j kiránduláson való részvételt a D. M. K. E. hiva- > tálához (Budapest, István ut 81.) kell mielőbb I bejelenteni, ahol minden részletes felvilágosítás í is nyujtatik. A velenczei kirándulás minden hó í 23 án történik Budapestről. Ugyancsak minden j hónapban történik egy nagyobb kirándulás is. [ Novemberben Velenczébe, Bécsbe, deczemberben, januárban és februárban Kairóba, Palermóba és Raguzába, márcziusban Rémába és Nápolyba, áprilisban ac. olasz-francia Riviérára és Konstan­tinápolyba, májusban Párisba ós Londonba, juni­usban Madridba, jutiusban Norvégiába, augusz­tusban Oroszországba, szeptemberben Bécsbe éa Konstantinápolyba. — A kirándulás költségeiben csupán a gyorsvonat, gyorshajó, az utazási költ­ségek foglaltatnak. A> vezetőség azonban gondos­kodik olcsó helyeken egészen olcsó elszállásolás­ról,. mig élelemmel a kirándulók maguk látják el magukat. TÖRLEY Száz albirói állás megszüntetése. Az 1913. évi igazságügyi költségvetés indokolásából látjuk, hogy a miniszter a birák és ügyészek anyagi helyzetének megjavítása érdekében a polgári perrendtartás életbeléptetésének küszöbén, mely az albirót sok funkcziótól üti el, az albirói és alügyészi állások fokozatos megszüntetését hatá­rozta el és már ezen keltségvetési tervezetben 100 albirói állás megszüntetése mellett 100 uj VIII. fizetési birói állást vett föl, mely átrend­szeresitéssel az 1911. évi költségvetésben 374­ben megállapított albirói létszám 274 re apad, a VIII. fizetési osztályban lévő bírók száma pedig 881-ról 981 re emelkedik, ami 116.200 korona költségtöbbletet okoz. Ezzel kapcsolatban a bírósági jegyzői állások egy részének a IX. fizetési osztályba való átszervezését tervezi, a miniszter. Máris 100 jegyzői állást sorozott a miniszter ezen magasabb osztályba, ami 10.850 korona több kiadást fog okozni. Ugyancsak 20 telekköuyvvezetöi állás megszüntetése mellett 20 irodafőtiszti állást vett föl a miniszter költség­vetési tervezetébe. Ez átrendszeresités után a telekkönyvvezetők közül 23 a VIII., 308 a X. fizetési osztályba tartozik. Az irodafőtiszti állásba arra érdemes, rangidős irodatisztek fognak ki­neveztetni, igy most már irodai személyzet részére is megnyílik a IX. fizetési osztály. £ét uj telefonról szól a pécsi m. kir. posta és távirda-igazgatóságnak alábbi hivatalos közle­ménye: Balatonederics és Balatongyörök nyil­vános távbeszélő állomások folyó hó 4 én meg­nyíltak. Mindkettő résztvesz a belföldi helyközi és a balatoni köztelefon forgalomban és távirat közvetítésre is fel van hatalmazva. Pécs, 1912. október 4-én. A pt. igazg. vozetője helyett: Brunner, pt. tanácsos. Gazdasági Bérlők Országos Egyesülete czimen a magyar földbérlők országos szervezetet kívánnak alkotni. Az egyesületet előkészítő bizottság e hó 13 és 14-ére Budapestre hivta egybe az alakuló közgyűlést. Maga a közgyűlés 13 án délelőtt 10 órakor az Éxcalsior szálló (Rákóczi-ut 72.) külön termében tartatik msg. Aznap délután és másnap egy fővárosi gépgyárat, a mezőgazdasági muzeumot, a közvágóhidat és hűtőházat tekintik meg a közgyűlésen résztvevők. Ennek befejeztével még választmányi gyűlést tart a megalakult egyesület. A közgyűlés rész­letes programmját megkeresésre bárkinek meg­küldi, valamint további felvilágosítást és útba­igazítást ád a Gazdasági Bérlök Lapja szerkesztősége Budapesten, István-ut 40. Gyufaskatulya a tuberkulózis elleni küz delem szolgálatában. A mind általánosabbá váló tuberkulózis elleni mozgalomban az emberi­ség jótevői mindent elkövetnek, hogy ennek a pusztító betegségnek gátat vessenek és külö nősen arra törekszenek, hogy az alsóbb nép osztályt is megismertessék az óvóintézkedések legelemibb szabályaival Sokszor ez nehéz munka, mert a népet nem könnyű egészségügyi szabá-

Next

/
Thumbnails
Contents