Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-22 / 34. szám

2 .MAGYAR P A I Z S 1912. augusztus 22. bizonyára volna néhány ezer igaz magyar olvasój i és előfizetője. Sőt kellő számú munkatársa is. Csak meg kellene csinálni. Az ilyen lapnak nagy része volna züllött és romlót közéletünk megújhodásában, a nemzeti társadalom szervezésében, a nemzeti élet ielujitásában és erősítésében és az igaz nemzeti reálpolitika inaugurálásában. Dr. Herrmann Antal. Szent István király. Augusztus 20 Irta : Hegedűs A, Elek, Visszatekintve a magyar történelem lapjain, az 1000 esztendőnél megállok az államalkotó és nemzeti királyságot megteremtő nagy férfiú : Szent István nevénél. ... A történelem azt tanúsítja, hogy azok a nemzetek, amelyek az idő irányával, korszellemmel nem haladnak, visszaesnek, vagy elbuknak. A még fejedelmi uralom alatt álló harczias — talán kissé vad — magyar nemzetet a keresztény nyugat népei nem nézték jó szemmel. A harczi fölényben levő kalandozáshoz szokott magyar ideigóráig íentarthatta uralmát Attila és az avar birodalom örökén, de félt volt, hogy a már keresztény népek gyűlölete és egyesülése megdönti és eltiporja a gyűlölt magyar fajt! Ezt ismerte fel előrelátó okossággal Szent István király. Nemzetének nyugodt s békés fejlődését többre becsülte a pillanatnyi hadi szerencsénél és harczi fölénynél . . . Apostola lett nemzetének, hagy a kereszténnyé lett magyarból megteremtse a polgáriasuk Jüggeilen magyar nemzeti királyságot. Tehát Szent István koronáztatásával kezdetét veszi Magyarországon a királyság államformája. Mig más nemzeteknél sokszor az uralkodó személye nem szent, sőt vérpadra hurczulják s kényük szerint változtatják az államformát, addig Magyarországon az uralkodó személye szent, királyhüsége pedig köz ismert. A hosszú évszázadok leforgása alatt mind máig fenáll a királyság államformája, habár pedig Magyarország ma már nemcsak külföldi uralkodó családnak, de gazdaságilag is egy idegen népnek az uralma alatt van. Tagadhatatlan, hogy ma Európaszerte a republikánus irány terjed. Amint a történelem tanúsága szerint valamikor a népek érdeke a királyság és császárság megalapítása volt, ugy ma már alkotmányjogi, pénzügyi, társadalmi és kulturális érdeke lehet a köztársasági irány és köztársasági közvélemény nevelése és erősbitése is. A köztársasági eszme termékeny hatása ugyan csak akkor lesz nyilvánvalóvá, midőn a köz-szükség és nemzeti érdek az uj államformát a népíeuség erejével megteremtette. A közelmúlt, jelen és jövő történelmi eseményei valószínűvé teszik a köztársasági államformát akkór, ha az egyes államokban életszükséglet. Szent István király ünnepén ünnepeljünk s lelkűnkben ünnepeljük az alkotmányos, apostoli magyar korona szentségét. Az orosházi hétosztályu polgári iskola megnyitása. — Értékes haladás a tanügyben. — Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter, Gr. Serényi Béla földmivelésügyi miniszterrel egyetértöleg az orosházi — eddig hatosztályu polgári iskolát — kísérletképpen hétosztályu polgári iskolává szervezte át. | Az átszervezett hétosztályu polgári iskolának ! ötödik osztálya uj tantervvel az 1912—1913 ik tanév elején megnyílik, a hatodik és hetedik osztályok megnyitása folytatólagosan következik. A fennálló hatodik osztályban ' a tanítás még a régi tanterv szerint történik. A hétosztályu polgári iskola általános műveltséget adó, gyakorlati ismereteket nyújtó és munkára nevelő középfokú iskola, amely iskola igazi czélját, közoktatásügyi nagy hivatását akkor tölti be legjobban, hogyha végzett növendékei minél nagyobb számban térnek vissza apjuk mezögaz dasági, ipari és kereskedői foglalkozásához. E főfontosságu czél mellett a felsőbb szakiskolákba ; és különböző tanfolyamokba való felvétel, valamint az egyetemi végzettséget nem igénylő köz tisztviselői állások bítölthetése csak másodrendű czélt képezhetnek. A gyakorlati irányú és életre nevelő hétosztályu polgári iskola minden más középfokú isko látói abban különbözik, hogy mig egyfelől az általános műveltséget nyújtó tárgyakból befejezett egészet ad és nem tanit kevesebbet, mint bármely más középfokú iskola, addig másfelől az életben lontos és haszonnal járó gyakorlati ismereteket is nyújt, de mindezeken kivül növen dékeit az első osztálytól kezdve hétosztályon keresztül előre megállapított terv szerint a munka megbecsülésére, annak szeretetére, azaz magára a munkára is reá neveli. Az átszervezett hétosztályu polgári iskola hazánkban az egyedüli középfokú iskola, a melynek tantervében munkára nevelő tantárgyak is vannak. Ez teszi a reformot korszakos jelentőségűvé, oktatásügyi szempontból óriási fontosságúvá s jövő eredményeiben megbecsülhetetlenné. A hétosztályu polgári iskola munkára nevelő tárgyai kétirányuak, de egyformán fontosak. A kézügyesitö munkák a sziil-séges technológiai ismeretekkel, a készítendő tárgyak rajzolásával, anyag és munkadij szémitásokkal éppen olyan fontos tárgyai a hétosztályu polgári iskoláoak, mint a gyakorlati és elméleti mezőgazdasági ós kertészeti ismeretek. — Az iskola a papír, fa, fém és agyag kézügyesitö munkák tanításához jól felszerelt munka termekkel rendelkezik. — A növendékek a gyakorlati kertgazdaságot egy 10 holdas mintaszerű kertben, s a mezőgazdasági ismeretek gyakorlati részét egy 12—16 holdas kisebb mintagazdaságban szakszerű vezetés mellett tanulják. A kertészeti , mezőgazdasági-, és kézügyesitö munkákban minden növendék cselekvöleg részt vesz, azaz — dolgozik. — Nincsen olyan társa dalmi osztály, amelynek tagjai a kézügyesitö munkáknak, a kertészeti és mezőgazdasági ismereteknek aÍ életben hasznát ne vennék. AZ egyes tárgyak tanítási anyagának kiválasztásánál a gyakorlati élet kívánalmaira különös gond fordíttatott. A szemléltetésen nyugvó tani tásnak az átszervezett polgári iskolában elsőrendű szerep jut. A munkára nevelő tárgyak közül a kézügyesitö munkák tanítására — a szabadkézi rajzon kivül — heti 14 órát a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági és kertészeti tárgyakra pedig heti 26 órát fordítunk. Az igentisztelt szülőknek különösen figyelmébe ajánlom az átszervezett, ujirányu hétosztályu polgári iskolát, amelyet Gr. Zichy János vallás- és közoktásügyi miniszter bölos előrelátással kísérletképpen létesít. A szeptember elsején megnyitandó hétosztályu polgári iskola szervezetében, tantervében, filszerelésében, berendezkedésében és tanítási eljárásában elsősorban is a polgári osztály szellemi szükségleteire, a szemléltetésen alapuló gyakorlati tanitásra s a munkára nevelésre lesz figyelemmel, s minden törekvését arra irányítja, hogy az onnan kikerülő növendékek a legtisztább hazafias érzés mellett miudazon szellemi kincseknek ós gyakorlati ismereteknek birtokába jussanak, amelyekre ugy az általános műveltség szempontjából, mint pedig a pioduktiv osztály gyermekeinek gyakorlati képzése tekintetében a polgári osztály minden leendő tagjának életbevágó és elengedhetetlen szüksége van. Munkára nevelő iskoláról van szó, ahol a növendékek munka szeretetre és a munka megbecsülésére neveltetnek, mert meggyőződéssel állítom, hogy a munkára nevelés fejleszti ki a növendékek lelkében az önbizalmat s egyben az önállóság után való vágyat és törekvést is. A ki dolgozni tud és szeret, annak az élet soha sem marad adósa. A szülök a legteljesebb bizalommal adhatják gyermekeiket az ujirányu hétosztályu polgári iskolába, amely nemcsak tanit és ismereteket njujt, hanem egyben nevel is a munkára. A hétosztályu polgári iskolát végzett növendékek minden kétségen kivül, az uj véderőtörvény értelmében is, az egyévi önkéntességi jognak birtokába jutnak, de egyéb minősítési jogokból sem lesznek kizárva. Felvételre a meghatározott számig az iskola igazgatóságánál, a mult tanévi bizonyítvánnyal keresztlevéllel és ujraoltási bizonyítvánnyá! már most lehet jelentkezni; de tájékozás végett szükséges is az előre jelentkezés azért, mert felvehető szám betöltése utáu, i\ később jelentkezők nem lesznek felvehetők. A növendékek megfelelő elszállásolásáról készséggel gondoskodom, s a hozzám forduló szülőknek minden irányú kérdezösködésére a kívánt felvilágosításokat azonnal megadom. Orosháza, 1912 augusztus 11 én. Nagy Lajos, igazgató. Tapolczai levél az állami füzvesszőtelepröl. A kosárfonó háziipar meghonosításának egyik feltétlen kelléke, hogy az illető vidéken a szükséges anyag beszerezhető legyen. A Tapolczavidéki Gazdakör a járás legtöbb községében már rendezett kosárkötő háziipari tanfolyamokat és pedig oly dicséretes eredménnyel, hogy a nyers füzvessző kosártól a legfinomabb hámozott veszszömuukáig láltunk munkadarabokat az évenként tartani szokott tanfolyamokon készült munkadarabokból rendezett kiállításokon, melyek mindegyike tanúbizonyságot tett arról, hogy népünk szereti és tudja is a fuzvessöt ügyesen feldolgozni. Ámde mindezzel a háziipari tanfolyamok rendezésének czélját el nem lehet érni, ha népünknek nem áll -a kellő füzőanyag rendelkezésére. Vidékünkön pedig nagyon kevés rendszeresen kezelt füznövény vau. Aki pedig a veszszöfonást megtanulta, tapasztalat szerint szenvedélyei űzi azt akkor, midőn más gazdasigi munka le nem foglalja. Mit csinál tehát aí ilyen ember, hogy tüzvesszöhöz jusson. Rendszerint megfeledkezik az enyém és tied k'izti különbségről és tiltott uton szerzi meg az anyagot. A czél tehát azon törik meg, hogy nincs elég füzvessző. Erről tett említést a gazdakör a tavasz folyamán Tervey Imre miniszter tanácsosnak, aki bölcsen fölismerve a háziipari tanfolyamok czéljainak elérésében felmerülő emez akadályt, közbenjárt a földmivelésügyi kormánynál az aka dály megszűntetésére. Ezen alapon intézte a földmivelésügyi miniszter a Gazdakör elnökségéhez a következő leiratot: »\liután tudomásomra jutott, hogy Tapolcza nagyközség és a szomszédos Balatonpartvidékén a kosárfonó háziipar szép fellendülésnek indult és az egyes községekben a háziipar ezen nemével nagy előszeretettel foglalkoznak, súlyt helye zek rá, hogy ezen ipar fejlesztése érdekében a vidéknek a megfelelő füznyers anyag rendelkezésére álljon és e czélból elha'ároztam, hogy Tapolcza nagyközség határában egy 40—50 holdas füztelepet létesítek.« Felkéri továbbá leiratában a gazdakör elnökségét, hogy e czélra alkalmas területet szemeljen ki és tudja meg a bérszerződés feltételeit, amiről minél előbb tegyen jeleaiést, mert a füztelep beállításának előmunkálatait még a foiyó év ősz folyamán megkezdeni óhajtja. Majd jelzi, hogy állami kertész alkalmazása mellett a tapolczai elemi és polgári iskolák növendékeinek kertészeti oktatását is bevezetni óhajtja, egy 3—4 holdas konyhakertészetet is állit fel, amely czélra szintén alkalmas területet kér kijelölni. A füztelep felállításának szükséges és fontos voltát már jeleztük, hogy pedig a tanulók kertészeti oktatására felállítandó konyhakertészet is mennyire fontos és hézagpótló különösen leány polgári iskola tanulóink részére, azt senki el nem vitathatja, sőt köszönettel kell adóznunk a fölmivelésügyi kormánynak, hogy alkalmat nyújt a kertészet gyakorlati útmutatásainak bemutatására. Hisz legyünk csak őszinték, leány polg. tanulóink igen szépen megtanulhatják a konyhakertészetet elméletileg, de mit használ az, ha a zöldségnemüeket csupán tányérban ismerik, de