Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-08 / 32. szám

1912. augusztus 8. M AGYAR P A I Z S 5 tékony árusítás nem lesz. A szigetre a hajó menettértijegy felnőttek részére l-40 K, gyermekek részére 60 fillérben állapíttatott meg. Bárczy István polgármester külön omnibuszjáratot engedélyezett az Istvánnapi ünnepélyre, amennyiben a főváros forgalmas helyeiről társaskocsik fogják a közönséget a szigetre szállítani, s mindazok, akik az omnibuszokon váltják meg egy koronás jegyeiket, minden külön fuvardíj nélkül szállíttatnak a szigetre. Azonkívül ingyen automobil járatokról is gondoskodik a rendezőség, amelynek főtörekvése, hogy a közönség egy nagyszabású ünnepélyben részesüljön minden nagyobb megterheltetés nélkül. Részletes felvilágosítást telefon utján is (82—82) bárkinek ád a Gyermekszanatorium Egyesület központi igazgatósága (Stáhly-utca 15.) Pesti posta a családi pótlékról. Gróf Zichy j János vallás- és közoktatásügyi miniszter most adta ! ki a családi pótlékra vonatkozó rendeletét. A • rendelkezés szerint a minisztériumban alkalmazott tisztviselőkön és a tanárokon kivül 200 koronás > segélyben részesülnek az elemi népiskolánál al í kalmazott tanítók és tanítónők, valamint az állam ! vasutak által fentartott iskoláknál alkalmazott j tauitók és tanítónők, az állami gazdasági szak- I tanítók és szaktanitónők, az állami középiskoláknál állami segélydij élvezetében álló helyettes tanárok, az állami ipariskoláknál évi ösztöndíj élvezetében álló tanárjelöltek, 100 koronás segély- ; ben részesülnek az állami kisdedovónök, továbbá ' az altisztek és szolgák, gyermekenként és családtagonként. A kultuszminiszteri tárczánál a családi pótlék az eddigi számítások szerint évenként 3 millió koronát igényel. A kultuszminisztérium fenhatósága alatt álló tisztviselőknek a családi pótlékra hosszabb ideig kell várakozníok, mert ez • az egyedüli minisztérium, amelynek utalványozó hatóságai nincsenek az országban és igy minden egyes bejelentést és igényt macának a központ- ; nak kell elintézni és a miniszternek utalványozni, i A kultuszminisztériumban azonban remélik, hogy \ ezt a nagy utalványozási munkát szeptemberig \ elintézik, ha az igénylők már most beadják e j kérvényeiket. ! Struczok szaporodása az állalkertben Dr. ; Lendl Adolfnak régi terve, hogy különböző forró i vidéki állatokat nálunk szaporítással tenyésztéssen és esetleg kereskedésbe bocsásson, ugylátszik \ meg fog valósulni, mert a struczokkal folytatott kísérletek sikerrel kecsegtetőek, amennyiben egypár afrikai struez számos tojást adott s ezeket inost keltetik. Most délamerikai nandu struczczal kísérleteznek hasonlóképpen. Ezek a kisebbek és vadászati czélokra alkalmasak. Az építőiparosok országos vándorgyűlése Gjól'öit. A Magyar Építőiparosok Országos Szö vétségé ezévi vándorgyűlését szeptember 22 én a Dunántul ipari városában, Győrött fogja megtartani. Az építőiparosoknak ez az országos gyűlése rendkívül fontos és nagyjelentőségű ügyeket fog tárgyalni. Az építőipar körébe eső napi kérdéseken ki ¥ ül tárgyalás alá kerül a kereskedelmi miniszter által most kibocsájtott, az építőipar gyakorlásáról szóló lörvényte. vezet, továbbá az építőipari követelések biztosításának megvitatása, a muukásbiztositó és az ípartörvény revíziójának megsürgetése, a munkaviszony törvényes szabályozásának kérdés?, úgyszintén a kartellek > ügyében állásfoglalás, az inasnevelés, iuasoUhonok j és :casífjusági egyesületek létesítésének ügye, az ; iparosok járadékbiztosításának és nyugdijának í fontos kérdései. A vándorgyűlésnek ez a bő I an\aga a mellett tanúskodik, hogy a Magyar j Építőiparosok -Országos Szövetsége a leginten- t zivebben foglalkozik az építőipar körébe tartozó munkaadó iparosok ügyeivel s érdekeiknek leg- ; hivatottabb szószóiója, Magyarországnak ez a legnagyobb és legerősebb munkaadó szervezete. A győri vándorgyűlés iránt egyébként — amely i balatoni kirándulászal van egybekötve — nagy érdeklődés nyilvánul az épitőiparosság kórében. ! A vándorgyűlésen városunk épitőiparossága és i az építőiparosok szövetsége is képviselteti magát, ! áz osztrákok iparpártolása. Az osztrák ke- j reskedelmi minisztérium a legutóbbi napokban Ausztria összes állami, tartományi és községi hatóságaihoz felhívást intézett, hogy iparczikkekböl való összes szükségleteiket okvetlen osztrák iparosoktól szerezzék be -és elvből mellőzzenek minden külföldi gyártmányt. Az osztrák kormány ezt az elvet már évek óta követi az állami beszerzéseknél, de most a tartományok és községek beszerzéseiben is kívánja ezt az elvet érvényre juttatni. Nálunk erre törvény kötelezi a hatóságokat, még pedig öt év óta. Azt lehetne hinni, hogy ez az elv nálunk a hatóságok illető közegeinek a vérébe ment át. Sajnos azonban, léptennyomon azt kell tapasztalnunk, hogy ez a törvény sok helyen feledésbe ment. Szükséges volna néhány példás megtorló intézkedéssel az illető közegeknek az emlékezőtehetségét felfrissíteni. A »Sziám« agyonlövéséröl sokat irtak a lapok, azonban az állatkert igazgatósága csak akkor fog ebben határozni, ha ennek szüksége feltétlenül bekövetkezik. Most a »Sziam« ismét nyugodtabban viselkedik, mert fogfájása megszánt és vízzel öblögeti minden nap reggel a száját. A vizet a medenczéből ormányába szívja és azután nyitott szájába feccsenti. Vesebaja azonban még mult és S gyógyítani sem lehet, mert nem közeledhetik senki sem a hatalmas állathoz életveszély nélkü

1. A »Sziam« mindamellett sokat járkál udvarában és elég vígnak látszik viselkedése szerint. Ha a közönség közül néha valaki bosszantja, akkor homokot szed t >1 a földről ormányával és hirtelenül rászórja az illetőre, aki megérdemli a büntetést. A magyar tanító nem kell. Akárhány pályázati hirdetményt olrashatnnk, amely megkívánja a tanítótól, hogy tudjon tótul, németül és románul beszélni, aki csak magyarul tud, azt nem alkalmazhatják. Az iskola természetesen felekeze'.i és az iskolaíentartó csak 100 koronát fizet, a hiányzó 900 koronát pedig az állam adja. A magyar állam pénzén föntartott iskolában magyar tanítót nem alkalmaznak. Ez azután érdekes. Magyarországon az a tanító, aki csak magyarul tud, az elmehet koldulni, mert nem kap ál ást. Rossz üzletü se^éhezés komikus üzlet. Ha adunk valamelyik iskolának segélyezést, akkor követeljük meg, hogy magyar tanítót alkalmazzanak és ilyen komisz feltételekkel ne kompromitáljuk a magyarságot. IrodalorrL Művészet. SágiJanosnak egy ujabb könyve jelent mog. mellyel a sorozatot 27-ig vitte. Ebben a 87 oldalas könyvben az igazságügyi tisztviselők részére ad tudnivalókat. Czime : A kezelői tanfolyam és vizsga. Megrendelhető az Országos Kö/.p. Községi Nyomda Részvénytársaságnál Budapesten, Gyárutcza 40. Ára 1 korona. A könyvben a követ kezö részeket találjuk : Igazságügyi tisztviselők képessége, A rendelet, A rendelet bírálata, Ujabb rendelkezés a tanfolyamról, A tanfolyam anyaga, Jelentkezés a tanfolyamra, A tanfolyamon, Vizsga után, Tanulságok, Tanácsok, Tankönyv, A minisz-. ter állásfoglalása, A vizsgák mérlege. Kesztbeiyi volt hirlapirókollegánknak és barátunknak, Ságinak mindig könyvei kitűnő gyakorlati irányúak és hasznosak ; tehát ezt is a legmelegebbén ajánljuk az érdeklődőkn-ik. Különfélék. Vasúti menetrend Érvényes 1312 májas 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óia 36 perez, délután 1 óra 38 perez, 4 óra 53 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 36 perez, d. e 12 ói a 20 perez, d. u 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk • felöl: reggei 8 óra 41 perez; délután 1 óra 20 perez, 5 óra 44 perez, este 9 óra 1*3 perez. Csáktornya felöl reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 34 perez, este 8 óra 26 perez. Zalaszentivánra indul: Reggel 4 óra 23 perez 6 óra 10 perc csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. 11 óra 34 perez; csatlakozás KanizsaSzombatbely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 6 óra 29 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 5 óra 37 peicr. 8 óra 14 perez, délután 2 óra 12 p., 4 éra 42 peiez és este 10 óra 25 perez. A mnveletlenségnek külső jelei. Egy berni egyetemi tanárnak, G. Hiltynek Glück c. könyve, Was ist Bilduug ? c. fejezetében felsorolja azokat a tulajdonságokat, amelyek szerinte a műveletlenségnek csalhatatlan bizonyítékai. Ezek a következők : 1. a nagy fényűzéssel járó életmód, 2. a házi könyvtár hiánya vagy valamely kölcsönkönyvtár igénybevétele, 3. szerénytelen megjelenés, az igen hangos beszéd a nyilvános helyiségekben. a vasúton, vendéglőben stb.. 4 a tétlenség, 5. a túlfeszített munka, mely ha önkéntes, majdnem mindig becsvágyból vagy kapzsiságból ered, 6. a pazarlás vagy a pénz előkelő lenézése, 7. gőg az alacsonyabb sorsuakkal sremben, 8. a fecsegő természet, 9. a tulbuzgó szolgálatkészség és a túlzott udvariasság. Magyarnyelv. (1912—III.) 3ST37-ol-^é"ben. él a ro-em zet. »Ille?ve« és »illetőleg.« Ujabb időben rohamosan kezd elbarapódzni ennek a szép szóűak a nyelvbeli rut használata. Olyanféle jelentése vau, mint: beziehungsweise nak és respective nek. Névutószerü határozó természete van. Mint például: iránt. Az illetőleg-nek a rokonjai: erre nézve, arra nézve; tekintve ezt, tekintve azt; tekintettel erre, tekintettel arra; ilietva ezt, illetve azt; engemet illetőleg, tégedet illetőleg, — hogy áll a dolog? stb. avagy távolabbi rokonság szerint is: engemet, tégedet érdekelve, engemet, tégedet érdeklöieg mi történik? stb. — vagy : »Qseinkre rágondolva, őseinket érintve, megilletve, őseinket illetőleg hálás kegyelettel kell eltelnünk.« »Ami őseinket illeti = őseinket illetőleg elég dicsőséges volna a magyar, ha .. .« stb. »Különösen nagyapámat illetőleg felette becsülöm a családomat.« stb. Ennek a szépen képzett szónak olyan szép, rendes helye van a magyar mondatalkotásban ! S amint látjuk sohasom lehet önmagában, mindig vau tárgya, amelyre vonatkozik s avval együtt ketten tesznek egy határozót, épen ugy, mint a többi ragok és névutók. És sohasem lehet egy magára, rniut az és, de, pedig stb. kötőszccska. Vannak önmagában l^vő társai is, például : lépve, lépés (íépvést), lépöleg, de ezekkel együtt is miauig hatáarozó és sohasem kötőszó. Nem lehet tudni, honnan jött, az embereknek egy sajátságos osztálya kezdi vala használni kötőszó gyanánt ezt a határozót. De csak ugy hatra vakra, minden második szóra. S még jó volna, ha rosszul is,de ha mindig ugyanazon értelemben. A gyakorlat szentesítene neki egy értelmet. De egyszer a kapcsoló és helyett, más kor a javitó vagy helyeit, harmadszor a váiasztó vagy helyett, negyedszer az ellentétes, vagy pedig helyett továbbá kijavító azaz, jobban mondva, s a magyarázó vagyis, tehát helyett s igy tovább. Azt moudja az a bizonyos tömeg: »Megyek sétálni apámmal, illetőleg testvéreimmel.« Kivel megyek tehát sétálni? „Áll egy fűzfa a tóparton, illetőleg egy tölgyfa.« Mindakettő ? Vagy egyik? s melyik? ^Felleg borul a határra, i letöleg vihar készül.« Semmi viszonyt sem fejez itt ki az illetőleg szó. — » Vihar van, illetőleg dörög, villámlik stb. Ez az érthetetlen beszéd megbolondítja az embert. Sőt kezd bemenni már az ujságirodalomba s a hivatalos aktákb is, tehát »minden gondolkodás nélkük átveszik az értelmes emberek is ezeket a következő csudabogarakat. Nyomtatványokból szedtem ki a következőket: »Kis kutyámat egy nagy eb összemarta, feljelentést teltem a veszedelmes eb gazdája ellen a helybeli szolgabíró ( ) illetve járásbirónál.€ (Melyiknél hát? Itt az a kis tréfa is megesik még, a mi a szótakarékos bécsi borbély tábláján látható: Itt jutáuyosan lehet beret és hajatválkozni) (AZ illetve szót itt talán ugy kell értenünk, hogy: a szolgabírónál teszek jelentést, de ha az ügy a járásbírósághoz tartozik, akkor ott teszek jelentést. Tehát: vagy itt, vagy ott.) A nagyváradi esküdtszék Nagy Bálintot egy rendbeli, Sipos Bálintot kétrendbeli gyilkosság büntette miatt kötéláltali halálra, illetőleg életfogytiglani fegyházra itélte«. (Mindakettőre nem lehet. Azt akarta mondani, hogy egyiket kötélre, a másikat pedig halálig tartó tömlöczre). »Tapolczán minél több bor terem, annál nagyobb a virtuskodás, annál több dolga van a népnek a törvénnyel, illetve a törvénynek a