Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-25 / 30. szám

191-2. #lius 25. MAGYAR PAIZS 3 nekünk is vannak szlávjaink. Sót — vannak közöttük páaszlávok is. De hát ai-zalai magyarok is csak magyarok. Beszélni beszélünk, de nem cselekszünk. —ma.. Gróf Batthyány Pál országgyűlési képviselő a választó ^kerületében. A zalaegerszegi választó kerületnek központijában, ZalaegeKzegen, amint tudjuk, imponáló népgyűlés volt & mult vasárnap, amely részint képviselői beszámoló, részint határozatot hozó gyűlés volt, s tekintve a legszorgosabb mezei munkaidőt, dicséretes sokasággal jelentek meg ott a választók a messzebb községekből is. Azonban e páratlan nagy kiterjedésű választó kerületben mégsem várható, hogy egy időben egybeseregeljenek mind a választók. Azért Gróf Batthyány Pál képviselő meg is ígérte itt, hogy szándéka a nyáron meglátogatni választóit községenként. Szerintünk azonban ez igy kivihetetlen. Ennek a kerületnek 82 községe van. Legnehezebb kerület az országban. (Igaz, hogy leg nagyobb dicsőséggel is, mert legnagyobb szótöbbséggel választatott volt meg annak idejében egész országban mindazok között, ahol szótöbbségről volt szó). Nos, 82 községben látogatási tenni, beszédeket tartani 8 nap alatt — lehetetlen. 8 nap alatt, mert 8 heti vakáeziójuk van a képviselőknek is, s ebben csak 8 vasárnap van, hétköznap pedig a mezőn vannak a mezei munkások s csak a 8 vasárnap kellene a nagy körutat megtenni, mely geografiailag is igen nagy terület, azonkívül, hogy sokhelyt, elhagyatott vidékeken, úttalan utakon kell bukdácsolni. Tehát a képviselő e 82 községnek csak ha felét is bejárja egy nyáron : óriási munkát végzett s szép tanújelét adta képviselői erkölcsi kötelességének. A mult vasárnap már második útját végezte Gróf Batthyány Pál képviselő Czukelter Lajos titkárának s egy kisebb társaságnak kíséretében. Padár, Nagykapornak, Gyűrűs és Bezeréd községekben jáit. Részletes beszámolójában alaposan ismertette ÍZ országos ügyeket, 1898-tól kezdve, a tavaly nyári nagy obstrukcziót, amely miatt épen nem jelenhetett meg választói előtt. Meggyőző erővel bizonyította, hogy az ellenzéki tábor a magyar nemzeti érdekeket védi, hogy az obstrukció még el nem törölt törvényes alapon állhat, a junius 4 ki esemény pedig nem jogsztrü stb. De föltárta azt a rendkívül különös állapotot, hogy miben áll a többségnek a többsége. A 800 ezer szavazó közül 500 ezer választotta a 150 ellenzékit s 300 ezer választotta a 250 munkapártit. Igy tehát a 15C képviselőből álló párt tartalmára nézve inkább többség, mint a 250 es esoport, még pedig 200 ezer választóval erösebb. Végül arra hivta f( 1 választói figyelmét, hogy ha esetleg csakugyan elkövetkeznének a mandátumfosztó állapotok is, akkor válasszon a közönség legalább is olyan erős derekú és hajthatatlan vastag nyakú magyar embert, mint amilyeu ő. A községek lakosai mindenütt szép tisztességgel fogadtak a főúri képviselőt, összesereglett az egész falu népe s a leányok virágcsokrokkal halmozták el s a közönség mindenütt biztositotta törhetetlen ragaszkodásáról és szeretetéről. Padár községben a közönség élén Kar József biró fogadta a képviselőt. Nagykapornakon szintén a községbiró és Háry birtokos, Gyűrűsön László József bhó házában pihent meg a társaság, hol a tanitó s néhány gazda tisztelgett. Bezeréden Tüske József plébánosnak és Ker^szturv György bérlőnek volt néhány óráig vendége a Gróf képviselő. Előző vasárnap Szepetkeu és Zalaistvándon tartotta beszámolóját a Gróf, ahol a közönség mellett a tűzoltó testület is kivonult elébe s a tanitó üdvözlő beszéddel fogadta. E beszámolóknak és kirándulásoknak rendkívül kedves és drága tartalmat adott az a körülmény, hogy a képviselőt végig kísérte útjában felesége — L key Valéria őméltósága, aki a környéknek valóságos jótékony angyala s messziről várják köréjökbe érkezését s hálás tisztelettel és virágbokrétákkal halmozzák el. — ó. | Találkozás Jézussal. Jehan Ricttu magyarul. . . . ha visszatérne egyszer? Hogy ki, hogy ki ? Ó, ti jól tudjátok : ai izgága galilei vándor, ki szivében hordta a világit. »Izgága, galilei vándor« — igy nevezi Jehae ílictus a maga Krisztusát. Egy nagyszerű, mindenki bűnéért élő, szenvedő, minden nyomorúságot vállán czipelő emberről álmodik a köitő, akinek egyszer el kell jönnie. Éjjel, egy utczasarkon találkozik a proletár-költő és a ,proletár-Krisztus. „. . . De örülök, hogy fölismertelek, — Bár nincsen agyam, nincsen otthonom . . ." Igy szól az üdvözlet. Nagy szerencse, bolond eset i Mi lesz holnap Párisban ! — micsoda bizarr gondolat. Hogy fogadja a modern Sodorna a Megváltót. Legelső sorban a sajtó fogja keresni. — Szenzácziós czimek és alezimek : Jézus visszatért. Aztán az utcza, amely hangosan vitázni fog. De csönd ! jó lesz szedni a sátorfánkat, mert jönnek a rendőrök s minthogy nincs lakásuuk, bekísérnek. „— Oh milyen sápadt vngy, óh milyen fehér 1 a. vászoninget most is viseled ! Szivedből, mondd, folyik még a vér ? Begyógyult már a tőrütött sebed? Hát a szögek ? Kiszedte ki őket ? Ah, szibad lett áldó két kezed? É3 átlyukasztott, gyötrött lábaid? Szegény, mezítelen, fáradt libáid Elbírják igy ezt a hideget 1" Igv c^ak a nyomorult tudja szeretni a nyomorultat. Igy csak az anya tud beszélni a gyermekeivel, vagy a költő a Krisztussal, aki szivében született. Da hát tulajdonképen mit is akarhat itt egy Messiás miközöttünk. Ha a régi utat választaná, bizony nem lehet neki sok szerencsét jósolni. »Csak nézz körül. Nos, hogy tetszik nekid? Gázlámpák és villany mindenütt. Hallod, hallod ? A gyár üriti, a gyár, Jaj, a gyár ... a gyár&k gyermeke . . . Kürtök, gépek, hajók, vasutak : ííégis sir a kétségbeesés, Nyomunkba, mégis — hallod? — jaj fakad." Sok és roppant szomorú mondanivalói vannak a proletár-költőnek, hogy igy egyszer nagy vágyódások után rátalált Krisztusra. A szavak, melyek hörgő mellét elhagyják, nyersek, élet-utálattal tele és szeretetben ékesek egyszerre. Az izgága galilei vándor tárgya versnek és zenének. Megfestik és eladják jó áron. De Jézusnak egy falatot ki hozna ? Jézus éhenhal, éhenhal bizony . . . Mihez fogsz kezdeni ? Prédikálni akarsz talán ? Jaj, kerüld ki az írástudókat és farizeusokat. Bő gyomruak. Menten felfalnának. ..Nézd a tornyos, bezárt palotákat: Ott alusznak, akik benned hisznek ; Ott pihennek tiszta, puha ágyoa S te is ott vsgy, elképzelem, látom : Dhzét, őrét á megszentelt .íznek. Ott vagy kében, képen és kereszten, A hálókban minden lihő fejnél, De ne hidd, hogy akadna egy köztük, Akinél tán menhelyet lelhetné). Fuss innen, nincs többé hatalmad. Pedig hozzád hányan, óh hányan esengtek, kiket gyötört, kínzott az élet. H

;vtak, kértek, álomban és ébren s te csak nézted szótlanul és tétlen. És Jézus elment. „De jött a hajns.1 s.íp&dt félvilág>, S meglátt-m a korcsma ablakába, Hogy a Mestír: — fantázia lázam. Énképemben őreá ismertem. Mennyi időt f-cséréi az ember Dőre, meddő önkorbáctoüssal . . ." Mégse volna baj, ha jönne . . . Egy zord, zimankós téli éjszaka minden jégsziv érzőbb, gyöngédebb lesz ... Én lennék tán, aki vigasztalná. Vissza, vissza, ne menj tovább, lásd Pilátus elszaporodott, Júdásnak sok az unokája. Az éhes hasnak beszélhetsz. A 'ele bendő ! az pedig süket. Van azonban mégis egy szent hivatás számodra : „A ülvárosba eljöhetsz velem , , . Bejárjuk a gvárok poklait S széjjelmzünk a vidéken. Hol tíidepeljaek mi g az emberek. Gyere velem, fölemeljük őket Es emberi utjukra vezetjük, Fölrázzuk az Istent a szivekben, Mely nem él, csak szunnyad bennük." Vagy menj vissza az égbe és mondj el egy uj imát a ma idejéből: Add n\eg a ml mindenos.pi falatunkat. Ne enged ', Irogy türelmünket vesztve, Ott ragadjunk, ahol dúskálnak benue. Apaszd könnyünk, vess véget a gőgnek, Bocsáss meg az ellenünk vétőknek. Ugy, Miatyánk, ugy bocsáss azoknak, Ahogy tűrtük, mikor megbántottak. De szivükbe küldj Fiad véréből . , . Oh, tarts távol minden kísértéstől! Szabadítsd föl árnyaitól lelkünk, A mocsárban nehogy elsülvedjünk. Nehogy végleg a nyomorba vesszünk. Amen. * Tessék eíképzelni egy rongyos, egy öblösszáju agitátort, aki egy hajnalon azzal kel ki az ágyrajárók vaczk iból, hogy ő poéta. Nagyszerű gőggel, a szuverének biztos és zsarnoki'hangján'énekli a nyomor, az elnyomottak parancsoló-szavu ódáit. A finom, keztyüs';ezü Páris befogta fülét a darabos goromba poézis előtt. A vége azonban mégis az lett, hogy az irgalmatlan igazmondás, a borzasztó gyűlölet és mindent kiegyenlítő melegszivüség nrgy poétává tette Jehan Rictust. Bichepin utóda ő, de mélyebb, igazabb a hangja, mert az elnyomott milliók mély és őszinte torkából fakad poézísének minden sora. Benne nem lehet a proletároknak csalódnia, amint Richepinben csalódtak, mert ez a durva, darabos lélek tiszta és nemes. Ennek a mélységes proletárkeserüségnek, ennek a rettentő daeznak, ennek a diadalmas nyomorgőguek a szülötte a Le revenant, melyet Abádi Imre kezéből pompás, művészi magyar fordításban Találkozás Jézussal czimen kapunk. Fönt elmondottuk a Le revenant tartalmát, ha ugyan lehet az ilyen nemes és mélyenbugó lírát kivonatokban ismertetni. Amit mi itt adhattunk, semmi más, mint néhány izzó gondolat, néhány keseiü kifakadás. Maga az egesz zuhogó, dübörgő, pusztító tombolása egy kietlen sziklákból épített, de csodálatbaejtő szépségű léleknek. Azok előtt, akiktől az igazságtalan társadalom nem tagadott meg mindent, vagy akinek szive nem dobog együtt a minden jóból kitagadottakéval, azok előtt talán nem rokonszenvesek egészen a Bictus forradalmi czinizmusa, minden felégető borzalmas lángolása. De ha nem rokonszenvesek is, mindenesetre irgalmatlanul megkapóak, megrázóan őszinték és ormótlan erejükben imponálók. Hiszen Jebau Rictus önmaga ijeszti el önmagától mindazokat, akik a kiválságosakat nem tudják gyűlölni az ő fekete epéjével és a nyomorultakat nem tudják szeretni az ő édes szivével. — Öljenek meg, vagy vigyenek el fogságba, bánom is én. Én nem ismerek több akadályt: a Modem Ember vagyok, aki panaszát világgá kiáltja s ti jól tudjátok,- hogy igazam van. E-i. Hivatalos rovat. 7410/1912 Hirdetmény. A zalaegerszegi hordójelző értesítése folytán közsirré teszem, hogy a nagykanizsai állami hordójelző akadályoztatása folytán Zalavátmegye alispánja Goldfinger Dezső zalaegerszegi hordójelzőt rendelte ki helyettesül, aki a hoidójelzést minden hétfőn, pénteken és szombaton teljesiti Zalaegerszegen hivatalos helyiségében. Zalaegerszeg, 1912 julius 19 én. FÜLÖP sk., h. polgármester. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 7448/1912 Hirdetmény. I-létfőn 1912 évi julius 29-é.n katonai bizottság Zalaegerszegen hámos lovakat vásárol. Azok a gazdák, akik lovaikat az államkincstárnak eladni óhajtiák a jelzett napnak délutáni 5 órájára vezettessék elő a vásártérre. Az alkalmasnak talált lovak vételárának 5% a foglaló gyanánt azonnal ki fog fizettetni a gazda azonban a lovat megtarthatja és csak f. 1912. évi augusztus 6 án köteles azt ép állapotban Körmenden a honvéd laktanyában, a vételár hátralevő részének kifizetése ellenében átadn

:. Ha előbb kiváuja étadni azt előbb is átvészil-:. Ha a ló időközben hasznavehetetlenn.' válik, a foglaló visszaadandó. A loAak a gyakorlatok után részben vállalkozónak kiadatnak részben szabadkézből eladatnak. Az eladás napja közzé fog tétéin'. A gazdák elővásárlási jogukat, vagy vállalkozási szandékuelőjegyezhetik. Zalaegerszeg, 1912 julius 19 én. FÜLÖP h. polgármester.