Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-04 / 1. szám

1912. január 4. MAGYAR PAIZS 3 r natra ültek s elutaztak Budapestre. A meste holnap szintén visszatér. A kiállítás közóhajtásra pár hétig még együtt marad, hogy tauárok, műpártolók, iparosok lemásolhassák a részükre szükséges tárgyakat. A gyűjtemény ezentúl csütörtökön és vasárnap d. e. 10—12 óra között l«sz a közönség részére nyitva. A kedd délutáni értekezleten nagy elismeréssel nyilatkoztak arról az uttörö munkáról, melylyel Flóris tanár leküzdve minden eilentállást, a 18 év előtt készült ministen tanterv irányzata ellenére, a régi elavult rajztauitási irányzatot egy ujabbal s alkalmatossabbal cserélte fel. Szerencsés volt ez a kezdés és mint e tárlaton látható, a gyakorlati rajztanítás könnyüvétételének s a magvar ékítmények nagy elterjedésének nyújtott módot és nyitott utat. Napoleon ugyanezt tette; rendeletben kötelezte az alsóbb iskolában a rajztanítás általánossá tételét s ezzel nem remélt polcra emelte a írauczia müiipar fejlődését. mely a nemzet gazdagodását eredményezte. Flóris módszere teljesen uj, 25 éven át dolgogozott rajta, míg kialakult. Ezzel 50 évvel vitte előre Magyarországon a rajztanitást. Elismerés illeti a székesfőváros tanácsát, hogy Flóris tanárt s 7 növendékét a kolozsvári bemutatásra most, a szorgalmi időben elengedte. E nélkül a kiállítás és a tanítványok nélkül a rendszer bemutatása nem hozta volna meg azt a teljes sikert, mely itt e pár nap alatt eléretett. (Ellenzék.) Szlavóniai levél. Eddig szlavóniai leveleimben a7 itt élő magyarság szomorú sorsát ecseteltem. VerőczéLen és Pozsegában, hol a magyarsággal horvátok is laknak vegyest, nemcsak a hivatalos elnyomásról, de a privát élet üldözéseiről i6 sok a panaszunk. Szerémbeo, hol falukat hagy az ember hátamögött, mig egy fia horvátot is talál, már más a helyzet. Itt szerbek, németek, magyarok élnek barátságban. Itt a hivatalnokok legnagyobb része szerb. Ezek már sokkal liberálisabbak, mint a horvátok. Tudni kell azt, hogy a horvátok a szerbeket ép ugy gyűlölik, mint a magyarokat, vagy a rémeteket. Őket " épugy nyomják, mint bennünket. Ilyenformán a közös sors összehoz bennünket. Itt a magyar sokkal jobban tud érvényesülni, mint a horvátlakta vidékeken. Ruma, körülbelül akkora város, mint Zalaegerszeg. Lakói németek, szerbek és magyarok. Mindhárom nemzetiség meglehetős erős kulturális életet él. Tudatában vannak mindnyájan, hogy az anyagi erő mellett kulturális erő is szükséges a fenmaradáshoz. És itt nem lehet azt mondani, hogy e három faj kulturális versengésének közepette eilenség. Kölcsönös megbecsülésben él itt e három faj. A szerbek is, meg a németek is jó magyarbarátok. Itt majdnem minden ember tud magyarul. Üzletekben, kávéházakban az alkalmazottak beszélik nyelvünket, a horvátországi városokban nagy esemény az, ha egy kávéház, vagy vendéglő tart magyar lapot. Itt mindenütt kapni. Van olvasókörünk is, az összes rumai kulturegyletek között nekünk van a legtöbb tagunk. S amit érdemesnek tartok hangsúlyozni, hogy mig a zalai olvasókörök tagjai nem a legnagyobb buzgalommal fizetik a tagsági dijat, addig a mi tagjaink sohasem maradnak adósok. Nálunk nincs tagdíjhátralék. Olvasókörünk a rendes kaszinói életen kívül más módon is szerepel. Rendezünk havoukint családias jellegű összejöveteleket, melyek a legnagyobb erkölcsi sikerrel járnak. A magyarságnak ez irányú tevékenységét rokonszenvvel nézik a többi nemzetiségek is. A magyar mulatságra szívesen jönnek a szerbek is, meg a németek is. Tavaly mikor Nasicon voltam, képviselőválasztás alkalmával heves küzdelem volt, A kerületben negyvenezer hold-földje van Pejacsevich grófnak, az ottani jelöltnek. Nálánál jobb szívű földesurat, adakozóbb embert nem ismertem. A kerület tele van magyarsággal és németséggel, kik mind mellette vannak. S Pejacsevich mindennek daczára nagy küzdelem árán nyert mandátumot, AZ ottani horvátság, de különösen a papok, jegyzők, tanitók fanatikus horvátok. Itt holnapután lesz a választás s ezt is csak a lapokból tudom. Az itteni közönség nem csinál zajt, a kíméletlen durva korteskedést mellőzi. Pedig van a szerbeknek is, meg a németeknek is jelöltjük. Mily igen sok durvaságot kell szegény véreinknek elhallgatni ilyen alkalmakkor. Itt Rumán az ilyennek hire sincsen. Ezt nem lehet máskép magyarázni, mint az itt él4 nemzetiségek intelligencziájából folyónak. Mert, hogy e három nemzetiség politikai álma különböző, azt tán felesleges is mondanom. De az itteniek nem üres lármával, nem durva politikai stiklikkel dolgoznak czéljaikért, hanem kulturális és anyagi eszközökkel. Vájjon a mi nemzetiségeinkkel szemben mikor használ a m gyar kulturális és anyagi fegyvereket? Azok az oláhok igen sok nyugtalan éjszakát okoznak még nekünk. —ma. Nem válasz, csak egy kis megjegyzés. Kedves Barátaim! (T. i. Nagy Samu és Czebe Laczi). Minthogy egyenesen nem szólottatok | hozzám azokban a háborúskodó ^épen nem vitat! kozó, és nem dialektikus) czikkekben, csakúgy j oldalaslag érintettetek engem is, s azt a lapot, | amelyet én dirigálok: nem láttam szükségét i annak, hogy ott én is lábatlankodnám. De a közönségnek egy része azt mondja, mart ugy í olvassa ki, hogy engem is szurkáltok, még pe• dig komolyan Ezt a félreértést akarom eloszlatni. Én azt állítom, hogy ti engemet komolyan nem | szurkáltok. A tréfa pedig egészen más. Komo| lyan azért nem szurkáltok, mert mi személyileg < is elég jó barátságban vagyunk s ujságiróilag is i elég jó kollegaságban vagyunk, t. i. tisztán az i ujságirói tisztségben; mert egy s más téren i más-más elveken, más-más nézeteken állhatunk. S az éu nézetem az, hogy az ilyen meg amo! lyau ellentétes elveket egymással szemben vitathatjuk, argumentumokkal, komolyan, tartalmasan, sőt a leghevesebb küzdelmet is kifejthetjük, ! anélkül, hogy közben megbántanók a barát és kolléga fogalmat, j De itt meglehetős savanyu képpel gondolok I arra, hogy én veletek a birokversenyt fel nem i vehetnem, s meg nem állhatnám. Egyfelől azért, mert mint a példa mutatja, ti gyorsan és erősen , a tréfák mezejére terelitek a dolgot, nekem - pedig — talán a koromnál fogva — kissé lustább az eszem járása, hogy sem a ti gyors elmej életekkel, éles élczetekkel versenyt fussak; mástelől ha megmaradnátok is a komolyság i mellett, meg nem áluátok, hogy ne hurczoljátok j az embert valami sötét sikátorba, a politikai i tudománynak és erkölcsnek labirintusába, nem . azért, hogy lovagiatlanul leüssetek, hanem, hogy i törvényesen nyakamat szegjétek — mart tudvalevő dolog, hogy itt már igazán nem bírnám ki veletek a versenyt, — mert csak gondoljátok el ti is, én is elgondolom, s ezt nem gúnyból j mondom, milyen haszontalan portéka vagyok én , hozzátok képest, mellettetek. Nektek van ötezer forintokban lefektetett tőkétek s poltizálhattok, nekem nincs s én nem politizálhatok. De ha : volna is ötezer forintom, akkor sem -politizálhatj nék, mert tisztviselő vagyok. Nektek szabad, | nekem nem. Így csinálták ezt a törvényt uj j nemzetei a szabadság régi hazájának. Nos miről is van szó? Arról, hogy ha nem I mernék is veletek kiállani, de a komoly, tartalj mas harezot szeretem. De engedjetek meg, olyan sekélyes dolgokat láttam az összeütközésetekben, j Élczet, vicczet s itt-ott ürességeket is, még pedig, í más mezökre térve. Engem pl. világ szamarának publikálnátok akkor, mikor valami erkölcsi : tételről, karakterről vitatkoznánk, s én Socratest vagy Gollegát, Szokratész-nek s kollegának írom. j Aminthogy a sorok között analfabétának tarto| tok, azért, mert irodalmi tanár létemre még j azt sem tudom, hogy Nagyváradon lakik egy Nadányi Péter nevezetű itju ember, nemhogy az ő szerelmes verseit ismerném. Az aztán meg igazán vieznek sem vicz, hogy a Magyar Paizst tyukszeinhitelesitő világlapnak mondtátok. Se nem árt, se nem használ : egy | csöppet sem neheztelek érte, de rendkívül í gyerekes. ' Haneii az aztán már igen komoly dolog, hogy felhívjátok az ügyész figyelmét, keressen a Magyar j Paízsban politikai hangulatot, tudván azt, hogy a Magyar Paizs nem politikus lap. De tudtommal s ós akaratom szerint nem is politizál. Hanem : különösnek tűnhetik fel, hogy miker Gróf | Batthyány Pál volt főispán itt hagyta a fóispánságot, amint a lábát kitette, valakinek a figyelmetességéből ugyanazon a napon megindították a Magyar Paizs ellen politikai vétség miatt az | eljárást. Pedig sem azelőtt, sem azután nem ' politizáltunk. A főügyész nem talált benne hibát, | megszüntette az eljárást. És most, amint Dr. j Bálás Béla főispán belépett a hivatalba, miért? > miért nem ? másnap már figyelmeztetést olvasok az újságban, figyelmeztetik az ügyészt, hogy : ügyeljen e kaucziótlan lap politikájára. Nemde nem érdekes é ez ? j Hát kérlek beneteket, magyar ember még ax ! ellenségével szemben sem tesz olyat, hogy délátor! nak neveztethessék, mert a délátorság amolyan ; nem tetsző foglalatosság; nemhogy kollégájával, 5 barátjával szemben tegye. i Az a Bendiner-Fricsaj Rosthy stb. féle művész j társaság pedig, engedj meg Samu barátom, nem í érdemli meg, hogy te tőlem is megkívánd, hogy í gondolkodás nélkül, feltétlenül csak magasztaljam. ! Hogy impresszionista vágok, az lehet rám nézve ! dicsérő is, kiesinylő is, teljesen bántás nélkül : tréfálkozol, de mégis nem tetszik neked, hogy mért nem dicsértem Bendinert bővebben. Hát ' hiszen megmondtam, hogy kitűnően zongorázik, í s azt is megengedem, hogy kitűnő művész, ám] bár én Sándor Zsigát százszorta jobban szeretem : hallgatni, pedig ő is művész, én pedig előtte is j laikus vagyok, impresszionista. Tudja az ördög ' a művészet fényét elhomályosítja előttem az, ha : a művészet erősen belemarkol az — üzletbe. 1 — Ne értsetek félre. Nem muszáj éhen halni. " S meg is kezdék a ^jobb irányt (csak túlságba jj ne essenek) nálunk Fedák Sári és Fráter Loránd. ' Ök nagyon ragaszkodnak a pénzhez, a sok pénz| hez. Hát jól teszi Bendiner is, Fricsaj is, Rosthy : Anna is, ha nagy összeg pénzekért jönnek ' Zalaegerszegre. De hoznak egy menkő nagy zonf gorát is. Bpesti gyárból. Jól teszik. Terjesszük a f magyar ipart. A művész estélyi meghívónak í egyik fele hirdetés, reklám, a zengoragyároa * részére. Helyes. Terjessük a magyar ipart. Ezen 1 a meghívón stílszerű ez az üzleti hirdetés! \ Zongoraművészet. D« az a feneség, hogy a zon} goragyáros a saját költségén kellett volna, hogy Í

í végig hordozza a nagy fekete zongorát Zalában, mint hajdan a véres kardot. A saját reklámjára, saját hasznára, saját költségén. De ezt a meg! hordozást s ezt a reklámot mind a zalaiakkal ' fizettették meg. A művésztársaságnak teljes nove tehát : Bendiner—Fricsaj—Rosthy—Fekete nagy zongora—Zongoragyáros—müvésztársaság. Már hiába beszélsz nekem, ilyen viszonyok között sokat vészit tekintélyéből a művész ur. őszinte barátsággal Borbély György. Zalavármegyei Mazenm és Könyvtár. ujabb ajándékok. (139. közlemény.) A lapokhoz, melyek a muzeumi könyvtár részére egy-egy példányt küldenek, az uj év foly.imán kettő csatlakozott: a »Muraköz« s a »Sümeg és Vidékei. Köszönjük a kiadók áldozatkészségét. Reméljük, hogy lassankint tényleg elhelyezhetjük gyűjteményünkben az összes megyei lapokat. Adományokkal az alantiak gazdagították gyűjteményünket. Régi pénzzel: Bedő J. (2 db), Litványi G. (1 db), Breiner L. (1 db), Schwarzenberg N. (1 db) gimn. tan. | 2 db Árpádkori bronztárgyat, hozott Semetka j J. gimn. tan. s római cserépedényt, két vas| tárgyat Geszteléji József zalanémetfalusi lakós. f Fogadják mindnyájan köszönetünket. Pásztor Imre. Hivatalos rovat. í 91. 1912. sz. Felhívás. Zalaegerszeg r. t. város lakosainak száma a : megtartott uj népszámlálás eredménye szerint a • 10.000-et meghaladta, ennek folytán a borital és husfogyasztási adó azempontjából az árszabas II ik osztályába soroztatotf. j Minthogy Zalaegerszeg r. t. vároa a m. kir. i kinostárral újból kötött szerződés értelmében az 1912. és 1913. években is a beszedési kerületben a boritaladó és husfogyasztási adókra valamint az ezek után szedhető városi fogyasztóéi adópótlékok beszedésére feljogosítva lett, az adóz-