Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-18 / 3. szám

2 M AGYAR PAIZS 1912. január 18. nap vetto birtokába s valószínűleg tavasszal, há arra alkalmas bely kínálkozik, újból kiállítják, esetleg háziiparral rendelkező vidékeken vándorkiállítást rendeznek belőle. Itt említjük meg, hogy a kiállítás tartama alatt kiállított perselybe begyült összeget Dr. Flóris kétszáz koroDára egészítette ki s abból a kolozsvári ipariskolábau a rajzban kiváló előmenete't tett tanulókat fogják jutalmazni. Vége lévén a kiállításnak nem mulaszthatjuk el, hogy önzetlen adományozónak Erdély tanügyi köreinek nevében is a gazdag és tanulságos kiállításért ne mondjunk elismerést. A „Magyar Paizs"-nak váczi mása, Azok a nemzeti elvek, melyeket a Magyar Paizs apostoli buzgalommal hirdet évek óta, nemcsak a gyakorlati életben hódítanak abban az épen nem a szük helyi területre szorítkozó körben, ahol azt a lapot lelkesen olvassák, hanem e mintaszerű vidéki lap példája irodalmilag is serkentőleg hat. Most a főváros tövében az ősi Vácz városában keletkezett egy uj lap, „Vácz és Vidéke", amelynek programmja lényeg szerint egybevág azzal, amit a Magyar Paizs valósit meg. Ivánka Pál a váczi járás főszolgabirája a magyar közigazgatási tisztikarnak ez előkelő, hazafias fezéralakja, nemcsak járásának Széchenyije, hanem országszerte üdvös hatást gyakorolt a magyar nemzeti hazafias társadalom és a társadalmi közigazgatás szervezése érdekében kifejtett munkálkodásával. Ennek szellemében vezeti a váczi járási közművelődési Egyletet is. A járásnak és ezen egyesületnek teremtett hivatalos lapot, amely egyúttal arra van hivatva, hogy a város és egész vidék közművelődési életének hivatásos közege legyen E nemes vállalkozásban a szerkesztőséget támogató bizottság csoportosult köréje: Dr. Meiszner János fiatal ügyvéd, előkelő váczi családnak közkedveltségi tagja, Borbély Sándor siketnémaintézeti igazgató, a váczi kultur élet egyik nagy tevékenységű vezetője, Dr. Holló Béla szolgabíró, egy publiczista-dinasztia tagja, Hajnal Jenő alagi jegyző és Dr. Hermann Antal az ismert etnográfus. Váczott van már két újság, mindakettőa maga szempontjából jól szerkesztett lap. De határozott pártpolitikai álláspontjuk mellett még bizonyos érdekes rovatok érdekeit képviselik, AZ uj lap azonban nem foglalkozik pártpolitikai kérdésekkel, és feltétlen tárgyilagossággal csupán a közérdeket tartja szem előtt és a legszorpsabb értelemben kulturközlöny akar lenni. Sajátságai közé tartozik, hogy szenzácziót nem hajszol, bűneseteket nem közöl és külföldi czégeket meg gyanús ügyleteket nem hirdet. A szöveg feltűnő helyein hazai ipart védő jelszók díszlenek Boibély S. tollából. A »Vácz és Vidéke« előfizetési ára egy évre 8 korona, a Váczi Járási Közművelődési Egylet tagjainak 4 korona. Kilátás van rá, hogy a Borbély SáDdor vezetése alatti Váczi és Váezvidéki Védő egyesületnek is hivatalos közlönye lesz. Az 1—2. szám 14-én jelent meg 18 lapon, gazdag tartalommal, mely főleg a lap programmját fejti ki minden oldalról. H. A. Vigéczeink és a magyar ipar. (A Vácz és Vidékéből). Melyikünket nem környékezte volna már meg valamelyik vigécz ? Es melyikünknek nem lett volna már vele baja? Erről akarok egy pár szót szólani. A mai nagy élett'ilekedésben és vásári zajban azt keli tapasztalnunk, hogy ma már a legjobb bornak is kell czégér. A leghitványabb, legselejtesebb áruk kerülnek felszínre a sok dicséret és a nagy lárma következtében, és ezek miatt télre kell vonulnia az értékes, de szerény, nem hivalkodó tárgynak. Ennek a megtévesztésnek aztán meg is van a maga áldozata. Egyik áldozata a tapasztalatlan, hiszékeny főidnépe. A nép alsóbb, nagy rétege a kinált tárgyak tetszetős külsejétől is izgatva elhiszi, hogy az az agyon dicsért tárgy valóban oly jó, oly értékes, mint amilyennek látszik és mondatik. És csak a szerződés megkötése után veszi észre az . áldozat, hogy mennyire .megcsalódott, s^t meg- j csalattatott. De ez még csak a kisebbik baj. ! Nagyobb is következik belőle, ha a tartalmi igaz- I ságban bizakodó naiv ember igazságának tudatá- \ ban keresi az igazságát és pört indit. A vége : legtöbbször az, hogy érzett s talán meglevő i igazságához nem tudja felmutatni, avagy megta- ' lálni a formai igazságot s az ő eszén már eleve ; túljárt vigécz megnyeri a pert, a hiszékeny vevő talán egy borját, vagy tehenét is ráfizeti még a talán 10 koronán megvásárolt hitvány limlomért. Itt volna az ideje annak, hogy a község törvénytudó és máskülönben is jártas, tapasztalt elöljárói védelmükbe vegyék a tapasztalatlan magyar népet és megfelelő előzetes kitanitással és utólagos tanácsadással megvédelmezzék őt a nem mindig jóindulatu, sokszor becsapason alapuló boldogító szánc'.ék ellen. Aztán van még egy másik mondani valónk is. Ezek a legtágabb értelemben vett ügynökök a legtöbbször külföldi férczelményeket ajánlanak és akarnak rátukmálni a vevőre. És itt lehetetlen fel nem jajdulni minden jól látó magyarnak, hogy a kereskedelem révén mily elrettentő anyagi vérveszteség éri nemzetünket. Csak ugy özönével, millió számra megy ki az országból a magyar pénz a külföldi árukért. Erre fel kellene már egyszer hivni minden magyar honpolgárnak a figyelmét és bizonyos ; szervezettséggel meg kelleni állítani ezt a szükségtelen külföld-bámulatot ós veszedelmes hazaellenséget. Fogjon össze minden községnek 2—3 lelkes és hozzáértő elöljárója és ^tanítsa meg, s ha kell kényszerítse azt a falusi boltost, hogy ne idegen országok lim-lomját árusítsa és terjessze a községben, mert ezzel idegen országba megy ki annak a magyar községnek a pénze. Utóvégre is a vevők rendelkezzenek a boltosnak, ne pedig egy oly boltos dirigálja a község vagyonát idegen földre, akinek — ugy látjuk — érzéke sincs a magyar földnek tartozó kötelessége iránt. Az uj esztendő teremtsen uj szellemet a magyar ipar hathatósabb védelmére. Borbély Sándor, & vácze és váezvidéki magyar védő egyesület elnöke. A keszthelyi biróválasztás, illetve Farkas Kálmán tb. főszolgabíró dis" krecionális joga még mindig élénken és felhábori" tással izgatja a kedélyeket és keresik a szec ély' okokat, a melyek ennek a sok port felverő kandidálásnak előidézői voltak. Ennek megítélése vésett pedig ismerni kell ugy a tb. főszolgabíró, mint a kibukott városbíró, Nagy István személyét. Farkas Kálmánt miután a megyében 3 járást kivéve mindenütt megfordult, fölösleges ismertetni. — Nagy István mézeskalácsos mes f térségből került a birói székbe és töltötte be j tisztét szorgalommal, odaadással a városa iránti szeretettel, mindenki megelégedésére 18 évig, úgyannyira, hogy a keszthelyi biró neve országszerte közbecsülésnek örvendett. Ez a közbecsülés, melynek ténye magára a városra is háramlott, jogosan növelhette meg benne az erélyt és az önérzetet. Ez pedig egy Farkas Kálmán szemében nagy hiba, kivált igy kialakulva, a hogy Nagy István csinálta. Mert nem abszurdum é elképzelni, hogy egy községbiró, mintán előzőleg az utczán vtle találkozó főbirónak több izben udvariasan köszön s a főbiró köszönésit sohasem viszonozza, hát beszünteti a köszönéseket ? ! Isten a világ felett, hisz ennyire még nem vagyunk Magyarországon pláne Keszthelyen ! És ez még nem elég, hanem kikezd a herczegi uiadalom ügyészével is, odamondva neki, hogy ! engedelmet kérek, de ha én tudom mondani, hogy ügyész ur, nekem is mondja, hogy biró ur! Hát ez meg egyesesen égbekiáltó, hogy egy hűbéres városka birója tiltakozik az ellen, hogy őt csak per maga titulálhassak. Ennek daczára egész Keszthely inteligencziája mint egy tömör • falanx sorakozott a biróválasztás előtt Nagy | István pártjára. S Az ottani apát, az egész gimnáziumi tanári | kar, az összes hivatalok kivétel nélkül, a függet- j j len urak és az iparosok nagy része is, avval a í i lelkes tudattal, hogy fényes győzelemre viszik a j | volt városbirö lobogóját. Pedig akkor kiszivárgott a hir, hogy a biróválasztás napjára vadászatra menő Takách Imre főbiró helyeit a választást vezető Farkas tb. főbiró Nagy Istvánt nem fogj* kandidálni. Nem merték elhinni, mégis a választás előtt egy küldöttség, melyet az ősz Bogyay Máté vezetett, kereste fel a teljhatalmú férfiút és egy majdnem 200 aláirásos kérvényt adván át neki kérték, hogy jelölje Nagy Istváut. — Az eredmények ismeretesek, hiszen nem a tényeket akartuk regisztiálni, hanem az okokat keresni. A kacdidálásból Nagy Istváa kimaradt, igy nem volt választható, megválasztottók hát egyhangúlag Reischl Imrét — Arvay Lajos alispán rokonát a tb. főbiró kedvenczét. Természetes hogy a nem kandidálás miatt egyedül a sóhivatalhoz lehetne felebbezni, bár oda is eredménytelenül, azonban apelláta mégis készül és ezt is már valami 200 aa irták alá. Bizonyos formai bibik vannak, a mikre a pagy buzgóságban a tb. elfelejtkezett ügyelni. Ugyanis 3 egyént kell jelölni. A törvény mégis mondja milyen feltételek szükségesek hozzá. Ezek már nagy részben annyira közismeretasek hogy a kökényesmindszenti kisbíró is tudja, hogy pi. tényleges szolgálatban álló katonát nem lehet jelölni. A tb. pedig egyik helyre jelölte a választásnál jelen sem levő Vizkeleti kapitány urat, aki mint tartósan szabadságolt tartózkodik Keszthelyen. De arra sem volt a tb. tekintettel, hogy birói állásra korcsmáros nem jelölhető. A megválasztott Reischl Imre városbíró pedig sörgyáros és korcsmáros egy személyben. A fő az, hogy az ő szemében gyűlölt Nagy Istvánt minden áron kibuktassa. És ez egyelőre sikerült is. Mert a felebbezás sorsa, ismerve az alispán urnák már adott praecedensből kifolyólag szigorués igazságos telfogását, melyet még rokoni tekintetekért sem áldoz fel, már előre megnyugtatja a keszthelyi közvéleményt. I. Bálványos fürdő. A Magyarvédés egyik legfontosabb feladata x haza természeti kincseinek, a haza népének javára való értékesítése. Páratlan kincseink vannak gyógyforrásainkban és fürdőinkben. Közön' ségűnk pedig mégis sok milliót költ évenkint külföldi ásványvizekre és fürdőkre, melyeknek gyógyértéke sokkal kevesebb, mint a hazaiaké. Az országnak talán legérdekesebb vidéke Bálványosfürdő Háromszékmegyében, Torja határában, néhány kilométernyire a Máv Bükszád nevü állomásától. Itt mintegy össze vaunak halmozva a hazai történelem és történet nevezetességei. Itt omladoznak Bálványosvár romjai, a pogány magyarság utolsó emléke. Itt tátong a világhírű torjai Büdösbarlang, mely fizikai sajátosságainál és gyógyító erejénél fogva egyaránt nevezetes. És lent a völgyben, de még mindig 1000 méter magasságban 10—20 csodaforrás fakad, mind más meg más természetű, mind bűvös gyógyító hatású. Körülöttük hideg és meleg fürdők, szétszórt villák közt pompás sétaterek hálózata. A legszebb helyen a háromemeletes Babonbán szálló, melynek erkélyeiről elragadd kilátás nyílik a gyönyörű tájra. A levegő balzsamos és enyhe. Köröskörül 600 holdnyi park és azon lul rengeteg erdők. A legideálisabb gyógyuló, üdülő és nyaraló hely. A téli sportoknak is rendkívül alkalmas. A fürdőbirtokhoz tartozik még egy nagyszabású szénsavgyár, mely a Büdösbarlangból kilométernyi csövezeten levezetett természetes szénsavat tisztítja, sűríti és palaczkolja. Mindezen nagy értékek az ősi báró Apor féle uradalomhoz tartoztak. Ezt tavaly előtt megvette három derék székely birtokos. Nincs annyi erejök ahhoz, hogy kellő mértékben érvényesítsék a fürdőbirtoknak óriási gazdasági és higiéniai értékeit. Bészvénytársaságot alakitanának tehát 600000 korona alaptőkével, 400000 korona a birtokvétel ára, 200000 az uj beruházások. Egy kis lendület nyomán, amely egészen biztos, legalább egy milliót fog érni a fürdőbirtok. Egy részvény névértéke 200 korona, melyből azonban csak 120 koronát kell befizetni. 30 részvény után egy elsőrendű villatelek jár ingyen, 15 után egy másodrendű. Tudakozódni és jegyezni lehet Csoboth János mérnök, fürdőigazgatónál Torján, Háromszék megyében.