Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-30 / 22. szám

1912. február 29. MAGYAR PAIZS 30 ható. Mert még gondolni sem lehet olyan élő lényre, növényre, amely állandóan kibirná a Napnak valóban elhamvasztó tüzét, de olyanra sem, amely örök éjszakában és fagyban az életűek csupán a csiráját is megnyilváníthatná. Földün;ön minden kihűlt, megfagyott, — ez volt a jégkorszak — ugy gondolják, hogy ez újra megtörténik, amikor a Nap éltető melege megbénul, vagy teljesen kialszik, A Föld mögött kering a legismertebb bolygó: a Mars, amely a Naptól 30 millió mértföldnyire van. A Mars anyaga a Föld anyagához teljesen hasonló. Éppen ugy van jéggel borított északi és déh sarka, mint Földünknek, a két szélsőség között pedig hasonlóképen váltakozó az éghajlat. Az északi félgömbön több a szárazföld, a délin több a tenger. A szárazföldet néhol hatalmas, egyenes vonalú csatornák szelik át. A Marson tehát van levegő, víz és rendelke zik mindazokkal a föltételekkel, amik a szerves életet lehetővé teszik. Vaunak váltakozó évszakai is, mint a Földnek, csak az a különbség, hogy az északi felén a nyári félév 76 nappal hosszabb a téli félesztendőnél, mig nálunk ez a különbség csupán 8 nap. Különben a Marson egy esztendő körülbelül két földi évnek felel meg, mert a Mars lassabban járja meg útját a Nap körül: 686 nap és 23 óra kell neki hozzá. Több csillagász állítja, hogy a Marson élő lények, tőlünk talán nem is különböző emberek laknak. Ennek a bizonyítására fölhozzák, hogy mig a mi Földünkön — hasonló távolságról tekintve — nem látszhatik, hogy művelve volna, sőt olybá tűnhetik, mintha például a viz és a szárazföld határai a korlátlanul uralkodó természeti erők véletlen eredményei volnának, addig a Marson ezek a határok reDdkivül szabályosak és olyan benyomást tesznek, mintha öntudatos akarat, gondolkodó, emberszerü erő alakította volna őket. Emberek müvére vallanak azok a csatornák is, amelyek a Marson néha a legegyenesebb vonalban hasítják át a szárazföldet és technikai tekintetben a távcsövön át is bámulatot keltenek azzal, hogy egy perczrőt a másikra csodálatos módon kiszélesednek meg összeszűkülnek. Egyáltalában nem tartják lehetetlennek, hogy egykor — talán már néhány száz év múlva — az ember valamiképen megtalálja az érintkezést a Mars lakóival, mert ha már van olyan távcső, mellyel odáig ellátni, akkor az sem lehetetlen, hogy idővel olyan jelet adhatunk, amelyet ott észrevesznek, megértenek és Visszaadnak nekünk. V. Gábor Áron ós a Rákóczi induló. Gábor Á. ágyuöntési munka után, a Rákóczit hallgatta. — Ágyupróba, mint vasárnap délutáni szórakozás. — A megkergetett osztrákok ágyúit Gábor ÁroD használhatóvá tette. — A szászok kegyelete Bem apó emléke iránt. Brassó, május 19. Ib28-ban egy fiatal szabólegéay osztrák Sziléziából, Troppauból Kézdivásárhelyre vándorolt. Az intelligens szakembert, a II. székelyh; tár ezred, ezredszabónak szerződtette. Maicher Nándor erre meg is nősült. Elvette Kézdivásárhely egyik legszebb leányát, Havadi Dózsa Karolinát. Jó sorsban éltek, de az anya másfél évtizedet meghaladó házasság után, 6 kiskorú gyermeket hátra hagyva, váratlanul meghalt. Az özvegyén maradt szabó mester minden erejét gyermekei gondos nevelésére fordította. Egyik fiát, aki 1837-ben született, a zenei talentummal megáldott Móriczot, Nechwalszky ka tonaí karmesterrel (kinek öccse tábornok lett s ennek leáuyát Wekerle Sándor miniszterelnök apja birta nőül), zongorázni is taníttatta. Maicher Mór ma 75 éves. Brassóban nyugalomba vonult kereskedő. Egyetlen leányát, Adélt, Dózsa János tanár, ma királyi tanácsos, állami ipariskolai igazgató, vette nőül. Maicher magas műveltségű, tántoríthatatlan 48 as férfiú. Rajongással beszél Kossuthról, kihez 1878-ban, Coilegm al Baracconeba, másodmagával ellátogatott. Maicher a szabadságharcz idején 11—12 éves volt. Emlékeiből a következőket mondotta el: Gábor Áron, a mikor az ágyuönto gyárat vezette, majdnem minden este munka után felke; reste apámat, kivel a késő órákig elbeszélgetett. • En áhítattal hallgattam. Jellegzetes arczvonásai oly j erősen vésődtek emlékezetembe, hogy ma is magam előtt látom. Gyakran kért, hogy zongorázzak neki. E kívánságát mindig rendkívül nagy örömmel teljesítettem. A Rákóczi-indulót majdnem mindennap eljátI

szatta velem. Ilyenkor oly lélekkel zongoráztam, hogy más fiu hasonló korban aligha tudta, e lelkesítő dalt, oly erővel a szívbe belopni. Apám még este ilyenkor is szorgalmasan varrta a honvédtisztek részére az egyenruhákat. Ezeket mind Kossuth bankóval fizették ki s e miatt atyám, a fegyver letétel után agyonüt el. veszítette. Gábor Áron áhítattal hallgatta játékomat. Éri, billentyűkről néha lopva rá rá tekintve, láttam, hogy szemei az induló hangjaira tűzben égtek, arcza kigyuladt. Boldog voltam, hogy e nagy em bernek játékom ily örömet szerzett. Emlékkönyvembe, mit mint szorgalmas tanuló az iskolában kitüntetésül kaptam, emléksorokat irt Gábor Áron. Istenem, miért nem adnám ha e könyv ma meglenne. Sajnos, Szebencél elveszítettem. Vasárnaponkint, a fiatalságnak ritka szórakozást szerzett Gábor Áron. Kivontatta a gyár telkéről a hét folyamán készült ágyukét a mezőre s azokkal lövési erőpróbákat csinált. Három annyi puskaport tettek az ágyúba, mint rendes lövésnél szokás. Nagyokat szólt, de tudtom szerint egy se repedt el. Ez erőpróbákon én rendszerint mindig jelen voltam. A/ ágyuk vontatására ló, ökör fogatok voltak Kézdivásárhely parancsnoksága részéről kirendelve. De rendszerint mi, a fiatalság vontattuk azokat ki és be. (A mai fiatalság igy vontatja az operette primadonnáit.) Bem tábornok, a hadjárat alatt, a megkergetett osztrákoktól visszahagyott ágyukat is a Gábor Áron gyárába küldte. Ott a szeget ovatosan kifúrták s egy-kettőre rendbe hozva vontatták a csatahelyre a honvédek rendelkezésére. Érdekesen beszélte el az öreg ur azt is, hogy Bem apó emlékét a szászok mily kegyeletben tartják ma is. Nagyszebenben, Brassóiban s a környékén sok helyeu a szobák falán keretben foglalva őrzik Bem egykorú arczképét. Kegyelettel beszélnek humánus érzéséről, lovagiasságáról. Bem tábornok seregének szigorúan meghagyta a megszállt községekbe a kíméletes bánásmódot a lakossággal szemben. Hadi sarczot előirt, azonban a rablást, fosztogatást, a lakosság bántalmazását seregeinek nem engedte meg. A szászok is hirdették, hogy nemes szívű, lovagias érzelmű, legyőzöttekkel szemben humánus érzésű volt Bem apó és az ö honvédserege. Központi köujvtárak. Sok szó esik a megyei lapokban, a muraköz és a vend vidék magyarosításáról. Érezzük mindnyájan, hogy a cselekvésre itt a tizenkettedik óra. Tudjuk ezt, beszélünk, sopánkodunk is miatta, de keveset cselekszünk, szerencsétlen magyar szokás szerint az államhatalom beavatkozását várjuk, jellemző ez reánk. Tuduuk lelkesedni, de nem tudunk dolgozui. Taián ha a lelkesedés pillanatában cselekedhetnénk, teDuénk is valamit, ae ha várnunk kell, ha mindjárt rövid időig is, a lelkesedés lelohad, az akarat eltűnik. Rábízzuk az államra, tegyen ő. Mindent tőle várunk s ha nem végzi a mi munkánkat, közös erővel szidjuk, ütjük s csodálatos, ebben kitartók vagyunk. Az államhatalom beavatkozása természetszerűleg s reakcziót kelt, holott e nemzetiségek megnyerése ? is, szerintem simán, erőszak nélkül vihető csak Í

keresztül. Ehhez a módhoz kitűnő eszközül szolgál a könyv, a jó, nemes magyar könyv. , Könyvtárakat keil alapítani a vendségnek Egerszegen, a muraközieknek Kauízsáu vagy 1 Csáktornyán, esetleg Perlakon. Legjobb volna j mind a három helyen. íme Egerszegen tettünk j már ez irányban lépéseket s erédménnyel. Egy í egyszerű bélyegtelen kérvény a Muzeumok és » Könyvtárak Orsz. Tanácsához s a könyvtár alapja meg van. Egerszeg 2000 K értékű kész könyví tárat kap ez év őszén. E módon a többi város | is megkaphatja s ha gondoskodik helyről s néí hány korona tiszteletdíjas könyvtárosról, van ? olyan könyvtára, mellyel hosszú ideig elláthatja j a város lakóit hasznos, nemes olvasmányokkal, j Eddig azt hiszem mindegyik előbb említett város eljuthat, mert keresztülviteléhez csak pillanatnyi fellángolás szükséges. De ha eddig jut is csak el, hasznos munkát végez, mert a magyar elem művelődését mozditja elő. Ezután volna szükség a munkára, áldozatkészségre, anyagi és szellemi támogatásra. Sajnos, meggyőződésem, hogy a továbbiakat felesleges megirnom, kivitelre nem kerül. De ha itt Egerszegen némi hajlandóságot keltek vele, meg lesz jutalmam, mert tervemet köuyebben keresztül viszem. Nem tartom elegendőnek a városi népkönyvtárat. Ennél többet is lehetünk, nagyobb dologra is vállalkozhatunk. Hasznosnak és szükségesnek tartom e városi könyvtár keretében 50—100 kötetes kisebb u. n. vándor könyvtárak létesítését. E könyvtárakat részben a környékbeli, részben a vend falvakban kell elhelyezui s időnkint kicserélni. Így a téli hónapokban hasznos olvasmányokkal láthatjuk el a népet, s a jó magyar könyvvel, jó magyar gondolkásV Persze ezzel nem mondom, hogy mindjárt el is magyarosítjuk, de míndeuesetre egyik jó eszköz e czél elérésére. Ily vándor könyvtárak beszerzésére természetesen pénz kell. Meggyőződésem, hogy az Orsz. Tanács nem zárkózik el e további támogatás elől, de kell, hogy magunk is áldozzunk. Nem íudom, a megye más városaiban hogy állunk e téren, de tudom, hogy itt nem laknak Maecenások. Egy-két koronát néha napján igen, de állandó, esetleg nagyobb mérvű támogatást senkitől sem várhatunk. Jogosnak és helyesnek tartom épp az ily közömbös érzelmű lakosság közt, ha a város az ily czélok elérésére kultur adót vet ki. A mi viszonyaink közt ez nem remélhető, mégis ha a polgárság nem ad, ugy az összeségnek, a városnak kell ezt megtennie s még fokozottabban a vármegyének. Évi 2—2000 I

koronával e négy könyvtár szép és eredményes munkát végezhetne. Könyvtár-egyesületek alakításával is teremthetnénk alapot, de ez egyesület I

és erről mit szóljak ? Ha a fedezet meg van, a többi könyen megy. Mindenütt akad, főleg tanárok, tanítók közt, aki a munkát vállalja s aki némi tiszteletdijat megérdemel. A jó könyvtároson múlik a többi. Az ő kitartása, lelkessége s főleg czélszerü munkássága a legszebb eredményeket érheti el. Az ő dolga ^ a vándor könyvtárak tudatos elhelyezése, azok | irányítása. A jó könyvek beszerzése. Neki kell | elsősorban megnyerni a községek vezető embereit főleg nemzetiségi helyen a tanítókat, hogy az olvasást a képpel megszerettessék, a kis könyvtár köteteit köztük kiosszák. Egyszóval, az ő dolga a vezetés, ezért a könyvtáros személyének megválasztása nagyon fontos, az ö személye garaotia a jövőre. Igy gondolnám bevinni a magyar aondolko lást, hazafias érzést, a hasznos ismereteket a legutolsó faluba is s ugy vélem, e módon válnék a könyv hatalmas magyarosító eszközzé. Simán, lárma nélkül dolgozhatunk igy. Hisz a lármára csakis annak van szüksége, aki csekély munkájáért nagy jutalmat óhajt, holott a magyarosítás nem munka, hanem kötelesség, melyből mindnyájunknak ki kell venni részünket a jutalom reménye nélkül. Fogjanak össze e megye városai s együttasan indítsanak mozgalmat. Tárgyalják meg közösen a kérdést mely megérdemli ezt legalább anuyira, mint az összes gyűlések, kongresszusok közös tárgya, a fizetésemelés. Pásztor Imre. Hogyan lehet olcsón megélni ? A megélhetés ára, vagy világosabban szólva, az élelmezés ára Európának legtöbb országában félelmetesen növokszik. A legújabb statisztika szerint a legnagyobb drágaság Magyarországon lesz, ahol az élelmiszer ára nemsokára 75°/o-át I

fogja tenni azokDak a kiadásoknak, amelyek a rendes háztartást megterhelik. E szomorú állapoton segítendő a magyar kormány egy bizottságot nevezett ki, melynek czélja az okok alapos megvizsgálása, melyek e ^ drágaságot előidézik, valamint a háztartási költ< ségek arányos helyreállítása. A gazdászok kérdéseikre azt felelték, hogy lehetetlen azt a régi arányban visszaállítani. A tudósok ennek ellenkezőjét állítják s be kell ismerni, hogy az ezek részéről felhozott okok első tekintetre elég meglepők. Az utóbbiak szerint ugyanis élelmezési módszerünk a'éit drága, mivel rosszul van választva és könnyű szerrel sokkal olcsóbbá tehetjük-azt.