Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-23 / 21. szám

1912. május 23. M A G Y A R P A I Z R 5 Borzasztó veszedelem dult a mult héteu négy vármegyében. A cziklonnak nevezett rendkívüli szélvihar Szatmár, Szolnokdoboka, Kolozs és Marostorda megyéket majdnem elsöpörte : egész erdőket tépett ki, községeket zúzott össze, embereket ölt meg s vasúti szekereket borított fel. A kár több millió. Országos gyűjtést rendeznek. Különfélék. Vasati menetrend. Érvényes 1912- május 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé. reggel 5 óra 50 perc/., délelőtt 9 óra 30 perez, délután 1 óra 38 perez, 4 óra 53 perez, 8 óra 42 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 36 perez, d. e 12 ói a 20 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk • felől: reggel 8 óta 41 perez; délután 1 óra 20 perez, 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felöl reggel 9 óra 27 perc/., d. u 4 óra 34 perez, este 8 óra 26 perc.. Zalaszentivánra indul: Reggel 4 óra 23 perez 6 óia 10 perc csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. 11 óra 34 perez; csatlakozás KanizsaSzombathely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 6 óra 29 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este, 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 5 óra 37 peicr, 8 óra 14 perez, délután 2 óra 12 p., 4 óra 42 perez éa este 10 óra 25 ptrez. A szerS. levele. II' J. Mi senkit sem díjazunk a lapban m.gjelenf. dolgozatokért é3 tud isitáioké't, mert minket sem díjaznak. Bezzeg, lm a mi ujságunk is „kegyelmi" újság volna, akkor nekünk is volna pén>ünk. Ingyen lapot azonban szívesen lüldünk a tudósításokért. S jobban szeretjük a tcdúsításokat és a reális, közgazdasági csikkeket, mint a kohói dolgokat. Ilyeneket mi is tudnánk csinálni, de hát minek? Földmivelés Állattenyésztés. t/ Akié a föd, azé az országi Borgazdaságunk helyzete. E közérdekű, termelöket és kereskedőket egyaránt érdeklő czikket egy avatott nemzetgazda irta lapunk számára. A szőlöfelujitás a filloxere által elpusztított sző ők legnagyobb részén befejezést nyert s ezen kivüí az immtiDis homokterületeken is annyi uj szőlő létesült, hogy bortermésűnk ma már normális években, eléri a filloxera előtti mennyiséget. E mellett megállapíthatjuk azt az örvendetes tényt is, hogy az uj szőlők ültetése és mivelése hazánkban oly magas színvonalon áll, hogy e tekintetben a külföld bármely más bortermő országával bátran kiállhatjuk a versenyt, valamint megállapíthatjuk azt is, hogy az amerikai alanyokon készült szőlöoltványokkal felújított, valamint a szénkéDeggel feutartott szőlőkben ma is épen olyan kitűnő boraink teremnek, mint aminők a filloxera előtti időkben, a régi szőlőkben ter mettek, sót az okszerűen ültetett és kezelt uj homoki szőlőkben is olyan finom jó bor terem, amely a hegyi szőlők boraival bátran verseny ezhet. Ennek daczára évek óta sok panaszt lehet hallani a bortermelők köréből amiatt, hogy boraikat megfelelő áron nem képesek értékesíteni. És tagadhatatlan, hogy ma, amikor minden téren olyan nagy drágaság tapasztalható, amikor más gazdasági terményeknek és az iparczikkeknek ára oly nagy emelkedést mutat, ugy szólván egyedül a bor az, amelynek ára nem csak nem tartott lépést a minden más téren tapasztalható áremelkedéssel, sőt e tekintetben talán sz utolsó két kedvezőbb évtől eltekintve, sok helyen egyáltalában nem is tapasztalható javulás a filloxera előtti állapothoz képest. Ez annál szomorúbb és annál súlyosabban érinti szőlős gazdáinkat, mert a szőlöfelujitás igen nagy befektetésekkel jár és fáradságos munkájukba került, mert továbbá a szőlő rendes évi mibenléti költségei is egyre fokozódnak a munkabérek folytonos emelkedése, valamint a különféle szölőbetegségek (peronospora, lisztharmat, szőlőmoly stb.) elletni védekezés szükséges és költséges volta miatt. Köztudomásu dolog, hogy ma kétszer, sőt háromszor annyiba kerül egy hold szóló rendes megmnnkálása, mint 15—20 évvel ezelőtt s a kiadások ily tetemes emelkedését nem tudja ellensúlyozni a szölögazda borának jobb áron való értékesítésével. Külöuösen a finomabb borokat lehetetlen olyan áron eladni, amelyet azok tényleg megérnek. Ennek daczára, a bor mikor a fogyasztó j közönséghez kerül — a közvetítők révén — j annyira megdrágul, hogy a fogyasztó még a I silány minőségű bort is drágáu kénytelen meg- j fizetni. A borértékesítés kérdésével tehát behatóan j kell foglalkoznunk, és oda kell törekednünk, i hogy olyan megoldást találjunk, amely mellett ; — természetesen az üzleti tisztesség feltétlen í megóvásával — mind a termelő, mint a ;eres kedő megtalálja számítását s a fogyasztó közön- ; ség megfelelő áron tiszta, egészséges jó borhoz juthasson. A hazai szö!ő és borgazdaság terén, most ez > a legfontosabb feladat, amelynek megvalósítása ' érdekében valamennyi érdekelt tényezőnek, a ;• kormánynak, a termelőknek, kereskedőknek és a fogyasztó közönségnek vállvatva keil közreműködniük. Hála Istennek! Ugy látszik, hogy immár ezen i a téren is örvendetes fordulóponthoz jutottunk. ; A legutolsó években minden esetre határozott ja\ulás tapasztalható. Köztudomásu dolog, hogy ! az utolsó két évben lényegesen emelkedett a bor ára, s hogy az áremelkedés még nagyobb í nem volt, annak jórészt maguk a termelők vol- ; taK az okai, akik mielőtt az üzleti konjunkturak ; felöl csak némileg is tájékozódtak volna, siettek • — és pedig sokan még a szüret előtt — olcsón j eladni termésüket. Sőt vannak, akik nem is szüreteltek maguk, hanem a tőkén adták el a ! • ' a termést, ami rendszerint még a legrosszabb \ üzlet szokott lenni a termelőkre. Az is nagy j inba, hogy a termelők nem gondoskodn k eiöre I hordóról; szüretkor pedig, amint ezt különösen i egy nagyobb termés esetén, például 1908 ban I láttuk, egyáltalában nem kapnak már hordót és j és igy teljesen kiszolgáltatják magukat a vevők- ; nak, kéuytelenek lévén bármjly potom áron í elvesztegetni a termést. A botárak emelkedése mellett eay másik iseu i tv J |j örvendetesen konstatálható tény az, hogy bor- \ kivitelünk az utolsó bárom évben igen erősen } fellendült. Ezt kétségbevonhatatlanul bizonyítják ! a hiteles áruforgalmi statisztikai adatok. 1904-től \ 1907 ig a magyar állam borkivitele évenként ; 780.916 és 916.936 métermázsa között, 1908-ban í 978.729 métermázsa, 1909 ben már 1,219.128 1 métermázsa, 1910 ben 1,102.383 métermázsa, { 1911-ben pedig 1,396.697 métermázsa volt a j hazánkból kivitt bor és must mennyisége. Ez azt bizonyítja hogy a magyar borok iránt ! fokozódik a költőid bizalma. Feltűnő jelenség, hogy a borkivitel lényeges | emelkedése összeesik az uj bortörvény (1908: J XLVll. t. cz.) életbeléptével. Ez a törvény S ugyanis 1909 január 1-én lépett életbe s ugyan- • csak 1909-ben kézdödött borkivitelünknek lényeges emelkedése, amely azóta állandóan jóval felül van az egy millió métermázsán, sőt a mult évben majdnem elérte a másfél millió métermázsát is. Ilyen nagy borkivitelünk 1889 óta, vagyis már huszonhárom év óta nem volt. Viszont borbehozatalunk évről évre csökken s a mult évben már mindössze csak 215.979 métermázsa volt, beleszámítva a mustot ís. Ugyancsak az uj bortörvény életbelépte óta tapasztalható a borárak jelentékeny emelkedése is és igy kétségtelen, hogy a kivitelnek és a boráraknak emelkedésében jó része van az uj bortörvénynek is. E törvény szigorú intézkedései minden esetre közrehatottak arra, hogy a borhamisítás lényegesen csökkent, a vendéglökben stb. forgalomban lévő borok minősége — mint ezt máris konstatálhatjuk—javult, s a fogyasztó közönség és a külföld bizalma egyre növekszik a magyar borok iránt. Mindezekből a statisztikailag bebizonyított tényekből tehát megállapíthatjuk azt, hogy az uj bortörvény szigorú rendelkezéseinek üdvös hatása a borárak emelkedése és a borkivitel növekvése utján már is érezhető. Egyszersmind megállapíthatjuk azt is, hogy nem volt igazuk azoknak, akik az uj bortörvény megalkotását károsnak vélték. Emlékezzünk csak vissza azokra a támadásokra, amelyek az uj bortörvény ellen irányú tak. Az illetők azt hangoztatták, hogy az uj törvény tönkre teszi a borkereskedőt, megrendíti külföldön a boraink iránti bizalmat s végeredményében a termelő fogja kárát vallani a dolognak. Hát ebből — hála Istennek! — semmi sem következett be. Sót — mint láttuk — épen megfordítva áll a dolog. A tények bizonyítanak. Ha a bortörvény életbelépte óta emelkedtek a borárak és emelkedett a borkivitel, miben nyilvánult a bortörvény káros hatása ? Erről ma már komolyan beszélni sem lehet. Gróf Serényi Béla foldtuivelésügyi miniszter legutóbbi költségvetési beszédében kijelentette, hogy a bortörvényt csendben de szigorúan végre fogja hajtani, s a tervbe vett állami közpinczék létesítésével erélyes akcziót indít az okszerű borkezelés terjesztésére s a borértékesítés és a borkivitel előmozdítására. Mindezt csak helyeselni lehet. A földmivelésügyi miniszter által az elienörzés gyakorlására kinevezett pinczefelügyelők máris serényen működnek. A törvényhatóságok közigazgatási közegei is teljesítsék lelkiismeretesen a bortörvényben, a végrehajtás körül előirt teendőiket. Támogassák őket ebben a bortermelók, borkereskedők és a fogyasztó közönség i«, s használják ki a folyó évben már megnyíló állami közpinczék előnyeit. Akkor bizton remélhetjük, hogy egy jobb jövő hajnala virrad a nehéz viszonyokkal küzdő magyar szőlősgazdákra. H^T^yil-t-ijéir?.*) *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő Másolat. Nagyságos Dr. Borovszky R. és Borovszky K. uraknak Budapesten. Aczimemre Tátralomníczra küldött „BOROLIN" készítményeket köszönettel vettem és észleleteim álapján szerzett tapasztalataimat, a következőkben ismertetem : A „BOROLIN" szesz szerencsés összetételeinél fogva, mint fájdalom csillapító és lobellenes szer kiváló jó eredménynyel használható: az idegfájdalmak, izületi lobok, izom csuz, a rándulások és zúzódások, a tüdő és mellhártya-loboknál, ugy bőrbe való bedörzsölés, mint főleg borogatások alakjában akként, hogy a vizbe mártott és kicsavart ruhát a szesszel befecskendezzük. Hasonló eredményt ad az indifferens hőfokú fürdővízben feloldott „BOROLIN SÓ" is mely börvörösitő hatásánál fogva, a köztakaró anyagcseréjét tetemesen fokozza, szervezetünkre tehát csillapító, — élénkitö és edző hatást fejt ki. — A BOROLlN"-szesz tartalmazza a legfinomabb fenyő olajokat, egyúttal váladék csökkentő hurut ellenes szer is és igy forró vízre cseppentve és belehelve, a légcső és hörgők ama hurutjainál, melyek bő váladékképződéssel járnak igen jó eredménynyel alkalmazható, ép ugy mint általánosságban" a ,,BOROLlN"-czukorka is. A „BOROLIN"szappan fertőtlenítő hatásánál fogva is kiváló börtisztitó szer, már simaságánál fogva is nagyon alkalmas a fürdőgyógyászatban végzett egész testbeni izom-masszázsoknál. A „BOBOLIN"-készítményeket alkalmazásuk sokfélesége teszi értékessé és orvosi gyakorlatomban mindenkor szívesen fogom azokat rendelni. Kelt Budapesten, 1912. évi május hó 8 án. Kiváló mély tiszteletem nyilvánításával Dr. Hammersberg Árpád, kincstári fürdő-orvos. Nyomatott Tahy R. Ctcda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. ífóűtrészs kivitelű fényképek, nagyitások, olajfestmények stb. SZIGETI ffőh. kam. fényképész SS uióda fiiil D. SS 8—0 fényképésznél kaphatók. felvételek mindéi* időbér*!!