Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-23 / 21. szám

162 MAGYAR PAIZS 1912 április 18. Ez tiszta igaz dolog és nem alaptalan támadás. Támadásnak épen nem támadás, csupán egyszerű feljegyzése annak, hogy néha a szakszerűség is téved s csinál néha tökéletlen muukát is, akár ha utat, akár ha kutat, akár ha házat épit. Ennek ki lehetünk téve mindnyájan. De ha te azt hiszed Stetka barátom, hogy ezeket sértődés nélkül nem lehet megemliteni, s nem Jehet meg kritizálni akármelyik hírlapban: akkor te nagyon tévedsz. Akkor te túlságosan érzékeny vagy, s szerény véleményem szerint ezenkívül még önös is vagy, ha azt hiszed, hogy az én szóm s a közügy érdekében irt czikkem erősebben megsért téged, mint amilyen erősen bántja a közönség egészségét a sárrá rothadt zöld hullámok alján fejlődő mocsárgáz. L°gfőképen pedig arra kérlek, ne hidd, hogy a czikket abban való hitemben irtani volna, hogy nem fogják elolvasni, akár te, akár más. Személyes tekintetben azonban fogadd őszinte barátságomat. Borbély György. Magyar zsenik kálváriája. (Miihókra menő veszteségek. — A Icültöld bizalma a magyar feltalálók iránt. — Gazdasági társadalmunk fotográfiája.) Azok az esetek, amelyeket ezekbeD a sorokban elmondani akarok az olvasó közönségünknek, magasan fölötte állanak a mai magyar társadalmi élet megszámlálhatatlan személyi jogsérelmeinek és tudatos vagy tervszerűtlen tehetség üldözéseinek esetei fölött. Amikor egy-egy jobb helyzetre érdemes polgártársunk szomorú anyagi vergődéséről értesülünk, a könnyű, felületes ember ilyenkor rögtön megállapítja, hogy „szegérynek, nincsen szerencséje!" Ami azonban ma folyik itt közöttüjk a fe ismert tehetségeink semmibevevésével, sőt durva elutasításával, ezek már Dagyon aggodalmas tünetei társadalmi éle tünknek. A komoly gondolkozású külföldiek előtt már régóta köztudomásu, hogy ez a mi sajátságosan sokoldalú magyar közéletünk feltűnő gazdagon termi a tudományos és társadalmi ismeretek zsenijeit. Kell-e külön részletezői azokat a tudományom érdemeket, amiket pl. Körösi Csorna Sándor a nyelvtudományi és etnogrefiai művelődésben, — A Madonna, jól látom föl! Amen Végy az égbe, — A dómban a freskók remegnek ... 0 fekete Madonna, a szeretőm! Im lehullok oltárodra szined előtt . . . Mentsd meg a szeretőm. Imádlak, áldlak érte . . . Fogadkozom neked, érte, ami kedves előtted . . . Fölajánlom testemet. lölkömet, a bűnöst, a szenyest, a buját, csak légy kegyes . . . Tisztára mosom szent fiadért, mentsd meg a szeretőm! Te. akit a Tengeren járók csillagul kértek ... a hitemért, a kévésért, óh csodás ... a szeretőmet . . . Tedd meg , . . hogy tisztán élhessek . . . Ládd asszony leszek , . . Ha megmented, hites . . . Igy, ha halálra kárhoztatod —• bűnös rongy . . . Már anya vagyok , . . a gyerekem neked szentelem . . . Tedd meg, védd me.:, engem mentesz ... Ha nem teszed elátkozlak 1 De kérlek, a hitem ne törd össze, oh kegyes . . . add vissza, hogy' megöleljem . . . Ha nem, a testem minden rongynak odaadom a szeretőmért . . . Isten valed . . . Tedd meg, hogy eljöhessek megköszönni. Gondapó már elment . . . Suhanva az oszlopok közölt jöttem hozzád Madonna . . . hogy szemedre hányjam, nem segíted a keresztényeket ... Az uzsorás holnap kilakoltat. Földönfutó leszek . . . Add a bárkám, a fiam. a házam ... Na vedd szemrehányásnak. Az a lobogó szemű, fekete lány úgyis visszajön, hogy megátkozzon : mert az ugyan nem öleli meg a fiam. Vad mozdul, ttal tudtodra adja, hogy elveszett hatalmad, óh fekete Madonna a hullámok felett. Ne harágudj rá, ha igazat köll mondania . . . Nekem csak bocsáss m3g, hogy én raboltam Fodor István az elektrotechnikai tudományokban Edison mellett, Szüsz István a modern gépiparban, Dév nyi Deutsch) Miksa a kormányozható légjármü tudományban, Seenger a fizikában, idősb Kunfalvi a modern gőzhajószerkezetben, Semmelweis, Dollinger, Bókay és mások az orvostudományokban vagy a szépmüvelödési életben az iróink, festőink, szobrászaink, építészeink és más zsánerű művészeinknek egész nagy társasága szerzett már eddig a magyar faj vitathatatlan közművelődési hivatottságának elismerésére? Különösen a magyar mérnöki tudomány az, amelyet ezidöszerint az egész számotlevö külföldön mindenütt megbecsülnek és érdeme szerint támogatnak. Ebben a tudományos művelődésünkben olyan tüneményesen gazdag eredeti tehetségeinknek egész kis légióját adjuk már évtizedek óta a külföldnek. Nincseu még egy nép, amelyik a lélekszáma arányában a versenyt ebben velünk kiállaná. És éppen a modern gazdasági életnek ebben a tömegvagyonosodási konjunktúráiban ér minket, magyarokat a legnagyobb anyagi veszteség. Az érdemes tehetségeink könnyelmű semmibevevésének néhány legújabb, szinte kiabáló eseteit itt adom az alábbiakban : Pál István fiatal magyar mérnök, a műegyetem' tanulmányait éveken át tartó, hosszú küzködéses viszonyok között végre jelesen elvégezvén, feltalált egy uj rendszerű öntöző csatorna készü léket, amelylyel nagy eredménnyel lehet végezni egész kertgazdaságok vizmunkálatait és a találmányával az összes, ma használatban lévő kisebb üzemü csatornákat is, minden jelentősebb kiadás nélkül, zavartalan működésűekké lehet tenai. Eltekintve attól, hogy a jeles képesítésével egy esztendőn át nem kapott itthon biztos kenyeret, a közhasznú találmányával vé^ig járt egy sereg gyárat és vállalatot, hogy értékesítse a tudományát. Sok helyen a hivatalnokok be sem eresztették öt az igazgatóhoz, vagy más főbb vezetőhöz, mert szegényes, kopottas ruha volt rajta. (De ilyen helyeken a Ciilinderoen, glaisze keztyüben és lakezipóben jelentkező szélhámosokat derékszögbe hajló bókokkal boc>átják be a gyárak és vállalatok vezetői elé!) Amikor már Pál (Pul) mérnök végigjárta itt Budapesten a lenézésnek, a durva, iagerült elutasításnak, a semmibevevésnek kálváriájá, kiment Francziaországba, ahol az első idegen gyáros, akinek a találmányát felajánlotta, rögtön filismerto a rendkívüli tehetségét, a találmányát mindjírt megvétette a részvénytársasággal, egy hét múlva kifizettek érte Pál Púinak előlegül 60.000 frankot. Ebhez kap havonkint 5000 frankot és a befolyó tiszta jövedelemnek 20 százalékát, ezenkívül megkínálták a gyárban egy tekintélyes fizetésű vezető állással és most — gyártják már a magyar elme magyar találmányát nagy üzemben meg hitét annak a perditának ... De van, kérni valóm is. Azt kérem, amit a fiam szere tője. Neki kérem: Hadd ölelhesse megafUmat! Te értesz: ha halottan is. Mert inkább holtan ölelhesse, óh Madonna, te mienk, miu

h, élve: felesége legyen . . . Éa a vesztes, a földönfutó kérem . . . Ezt megteheted . . . Erre hajtja a bóra a hullámokat . . . Szemreháuyni jöttem, hálát adtam és kérek. Amen. Nehezen visz a lábam, még visszahajoiok hozzád, óh Madonna! A lépcsőn nem segít le senki. A karfa kidőlt. Segits, óh Madunna! Nem, ne segits ; visszajöttem, köszönöm, Madonna, hogy meghallgattál ... A bárkám jön kifelé ; látom vén szememmel. Hozzák a hullámok . . . Már csöndesebb a tenger. Te uralkodsz rajt. De ugy e, a fiam nem lesz a bárkánj? Köszönöm, Madonnám. Ébenfatorony ,. . aranyházadban . . . * Reményszeretőm : Eljöttem Madonna . . . Nem átkozhatlak ... De áldjalak-e'? Igazad van. Amit kértem, meghallgattad. Szeretőm <> partra kidobtad a bárkával együtt . . . Meg is kötöttél. Pórázdon járok. Nem lehetek rossz . . . Köszönjem-e ? Megfogadtam, ha megölelhetem, neked szentölöm első gyerekem . . . Nem lehet a tied. Nem koptatja az apja nevét az első s Szent fiad törvényei szerint apátlan senkik nem szolgálhatnak oltára körül . . . Nem átkozhatlak, de áldjalak-e, óh Madonna ? * Tiszta a tenger. A legendás időknek vége. Vitorlás bárkánk reményetörten, szárnyaszegetten zátonyon áll. Vcith János. amely egy negyedesztendó alatt — 292.000 frankot jövedelmezett eddig a franczia tőké seknek. Egy másik tehetségünk: onódi Gyöngyössy Zoltán debreczeni származású mérnöknek egy műszaki találmányát itthon teijesen értéktelennek jelentette ki néhány neves, de kontár szaktekintélyünk és amikor egy budapesti gyári vállalatnál harmadszor is beszélni szeretett volna, paraszt módon becsapták és a szolgának kijelentették, hogy „ha ez az ember mégegyszer idejönne, utasítsák ki! Mintha valami megbélyegzett börtön virág lett volna. Erre Gyöngyössy valami módon kijutott Brüsszelbe, ahol a találmányát 35.000 frankért megvették, egy ujabb összegért a találmánya tulajdonjogáról lemondott és most már javában gyártják a magyar elme munkáját idegen név alatt, a belga gyár részvényeseinek anyagi javára. Egy harmadik magyar mérnök, a 24 esztendős László Ferencz, még egészen korszakot alkotó találmánnyal gazdagította a világot. A műszaki tudományban közismeretes, hogy a ma használatban lévő gőzgépek tulnyomo része az u. u. dugattyut- és turbina rendszeren alapszanak. Nem régen ezelőtt a világhírű mesternek, Edisonnak a társa, Tesla egy uj rendszerű gépet talált fel, amelyben a sűrített gőzt a tárcsákra vezetve, az ugy fellépő czentrifugális evő következtében hozza működésbe az ujtipusu gépet. Ezt a találmányt különösen a repülőgép technikára találták nagyjelentőségűnek odaát, amelynek dicséretével nemrégen ac. egész világ számottevő sajtója, közöttük a magyar lapok is tele voltak. A szaktudósok erről a Tesla féle találmányról azonban a felülvizsgálat után megállapították, hogy még a ma használatban lévő legjobb gépeknek a hajtóerejét sem éri el. A zseniális fiatal magyar mérnök azonban olyan egészen eredeti rendszerű uj gőzgépet talált föl, amely a dugattyusés turbina-rendszernek összes előnyeit egyesíti. A bámulatosan elmés és meglepő íd biztoshatásu szerkezetben egyáltalában nem találhatók fel azok a hátrányok, mint pl. a szelepek korai tágulásából előálló hajtóerőfogyás, a karok gyen gülése stb., amik az eddigi gépeknél elég sürüen előfordultak. Eunek a magyar zseni találmányának óriási jövője vaa a gyakorlati mechanikai életben és m:i még meg sem mérhető a/ a gazdagság, az az igen jelentöséges anyagi haszon, amely ennek az uj gőzgépnek a készítéséből,'a nagy mennyiségben való előállításából reánk fog háramlani. Mégis az a veszély fenyegeti a magyar gazdasági köröket, hogy ezt a zseniális magyar találmányt is a külföld togja éitékesit.eni, mert László már beszélt néhány gyárosunkkal, de ezek is c?ak a találmánya rendkívüli értékét és az ö kivételes tehetségét ismerték el. Hanem eddig, még a nagyobb tőkések sem — akiknek a figyelmét felhívták erre a kínálkozó nagy ^ nyereségre — mutatlak hajlandóságot a találr mány gyakorlatai értékesítésére, j És még egész sereg névtelen magyar zseni ( szomorú, meg nem érdemelt vergődését mutatja j napról-napra ez a mi mai életünk, amely mind | a nemzeti gyarapsdásnak kárára vezet. Mindenképpen közérdekű társadalmi kérdés a magyar zsenik erköicsi és anyagi felkarolásának szüksége, amely közvetlen, vagy közvetett vonatkozásában valamennyiünknek javára és a magyar társadalom megbecsülésére tog vezetni. Enydy Barnabás. „Magyar köztársaság. a Megjelent Dr. Nagy György politikai folyóiratának, a „Magyar Köztársaság

1' nak májusi száma. A lap gazdag tartalmú. A vezérczikket Dr. Nagy György irta „A köztársasági párt' czimmel s foglalkozik a budapesti rendőrkapitányság határozatával, melyet a köztársasági párt alakuló gyűlésének bejelentése felett hozott. Endrődi Sándor, az országos nevü költö a„Kurucz nóták" línglelkü dalosa „Brazília" czimmel irt költeményt, mely hatalmas sas-szárnyalással dicsőíti a népfelség államformáját. Dr, Ormos Ede és Dr. Kalmár Antal az országos nevü publiczisták az ő mindig értékes írássukkal gazdagítják a lapot. Józan Miklós, a budapesti unitárius költő esperes, ki a hódmezővásárhelyi unitárius templomszenteléskor mondott filozófiai bölcsességü beszédével beirta nevét hallgatóinak szívébe,