Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-16 / 20. szám

1912. február 29. MAGYAR PAIZS 157 — ha pedig bőven hullott az eső, vagy nagy harmat volt, a lecsurgó viz végig szivárog a levelek fonákján is és lerakja a csirákat mindenütt. Főleg pedig az erek mentén. Végül pedig a Peronosporás levelek egymáshor verődve be is porozzák egymást a rajtuk termett csirákkal. Lá juk tehát, hogy a csirák mindenképen odajuthatnak a levelek fonákjára, ahol a legkönnyebben megtámadhatják a levelet. Már most nem az következik ebből, hogy a leveleknek csak a fonákjukat — permetezzük, hisz ezt a leveleknek állása szerint amúgy sem lehet jó móddal elérni. A tapasztalat viszont azt is megmutatta, hogy az eddigi gondos permetezés, a leve'ek szinének kezelése hasznos. De miért ? Azért, mert mint láttuk a csiráknak tekintélyes része a levelek felületére, szinére jut, tehát ha ottan érintkezésbe kerülnek a bordoi lével, akkor a csirák gyengülnek ott is, meg végül, mikor a viz lemossa őket a permotcggel keverednek megint s igy aztán ha a karima szélein felszivatnak az alsó oldal szöiözete által nem okozhatnak akkoroa kárt. S azután pedig rniuden szőlősgazda tudja, hogy amikor perme tez főleg ha kis szél jár, — sokszor a levelekaljára is jut a permetegből. Tehát az eddigi mód mellett szintén kapott a levelek alja, habár csak kisebb mértékben s helyenként a léből. Azaz minden különös erre való törekvés nélkül is eléretett sokszor a levelek alsó felének legalább részbeni megvédése főleg akkor, amikor a lom hozat még nem volt nagyon tömött, azaz az első permetezések idején. Összefoglalva tehát a kérdést törekedjünk arra, hogy a leveleknek a szinét alaposan megpermetezzük. Az első védekezések idején pedig amikor a levelek ugy is ritkák, nevezetesen a legelső permetezéskor, amelyet nagyon korán kell végezni igyekezzünk arra, hogy a leveleknek a fonákját is érje a permeteg. Az első védekezés mint tudvalevőleg a legfontosabb. Ezért az aggatással sem szabad késlekedni, mert a fiatal hajlások, ha a földón feküsznek lecsepülve a legkönnyebben megkapják a bajt. A gazda ilenkor még nem igen vesszi észté, hogy már van Peronospora a szőlejében, talán nem gondol még rá, mert hiszen tapasztalása szerint az csak jóval később jelentkezik. Ez azonban csak részben igaz. Mert a baj meg lehet a szőlőben, de a tavaszi hűvösebb idő„árás miatt, meg a leveleknek aránylag csekélyebb száma miatt nem válik feltűnővé, mert mert lassan fejlődik, meg nincs is sok levél, amelyen szaporán elterjedhetne. Így tehát a Peronospora meghúzódik a leveleken, ugy szólván lesben áll s amikor aztán a szőlő lombosodik s melegebre fordul az idő akkor rohamosan kezd szaporodni s oly erővel tör ki, hogy azt már alig lehet legyőzni. Lehet ugyan, hogy idővel megtaláljuk a módját talán annak, hogyan férkőzhessünk hozzá a levelek fonákjához, de addig is nem szabad lemondani a védekezésről azzal, (hogy ugy sem tudom a permetezést ugy végezui, amint a ítudösok« kívánják, tehát inkább abbahagyom az egészet.) Nem, mert abból nagy baj lehet. Kezdjük tehát minnél korábban a munkát, amikor a szólóhajtások alig egy araszosak, szórjunk a levelek aljára szintén most, amikor még lehet permete get, s azután ha lombos a szőlő, igyekezzünk oldalról is befecskendezni a permeteget a lombozat közé: a mellett, hogy a felső oldalt, a levelek szinét ugyancsak kellően elláttuk védekező anyaggal. A szollők állapotáról. — Hivatalos jelentés. — A szőlészeti ős borászati felügyelők jelentései szerint, a szőlők telelése a hegyi szólőkbeu általában kielégítő volt, ellenben az Altöld homoki és síkvidéki szőlőiben, valamint a többi partvidékek mélyen fekvő szőlőiben a rügyek jelentékeny része még a télen elfagyott. Az áprilisi fagyok azonban még nagyobb kárt okoztak a szőlőkben és pedig sok helyen a hegyi szőlőkben is. Az áprilisi szőlő fagykár nagyon változó, a szarint a szőlők fakadása többé vagy kevésbé előre volt haladva. Az erdélyi or.-zágrészben, továbbá az ország északkeleti é^ északi részeiben, különösen Tokaj hegyalján, továbbá Bereg, Ua._, Ugocsa, Szatmár és Szilágy vármegyékben alig tett kárt a tavaszi fagyKevés kárt jelentenek a budapesti, balassagyarmati, pozsonyi és miskolczi szőlészeti és borászati felügyelői kerületekből is. Ezek közül csupán a miskolczi kerülethez tartozó Borsod vármegye mezőkövesdi járásában volt nagy kár, ahol pedig nagy kiterjedésű szőlők vannak; ezekben a fagy 50 °/o kárt okozott, j A szekszárdi kerületben (Tolna és Somogy I

vármegyékben) az áprilisi fagy a.hegyi szőlőkben nem tett számbavehetö kárt, ellenben a mélyebben fekvő szőlők rügyeinek 60—70 % át elpusztította. j A tapolczai kerületben (Zalavármegye) a hegyi j szőlők jól állanak, csak a laposabb fekvésű jj szőlőkben lehet 10— 20 °/o ig terjedő kárt észlelni. A pécsi kerületben (Baranya vármegye) a tavaszi fagy átlag 25 °/o kárt tett. Egyes helyeken ugyan 60 °/o kár is van, de viszont más helyeken meg egyáltalában nem volt kár. A pécsváradi állami szőlőtelepen a Ripatia táblák elfagytak, ugyanott a termő szőlőben kevés kár van. A pozsonyi kerületben a sikou és a mélyebb fekvésű hegyi szőlőkben is a rügyek tekintélyes része még a télen elfagyott, néhol a vessző is elromlott. Az áprilisi fagy a duzzadó rügyekben már csak 5—10 °/o kárt tett. A fagytól megkímélt hegyi szőlőkben a szőlő szépen fejlődik, a fürtök részben már láthatók. A soproni kerületben (Sopron és Vasvármegyékben) átlagban az idei termés egy negyed ré-zét pusztította el a tavaszi fagy, de a fertőmelléki szőlők korai fehér fajtáiban és a kék frankos ültetvényekben 60 c/o ig terjedő károk is taiálhatók. A bihardiószegi kerületben (Bihar és Hajdú vármegyék, Nagyvárad, Debreczen) hegyi szőlőiben ezek közt az Érmelléken is az áprilisi fagy alig tett kárt, ellenben a bor-vidék föszölőfajtáinak a Bakatornak és az Erdeinek szőlővesszőin a tél folyamán igen sok szem elpusztult. Az olasz rizling keveset szenvedett. Ezen kerület nagy kiterjedésű homoki szőlőiben az áprilisi fagy 15—20 °/o, sőt egyes helyeken nagyobb kárt is tett. A kecskeméti kerületben, Pestvármegye alsó részében és Csongrád vármegyében a kár az ujabb becslések szerint a korai fajtáknál 20—50 I

°/o-ra tehetó. A kadarka fajtában, mivel későn szokott fakadni, az áprilisi fagy nem tehetett ugyan kárt, sok rügy azonban ugy ezen, valamint a többi fajtáknál a telelés közben romlott el, ugy hogy ez idő szerint átlag az egész kerületben csak gyeoge kozépterrnésre van kilátás. A fehértemplomi kerületben Temes és Toron tál vármegyékben nemcsak a homoki és más sikfekvésü szőlők, hanem a h?yyi szőlők is igen nagy kárt szenvedtek, mely a hegyi szőlőknél 40—50 °/o ig, a homoki es sikfekvésü szőlőknél 1

70—80 °/o-ig terjed s a bajt még folytonos hideg és esős időjárás is tetőzi, amely miatt a szőlőkben aiig lehet dolgozni. A szőlő minden munkája megkésett s az idei termés kilátások nagyon gyengék. A ménesi kerületben (Aradmegye) is igen nagy a kár. Ménesen a hegyi szőlőkbej az alsó és déli részeken 60—70 °/o, a lejtök derekán pedig és a hidegebb fekvésű szőlőkben 30 — 50 °/9 fagykár van a rügyekben. Galsa, Apatelek és Mokra községek szőlőiben átlag 50°/o, Magyarádon ) pedig még több a kár, mely a bujább talajú j szőlőkben egés/.ea 80 — 90 °/o-ig emelkedik. ' A egri kerületben, Egerben, Gyöngyösön és !

Hevesvármegye jobb szőlőiben igen nagy kár van. Átlagban a kár 70o,°ra becsülhető, de j némely helyeken még nagyobb, mert nemcsak í a rügyek, hanem egész csaprészek is megt'agy' tak, sőt a fiatalabb tőkéknéi a tőkés is szeuveí delt, ugy hogy sok fiatal tőke kipusztulásától is ! lehet tartani. \ A jÖTŐ asszonyai. Mindazoknak, akik a mai nemzedék nőinek szépségével nincsenek meg elégedve, szolgáljon vigasztalásul Harry Bulway saa francisóoi orvosnak a kijelentése, amoly szerint az eljövendő idők a legértékesebb ajándékot tartogatják az asszonyi k számára: a szépséget. Tudományos búvárkodás tárgyává tette Bulway doktor a kérdést, vájjon szebb, vagy csúnyább lesz-e a női nem a jövőben ? És arra az örvendetes eredményre jutott, hogy jóval túlszárnyalják majdan a mai kor nőit e téren, csakúgy, mint ahogy a férfiak kultura és szépség iránt fogékony szeme előtt bájosabbnak tetszik a mai | kor fiatal leánya, mint a régi időké. A rózsás í babaarezok ideje lejárt ugyan, de ehelyett báj és szellem sugárzik a szép szemekből és ez az í előnyös változása a női arcz szépségének. | Ma már mind ritkábban találkozunkolyan arcok| kai, amelyekről lerí a közönségesség. A legtöbb f női arcz manapság a lélek nemességétől tündök| lik, ami nagyobb hatással van a férfiakra, mint a legszabályosabb vonások, ha azok egyébként közönségesek és kifejezéstelenek is. Gyakran valósággal megbűvölő egy-egy hófehér homlok fensége, a nyílt tekintetű szempárból kisugárzó szellem és intelligenczia. És a termet, amely ma a nagyanyáink termetéhez képest valóban ideális szépségű. A leányok többnyire sudár, karcsú termetűek, megedzve a sportok különböző nemei által; arányos alakjukat évek hoszszu során át megtartják, és azért aztán a nö ma 30—35 éves korában még fiatal, mig régebben a férfiak már letárgyalták az ilyen korú nőket, mert elhíztak, elvirágzottak és lemondtak a bódításról örökre. Kezek, lábak szépek, formásak : ha a természet nem volt elég bőkezű e tekintetben, a gondozás és ápolás mégis kellemes látvánnyá teszik. Az arezbőr üde, tiszta, ami ugyan gyakran csak a gondozás eredménye nem pedig a természet ajándéka, de hiszen a fődolog, hogy szép és kellemes látvány legyen. A hajat is ügyesen tésülik és tűzik fel és értenek az ápolásához. A test kultúrájának haladásával egy szebb női nem várható a jövőben. Az arczkifejezés élénkebbé válik, a szemek ragyogóbbakká, kifejezésteljesebbekké és ezáltal vonzóbbakká. Ahol a természet fukar volt, ott a | tudás, a kultura haladása előnyére fog válni az j ujabb nemzedékuek. Az anyák sportolásának is | sokat köszönhet majd a jövő leánya, a termetet 5 és növést illetőleg. Bulway elvárja a jövendő •j, nőitől, hogy faji nemesség tükröződjék vonásikon, ami manapság ritkán található a polgári osziály nóinél, ez inkább csak a fönemesseg kiváltsága, végül ig elmélkedik a doktor: »A jövő idők férfia azonban ép oly kevéssé fogja értékelni tudni az asszonyok szépségét, mint a mai generáczió a mai visszonyok baját. Ök is csak a légi képek semitmondó arczainak szépségét fogják csodálni és a »régi jó időket« magasztalni, a mikor még annyi szép asszony élt. Holott csak a szemüket kellene kinyitni és meglátnák a sok szépséget, a legszebbeket*. ISTyilti-tiéir?.*) Másoiat. Nagyságos Dr. Borovszky R. és Borovszky K. uraknak Budapesten Midőn a «Budai Ambulatorium» szegény betegei számára rendelkezésünkre bocsátott több száz üveg „B )rolin"-szesz és „Borolin-"so nevű készítményük megküldésért Egyesületünk nevében leghálásabb köszönetemet fejezem ki, nem mulasztha'om el becsei tudomásukra hozni, miszerint az említett praeparátumok a í lefkülönfélébJ fájdalmas, szaggatásos b.intalmak esetei' ben, igy különösen izületi- és izom lobok, nenraigiák, a mellbártya heveny és idult gyulladásb :1 származó kínzó fajdilmak stb esetében rögtöni enyhülést, tartósabb hasi nálat után sok esetben állandó gyógyulást eredményeztek, mely tapisaalataiin alapján készséggel elismerem és bizonyítom, hogy a „Borolin" ké< zitmeuyek a legjobb deriians gyógys«erek közzé sorolhatók. Fogadják igen tisztelt U.aim őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását, amellyel maradok készséges üivük. Budapest, 1911 n.áju> ho vá7-én. Dr. Bollanier Hugó, igazgató főorvos, a Bndai Ambulatorium Egye-ület ügyvezető alelnöke. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő Nyomatott Tahy R, Ctcda könyvnyomdájában Zalaegerszegen.