Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-16 / 20. szám

2 M AGYAR P \ 1 Z S 1912 május 16. Sak emberben föltámadhat á kétkedés, a habozás s az interrogatio figurája : Hogyan van az, hogy csak ezen a két napon kelt ki a keblekből ez a szent lelkesedés annyi év után? Hogyan történhetik a léleknek az a csudás viziója, hogy annyi meddő esztendő után az emberek csak ez alatt az egy hét alatr győződtek meg teljesen arról, hogy Zalában már nem lesz semmi ilyes intézmény, melyre áldozni lehetne és kellene ? S hogyan, hogy erről épen ezen a héten győződtek metí teljesen, amikor a megelőző héten meg is alakult Zalaegerszegen a megyére kiterjedő Tüdőbetegeket Gondozó Egyesület ? Mert megalakult. Még pedig Dr. Bálás Béla főispán elnökletével. Tudhatta, és tudta ezt mindenki. A szanatórium is tudhatta Mért küldötte épén most a czukorkákat ? Vagy nem tudta ? De tuiták az idevalók. Mért nem küldött máskor is czukorkákat, azoknak, akiknek mos- küldött ? Avagy máskor is küldött ? Hat máskor mért nem fogadták el itt ? De n< okoskodjunk, ne is töprenkedjünk. Hagyjunk fel a dubitatio és interrogatio figurájával. Ezer rejtelmei vannak az idegszalak m igásának s kikutathatatlan szövevén eiaz agysejteknek. E ékből lesz az ellentét. Megalakult a zalai betegek javára egy intézmény. Törhett d voina az eszedet Verner Laczi, ítéletnapig. Egy csapásra ilyen fogást sohasem csináltál volna. L'ítod, a zalaiak rohanva rohannak hozzád s a te betegeidnek adják Dtíbreczenbe és Gyulára, akkor, amikor a zalaik szamára kellene adniok. Te persze azt hiszed, hogy a szeretet vitte őket hozzád. Lehet. D: az a te hited Ha tudnák s a közelből látnák, hogy neked is dukál valami elismerés a munkádért, veled szemben is kérlelhetetlenül viseltetnének s akkor egy harmadik helyre küldenék áldozat-kész szivöknek minden jó óhajtását, de nem te hozzád. Ez már az én véleményem. Tehát n; hidd el magadat. Pedig ugy e, az első is, a második is, a harmadik szanitorium is jó, nemes, szent czél. Ezek mind hasonlók. Igen, sőt sokkal többet ér az úgynevezett „dispánzer," amilyent itt akarunk csinálni. Ezek hasonló czéíu dolgok. De ha az egyiket csak a másiknak a rontásával építhetjük : ez már ellentét, az inditó okokban levő lélektani ellentét. Milyen sok jó ügynek a gyökerét vágta avagy rágta ketté a magyarok hazájában, a áem jó indulatu lelki ellentét! Ha tudnám, hogy hazugs got mondok, tövestől kitépném a nyelvemet. Az ellentétes hasonlatok figurája szép a költészetben, de szomorú az életben. Lám, a szanatóriumok hasonlatoságában s a jószívű gyűjtések, adakozások és áldozatkészségek hasonlatosságában milyen szomorú ellentétek lehetnek. Az illustratios példát folytathatom : Még ifjú szivemben a lángsugarú nyár Még benne v.rít az egész kikelet; De íme, sötét hajam őszbe vegyült már, A tél dere már megiité fejemet. Ez azt teszi, hogy amikor szót kerestem, lángoló szót, a gyűjtések erényének magasztalására ; amikor együgyű naivsággal azt hittem, hogy itt dicsérni keli: már ott termett a valóság, a hideg té

!, az okok magyarázója, az érzést megfagyasztotta bennem, a szót a torkomba fojtotta s a tollat kiütötte a kezemből. Borbély György. í A magyar szappaiiipar válsága. s ; Magyarország vegyészeti iparának legfontosabb j ága, a magyar szappanipar, válságba jutott. Az ' történt vele, ami más iparágaknál sem szokatlan ' dolog, hogy egy nagytőkés vállalat irtó hadjáratot ; indított ellene és minden eszközt felhasznált arra, ' hogy ezt az ősrégi iparágat teljesen tönkretegye ; és annak romjain azután szabadon cselekedf hessék. Ilyen törekvést láttunk legutóbb a petróleum\ iparban, ahol egy amerikai vállalat addig fenyeí gette tönkretétellel a termelöket, mig az osztrák | kormány a dolgot megsokalva, közbelépett és a konkurrencziának a belföldi ipar érdekében | végett vetet. A magyar szappanipar helyzete annyival nehezebb, mert az ő konkurrense osztrák czég s | ellene a jelenlegi viszonyok mellett kormányintézkedéssel fellépni lehetetlen. Itt csak a magyar társadalom és a magyar kereskedelem segítsége lehetséges. Az, amit a magyar szappan! ipar a magyar kereskedelemtől kér, igen kevés: j csak annyi, hogy ne szegődjék gondolkodás ; nélkül, csupa kényelem szeretetből ellensége szolgálatába, ne üljön fel reklámjának, mely nagyrészt tartalmatlan, üres frázisnál nem egyéb, ] sőt a közönség megtévesztésére is alkalmas, azt | a valóságnak meg nem felelő tényt hangoztatva, . hogy csak az illető gyár áruja jó, ezzel ellentétben a többi „közönséges" áru nem jó. A ma• gyar áru a sokat reklámozott szappannál jobb ; vagy legalább is vele egyenlő minőségű ugy, ! hogy nem szükséges Ausztriába menünk azért, [ hogy jó árut kapjunk. 1 Hogy a dolgok odáig fejlődtek, ahol ma vannak, abban egyenlően hibásak a gyárosok, a kereskedők és a fogyasztó publikum. Mikor a gyanútlan magyar szappaniparra villámként lecsapott az osztrák nagybank által financzirozott gyár konkurrencziája, mikor ez a gyár gyártmányát úgyszólván ingyen dobta a piaczra, akkor a magyar szappangyárosok egy része, különösen a kisebbek, oly módon próbáltak védekezni, hogy silányabb minőséget gyártottak. Rossz módszer volt. Hamar belátták ezt a gyárosok is és más útra tértek: üzemeiket modernizálták, a melléktermékeket hasznosították és már évek óta sikerrel luíják kiállani a versenyt, de nem az índolenczia és ellenszenv ellen. Hiba terheli a kereskedőket is. Hogy eleinte a nekik szinte odaajándékozott árut megvették, azért őket gáncs nem érheti. Senkinek sincs joga azt követelni a kereskedőtől, hogy bármi czimen lemondjon arról, hogy termékeit olcsón beszerezhesse. Ma azonban más a helyzet. A magyar szappanipar abban a helyzetben van, hogy olyan árut, mely az usztrák czégével egyenlörangu, ép olyan vagy olcsóbb áron tud adni, mint konkurense. Ma azonban sok kereskedő arra az állásponti a helyezkedik, hogy az osztrák árut kell tartania, mert a közönség azt kéri a reklám következtében. Azt azonban nem gondoija meg, hogy ö maga is hozzájárul a közönségnek ilyen hazafiatlan irányban való be folvásolásához. Ha olyan lenne a helyzet, hogy a magyar ipar nem lenne képes ellátni a szükségletet ebben az irányban, ebben a fontos czikkbeu, akkor is inkább szégyenkeznünk kellene miatta, nem > pedig minden boltajtóban hirdetnünk tehetelle tí ségünket. De nem érdeke a kereskedőnek az • sem, hogy az egyenlőtlen harczban ő is arra a ! részre szegődjék, amely a szappanipart mono í polizáini akarja. Minden intelligens kereskedő i tudja azt, hogy mit jelent az, ha valamely ipar! ágban a verseny megszűnik. Akkor megszűnik j a kereskedő haszna is. A magyar füszerkeresj kedő már nem keres a czukron, a són, a liszten, | miért akarja elősegíteni azt az állapotot, hogy a [ szappanon se kereshessen? , A mai sivár helyzetben az első lépés az orvoslás felé a soproni kereskedelmi és iparkamara részéről történt. A kamara részéről tör! tént. A kamara körlevelet intézett a körzetébe tartozó kereskedőkhöz, rámutatva arra, hogy Magyarország szappanbebozatala Ausztriából napról-napra gyarapszik, bár itt az országban jobb áru készül, mint Ausztriában és az árban is sikerrel veszi fel a versenyt a hazai ipar. Erre való tekintettel felszólítja a kamara a kereskedőket, hogy szappanszükségleteiket hazai gyáro soknál fede.-.zék. A magyar szappan^yárosok egyesülete felkérte az ország valamennyi kamaráját a soproni példa követésére. Az egyesület erkölcsi garancziát vállal a tagjai által szállított árukért és kész minden egyes esetben, melyben a kereskedők hozzá fordulnak, a legnagyobb készséggel eljárni. A soproni, leginkább német ajkú kerület kereskedői megfogadták a 'camara felhívását és az idegen árut lehetőleg kiszorítják üzleteikből. A cseh kereskedő pedig nem engedi boltajtajára kifüggeszteni a német gyár reklámjait. Éppen í csak bennünket nem érdekelne egy virágzó j iparág tönkretétele ? | Magyar művészet és a kenyér. Kenyérkereseti rajztanulás és kiállítás czim alatt - régóta olvashatjuk már a lapokban, hogy egy j fővárosi tanár kirándulásokat tesz időközönként : az országban, előadásokat tart a rajzból a gyer1 mekekaek s azonnal kiállítást is rendez belölök. Ez a fővárosi tanár Dr. Flóris Áron orvos, a minden téren való magyar ügynek leikes apostola, sokoldalulag képzett ember. Iskolai rajztanításában is a magyar nép művészetét műveli, a magyar népnek őseredetí lelki világát ápolja, fejleszti és terjeszti a rajzban is, s írják, ' hogy van egy sajátságos, természetes könyü módszere, mellyel néhány nap alatt megveti alapját a rajztudománynak a gyermeklelkében s készségessé teszi erre a kezét is. S valószínűnek is tartjuk, mert ennek a mesternek bizonyosan a természet a mestere, amely természettől mi annyian botorul távolodni akarunk. Dr. Flóris visszavezeti a gyermeket a j természethez s egyeztetni akarja ezt a kis népségnek még romlatlan lelki világával, még pedig i magyar lelki világával. Dr. Flóris tanár pesti iskoláján kivül is tanit s £ meghívásra szívesen elmegy, előadásokat tart, kiállításokat rendez müveiből s tanítványainak a müveiből. Nem ugy, mint az énekesnők, napi í ezer koronáért, hanem ingyen. Fényes eredménnyel járt Kolozsvárt s két | vármegyének előkelősége látogatta kiállításait. Közelebbről Komáromba hívták m:.-g, hol a | »Komáromi üjság« tudósítása szerint a megyei • tanítótestületnek évi közgyűlése keretében tartott előadást, vezetöférfiak jelenlétében. Megjelent ezen a közgyűlésen ugyanis Antal Gábor püspök, Kürthy Istváu főispán, Ghyczy Dénes alispán, Jánossy Lajos esperes, Mirtse Lajos tanfelügyelő j stb. »A közgyűlésnek második és legérdekesebb ' tárgya, — írja a lap — a kenyérkereseti rajzoktatás volt Dr. Flóris Áron fővárosi rajztanár tartott előadást uj módszerű rajztanitásáról. Előadását nyomban be is mutatta Tarczv Zoltán banai tanító növendékeivel, kik amellett, hogy csak két hete tanulnak a Flóris féle módszer szerint, olyan szép kézügyességre tettek szert, I

hogy a néző tanítóságot és közönséget bámuiatba ejtették vele.« Komáromban a Flóris féle kenyérkereseti rajzokból egy hétig tartó kiállítást rendeztek, melyet a város közöuségén kivül megtekintett a minisztériumból küldött országos ipariskolai főigazgató is. Reméljük, lesz alkalmunk és szerencsénk nekünk is, hogy Dr. Flóris tanár urat vendégül láthassuk Zalavármegye központjában, Zalaegerszegen is. Hivatalos rovat. I | Zalaegerszeg r. 1. város polgármesterétől. | 5099-1912. Hirdetmény. | Közhírré teszem, bogy a m. kir. kereskedelem • ügyi miniszter által engedélyezett országos pót 5 állatvásár Zalaegerszegen 1912. évi junius hó | 25 én fog megtartatni. Zalaegerszeg, 1912 május 10-én. Dr. Korbai polgármester. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányától. 160. bűn. 1912 Hirdetmény. j Közhírré teszem, hogy a bécsi rendőrigazgatóság értesítése szerint Bécsben, valamint annak környékén folyó évi április eleje óta hamis 20 koronás bankjegyek hozattak forgalomba. A hamisítvány az első pillantásra eay valódi elmosódott husz koronás bankjegynek látszik. Közelebbi megvizsgálás után azonban észlelhető, hogy a bankjegy színe a valóditól különbözik,