Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-09 / 19. szám

1912. május 9. kötése. Ezen órák alatt a nem épitö iparosok a szabadkézi rajzban gyakorolták magukat. Összesen tehát 113 órát tartottunk. A szakrajzon, mely mindenkor kettős 'volt, résztvett 210 hallgató, átlagos szám 210:16 = 14*1, mig egyéb órákoü részt vett 12,14 átlagos szám 12,14:81 «= 15. Legtöbb 27, legkevesebb 6. A tanfolyam végén leczke könyvet kapott 26. Jutalmat kapott az első félidőben 2, a másodikban 4 tanuló. A tanévet 1912 márczius 23 án zárta be az igazgató ünnepélyesen. Ez év folyamán nyitottuk meg a könyvtárat is. A könyvtár részére beérkezett adományokat, a helyi lapokban nyugtáztuk. Az állomány ez idő szerint 800 kötet. Az ipartestülét nagytermében az egész év folyamén igénybe vehetik a hallgatók, vasárnap délutínonkint. A könyvtáros tisztét az igazgató tölti be. Ez évi pénztári kimutatást az alábbiakban adjuk. Bevétel: Pénztári maradvány a mult évről . . 410.91 V. K. M.-tői előadók dija 488 — j Vármegyétől , . . . . 300'— Várostól 50"— Soproni iparkamarától 60'— Zalaegerszegi takarékpénztártól . . . 20'— Zalamegyei » ... 20' — Zalavármegyei » ... 15'— Adományok , 14845 Vetítőgép használatáért 30'— Betétkamat 4-Q4 összosen: 1536 40 Kiadás: Előadók dijai V. K. M.-tői 488 — Postaköltség 16-13 Uránia előadásokért 15 78 Szolgák dijazása 55'— Jutalmak 31*— Fűtés,' világítás . . . : 7'40 Nyomtatványok 60-— Könyvkötés 163"— Könyvszekrény 210'— Pénztári Maradvány 490"— összesen : 1536 40 A számadást átvizsgáltuk s rendben találtuk, i Dr. STEINEB SZILÁRD VOGEL BlCHÁBD ? HOBAK ISTVÁN pénztáros. jj PASZTOB IMBE igazgató. MAGYAR PA1Z

S — Eh, Magyarország vagy Ausztria, az teljesen mindegy. — Nem, Magyarország ép olyan független és önálló állam, akár Francziaország. — Beszélhetsz te nekem ! Mit gondolsz, nem tanultam én földrajzot ? — De ha mondom. Magyarország teljesen független állam. — Igen, az volt valamikor. De most Ausztria tartománya. . . . Ez az útitársam meggyőzött arról, hogy külföldön nem igen ismernek bennünket. » Budapestre utaztam. Szomszé lom átmeut az étkező-kocsiba. Eg>ik kisebb állomáson felszáll egy utazó s elfoglalja a távollevő szomszédom helyét. Visszajön az első. — Kérem ez az én helyem. Szíveskedjék ideengedni. — Ez a hely üres volt, én leültem. — De kérem, ez az én helyem, hisz itt van a podgyászom is. — Kérem, én ide ültem. — Engedjen vissza a helyemre ! — Nem. — Ha azt kívánja, hogy goromba legyek, az is tudok ám lenni. —• De hiszen csak próbálja meg. Erre a jogaiban megsértett ember felemeli a kezét, nyilván pofont akart adni annak, aki elfoglalta a helyét. Ez utóbbi azonban látván a veszélyt, hirtelen kiugrott a fülkéből s valami undort keltő, kárörvendő mosollyal az arczin, visszaszól : — Azt gondolja, azért nekem nem fog lenni helyem ? ... Az ilyen emberek csinálják Magyarországon az antiszemitizmust. * Egyszer egy horvát pappal utaztam együtt. Harmadik osztályban utaztunk. Kérdezt;m tőle: — Már máskor is láttalak téged utazni, mindig a harmadik osztályban utaztál. Miért teszed ezt? Hisz tellenék neked akár az első osztályra is. — Fiam, ugy látszik, te nem tudod azt, hogy egy igazi horvát nem utazik második, vagy első osztályon. Hisz ezzel a magyar államot gazdagítaná ! . . . Hol van ettől a magyar sovinizmus! Kozma Imre. Amidőn a fentiekben ez évi működésünkről számot adluDk, sajnálkozással kell megemlékeznünk, hogy ép azoknál nem találunk támogatást, akik legközvetlenebbül veszik hasznát taradozá; sunknak. Nem támogatnak bennünket az iparos mesterek. Ha ők azzal az erkölcsi erővel mellyel rendelkeznek, melléuk állanának, akkor bizonyára nagyobb eredményeket érnénk el. Buzdításuk hallgatóink számát tetemesen növelné. Da kifogás alá esik a hallgatóság is. Ahol több száz az ipari alkalmazottak száma, ott 50—60 nál többen jelentkezhetnének, s a jelentkezőkben több kitartásnak kellene lenni. Nem fejtegethetjük ezeket itt bővebben, csak rá mutatunk s figyelmeztetjük ugy a mestereket mint a segédeket, hogy ha kallő éideklődés hiányában meg kell szüntetnünk s munkásgimnáziumot, az okot magukbrn keressék. Pásztor Imre igazgató. Utazás közben. Most, hogy tavaszodik, vasárnaponként eliándulok valahova. A multkorában Szegedre mentem egy vasárnapra. Amint Indián beleülök a Belgrádbudapesti vonalba, egy egyszerű balkáni emberrel kerültem össze. Magyarul, németül nem tud; szerbül beszélgetünk. Törökországból jön. Megy Amerikába. Attól tél, hogy a törökök elviszik katonának. Tudvalevő, hogy a törökországi szláv gyűlöli a törököt. Ezért ment Amerikába az én szerb útitársam. Beszélgetésünk közben Magyarországot nem is emliti; ha az én hazámról akar beszé.ni, Ausztriát emliti. Én többször kijavítom neki, de ő következetesen Ausztriáról beszél. Egyszer már megunom s megkérdezem tőle: — Mit gondolsz, hol vagy most ? (A balkáni emberek mindnyájan tegezik egymást.) — Ausztriában. — Nem. Ez a föld itt Magyarország. Estély az „Ifjúsági K!ub"-ban. A társasági szellem ápolására mindig jól galvanizáló hatással vannak a tömegösszejövetelek. Egy-egy kisebb város lakossága a nemzet nagy egyetemének társadalmához való érzelmi és szellemi hozzátartozását rendesen ilyen értelmi kapcsolatok révén igazolja. Érzi és megérti, hogy ha az egyénnek különös családi és vagyoni helyzeténél és a maga választotta hivatásánál fogva bármilyen kicsiny és távoli faluban is telik el az élete java, a szabad szárnyalású gondolatélet és a közös nagy ideálokért való hevülés szuggeszcziójában együtt van az ország egész társa dalmának eleven szellemével. Ilyen jelentősége van a társas egyesületi tagok tömeges össze jöveteleinek és e tekintetben egészen mindegy, ho^y az összejövetel külsősége a közös vacsorázís vagy egy egy kiváló polgártárs születésnapja, avagy más toborozó czimen törtéuik. A zalaegerszegi „Ifjúsági Klub" szombaton tartotta az első ilyen társas vacsoráját, amelyeu a tagok és vendégek szokatlanul szép számban gyűltek össze. Közel 100 ember volt jelen együtt. Ez a jelenség magában véve is solat beszél ariól, mit lehet tenni egy kicsiny város társasági élete szellemének ápolására, ha az értelmes emberek elvetve maguktól az elfogultságot, előítéletet, a mások iránt való alaptalan bizalmat laoságot és nevetséges osztálykülönbség-tevést, pusztán a maguk szórakozásának szükségéből és a minden művelt emberben élő jóindulatu barátkozás érzéséből, megjelennek ilyon összejöveteleken. A szombati társasvacsoráu mindenki láthatóan is kellemesen érezte magát. Csupa jókedvű, derűs arcz tekintett egymásra. Mindenkinek volt néhány nyájas, szíves szava, jóizü ötlete a szomszédja számára s hamar megérezték a jóhiszemű lelkek, hogy ők most itt egy nagy népes családnak, a társadalom egy városcsaládjának a tagjai. Asztalbontás után Dr. Weisz Endre a Klub alelnöke moudjtt alkalmi beszédet a társasághoz. A klubtagok összetartásának szépségét és szükségét emelte ki, amely annyira mindnyájunknak az érdekében áll, ha ebben a féláloméletü nehezeu mozgó, majdnem apatikus életű városunkban valamely közszükségletet tevő közművelődési akcziót akarunk sikérre vinni. Agitáljunk — mondotta tovább — a kör tovább fejlődése érdekében, mert ez a fejlődós szorosan összefügg a városi társadalmunk jövendő szükséges uj intézményeinek megalakításával, magával a város fejlődésével. Az estélyen megjelent a világjáró magyer származású Olima atléta, dzsiu-dzsicu bajnok és dzsudo mester, aki igen szép és nagyon hasznos atléta mutatványokat adott elő szakszerű magyarázat mellett. A Klub tagjai és vendégei sokáig z legjobb hangulatban maradtak együtt. Zalavármegyei Muzeum és Könyvtár. ujabb ajándékok. (146. közlemény.) Bégi pénzt adtak: Skardelli I. (3 db), Berger Gy. (1 db), Nagy I (1 db), Fiebiger Z. (2 db), Hajgató J. (1 db), Simon J. (1 db), Nemes Gy. (1 db) gim. tan. könyveket adott a munkásgimn. könyvtára. Pásztor Imre. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 4547. 1912. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1912. évi töke kamatadó kivetési lajstrom az 1883. évi XLIV. tc. vonatkozó §§ ai értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis f. évi május 5 tői 13 ig közszemlére kitéve van, a hol is a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1912 ápril 25. 4668. 1912. Hirdetmény. Az 1912 —13. tanév kezdetével hivatásos honvéd állatorvosi tisztviselőkké való kiképzés czéljából 2, egyévi önkén'essé még fel nem avatott pályázó a m. kir. budapesti állatorvosi főiskolába felvétetik. A feltételek a városházán a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Zalaegerszeg, 1912 április 28. 4308. 1912. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1912. évi földadó felosztási jegyzék a városi adóhivatalnál 15 napon át vagyis f. évi május 5 tői 19 ig bezárólag közszemlére kitéve van a hol is a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Zalaegerszeg, 1912 május 1. 4821. 1912. Hirdetmény. A fiumei cs. és kir. hadtengerészeti akadémiában az 1912—13. iskolai évre 40 egészen ingyenes és féldijmentes helyre pályázat hirdettetett. Érdeklődők a feltételeket a városházán a hivatalos órák alatt megtekinthetik. ! í Zalaegerszeg, 1912 május 2. Dr. Korbai polgármester, Í Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányától. j 949. rkp. 1912. Hirdetmény. | Közhírré teszem, hegy Z ilaegerszeg r. t. város 1 területén pénz találtatott. Igazolt tulajdonosa a zalaegerszegi rendörkapitányi hivatalban átveheti. Zalaegerszeg, 1912 május 4. Mezríczky Jenő h. rendőrkapitány. Zajaegerszeg r. t. város árvaszékétöl. 595. á. 1912. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város árvaszéke közzéteszi, hogy az 1878. évi XX. tcz. és az 65200. 1909.