Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-25 / 17. szám
1912. április 25. MAGYAR P A I Z S 5 •Dörmögö Dömötör utazását Budapest körül, az olvasók érdekes feleleteket adnak arra a kérdésre, hogy ki mi szeretne lenni, Baáry Elemér csinos verset irt, Zsiga bácsi nevettető mókát, Rákosi Viktor folytatja Oglán bég kincse czimü regényét. A Jó Pajtás t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 kor. 50 tillér. Különfélék. Hogyan házasodnak a lappok? A világ egyetlen részén sem érvényesül a leány szabad akarata a házasságnál oly teljes mértékben, mint a lappoknál. Valóságos bűntett számba megy náluk valakit akarata ellenére házastársul hozzáfűzni olyanhoz, akit a házasulandó nem teljesen szabadon választott. Az akarat legbiztosabb megnyilatkozása végett a házasulandó legénynek versenyt kall futnia megkért hölgyével. Kijelölnek a leány szülői egy körülbelül 100—150 lépésnyi utat, azon történik a versenyfutás, A leáuy azonban nem ott kezdi a futást, ahol a legény, hanem csak két hatmadrészét kell befutnia a pályának, vagyis közte és a legény közt az elindulás pillanatában meglehetős nagy pálya van, amit a legénynek a czélig érve, be kell hoznia A távolság azonban mindig olyan nagy köztük, hogy a sokkal hátrább induló legény csak az esetben érheti utói a leányt, ha azt a leány is akarja. Eszerint teljesen a leáuytói függ, hogy óhajtja-e férjéül, vagyis fut é ugy, hogy ne lehessen utóiérni, vagysem. A lappoknak ez az ősrégi szokásuk még ma is divik és nem szülői kényszer, sem pedig Ígéretek és fenyegetések ,nem befolyásolják a nő szabadakaratát házastársa kiválasztásában. Az Utczán. Koldus: Kérek egy kis alamizsnát. nagyon éhes vagyok. Hölgy : Miért nem dolgozik ? Koldus: Megpróbáltam már, de akkor még éhesebb lettem. Az iskolából. No, fiacskám, — kérdi a tanfelügyelő — melyik állat ragaszkodik logjobbau az emberhez ? — A piócza! — Szólt némi gondolkozás után a kis nebuló. Vasati menetrend. Érvényes 1912. májas 1-től. Zalaegerszegről indul Czettdömölk- Budapest felé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óia 36 perez, délután 1 óra 38 perez, 4 óra 53 perez, 8 óra 42 perez. Csáktornya fe!é: reggel 4 óra 36 perez, d. e. 12 ói a 20 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldörnölk" felől: reggel 8 óia 41 perez; délután 1 óra 20 perez, 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 34 perez, este 8 óra 26 perez. Zalaszentivánra indul: Reggel 4 óra 23 perez 6 óra 10 perc csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. 11 óra 34 perez; csatlakozás KanizsaSzombathely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 6 óra 29 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 5 óra 37 percr, 8 óra 14 perez, délután 2 óra 12 p., 4 óra 42 perez ós este 10 óra 25 perez. Földmivelés Állattenyésztés. BST Akié a föd, azé az országi Mi kellene a gyümölcsösben, szőlőben ? Egyelőre jó idő, mondja a magyar gazda. De kell más is. Kerítés. A kerítés nélküli gyümölcsös, szőlő ezt a nevet alig érdemli. És a mióta a Delta czimü versenyen kivüli kerités anyagot oly olcsón, jutányosán szállítja Kollerich Pál és Fiai (Budapest, Ferencz József rakpart) hírneves czég, azóta nem képez gondot a gyümölcsösnek, szólőnek, vadaskertnek elkerítése. Olcsóság, tartósság, szilárdság egyaránt ajánlják e magyar gyártmányt. A czég bárkinek küld egy egyszerű levelezőlapon nyilvánított óhajtásra küld árjegyzéket. A több termelésről. Irta: Rudinai Molnár István. Bármit fognak a mi szép hazánkról irni, hogy t. i. tejjel, mézzel folyó Kánaán, melynek égalj a és földje mindenre alkalmas, — én ezt határozottan tagadom. Ezzel ellenkezőleg kimondom hogy a legrosszabb klima, mely Európában található — Dél-Olaszország után — Magyarországon van. Hazánk égalja megbízhatatlan és 12 év óta Dagy átalakuláson megy keresztül, mely abban nyilvánul, hogy november és deczember hónapban nincs tél; januárban avagy csak februárban jön .a szigorú hideg és fagy, mely olyan károkat tesz a gyümölcsfákban és a zöldségfélékben, hogy a termesztés sikerét meghiusítja. Hol vannak ezeken ki fűi meg a májusi fagyok! És ez ellen nincs segítség, sem védekezés. Nyáron át akárhányszor az Alföld le vau sülve; a burgonya, tengeri, de sőt még a rét is ki vaa száradva. Egy ilyen szárazság azután elegendő arra, hogy kisgazdáink minden olyan tövekvését, — hogy többet termesszen — meghiusitisa. A második termelési tényező a munka. Hogy többet termeszthessünk, ahhoz több és több munkaerő szükséges; sőt ha áttérünk egyes intenzív gazdasági ágakra, amilyen pl. a szölőmivelés, gyümöcs , vagy zöldségtermesztés, akkor még több munkásra, több intelligensen dolgozó kézre van szükségünk. Nos, hogy állunk ebben a tekintetben ? Bizony nagyop rosszul! Vannak egyes vármegyék — ahol a birtokos három év óta nemképes bérest és éves cselédet kapni. Akárhány más helyen, pl. ahol én is gazdálkodom a homoki vidéken — amely vidék pedig mégis népes, nagy városok közelében f kszik — a a nyári nagy munkaidőben nem vagyunk képe sek bármely magas bér mellett is elegendő munkást kapni. Ez irányban különben van egy tapasztalatom, amely nagyon szomorú. Sajnálattal ugyanis konstatáltam hogy a magyar fóldmives a munkaképeségéről híres magyar paraszt — megunta az izmokat fárasztó födmunkát; a magyarnép húzódozik már az izommukától, az u. n. fizikai munkától, utálja azt, igyekszik attól szabadulni és részben a főváros felé veszi az útját, részben egyéb nagy városokba gravitál — ahol kevesebb munka után is több bért kap és — ami a fő — ahol esténkint szárakozhatik is. Hogy a legmunkabiróbb része népünknek Amerikába vándorolt ki — ez úgyis köztudoiaásu dolog. Hiába való az a panasz — aminek tegnap egy előttem szóló adott kifejezést — hogy az ipar óriási haladást tevén az utóbbi évtizedben, attól a mezőgazdasági haladás messze visszamaradt. Hogyan haladjunk az intenzivitás felé, amikor nincs is elég munkaerőnk és a munka kedv is erősen hanyatlóban van?! • Ezen a munkás mizérián valamiképen és mielőbb segíteni kell, mert különben nemcsak hogy többet nem fogunk tertmeszthetoí; de a termelésben visszaesünk minden gazdasági ágazatban. Sokat gondolkoztam már azon, vájjon miképen lehetne segíteni e végzetes bajon; én azt találtam, hogy nem lehet mást csinálni, mint a népet már gyermekkorától kezdve a fizikai munkára nevelni. Ne csak szellemileg, elméleti ismeretekkel tömjék tele a falusi gyermek fejét az iskolában; hanem párhuzamosan szoktassák a gyermekeket gyakorlati erejének megtelelő munkához is; mert külöben néhány év múlva még rosszabb lesz a termesztő gazda hejyzete. Ez irányban leghelyesebb lenne a svéd népiskolai nevelési rendszert alkalmazni. Az igazsághoz híven, meg kell jegyeznem, hogy Kecskemét, Nagykörös, Félegyháza vidékén a nép munkásságára nem ,igen lehet panaszkodnunk. Ennek a népnek férlia, asszonya, sőt már gyermekei is munkaszeretök ; de boldogulnak is. Ha ezt a népet pulverizálui tudnánk és porát más vidékek lakóival ne tudnánk serum helyett vétetni — nem lenne okunk ilynemű panaszra. A több termelés harmadik faktora a töke. A földmivelésügyi kormány a kisgazda közönség segélyezésével tulajdonképeu a hiányzó tökét akarja némileg pótolni, amikor a gazdákn k minden vonalon segítségére siet. Azt lehetne mondani, hogy e tekintetben a magyar gazda meglehetősen el is van kényeztetve. Jóformán ismerem az összes európai államok östermelési budgetjét és mondhatom, ezek összesen nem támogatják oly mérvben a gazdákat, mint azt a magyar kormány teszi, részint pénz és hitel alakjában, részben tenyészállatok, gépek, vetőmagvak, csemeték, oltványok, éhkaptárck és sok más egyéb dolgokban. A több termelés kérdésében a kereskedő fontos közgazdasági szerepét a gazdára nézve első sorban abban látom, ha a kereskedő a vidéken tömegesen előállított terményeket a termesztőtől átveszi. Lépjeuek tehát a kellő tőkével biró kereskedők evégből a termesztővel érintkezésbe, biztosítsák a termesztőt a terménynek átvételéről, adjauak neki előleget. Az átvételnél és az ár megállapításánál azután tartsák a kereskedők szem előtt azt a szép és humánus kereskedelmi elvet: »Leben und l Qben lassen !« Nyomatott Tahy R. Etc'da könyvnyomdájában Zalaegerszegen. gyes munkás-leányok jó fizetésre és egy jobb nevelésű fiu tanulónak szaggatás, fejfájás, oldalnyilalás, hátés derékíájdalmak elien Dr. ® ü O ¥ S Z ££ Y-fáf© most már kellemes szagú Ára 80 fillér, próbaüveg 50 fillér. Mosakodásra: szépitő és a legjobb fertőtlenítő ^ftlJÉ^S Z A P P A N T. Ára 30 és 80 fillér. Nyálkaoldásra, köhögés és rekedtség ellen CZUKORKÁT. Ára 20 és 40 fillér. 52—52 Sözp. főrakt. BUDAPEST, II., Margit-rakp. 45. ieg P Zalaegerszegen Gáspár Géz a fodrászi: | Hirdessünk a „Magyar Pajzsban".
