Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-11 / 2. szám

1912. január 11. MAGYAR PAIZS 5 á kissármási földgázkincsnek ipari értékesítésére serényen folynak az előkészületek. A pénzügyminisztérium közegei négy helyen kutatják a földgázforrások nagyságát. Maros ügrán 998 méter mélységből óránkint 30 köbméter gáz ömlik, ami 80—90 lóerőnek felel meg. A fúrást folytatják, mert petróleumot is remélnek ott találni. Ez a fúrás azért fontos, mert Marosugra csak 20 kilométerre van Marosvásárhelytől. Marosszentgyörgyön nem találtak földgázt, de akadtak jó ivóvízre, ami a közeli Szászrégennek kell. Dicsöszentgyörgyön 300 méterre túrtak, de eddig csak idóközönkint ömlik. S entbenedeknél (Dés mellett) 109 méter mélységben kálisónyomokra akadtak. A folyó évben Kissármáson 22 helyen fognak fúrni. Kul- és belföldi vállalatoktól a földgáz ipari értékesítésére nézve már sok ajánl it érkezett & pénzügyminisztériumhoz. A maro uj vári ammoniákszódagyár már kapott engedélyt arra, hogy az általa létesítendő 70 km. hosszú vezetékben, mely 1,000,000 koronába fog kerülni, földgázt vezessen el. Egy konzorczium, amelyne* élén Bolz Keresztély volt budapesti gázgyári műszaki igazgató áll, chilesalétrom és egyéb műtrágyák gyártására rendezett ba telepet, egyelőre próbaképen, 80.000 K költséggel és Bender Oszkár potsdami mérnök rendszere szerint a földgáz égése által előálló óriási hőfok o ellett gyárt salétromot. Ha e kísérlet beválik, akkor több milió koronát fektetnek a kissármási földgázt értékesítő műtrágyagyárba. Irodalom. Művészet. Az Unitárius Kéiiöny 25 éves jubileumát ünnepli e januárban megjelent számával Dr. Boros György theologiai tanár alapította ezt a der^k lapot 1887-ben, segítségül nyervén maga mellé Brassai Sámuelnek nagy nevét is. Ugyanez alkalommal ezzel összeköttetésben létesült ugyancsak Borosnak agitácziójára a Dávid Ferencz Egyesület is, az unitáriusok első püspökéről elnevezett egyesület. A lapot a vallásos és erkölcsös élet ébresztésére alapította s ezt a czélt oiven szolgálta 25 éven át s szolgálja most is nem lankadt erővel és friss kedéllyel. Leguiabban egy kiváló erőt nyert főmunkatársul: Tarcsafalvi Albert igazgató tanítót, a kedves székely költőt. Ennek a 25 esztendőnek a mun kaja megérdemli az ünnepet és az ünnepeltelést. Értékes korszak, mert emlékezetes, sajáilagosan ennek az egyháznak irodalmi történetébeu, de értékes általában is az irodalomban. Értékes azért, mert ez az Unitárius Közlöny népies. Azt értem benne, hogy nem nagyképű. Tehát hasznos. Mert nézze meg csak akárki az újságokat, ezeket a kengyeltutó lapokat, akár komoly lap >k azok, akár kofa lapok: ezek népiesek volnának, ha jók volnának, legalább több helyen töreked nek a megérthetöségre; de bizony vezérczikkeik • ben rettenetesen láttatui akaró tudomány van, értéktelen tenger szó halmazzal; s hogy az üzleteskedésnek visszataszító szagáról ne is szól|aU, csak azt a szelídebb illatot emlitem meg, hoay az Íróknak 99% a nem azért ir, hogy a közön ségnek javára váljék, hanem csak azért ir, hogy eyyes egyedül magának legyen belőle haszna. Micsoda irodalom ez ! De nézze meg akárki is a másik csaportot: a folyóiratokat, szaklapokat. Ezek már túlságosan is komolyak valamennyien. De kétharmadrészök anyira komoly, hogy csak a német szobafilozofusok tudnák elolvasni. Megérteni öksem. Itt van igazában a nagy képüs ködésnek végtelenbe terjedő homályossága. Es sokan vannak még, akik azt tartják, hogy nem ts tudományos munka az, amelyik nincs tele rakva külföldi idézetekkel, ha talál, ha nem; mert nem is azért kell czitálni, hogy bizonyítson, hanem azért bizonyít, hogy czitálhasson; csak az a nagyértékü tudományos munka, amelyet német filozofusoknak haszontalau ködös zagyvalé iából fordítgatunk, mig zagyvábban magyar nyelvre. Meg van az az egy haszuuk, hogy a kutya sem olvassa el. Nem lehet. Nahát Dr, Boros Györgynek az Unitárius Köztöny cz. lapja egyik ilyen csoporthoz sem tartozik. Az élettel össze van forrva. Még pedig a mi életűnkkel. Egyszerű, de őszinte, világos egészséges formában hirdeti közönsége javára az erkölcsös elveket és egyéb tudnivalókat. Ezért a népiességeért üdvözlöm 25 éves munkásságának e határkövénél, Ebben a jubileumi számban közli Brassai Sámuelnek egy hvelét, s rajta és Tarcsafalvin kívül irtak bele még: Id. Dániet Gábor, Kozma Ferencz, Báró Petrichevich Horváth Kálmán, Fekete Gábor, Űrmössy Miklós, Perczelné Kozma Flóra, Pálos Ákos stb. Borbély. Egyh&ztársadalom czimen havi folyóiratot indított meg Dicsöszentmártonban Gvidó Béla unitárius esperes. A kiváló papnak előszavából látjuk, hogy czélja az egyházi erők tömörítése és értékesítése, de nem zárkózik el ? polgári társadalomtól sem, sfit ekaröltve szereti látni az egyházi és világi életnk a fejlődését s lapjában mind a kettőnek akar szolkálni. Az első számban ö maga és szerkesztőtársa Ütő Lajos lelkész írnak beve/.ető sorokat, ezeken kivül irtak bele Báró Petrichevich Horváth Kálmán, Fereocz József püspök, Dr. Boros György, Kisgyörgy Sándor, Molnár János stb. — A folyóirat egész évre 4 korona. & Magyarnyelv Védelme. (Gyomlálás a magyar nyelv kertjében) czimü könyvnek első kiadása ellogyott s minthogy móg többen keresték, Borbély György és Borbély Sándor, a könyvnek szerzői második kiadást rendeztek belőle minden változtatás nélkül. A könyv Váczon megrendelhető Borbély Sándornál 1 koronáért. Különfélék. Aki sokat ül rosszul emészt. A nápolyi orvosi hlinika tudományos jelentései felemiitik, hogy egy kis adag természetes Fere&CZ JÓ2S£Í-keserilvizn-k napoukinti éhgyomorra való használata nemcsam megjavítja a gyomorműködést, hanem a belek renyhes gét is sok esetben annyira mérsékli, hogy más orvosszerek használata feleslegessé válik. A gyógyszertárakban és füszerkereskedésekben határozottan valódi ,,Fer uc?. József" keserüvizeí keli kérni. Az amerikaiak sokat eszűek. Cooley asszony, amerikai orvosnő, hosszú tanulmányok és megfigyelések alapján megállapította, liogy az amerikai nő 70. életévéig átlag 30 ökröt, 100 tehenet, 200 birkát. 50 sertést. 24.000 tojást, 30.000 osztrigát és 5 tonna kenyeret fogyaszt e'. A férfiaknak természetesen jelentékenyen nagyobb az étvágyuk. G >oley asszony ebből a statisztikából azt a következtetést vonja, hogy az amerikaiak a legtöbb betegs'get a tultápláltságnak tulajdoníthatják, mig a többi betegségért, aminek nem a falánkság az oka, a lelkiismeretlen kereskedők és gyárosok felelősek, akik hamisított élei miizerekkel árasztják el a piaczokat. 4 £6ro történetebői. A nulla vagy zero, ez a sajátságos számiegy, épen azért terjedt el az e^ész világon, hogy a semmit jelöli meg. Azt lehetne hinni, hogy a számrendszernek az a kényelmes berendezése már ősidőktől fogva fennállott, ez azonban tévedés, A régiek is ismerlek épp ugv mint mi a tizes vagy százas számot, de a zerot és igy tehát a tizedes számítást nem ismerték. A hinduk b ilcselkedő szellemének, melyet talán a kínaiak kereskedő hajlama termékenyített meg, támadt először az az ötlete, hogy a semminek, vagyis annak a megjelölésére, ami nem létezik, jelet találjon föl. Az említett népeknel ugyanis már a Kr. u. 6 ik században szerepel egy határozott jel a tizedek megjelölésére és már ennek a zérónak is hosz sz.ukás tojásdad alakja volt. Az arabok nagy tengeri utazásaik révén amelyeket Kínába és Indiába tettek, az uj és praktikus berendezkedést átplántálták Keletre; igy a zerot is. Az első zero Európában a 11 ik, 12 ik században szere pel, de csak 1670 ben mutatott rá Monton lyoni csillagász a tizedes rendszer nagy előnyére. Állatvédelem télen. Gondoskodjunk elsősorban munkás állatainknak sezek között kiváltlovainknak védelméről. Patkoltassuk a téli sikos útra éles sarkú patkókkal. Jeges ut, havazás esetén, kisebbítsük a rakományt. Minden túlterhelés, állatkínzás a ez az 1879. évi XL. törvényczikk 86 ik § a alapján 8 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. Ne hagyjuk munkás állatainkat a hidegben betakaratlanul hosszasabban vesztegelni, hanem munka után igyekezzünk velük az istállóba. Hűséges házőrzőinket, a lánczos kutyákat is vegyük védelmünkbe. Tatarozzuk ki télire ólját, hogy szél, hó ne járhassa át a benne meghúzódó állatot, \ almozzunk jól benne s védjük meg lehetőleg j kivül is a hidegtől, szaima borítékkal. Segítsünk í a téli fagyos világban, a hóval borított területeken eleséghez alig jutó madarakon is, állítsunk fel számukra védett helyen etető aztalkákat s lássuk el azokat valamely oly olcsó, keverék eleséggel, amelyben minden ott megforduló madár-faj fellelheti a neki alkalmas ételt. Jó e czélra a rosta alj gabona, keverve, olajt tartalmazó magvakkal, asztalról lekerült hulladékokkal, hus-, szalona , zsir-, faggyú darabkákkal. Végre, ha állatkínzásnak vagyunk tanúi, lépjünk közbe 9 kérjük a kihágót emberséges viselkedésre, amelylyel védtelen, panaszkodni nem tudó állatainkkal mint szintén érző lényekkel szemben is tartozunk. Zongorázásban, angol, franczia, németnyelvben gyakorolt nevelőnő elválal oktatásra növendékeket. — Bővebb értesítést ad özv. Skublícs Zeigmondné.- 12—0 Kiadó bútorozott szoba Wlassics utcza 8. szám alatt. 2—0 Vasúti menetrendÉrvényes 1911. cklóber 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapest felé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 36 perez, délután 1 óra 38 perez, 4 óra 53 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 36 perez, d. e. 12 óra 24 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölkfelöl: reggel 9 óra 41 perez; délután 1 óra 20 peiez, 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 p»rcz. Csáktornya felől reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 34 perez, este 8 óra 21 perez. Zalaszentivánra indul. Reggel 6 óra 10 perez csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délben 12 óra 09 peiez; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás KanizsaSzombathely felé. Este 6 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa Szombat hely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : rege«! 8 óra 14 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 42 perez és éjjel 10 óra 25 perez. Heljri Ixetii ;p±a>02. Búza 22-40 Tengeri 18 Rozi 19-— Széna 6 — A.r jj» 18Szalma 240 Uh 1720 T"jas darabja 8Krumpli 6- — Tejföl literje 40-50 24 — Nyomatott Ta iv R. Utóda kön yvnjemdajában Zalaegerszegen. FOGADÓ Országos , Orszá?os Vendéglői Szakközlöny Pinezér tSzakkozlonr Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi-ut 13. Egyedüli heti- legelteijedtebl) szaklap. Hirdessünk a „Magyar Paizsban". ^ i H miképp 6@hefiink ff & ? hosszuéSeiüek ? k *» czimü könyv m^ajelent 1 Megrendelhető J* Dr. FLÓRIS AR0N orvosnál Budapest, VII., Karpfenstein-u. 18. és a sMagyar- ££ a> ország« kiadóhivatalánál. Ara utánvéttel CJL H . 3 korona 80 fillér. egv udvari lakás a a W assi's utcza 8. szám a'ittt.