Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-11 / 15. szám

11 MAGYAR PAIZS 1912. márczius 28. A magyar Delta. A Duna mielőtt a Feketetengerbe szakad, deltákat alkot. Tudunk a Nilus deltáiról is, ahol egy esztendőben kétszer aratnak ; a magyar Deltáról azonban csak azok tudDak, akik már eddig gyümölcsöst, szólót, vadaskertet kerítettek. A magyar Delta, amelyet Kollerich Pál és fiai (Budapest, Ferencz Jazset rakpart) hoztak forgalomba, a legkiválóbb keritkezó anyag, mert olcsó, tartós és a czélnak mindenképen megfelel. Kollerich Pál és fiai ezzel a sodronyukkal a magyar ipartermelésnek kiváló j koztatás szolgálatot tettek. A czég a legelőkelőbb gazda- j De most tovább Ságoknak szállítja a sodronyt mely versenyen ) hogy miről ismeri kivül áll. Készséggel küld bárkinek árjegyzéket. azt tudjuk. Habár nem tagadható az sem, hogy még mindig elég nagy számban küldenek ám a gazdák szőlőleveleket a m. kir. Ampelológiai Intézetbe Budapestre (II. Debrői ut 15.), amelyeken a Peronosporát gyanítják, de bizony nem attól szenvednek ám azok, hanem a szöszös betegségtől, az az egy szölőatka szúrása okozza a kérdéses foltokon a levélszőröknek a levél alján való elszaporodását. Ez a példa mutatja, hogy még nem árt ebben a részben sem a tájéIrodalom. Művészet. á JJÓ Pajtás« húsvétja. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja a húsvéti ünnepekre a rendesnél jóval terjedelmesebb, három ívre terjedő számot adott ki, a mely bőven adja a szebbnél szebb olvasni valót a húsvéti vakáczióra. A lap legjobb írói irták ez ünnepi szám közleményeit: Ábrányi Emil, Endródi Sándor, Benedek Elek a verseket, Elek mint a papir, amelyen olajjal, zsiradékkal pecsénagyapó mulatságos kis színjátékot, Sebők Zsigmond Dörmögő Dömötör Budapest körüii utazá sának a folytatását, egy kiváló sport ember, Kürschner Izidor, a sport-czikket, Mesemondó j évben a m. kir. Ampelalogiai Intézetben azonbácsi mesét, Szemere Györgj kedves gólya-tör- ! ban nagyon részletesen tanulmányoztuk s kisérténetet, Schöpflin Aladár érdekes elbeszélést leteket is végeztünk, hogy fejlődési módjukkal czélozunk. Azt kérdezzük, meg a szőlősgazda, hogy a Peronospora már megfészkelte magát a szőlőjében, hogy fertőzte a szólót, akkor amikor még a leveleknek a fonákján nem lehet látni a fehér gyepecskéket ? Ez az a kérdés, amire felelni kívánunk mostan s egyben gyakorlatias módon felvilágosítást kívánunk adni a szőlősgazdáknak. Azt, hogy a szőlőt már megfertőzte a Peronospora, arról lehet megismerni, hogy a szőlőleveleken világosabb zöld vagy sárgás-zöld fillérnyi vagy nagyobb foltok keletkeznek, amelyek, ha a levelet a világosság felé tartjuk, áttetszőek, ugy tet ejtettünk. Ép ezért az ily világosabb zöld vagy sárgás zöld foltokat »olajfoltoknak« hívjuk. Ezekkel nem igen törődtek eddigelé. A mult Zsiga bácsi nevettető mókát. Érdekesek a feleletek, melyeket a gyermekek adtak arra a kérdésre, hogy ki mi szeretne lenni és miéit ? Pompásak e számban Faragó Géza képei és a többi illusztrácziók is. Az uj állatkertről annak igazgatója, Dr. Lendl Adolf mond el érdekes dolgokat. Jenő bácsi Majmi úrfi második kalandját irja meg pattogó versekben. Bákosi Viktor regényének folytatása, a Kis Krónika rjvat, a rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki e szám gazdag tartalmát. Magyarnyelv. (II

) NyelTré"berL él a mem zet. A de és hanem. Gróf Széchényi István azt mondta és így mondta: Magyarország nem volt, de lesz. Eanem azért legtöbb ember, amikor ezt a derék mondást idézi, vagy tudatlanságból, vagy tudákosságból, megváltoztatja és elrontja. S idézi igy — helytelenül: Magyarország nem volt, í hatja a gazda erre is. Szent igaz, hogy ezt nem í i- * J _ i _ .. i j i .* i i L t megismerkedhessünk. Az olajfolt azt jelenti, hogy a Perouosporának a csirái már behatoltak a levélbe nemcsak, hanem ottan a Peronospora annyira kifejlődött, megerősödött, hogy már csak a kedvező időre vár, hogy kitörjön a levél fonákjára s hogy ottan milliószámra termelje, ontsa csiráit — amelyek a bajt aztáu a legrohamosabban terjesztik mindenfelé. De hát mit érek vele, ha ezt tudom ? Már ugy sem tudom megölni a Peronosporát a levélben, mert azt mondják a »tudósok«, hogy a bordói lé meg a többi szer sem megy a levélbe s onnan kipusztítani nem lehet az élösdit. Tehát nem is tehetek már semmit sem? Erre azt feleljük, hogy igen is, nagyon sokat ér ám az, ha megtaláltam az olajfoltot. Főleg, ha be is tudom bizonyítani, hogy az csakugyan olajfolt e, vagy sem ? Ha az csakugyan igazi olajíolt, akkor az a legelső esőre kitör s elárasztja a szőlőt a csiráknak millióival. Már most az esőt nem tudom elhárítani, azt mond hanem lesz. De bezzeg de t mondanak ott, a hol hanem-el kellene mondani. Példánakokáért egy miniszteri rendeletben: „A délköruegyednek a hossza nem 10 millió méter, de 10 millió 856 méter." Olyan egyszerű erre nézve az érzék is, az elméleii szabály is. A csak különböző dolgokat a hanem jelzi, de az ellentéteseket a de. S a mondatok igy lesznek jók: lehet, de lehet ám teuni valamit I De tartsunk reudet. Ha olajfoltosnak látszó leveleket talál a gazda, szedjen belőlük. Még pedig keresse azokat a legkorábban fakadó fajtákon. S azután vigye a konyhába — mert tavasszal már nem igen fűtenek — s ottan tegye nedves itatós papírra a leveleket, kissé precskelje meg vízzel őket s azután takarja le az egészet egy tányérral. Ha a konyhán elég jó meleg van, 1—2 uap múlva a levelek alján Tehát a méter a délkör negyednek nem j pontosan a foltoknak megfelelően a levél fonáktizmilliómod része, hanem 856 tízezred ján kitör a Peronospora s megjelennek a fehér milliméterrel rövidebb, és : Magyarország nem volt, de lesz. Borbély Qyörgy. | ragyogó gyepecskék, melyek azután még egy-két napig mind erősebbek, tömöttebbek lesznek. Ha még tovább igy tartja az ember a leveleket, természetesen a végén egészen elpenészednek. Teháí már mostan tisztában van azzal, hogy | azok csakugyan igazi olajfoltok — megtudtuk Földmivelés Állattenyésztés. | ; a szőlőben is kitörjön. ! Mi tehát a teendő? Az t. i., hogy a gazda haladéktalanul, a mint az olajfoltokat megállapi! totta — hozzá fog a permetezéshez s arra j igyekszik minden erejével, hogy lehetőlog még • a legközelebbi eső előtt megpermetezze az egész szőlőjét. Kezdi pedig a munkát a legkorábban • fakadó fajtákon, vagy pedig egyáltalán azokon a ; fajtákon vagy táblákon, amelyeken az olajfoltokat í megtalálta. Ezzel természetesen nom pusztította ki a beteg levelekből a Peronosporát, de elérte azt s ez már nagyon fontos eredmény, hogy a többi levelet, amely még nem beteg, megvédte a j mostan az első esőre kitörő Perenospora gyepeken termő csirák általi megfertőzéstől, amelyek mint ismeretes, azután esőben, harmatban uj fertőzéseket idéznek elő. Ha pedig alig egy két nappal előbb permetezett volna, akkor nem olyan sürgős a dolog, akkor várhat még, de azért azoknak a tábláknak •C* Akié a föd, azé a2 országi Szőlészeti közleményed. Honn< n tudja meg a szőlősgazda, hogy Peroncspora van a szőlőjében ? Irta: Dr. Istvánffy Gyula egyetemi tanár, az ampelológiai intézet igazgatója. Hogy is lehet ilyet kérdezni ma, mikor a Peroncspora már ide s tova 30 esztendeje befészkelte magát a szőlőinkbe s a gazdák a saját kárukon bizony eléggé megismerkedtek ezzel a kellemetlen vendéggel, mely Amerikából kelt vándorutjára s ma már a magyarországi szölőmivelésnek is legáltalánosabb kártékony ellensége ? S mégis nem ok nélkül vetjük fel ezt a kérdést. Mindjárt ki is magyarázzuk, hogy mit értünk alatta. Hogy a Peronosporának a leveleknek a fonákján kitörő apró, törött sóhoz hasonló fehér ragyogó gyepecskéit megismeri a szőlősgazda, mégis jó utánuk nézni, amelyeken az olajfoltokat megtalálta s nem árt ottan megint permetezni oldalról is, azaz arra törekedve, hogy amennyire lehet a leveleknek az aljára is jusson valami a permetező léből. Megjegyzendő, hogy az olajfoltok az egész tenyészetí időszak alatt folyton keletkezhetnek, ezért főleg, mikor hideg esős napok után felmelegszik az idő, jó lesz utánuk nézni s amint megállapíthatók, azonnal a permetezést megismételni. Igy a Peronosporának kártételét nagyon lehet majd korlátozni. Különfélék. Április 1 én n] évnegyed kezdődött. A Magyar Paizs olvasóit tisztelettel kérjük, szíveskedjenek a hátralékos előfizetéseket elküldeni, hogy a lap küldése meg ne szűnjék. A gépbeszéd, vagyis a hivatalos stilns. A zsibói kir. járásbíróság minapi tárgyalásán egy külünben közönséges ügyben volt megidézve Fehér Béni asztalosmester s az inasa. Az ügyvéd, amikor a tanúkihallgatásokra került a sor, figyelmeztette a birót, hogy Jakab Zachariás 15 éves inas kihallgatása alkalmával kérdezze meg, hogy vajon nem oktatta é ki a gazdája. A bíró teljesítve az ügyvéd kérését vallatás közben a következő kérdéssel fordult az inashoz: — Mondd meg őszintén fiam, nem oktcitot ki téged a gazdád ? A fiu húzódott egy kicsit. — Csak őszintén! biztatta a biró. — Igen, kioktatott vallja be végre a fiu. — Ugy e mondtam! kiáltott fel diadalmasan az ügyvéd. — Menjünk csak sorjába, folytatja a vallatást járásbiró. Hát aztán mire oktatott ki a gazdád ? s belevörösödött az inas, mig kinyögte. — Először is kérem tiszteségre, azután arra, hogy mindenkinek tiszteségesen köszönjek. Vasnti menetrend. Érvényes 1911 október 1-től. Zalaegerszegről indul Gzelldömölk- Budapest felé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óta 36 perez, délután 1 óra 38 perez, 4 óra 53 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 36 perez, d. e. 12 óra 24 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk • felől: reggel ^ óra 41 perez; délután 1 óra 20 peicz, 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 34 perez, este 8 óra 21 pere?. Zalaszentivánra indul: Reggel 6 óra 10 per cz csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás KanizsaSzombathely felé. Este 6 óra 33 perez; csatlakozás KanizsaSzombatbely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 4 óra 14 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 8 óra 42 peicz ós éjjel 10 óra 25 perez. nST^ril-b-ijéi?.*) Nyilatkozat. A nagykanizsai „Zala" 81-ik számában „Véres húsvét" és „Gyilkosság a kávéház előtt" czim alatt — bizonyára téves informáczió alapján — több valótlan dologról tesrz eroiitóst. Igy nevezetesen, hogy akkor a sajnálatos eseményt megelőzőleg, már kávéházamban a szódás és sörös üvegek röpködtek volna s hogy a verekedés már ott vette volna kezdetét. Helyreigazításul megjegyzem, hogy ebből egy szó sem igaz, mert igenis, üzletemben ugy mint eddig, ezen alkalommal is sikerült a rendet fentartani s amikor láttam, hogy roszra fordulhat a dolog, — éjjel 1 órakor — elrendeltem üzletem bezárását 3 egyben segitséglil hivtam a rendőrséget és a megjelent 5 rendőr segítségével sikerült is a kávéházat kiüríteni, illetve a zavarogni akarókat eltávolítani. Valótlan az ie, minihogy ha a hentessegédek a szomszédos asztalnál ültek volna, mert azok csak közvetlen a rendőrtég megjelenése előtt jöttek helyiségembe. — Megjegyzem még, hogy sem az egyik, sem pedig a másik társság, rendszerint kávéházamat látogatni nem szokta. Kummer Gyula kávés. *) E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő