Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-11 / 2. szám

» 1912. január 11. M. AGYAK P A ! Tüzd kebledre! E virágok Elmondhatják Az én szegény bus szivemnek Minden titkát; Elmondhatják, hogy ezen a Nagy világon Te vagy minden reménységem, Boldogságom. Elmondhatják, hogy vágyódom Te utánnad Mint örülök ajkad egy-egy Mosolyának S meuüyi édes, mennyi boldog Almot szőttem S mig ezt a kis bokrétát Megkötöttem. Vedd szívesen. Tüzd Kebledre S hallgasd meg E virágok te neked majd Mit mesélnek; És hogyha majd minden titkom Eimesélik, Csak arra az egyre kérlek: Higyjél nékik. Apróságok. A keszthelyi feiróválasziás csak nem mehet ki könnyen az ember tejéből. Farkas Kálmán tb. főszolgabíró discreczionális (magyarul: muszkaezári) jogánál fogva Nagy István egyszeiűen félredobta a megválaszthatok közül. Ha Keszthelyen van választási jog, akkor én is csizmakefét reggelizem. S ezt a jogtalanságot hijják ők discreczionális jognak. És a megyei újságok, ex is, az is, hivatkoznak a törvény szakaszára s egy húron pendülve hirdetik, hogy a tb. főszolgabíró teljesen törvényesen járt el, s törvényadta jogát használta a gyűlés vezetésében, tehát még jogosan is járt el. Ergó igazságosan. És ezt hiszi magáról a "tb. főszolgabíró is. — Oh sancta simplicitas! Néhai való jó Tisza Kálmán miniszterelnöksége idejében hozták ezt a kedves dis creczionális törvényt, igazában azért, hogy a főszolgabírók is saját képükre teremtsék a világot egész a bakterságig. De az ürügy a?, hogy az északi és keleti hegyek rejtekeiben nehogy véletlenül valami olyan tót vagy oláh, vagy csángó emelkedjék a falusi bíróság polczára, aki Hóra-Kloskoként felforgatja az országot. SzegényNagy Pista tőled is féltik a nemzetet Keszthelyen. A tb. főszolgabíró nem tudja, hogy a jogosság, a lehetőség és a szabadalom nem egyezik mindig az illendőséggel, sőt a közjónak gyakran kárára van. Neki halvány sejtelnie sincs arról, hogy hol lehet gyakorolni a jogot, mikor szabad használni a lehetőséget és hogyan kell élni a szabadalommal. Discreczionális jog! Hiszen van ennél még egy hatalmasabb jog : a potencziális jog. Potencziális joga van a taréjtalan kakasnak is a szemétdombon uralkodni. Illik is ez hozzá rettenetes). Potenczionális joga van minden egyes embernek kapuja elé kiállani, esipöre tett kézzel bagózni s a járókelőknek az orruk alá köpködni. De Deák Ferencz azt mondaná erre, hogy: hiszen szabad, szabad! de nem illik. Hát csak ilyen ez a keszthelyi discreczionális jog is. A zaiaszenüváni vasúti állomáson történt, hogy a váróteremben ült egy sereg zalaegerszegi ur, a püspöki be.ktatásra utaztak Szombathelyre. Szükséges tudni, hogy kik ? Egy másik czikkbeu nevenként föl vannak sorolva, de ismételem itt a rangjukat és rendjüket. Ott volt a polgármester, a városi főjegyző, az esperes apát, hittanár, közjegyző, két ügyvéd, iparkamarai elnök, főmér nök, az államépitészeti hivatal főnöke, a kir. törvényszéki és vármegyei főügyész stb. Katonatisztek is mentek az ünnepélyre Zalaegerszegről. Ismerőseik a társaságbelieknek. Három százados. Ez a három százados keresztül megy a termen mint ha egy tripoliszi kaszárnyán vágtattak volna át, s azt sem mondták : Béfeilegzett. A czivil társaság egy nagy kérdőjellé alakul. Kivel vannak ezek a századosok faschéban? Egyikünkkel sem. Hm ! Hm! A csuda ölte őket, s hol humorosan, hol megbotránkoz ásai tárgyalták. — Persze a czivil társaság tagjai nem tudják, hogy a katona kivált ha parádéba van öltözve, mé>' nagyobb ember mint máskor, s rontaná a tekintélyt, ha jónapot köszönne az ismerős czibileknek. — A társaságban természetesen meghányták-vetették a dolgot, — fölemlegették, hogy a köszönés illemanából a legelemibb akadémián, már az első t elemi osztályos gyermek éretségi vizsgát tesz, a második osztályban szakvizsgát; sőt a göcseji parasztgyermak, ha egyebet nem, azt mondja találkozáskor, hogy . . . sék a Jé! ... s a hegyeken az oláh hóczule azt monJja, hogy bűne zóvá! A vasúti kocsiban természetesen szintén külön szakaszban utazott a három százados. De az már igazán nem természetes, hogy az őrnagy, aki csak egy fokkai vau feljebb, megint külön szakaszban ült. Különben ez csak nekünk czivileknek tűnik fel. Szerintök természetes. Nekik külön irott és meg nem irott törvéuyök van. De jó a hasznos tuduiva'ók közt. Depniacgióba mentek a rákospalotai emberek a miniszterhez, amint a pesti újságból olvassuk, s kérdezték, hogy hát mi lesz most velők ? Mert 30 ezernél löbb a lakosok száma és igy rendezett tanácsú lett az ő nagy községük. Eddig megvoltak, de mi lesz ezután ? A miniszter megnyugtatta a derék rákospalotaiakat. Ne féljenek ügyelünk mi most már magukra, ügyel a törvényhatóság, ügyel a Közigazgatas. Ez azt leszi, hogy a 30 ezer emberre tegnap még nem kellett gondot viselni, mert nagy község voltak. Holnap már nagy felügyeletet kell gyakorolni ugyanarra a 30 ezer emberre, mert holnap rendezett tanácsú városnak lesznek a tagjai, s a városnak néminemű önkormányzati joga is lesz. Hát bizony csaí ugy nan az Példáért nem is kell messze menni. Ugyan mit törődik azzal a zalamegyei közigazgatás, hogy Pozván kit választanak meg az emberek saját kondásuknak. De a zalaegerszegi autonom testület határozatait különösen egy pár év óta minduntalan visszaveti. Ugy hallom, tegnapelőtt is visszavetette a közigazgatás egyik érdekes természetű határozatát. Arról van szó, hogy Salamon helyettes rendőrkapitány valami súlyosabb természetű vétséget követett el, különösen a rendőri fogalommal ellentétest. A városi képviselő testület fegyelmi vizsgálat alá rendelte. Voltak, akik azt akarták, hogy addig mindenféle működését is szüntessék meg ; de a többség a legmesszebbmenő jóindutattal sem a muukátói megfosztva Dagyobb szégyennek kitenni, sem kenyerében megröviditeni nem akarta: csupán azt kötötte ki, hogy addig ameddig, a rendőrségi tisztet ne teljesítsek, hanem dolgozzék addig pl. az irodában. És dicséretere legyen mondva,' Salamon itt a másolás munkájában hasznos dolgot végez, és buzgósággal dolgozik. Ugy hallszik mondom, hogy a közigazgatásnak ez sem tetszik és megváltoztatta a képviselőtestület határozatát. A dolog természetének ismeretén kivüt is különösnek tűnhetik fel, hogy a közigazgatásunk néhány vidéki tagja igazgatja ezt a várost, még pedig olyanok akiknek e város életéről s eDnek embereiről bálvány sejtelmök sincs! e vidéken lakó urak e város polgáraival szót sem válthatnak, nemhogy a viszonyokat ismernék. Furcsa igazgatás tehát és ; tyáskodás. De ugy van. A rákospalotaiak nem tudták, hogy ők, miután önállóbbak lettek, most már nem magok ;ormányozzák magokat. ZalaYármegyei Muzcum és Könyvtár. ujabb ajándékok. (140. közlemény.) Bégi pénzt, nyomtatványt hoztak : Berber Gy. (4 drb.), Singer E. (1 drb.), Mikolics F. (2 drb.), Balogh I. (4 drb.), Reich A. (1 drb.), Varga I. (1 drb.), Litványi Gy. (1 drb.), Bedö J. (1 drb ), Schwarzenberg N. (1 drb.). Köszönettel vettük. Pásztor Imre. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város árvaszékétől. 14—á. 1912. Árverési Mrdstmény. Közhírré teszem, hogy a zalaegerszegi 3298. sz. tjkvben 1482. hrsz. alatt felvett Kasznár Márton s kiskorú Hári József tulajdonát képező Bocskay utcza 4. szám alatti ház a hozzátartozó udvarral együtt a folyó évi január 21. napján d. e. 2 órakor a helyszínén nyilvános árverésen elfog adatni s az árverési feltételek az árvaszéknél megtekinthetők. Zalaegerszeg r: t. város árvaszékének, 1912. évi január 5-én tartott ütésében. Dr. Korbai, árv?széki elnök. Zslaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 15279. 1912. Dr. Gráner Adolf t. orvos véleménye jég beszerzése tárgyában. VÉGHATÁROZAT. A m. kir. belügyminiszter urnák 106092. 1894. és 3113. 1893. számú rendeletei alapján élelmiszerekkel kereskedőknek a vasutmeuti agyagárkok vizéből termelődő jégnek élelmiszerek hűtésére való felhasználását közegészségügyi szempontból betiltom s csak az élő folyó (Zala, Váliczka) termelődő jégnek használását engedélyezem. Ezen véghatározat ellen vétők az 1876. évi XIV. tcz. 7. § ában ütköző s 600 koionáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő kihágást követnek el. Ez a véghatározat a város területén szabályszerűen közzéteendő, s ellene a közzététel napját követő 15 nap aiatt a polgármesternél szóval vagy írásban felebbezés adható be. INDOKOLÁS. j A 106092. 1894. számú belügyminiszteri ren5 delet értelmében a jég beszerzésének fertőzéstől övott tiszta helyről kell történuie. Tekintettel arra, hogy a t. orvos véleménye szerint az anyagárkokban levő viz állott poshadt víz, mely telve van mindennemű állati s növényi bomlási termékkel, s nagyon alkalmas baktériumok termelésére, — figyelemmel továbbá arra, hogy ezen baktériumok a fagypont alatt sem pusztulnak el, igy fertőző hatásuk megmaradván képesek a jégre rakott élelmiszereket megfertőzni, ennélfogva a közegészség érdekében ezen auyagárkokban termett jégnek élelmiszer kereskedők által leendő felhasználását meg kellett tiltani. Zalaegerszeg, 1912 január 5 én. Dr. Korbai, polgármester. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányától. Ad. 2783. rkp. 1912. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Magyar Ködre zalaegerszegi lakós házához (Kert utcza 7. szám) egy félévesnek látszó hím fekete-tarka daxli kutya vetődött. Igazols tulajdonosa az ebet nevezettnél a tartási költségek megtérítése ellenében átveheti. Zalaegerszeg, 1912 január 8. Mearlcsky Jenő h. rendőrkapitány. Zalaegerszeg r. t. város polgái mesterétől. 13091. 1911. Hirdetmény. Felhívom az adófizető közönséget, hogy akiknek ingatlanai jelzálog kölcsönnel megterhelve vannak, az általános jövedelmi potadó kivetésénél tekintetbe veendő adóssági kamatokról szóló bevallásokat, — a városi adóhivatalnál beszerezhető nyomtatványon folyó évi január hó 31-ig a városi adóhivatalnál annyival inkább beadják, mivel ezen határidőn tui beadott vallomási ivek nem vétetnek tekintetbe. Zalaegerszeg, 1912 január 8 án. Dr. Korbai polgármester. A mertékekröi. Vagyis: az igazságról. k palaczkok kötelező mórtékjelzése tárgyában a kereskedelmi minisztérium tudvalevőleg még 1908-ban rendeletett bocsájtott ki, mely a boros, sörös és szeszes palaczkokra kötelezővé tette a mennyiség tartalom megjelölését. A rendeletnek 1911 január 1-én kellett volna életbe lépnie, de a múlt évben Kálmán Gusztáv államtitkár elnöklete alatt tartott ankéten különféle ellenvetések jöttek elébe és az életbeléptetést elhalasztották 1911 deczember 31-ig. Most, hogy ez a terminus is lejárt, a kereskedelmi miniszter a régi rendeletet hatályon kivül helyezte és uj rendeletett bocsátott ki, mely a deczember 29 i hivatalos lapban jelent meg. Az uj rendelet, mely egíy év múlva, 1913. január 1-én lép életbe bort, sdrt és egyéb szeszes italokat esak olyan zárt palaczkokban szabad árusítani, melyek a mennyiségtaríalmukat feltüntető jelzéssel vannak