Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-04 / 1. szám

XIII. év. s~ , Y ' >rr 04 f Fél áífs 2 fccí 04 f 1 kor 04 f %AVf,1 Jíá"*S 8 S;lé<\ 2005. Hirletésik dija egyezés szerist. tt^r sora 1 bor Szerkesztőség fewdóvkt*, : WladCB-otc i 8. Horváth. Lajos MiauJtatársa in : LTS NGY5 X. F BRENG2 B O R B :É3 Y GYÖ R Q ST í»p ajdono8. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A Magjar Palzs olvpsdit tisztelettel kérjük, szíveskedjenek a hátralékos előfizetéseket elküldeni, hogy a lap küldése meg ne szűnjék Alakítsunk faiuf i gazda és kisiparos köröket. Alig van ugyan már hazánkban olyan község, bol valamiféle társaskör nem volna, de mégis szükségesnek tartjuk ezeknek szervezése és fenntartása mellett szagunkat felemelni. A legtöbb községben nem is egy, hanem rendesen több kör is van: katholikus, protestáns, iparos, önképző és ki tudja még milyen kör. Gombamódra nőnek ezek a körök, de ép ugy pusztulnak is évről évre. A baj az, hogy ezekben a körökben felekezeti, politikai, vagy sokszor m8gánéideket istápolnak, melynek következménye a bukás. A czél pedig az volna: kisgazdainkat és kisiparosainkat az általános műveltség felé vinni őket ősszetaitásra t&nitaní, bogv a jövőben a társadalomnak már nem lekicsiny lett és tekintetbe sem jövő, hanem számottevő részei legyenek. Olyan korban élünk, melyben igazán csak összetartással lehet vílamit elérni. Innen az a mindennapi jelenség, hogy a társadalmi osztályok szervezkednek. Tudják, hogy csak nagy tömegek tudnak érvényesülni és csak nagy tömegek kívánságai vonják magukra a kőz figyelmét. Példának a legújabbat, a tanitók ügyét hozzuk fel. Addig míg erejük elforgácsolődott mindenféle felekezeti és megyei egyesületben, észre sem vette senki jogos követeléseiket. Most, hogy országos szövetséggé alakultak, kívánságaik elől már kitérni nem lehet. Ugyanez állhatna kisgazdáink és kisiparosainkra nézve és. Ha falunként szervezkednének és legalább olvasóköröket alakit inának, akkor ez kezdete lenne egy hatalmas tömörülésnek. Sajnos, a szervezkedés nagyon lassan megy. Nagyon sok sajnálja a néhány fillérnyi tagsági dijat, inkább korcsmába megy. Itt ped^g minden közügyet jobban meglehetne beszélni, mint a korcsmában. Ha ezen kisemberek körei összetartanak és saját jól felfogott érdekükben kerülnek mindenféle keicsmai potyabort, akkor a községben is, a vármegyén is az ők szavuk lesz a döntő. Itt ott ébredezni kezd már a kisgazda és kisiparos osztály és megalakítja ezen köröket. Hogy már a megalakulás pillanatában is mennyire tudja sszetartását érvényesíteni, mutatja a szekszárdi csak nemrégiben megalakult gazda!-ör példája. A törvényszéki elnökkel szemben nagy többséggel a kisgazda S^ulimán György lett megyebizottsági tag! Eltekintve ettől anyagi haszonnal is jár az ilyen tömői ülés. A gazda ^s kisiparos közönség nagyban hozatná pl. a fogyasztási czikkeket: eszközöket síb it, miáltal sok A szabadságharc öreg katonái. Hányan élnek még? Irta: Farkas Ernőd. Akik egy fiatalon, lelkesedéstől lángoló arcczal térdig gázoltak vérben és babérban, megroskadva, meggörnyedve, száz és száz ráncczal arezukon, mint reszkető aggastyánok vonszolják közöttünk fáradt tagjaikat. De ha a legendás múltról, a dicsőség harczairól szólanak, szürke szemükben még most is kigyúl a régi mámor tüze, amely egykor c^atazászió a

!á gyűjtötte őket, hogy har czoljanak minden emberi jogok közt a legszentebbért : a szabadságért. Hanem a tél, amelybe a mulandó idő sodorta őket, sürün szedegeti az elaggott hősöket az életpályáról. A halál megkímélte őket a csatamezőn és most az idő marokkal tépdesi le e fogatlan oroszlánokat. Hová lett az a százhatvan ezer hós, aki a dicsőségből egy-egy babér-erdőt hasított a nemzet számára ? Eltűntek, elhullottak lassankint az életharczában és poraik fölött az enyészet sirja tompa gyáízénekét. Most már a diák honvédek is nyolezvan kőiül járnak, akik pedig mint életei ős ifjak, pályájuk megszakításával léptek a honvéd-zászló alá, azok mind tul vannak a nyolezvanon. A legöregebb honvéd az egész országban a világtalan Horváth Ignácz Kossuth-huszár alezredes, aki kilenezvenhét éves. Kolozsváron lakik s mindenki a legnagyobb tisztelettel veszi körül az egykor oly vitéz daliát, akinek csak a azemevilága borult el, de az elméje ma is tiszta s vissza tud emlékezni a nagy idők dicsőséges eseményeire. Utána mindjárt Görgey Artúr fővezér következik : ő a szepesmegyei Toporczon született ós nemes családból, akinek ősei között több szepesi gróf volt. Thököly és Rákóczi szabadságharczaiban is találkozunk a Görgey-ek nevével, a fő vezér 1818-ban született. Most januárban tölti be 93-ik esztendejét. Nyolvan éves korában tanult meg angolul, szelleme most is friss, termete is egyenes, csak szemevilága gyöngült meg. Ő az egyetleu élő tábornoka a szabadsághareznak. Az utolsó előtti volt Gzecz János, aki Buenos-Ayresben halt meg. De ezredes is csak egy él már Debreczenben: Horváth Pál. Őrnagy még van vagy tiz, köztük Kovács Ernő, akinek aradvári fogolyéletéből rendkívül érdekes feljegyzései vannak. Kitűnő memoriáju öreg ur, nyug. fogházigazgató, Dr. Kovács Ernő volt országos képviselőnek édes atyja. Hogy mennyi törzstiszt és főtiszt él az országban és a külföldön, azt pontosan nem lehet megállapítani. 1901 tői fogva a nyug díjazásoknál nem kérik a szegénységi bizonyítványt, ennélfogva majdnem mindenki folyamodott nyugdíjért, aki csak igazolni tudta magát. De élnek még néhányan Törökországban, Bulgáriában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Olaszországban is volt 48 as honvédtisztek. Ezeknek a számuk azonban együttvéve sem lehet félszáz. Az országban az összes nyugdijas honvédtisztek száma háromszázhetvenhárom, az altisztek és közvitézek száma pedig négyezernyolczszáztizenhat. Mivel minden igazolt honvéd nyugdijat kap, tekintet nélkül vagyoni viszonyaira, de vannak sokan, akik igy sem vették igénybe, hozzávetőlegesen meg lehet állapítani, hogy most már az összes honvédek száma alig lehet több ötezernél. E számba belefoglaltuk azokat is, akik bajtársaik elhalálozása folytán nem tudják igazolni pénzt takaríthatna meg. Áll ez különösen akkor, ha valamennyi ilynemű kör azután az „Országos Kisbirtokos és Kisiparos Szövetság"-be lép be. Újsághoz is ritkán kerül a kisember és ha olvas, akkor rendesen valami krajezáros lapot, mely ritkán képviseli az ő érdekeit. Egy-egy kör már több lapot járathat, olyant, mely vele, az ő ügyeivel is törődik, Gondolkodjunk ezeken és ahol nincsen még, ott az újév folyamán alakítsuk meg a falusi kisgazda és kisiparos köröket! 0. N. Milyen czikkeket nem gyártanak Magyarországon ? A keresk. miniszter a következő rendeletet adta ki: 79930/VI. C. 1911. Valamennyi kebelbelí szak- és ügyosztálynak, a kereskedelmi tárczához tartozó valamennyi alárendelt hatóságnak, hivatalnak, intézetnek, intézménynek, közegnek és a kebelbeli segédhivatali főigazgatónak. A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907: HL törvényezik 13. §-a értelmében egyes szükségleti czikkek külföldről csak az esetben szerezhetők be, ha az erre vonatkozó előzetes engedély tőlem kieszközöltetett. az eljárás egyszerűsítése okából ezennel megengedem, hogy az alábbi jegyzékben felsorolj rendszeres szükségletet képező és hazánkban ez idő szerint netr gyártott czikkekből az 1912. év folyamán esetleg felmerülő szükséglet miDden magukat s igy habár megérdemelnék, a szabályok szigorú és betűszerinti megtartása miatt még sem kaphatnak nyugdijat. Meg kel említenünk, hogy a nyugdíjazó bizottság a miniszterelnökségen tartja üléseit. Képviselve van ott a hopvédség két taggal, ezek: Dr. Balogh Sándor az országos honvédegyletek központjának elnöke és Szegedi Maszák Hugó jegyző. A bizottságnak hivatalból előbb Tarkovics, azután Márffy Albin államtitkár volt az elnöke. Legmagasabb nyugdija van Görgeí fővezérnek: évi nyolezezer korona. Előbb négyezer, aztán hatezer s csak pár év óta nyolezezer korona. Utáoalegtöhb nyugdijat élvezett haláláig Damjanich János özvegye. E kimutatásból látható, hogy az alantos tisztek nyugdija sem olyan, hogy abból gond nélkül meg lehetne élni, de legalább megfelel Kossuth Lajos amaz ünnepélyes ígéretének, hogy a hazáért harezolók tiz hold földet vagy holtig tartó ellátást kapnak. A menházra felügyelő bizottság elnöke Dr. Balogh Sándor aki a legnemesebb önzetlenséggel és buzgósággal s/enteli idejét az agg honvédeknek. Fenkölt lelkű felesége,Schweidel József vértanú tábornok leánya, sógora pedig Schweidel Béla huszárkapitány, aki az aradi vár foglya volt, mikor édes atyját kivégezték s még azt se engedték meg, hogy elbúcsúzzék tói®, Másodelnöke Kléger József huszárkapitány, nyug. törvényszéki biró, jegyzője Szegedi Maszák Hug6 főrendiházi naplószerkesztő, pénztárnoka Gregus* Lajos tüzérfőhadnagy, nyug. főpénztáros. Dicsérőt illeti Arad, Keoskemét, Nagyvárai, Székesfehérvár, Debreczen, Szabadka, Czegléd, Kolozsvár városokat, melyek a névtelen (élist«tenekről körülményeik szerint gondoskodnak.