Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-17 / 33. szám

6 MAGYAR PAIZS 1911. szeptember 264. tudó, de 16. életévüket betöltött nök felvételi vizsgálat alapján vehetők fel. A felvételi vizsgálat dija 20 K. A tandíj évi 120 K, melyet esetleg né^y egyenlő részletben lehet fizetni, még pedig: 1. a beírásnál, 2. november 15-ig, 3. február l-ig, 4. április 15 ig. — A tandíjon kivül 10 K beirási díj fizetendő. A tanfolyamot csak abban az esetben nyitjuk mag, ha legalább 26 tanuló iratkozik be. Az igazgatóság. Beiralaa. A zalaegerszegi iparos tanoncz isko- j Iában az 1911—12. tanévi beiratások f. é. szép- j tember 3 án és 10-én délután 2—4 óráig tartatna t ' Takarékpénztár Részvénytársaság, dr. Fürst Béla, Páslek Lajos, dr. Kaszter Ődön, dr. Zarka Zsigmond. Djrvarics Lajos, dr. Czinder Istváu, Tosch Károly, Löweustein Ignácz, dr. Berger Béla, Löwenstein Jakab, Komlós M. Miksa, Morandini Tamás, dr. Szigethy Elemér, dr. Kele Antal, Scbütz Sándor és Fia, Boschán Gyula, Grünbaum Ferencz, Krosetz Gyula, dr. Keresztury József, Faagler Mihály Fiai, ózv. Bagymássy Gyuiáné, Bosenberg Zsigmond, Faragó Béláné, Spitzer Hugó, Deutsch Ferencz, dr. Hajós Ignácz. — Elhatározták az 1911-ik óvre a kiutalt 11.500 az állami elemi iskola egyik földszinti tantermé- í kor. államsegélynek a tisztviselők között fizetési ben. Felkéretnek az iparosmesterek, hogy tanonczaikat kivétel nélkül, tehát még azokat is, kik próbaidejüket nem töltötték is ki, a kitűzött napokon haladéktalanul beirattassák, mert azok a munkaadók, akik tanköteleseiket legkésőbb szeptember 15-ig az iparos-tanoncz iskolában való felvételre önként be nem íratják, iskola mulasztással terhelteknek fognak tekintetni. A rendes tanítás az előkészítő és az első osztályokban szeptember 12 én, a második és harmadik osztályokban szeptember 13 án este 6 órakor veszi kezdetét. Zalaegerszeg, 1911. évi augusztus 15. Az igazgatóság. Beiratások es a tanév megkezdese a kísebbfoku gazdasági ismétlő fiu és leányiskolában. A vallás és közoktatásügyi miniszter ur 1909 április 30 án 53.000 szám alatt kiadott utasítás IV. fejezetének 55. §-ában elrendelte, hogy mindazok a tankötelesek, kik az elemi iskolát befejezték, vagy 12 ik életévüket betöltötték, kötelesek 15 éves koruk betöltéséig, vagy ha ezt a tanév folyamán tölti be, a tanév végéig az ismétlő iskolába járni. A gazdasági ismétlő iskolai tankötelesek beiratása a mindennapi tanfolya mokba való beírásokkal egyidejűleg, vagyis szeptember 1 — 7 ig történik. A rendes tanítás a gazdaságtani tantárgyakból november 2 án d. u. 1 órakor veszi kezdetét az állami elemi fiu- és leányisk Iák épületeiben. A tanitás teljesen díjmentes. Az ismétlő iskolai iskolázást az emiitett rendelet egész pontossággal kívánja végrehajtani, ép azért azokat a szülőket, gyámokat vagy gazdákat, kik 13—15 éves korú tanköteleseiket be nem iialják és rendesen iskolába nem küldik, az illetékes hatóság a mindennapi népiskolában alkalmazott törvények szerint fogja büuteltetni. Zalaegerszeg, 1911 augusztus 15. Az iskolák igazgatói. A nemesi penitári válasatmáay f. hó 9 én Zalaegerszegen székházában id. Taránvi Ferencz alapítványi elnök elnöklésével tartotta évnegyedes ülését, amelyen az elhalálozás folytán üresedésbe jött három tagsági álllásra Nagj László audráshidai földbirtokost választották meg legtöbb sza vazattal, továbbá Djrvarics Ákos és Koller Istváa földbirtokosokat egyenlő szavazattal. A közigazgatási bizottság gyü'éséböl tudjuk, hogy az elmúlt hónapban a megyében 14 tüzeset volt 15485 kor. kárral, melyből a biztosirás megtérített 9774 koronát. 5 esetben villámcsapás ból keletkezett a tüz. — Dr. Thassy Gábor főorvos jelentése szerint véletlen szerencsétlenségből 16 haláleset volt. A járási orvosok 96 községet s 9 járásnak a gyárait vizsgálták meg. A főorvos megvizsgálta a gyógytárakat, fördőket, közkórházakat. — Dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelót pár heti szabadságideje alatt Kőrösy Sándor segédtanfjlügyelő helyettesitette. Utóbbi időben 73 iskola részére utaltak ki segélyt. Hat áll. iskolát javítanak. Az ipartestület fennállásának 25-ik évét vasárnap diszgyüléssel s a Baross ligetben tartandó mulatsággal ünnepli meg. A pénzügyminiszter Molnár Gyula zalaegerszegi lakost ideiglenes minőségű díjtalan pénzügyi számgyakornokká nevezte ki, a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. JarOBB Imre posta- és távirda tisztet főtisztté, Szeiler János posta- és távirdaszolgát II. oszt. posta és távirda vonatfelvigyázóvá nevezte ki a keresk. miniszter. Nagy adófizetők. A város képviselő-testülete £ hó 10-éu Fülöp József főjegyző, h. polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a beadott felebbezés elintézése után végérvényesen megállapították az 1911 ik évre a városi virilis képviselők következő névsorát: Szombathelyi püspökség, Legáth Kálmán, Grosz Győző, Gráner Géza, Hajik István, Zalaegerszegi pótlék czimén leendő felosztását. A képviselö; testület névszerinti szavazással egyhangú ag a j feloszlást a tisztviselők között olykép rendelte j el, amint az 1910 ik évi állami segély felosztására nézve intézkedett. — A villamos müvek gépháza tetőzetének eternit palával való befödése tárgyában foganatosított versenytárgyalás eredméaye beterjesztetvén, a képviselőtestület a munkálatokat 1.758 K 73 f erejéig a legked vezőbb ajánlatot tett Sommer Sándor vállalkozónak adta ki. A Gráner vaskereskedésben tudvalevőleg nag\ raktára, mondjuk: kiállítása van a gazdasági eszközöknek, a legjobb fajta gépeknek. A gazdák figyelmébe ajánljuk e kiállítás megtekintését, hogy esetleges szükségletét innen könnyen elláthassa. Az előnyösen ismert Horvatü Jenő boltja tetemesen gyarapodik, A szomszéd helyiséget is kibérelte, mert megvette a Kalapkirály Cíimü Koréin Vilmos csődtömegét s igy csaknem kétakkora területen árul. Az újonnan megvásárolt dolgokat potom áro J adhatja s adja is, amiért nagy számban fölkeresi a közönség. A Ka&zter pati£a nem kerül idegen kézbe, amint azt a szakközlöny tévedésből irta, hogy egy pápai özvegy megvette volna, hanem, amint legbiztosabb fonásból értesülünk, Kaszterék 28 évi tttmüködésükhö/ méltó közismert lelkiismeretességgel gyógytárukat tovább fogják kezelni. Megyeiek A Z;.iav. rmetiyei Alt. Tanítótestület augusztus 28 áu d. e. 9 órakor Keszthelyen, a városháza dísztermében tartja rendes közgyűlését S/alay Sándor elnökkel; a patron izs-egv esüleiről Jureczky Iván nagy^auizsai ügyész, A kisdedóvásiól: Hűli Cecília, csáktornyai óvónő, A tanítók szolgálati pragmatikájáiól Braun-r Lajos, Csáktornyái tanító, Az isméilö iskola leformjáról Horváth János, zalaegerszegi címzetes igazgatótanitó tart felolvasást. Taniiovai&sztü'j. Tuskeszer községben az ujonan szervezett második tanítói állásra az iskolaszék Tontányi Péter szilágyii okleveles tanítót választotta meg. A nagykanizsai eltűnt rendőr helyébe pályázatot hirdet II. oszt. rendőri állást a, D ák rendőrfőkapitány; mert az eltűnt Hajós Ferencz ebben az állásban volt. A pályázatot e hó 20 ig kell beadni. A zalaapáti körjegyzői állásra pályázatot hirdet PáifTj főszolgabiro szeptember 8 ig. A pötrikereszturi 1. rendű községi szülésznői allasra pályázatot hirdet az elöljáróság augusztus 19-ig; — a G-ömödéri községi bábái ábásra e hó 31 ig és a uagyradaí korbábai állásra pedig e hó 17-ig. A legszebb halál. Szekeres István nagykapornaki körjegyző kiment va lászni szolgájával az erdőbe. Ledült egy fa arnyé'kába pihenni, s ott el is aludt. Szolgája még jó darabig hallgatta a hortyogását is. Végre föl akarja ébreszteni, de a jegyző nem ébred. Meghalt. Szívszélhűdés érte alvás közben Péterfalvi Molnár Elek ügyvéd, a tolnai gróf Festetics uradalmak nyugalm >zott ügyvédje, 89 éves korában házasságának 47 ik évében e hó 14 én maghalt Csáktornyán. Megölték Kercsmár István korcsmárost Belatincz szomszédságában néhány hónappal ezelőtt. Most egy haragosa, Pörs János megvalja, hogy ő ölte meg Kazén István fölbujtására 300 koronáért. Pörs Jánost és Kazént letartoztatták. Távoliak. < Az Orsz. Tűzoltó SiÖTetség Budapesten I sTfizoltó Otthon«-t létesít s e czélra aug. 24, ; 25 és 26 án különböző módokon gyűjtést rendez í a társadalomban. ! A Jnlian-egyesület elnöksége a Szlavóniában részben megüresedett, részben most szervezett tanítói állásokra a következő, a csáktornyai tauitó' képezdében az idén végzett tanítókat nevezte ki: Baranyay Lajost, Bódis Bélát. Gáspár Jánost, Hochholzer Józsefet, Kenyeres Imrét, Kocsis Istvánt, Rácz Gézát, Réffy Ernőt és Tanay Jenőt Petőfi Sándor szobra Pozsonyban. Elismerést érdemel Pozsony lakossága, ahol bizony több a németember, mint a magyar, s mégis nagy lelkesedéssel állítanak szobrot a nagy sovén magyar költőnek, Petőfinek. Nemrégiben dicséretet irtana a pozsonyi hölgyekről, akik egyetlen mulatságon 10 ezer koronái szedtek össze erre a czélra. Ma már annyira vannak, hogy szeptember 8 án le is leplezik a szobrot. Az ám! de Carraraból hozzák a márványt s Italiából a 18 kőfaragót. Ez az, amit a Petőfi természete nem vesz be, mert 6 irta Kossuth idejében a »Védegyleti dalu, mely a magyar iparnak a pártolására szól. Ezért már nem dicsérhetjük a pozsonyiakat. A pécsi m. kir. bábaképző intézetétől a következő hirdetményt közöljük az okleveles bábaképzésre. A péc-i m. kir. bábaképző intézet téli tanfolyama 1911. évi szeptember 1-én kezdődik s magyar és német nyelven öt hónapig azaz január hó végéig tart. AZ egész tanulás költsége a lakást és ellá'ust is beleértve, mintegy 180 korona, mely a felvételkor előre fizetendő. Csak 20—40 éveseket vesznek fel, ha egészségesek, nem viselősök s irni, olvasni jól tudnak. Ez utóbbira különösen felhívjuk a pályázók figyelmét, mert már tö >6ször utasítottak vissza olyanokat, akik az irás olvasásban gyengék voltak. A fölvett tanulók mind bent laknak az intézetben s teljes ellátásban részesülnek. Szegény tánulók teljes vagy fél összegű ösztöndijat is kaphatnak ha olyan községbe mennek letelepedni, hol okleveles bába még nincs. Kérvényüket az ilyenek a tanfolyam megkezdése előtt küldjék be az intézetnek, fölszerelve keresztlevéllel és erl ölcsi bizonyítvánnyal. — A beiratás szeptember 5 ig tart. Magáért a fölvételért küön folyamodni nem szükséges. Pécs, 1911 augusztus 4. Doktor 6., igazgató-tanár. A tanító s az irás A Tanítók Országos Szövetségének »Tanitó« C'.imü lapja van, melyet Werner Jenő fővárosi községi tanító szerkeszt. Wernert a miniszter most eltiltotta a szerkesztéstől, mert : »a szóban forgó tanügyi lapnak az iránya, valamint nevezett tauitónak abban megjelent czikkei a tanítóságot a kormány ellen tüntető állásfoglalásra buzdítják.« Hanem aztán igen érdekes az, hogy iníerpelláczió közben z'. mondja Ugrón Zoltán képviselő, hogy: »A tanító tauitson, ne irkáljon!* Hogy az ördög vigye el ezt a beszédet. Hát igazán ilyen gyermekeszü emberek ülnek a parlamentben ? Hogy beszélhet ilyet egy felnőtt ember? Önnek azt mondhataá Werner, hogy Ón képviselő honatya, Öa hozzon törvényt s ide szóljon, mert ehhez ugv ért, mint hajdú a harangöntéshez. Hát a tanító ne írjon ugye? Akkor felesleges is neki irni megtanulni. Avagy csak a váltót szabad aláírni? Ön szerint a hivatalnok forgassa az aktát és ne irkáljon; a képviselő hozzon törvényt és ne irkáljon; az ügyvéd perlekedjék és ne irkáljon ; a biró ítéljen és ne irkáljon; a földműves szántson és ne irkáljon; a kereskedő kereskedjék és ne irkáljon; a miniszter adjon engedélyt erre, meg arra, vagy vonja meg az engedélyt ettől meg attól és ne irkáljon; a király uralkodjék és na irkáljon; a csizmadia verje a kaptafát és ne irkáljon ; a tanitó tanítson és ne irkáljon. Hát kicsoda írjon ? Egyesegyedül csak Rákosi Jenő ? Mert rajta kivül alig van ember az országban, aki egyéb dolog nélkül, csupán írása után meg tud élni. A képviselő ur azt akarja mondani evvel a ne irkálással, hogy véleményt ne nyilvánítson. Ördög bújjék belé ebbe az okosságba 1 Hit mikor a képviselő urat megválasztották, nem rivalt é rá a választókra, bogy: Pajtás, te földbirtokos vagy, eredj, nézz a gazdaságod után, ne szavazz; kend meg csizmadia, menjen vissza a műhelybe a kaptafa mellé, ne politizáljon, — s tanitó ur! maga tanítson, mit keres itt az urna körül ? De hát tudja-e képviselő ur, hogy mit tanit a tanitó, ha már tanítania szabad ? Nem lenne-é hajlandó azt is megrendelni neki, hogy mit tanítson ? Eltekintve ettől a kis kitéréstől, az 1848. évi XVIII. törvényezikknek 1. szakasza ezt mondja :