Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-02 / 9. szám

1911. márczius 2. MAGYAR l> Á IZ S űrmérték keszitő Losoncaon füleken ós Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziábs uaér'eggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen testve.'ek mérleggyárft. személy mérlegek ih. — Rácz Ferenez egyensúly, tizedes, százados, marha és hid­raérieggyár, Szőlőkert u 88. — Dénes Manó hidmérieggyáros. vasúti mozdony mérlegek, hid-, marha- ÓP raktári mórlegeknek gőzerSfe berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55—Ezeken kivüi 2 kisebb s 10 nagyobb merleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óra a 1 villamos fogyasztás merő óra készítő. Kecskemét. Tájesik Mátyás és Fia tizedes, száza­dos mórlegeket készit és súlyt taiáz. Pozsonjmegye.* Nagyszombat. Mayerherg Istváa műlakfcíos, s/itauruk s mérleggyára, javító 8 tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészite és javító. Szebenmegye: 1 híd es laktármérleg gyár, javi­táfSal. Szepesnaegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérleg •készítő. suiytarázo. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal ms­és gép ikato* • mindennemű mérlegek ja­vitasA és íarázasa. Fülöp Sándor lakatosmester, mértékkészita. Seilagymegye: Szilágy Somlyó: Katra Endre tpülei es mülakatos, müüzaki es rrérleg­müheiye és javító gyára. Tcrdaaranyesmegye Abrudbánya. Bitó Lajos lakatos mester, mertékkészitő. Temesmegye: Temesvár. Hermán Ede és Fia merJeggyáio ok, legkisebbtől a legnagyobba ­kig, javifás, tarázás. fehértemplom. Klein János gép- és szerkovács műhelveben mindenféle mázsát javitnak és vss su.'yokat taráznak. Tersecz. Lengyel Károly szerkovács, mérleg­ke? iíő r javitó. S kivüla még 1—1 szer­kovjícs foglalkozik iiyennel Lúgoson, Pancso ván. Verseezen, Temesvárt, txencsenmfegye: Trencséri. bíemák József nafi­lskfo-, fiiér lég javitó; su'yfarázó. Udvarhely megye: 8 bádogos űrmérték készítő Székelyudvarhelyi és Székelyker észt. urt. Ungmegye: bngvár. 1 raűiakatcs mérlegkésziiő, 1 niű'akatos tarázó Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gép­gyár-merlegek készítése, javítása. £alamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Dezső laka­tosmester ncerieg keszitő es javító. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mérlegkészitő Nagykanizsa. Kohn Samu épület és rrűlakatos gyara, mórlegjavitó. Keszthely Rácz Gyula vizsgázott mérlegjavitó Heti hirek Helyiek. Lesz íőispénnnk es rendőrkapitánynak leg­alába is r®mény van rá; mert dr. Korbai Károly polgármester a uapokban Pesten jarva megsür­gette gróf Héderváry miniszterelnöknél és bel íigymíniszternél a kapitáuyi hivatal betöltését s a miniszter azt felelte, hogy csak legyenek nyu­godtak, talán nemsokára intézkedhetik, hogy lesz főispánunk, az aztán majd kinevezi a kapitány­nak való embert. Gyüjtsünk a Csany szoborra! Henry Stephens (harmadik adomam) Amerika, Michigan állam, Waters község . . . 200 K — f ' Hegyi Lajos Zalaegerszeg .100 K — f Hegyi György Zalaegerszeg 20 K — f { Schmidt Lajos főpinczér Zala­egerszeg 10 K — f A csáktornyai járás jegyzői kara a február 25. mulatság­ból Csáktornya Zeller István Vitograf mozgó­szinhaz a pénteki előadásának jövedelméből Lábrakás mutatványért far­sangi mulatságon Zalaegerszeg Mai gyüjtésünk összesen . Hozzáadva a rauítkori (27540 K 34 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 28021 K 68 fill. 120 K — i 30 K 10 f J 1 K 24 f 481 K 34 f Kedves uri ember Miszter Stephens. A •ult betekbea második adományként letett 150 koronát. Alig egy hét mu'iva a Kummerben . örözgetve, boszusan em­líti, hogy (itt azonban az idegen nyelvek ismeretében való járatlan­ságom miatt a részleteket csak hiányosan jegyezhetem föl), mondom boszusan emliti, hogy a pap, hogy melyik, nem tudom, meg­rótta, hogy miért nem ad inkább egyházi czélokra. Üt nem dirigálhatják elhatározásá­ban s azért is kivesz 200 koronát s újra a szoborra adja. Beszéd közben megint kiveszi a íárczáját s 100 koronát tesz ki a Hegyi papa nevére, kis idő múlva 20 koronát az ifjú György nevére, boszankodását hamar vidámságra változtatja az amúgy is kedélyes ur s a főpinczér nevére, is letesz 10 koronát. Harsogva megéljeneztük. Miszier Stepheus amerikai polgár e szerint már 530 koronát adott a magyar szabadsaghős szobrára —- s még csak nem Í3 interpellált, hogy mért netc választottuk be a bizottságba — De a felavatáskor megjön, legalább is üdvözlő táviratot küld. — A művelt és szabad amerikai urnák szabadságszeretetét s felesége révén a magyarokhoz való vonzalmát már a műit héten méltányoltam. Most újólag csak meleg köszönetünket fejezzük ki. Akadályverseny a Csány szoborra va ó adakozásban. A két mozgófényképszinház nemes versenyre kelt. A kezdés dicsősége a Ganz féle Edison színházé. Az estély jövedelmét 30 koronát a szoborra adta. A Zeller Vitográf színháza szin­tén fölajánlotta egy estének két előadását. Itt tehát már négy anyit is reméltünk. De: az első akadály az volt, hogy a rendőrség véletlenül épea most tiltotta el a kis lovaskocsival való körül­járást és reklamirozást; ezt az akadályt elhárí­tottuk, mert látva a nemes czélt, a rendőrség naogangedte. Csakhogy most már ló nem volt; mikor a ló előkerült, kisült, hogy a társulatnak két személyzete megszökött, A reklám elmaradt. A sziDlapot reggel helyett csak délután lehetett me. csinálni, mert a nyomdából véletlenül épen most lépett ki egy szedő; e miatt volt az is, hogy az előadás ideje nem volt kitüntetve a lapon. E miatt az egyik előadás egészen elmaradt. Az este felé kihordott szinlapokra, a német tár­sulat kihordója szerint s ugyancsak ennek nagy csudálkozására előkelő uri családok, mintegy ötvenen, kijelentették, hogy máskor mindig el­mennek, de a Csány szobor javára nem mennek el. Nem is jöttek. A szoborbizottságnak 46 tagja közül csak magam valék ott, én is potyajeggyel. Háromszor 46 ember pedig rosz néven rette, hogy nem került bele a bizottságba. A kik pedig : fenhangon hirdetik, hogy ők már mennyit! adtak ; a szoborra: azokról lehet tudni, hogy semmit sem adtak. Az 50 uri családokra egyáltalán semmi észrevételünk nincs, csupán arra kérjük tisztelettol, hogy a szinlaphordó idegen németek előtt máskor ne beszéljenek igy! A színház azon­ban teljesen megtelt. Begyült 76 korona. Költsé­gekre elvett az igazgató 40 koronát — s miután alaposan összepöröltem vele, meleg kézszorítás­sal köszöntem meg a 30 koronát. — (Tisztelettel megjegyezzük, hogy a nyomdai késést nem a szedő kilépése okozta, hanem csupán villamos üzemünk nyomorúságos volta; mert mihelyt a vezetékre néhány veréb rászáll, már nem lehet a telepról áramot kapni: ebben a délelőttben is minden előzetes értesítés nélkül kikapcsolták az áramot, ezért nem lehetett a már 9 órakor készen levő szedést délelőtt lenyomtatni.) Zalaegerszeg polgáraihoz,kereskedőihez azt a szives kérelmet intézzük, hogy márczius 15 ét, művelődés történetünknek nagy emléknapját igyekezzék mindenki méltó módon megünnepelni, tűzzük ki házainkra a háromszínű lobogót s keres­kedőink határozzák el egy akarattal, hogy leg­alább délután 3 órától kezdve közösen csukják be az üzleteket, tekintve azt is, hogy d. H. 1/S4 érakor nagyméretű ünnepély lesz « Bárány ter­mében a város közönsége számára. Márcins 15. az Irodalmi körben, A helybeli Irodalmi és Művészeti Kór hiven a multak ha­gyományához ez idén is kegyelettel megűnnepli a márcziusi nagy napok emlékét. Az ünnepélyt, melyet a Daloskör közreműködésével rendez, márczius idusát követő vasárnapon, márczius 19 én tartja d. u. 4 órakor a főgimnázium tor­nacsarnokában. Erre Zalaegerszeg város és vi­dékének hazafias közönségét az újságok és maj­dan falragaszok utján meghívja. Belépő díj 40 f. A tiszta jövedelem egy részét, a Csány szobor­alap javára adja a kör. Az ünnepi beszédet dr. Csák Károly árvaszéki ülnök mondja, szavalni Cséry Bálint megyei aljegyző tóg. A Zenekör gyönyörű zenedarabokkal, a Daloskör pedig énekszámokkal szerepel. Karnagy Sándor Zsig­mond kir. mérnök. Szabad licenm. Ebben a ciklusban az utolsó előadás vasáruap, márcziní 5 lesz. Az előadó Cséry Bálint megyei aljegyző. Előadásának tár­gya a francziák híres császárja, Nepoleon, az ő egyéuisége, Nepoleon mint ember. A Csány pályázati szobrok megtekinthetők a gimnáziumban Németh Ferenc pedellus kalauzo­lása mellett — Fölhívjuk különben az érdeklő­dők figyelmét arra, hogy a szobrok egyenkint meg is vásárolhatók. Érdekes és ritkán jelent­kező alkalom, hogy ilyen olcsó árért méiayénkra vonatkozó tartalmas szobrokhoz lehessen iutni. 150—200—250 koronáért meglehet venni egyet­egyet. melynek az értéke, nem lehetetlen, hogy idővel igen nagvra is nőhet ha a most még fia­tal mestere idővel hires nevet szerez magának. Bárki is a megvásárlással nemcsak müízléséről tanuskodbatik, de méczénásságot is gyakorol, me t a fiatal művészeknek bizonyára jól esnék, ha egy pár koronájok megtérülne. Igen sokan vannak Zalában, akik megvehetnek egy egy ilyen kedves emléket. Akik é deklődnek. azok tekint­sék meg, válasszanak közülök s jelezzék óhajai­kat dr. Thassy Gábor a elnoküél vagy Borbély György titkárnál. Hantke Emil verse, vagyis a legújabban ké­szült verse, az, amelyet a közönségünk márezius 1.5 én fog megismerni, szép tiszteletet fog sze­rezni írójának. Eddig még rajta kivül csak magam vagyok szerencsés, h gy ismerem a költeményt. Melegében erre a mostani alkalomra készült, a Szabadságbál estéjére Egyik jó szavalónk fogja előadni. Hantkeről tudjuk, hogy sokat és sokszor ügyesen tud irni, de inkább tréfásan prózában és versben is. Hanem az igazat megvallva, nem gondolja az ember, hogy ilyen komolyan, szépen szárnyaló ódairásra is alkalmas, mint ez a mos­tani. ik generális hazaérkezett, igy kezdődik s köny tolul a szemedbe, ha figyelemmel végig hallgatod. A vers vonatkozásban van a Csány­szobrokkal, a művészettel, éles vonásokkal festi Csány karakterét s a magyar nemzet erejét. Ei új versének elszavalását érdeklődéssel várjuk márczius 15 re. (B. Gy,) Ördögi mnnka. Ilyenféle czinamel lehet ne­vezni a?t az esetet,hogy Dr. Korbai Károly poh gármesternek nem hagyták helyben a fizetésemelé­sét. Lesz alkalom meg, hogy ezt a ezimet meg­indokolhassuk. A száraz hir az, bogv Zalaeger­szeg képviselőtestülete több oldalról megindokol­tan fizetésjavitást tett a polgármestere számára, még pedig már az 1909. év végén, s most a harmadik évbe is átjőve, 15 hónap multán ez év február 17-én lejött a belügyminisztériumból a megyéhez az a végzés, hogy a fizetésjavitás nem engedélyeztetik. — Eűnek a megokolóját most még nem ismerjük, de majd bele fogunk ereszkedni a história méltánylásába. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen a hangulata dr. Kor­bai polgármesternek és hogy milyen a hangulata a képviselőtestületnek. Sokratest valami legyőz­hetetlen szellem, isteni sugallat hajtotta arra, hogy tegye azt, amit tesz, ő azt röviden dé­monnak nevezte. Ez azonban jó isten, a tudás­nak és a férfíakaratnak az istene; Kossuth La­jost is keble istensége ösztökélte, hogy nemzete lavára dolgozzék, — de ez sem lehet rossz is­ten, hanem aki annak a szegény városnak a jótévö vezetőjét bántalmazza, azt már csak a rossz démon, az ördög inczitálhatja. Dr. Korbai Károly polgármester a Csány­srobor bizottsági tagságáról lemondott. Korbai a szükebbköiü hetes bizottságba is be vala választva, természetes tehát, hogy erről is lemondott. Kü­lönben egyúttal lemondott minden társadalmi egyesületben való részvételről. A lemondás oká­ról később lehet alkalmunk szólani.

Next

/
Thumbnails
Contents