Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-23 / 8. szám

XII. év, •»«»«*-«jr«q, 1911 február 23. 8 szám. Kíofisetási ár : %y érre 4 kor 04 f évra 8 kor 04 f »#*?eíre 1 kor 04 f í-aye* ssáw 8 flilér. Hi' det/s»k dij» megegyezés saeriai, Nyilttír sora 1 kor SzterkesztósJg és kUdóvat*.. Kossuth-utc >> 4S Saerfeeszti Z. Hor'vátli Lajos Mianiatár-aals: f 7S3" (3- 3T H] Uj FSRBNC3 = V. BOEBÉJ_T G-TÖHG 3T iap . ajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Város-rendezés. Zalamegye társadalmának a nemzeti élet kiépítésének nagy munkájaban nagyobb szerepe és nagyobb kötelességei vannak, mint bármelyik u. n. belső megye társadalmának. A határmenti magyar varmegyék az ország igazi kultur-bástyái, ahol meg kell törnie m>n den olyan szokrsnak és rendszernek vagy alattomos akna-munkának, amely a magyar állam-eszme, a magyar faji erkölcs, a magyar népmivelődés és a nemzeti tartalmú magyar műveltség elkn irányul. Ez a legelső kötelessége a határmenti magyar vármegyék társadalmának. Ennek ax irányelvnek keli kiíe ezésre jn'ni minden állami és közintézményünk tévékéi ységében. Ez — ismét IjQk — kötelesség, jól felfogott nemzeti kötelesség, amely akkor sem megy még kölön érdemszámba, ha egy-egy határmenti magyar vármegyénk minden számottevő közmunkása, alispánja, iskolaigazgatói, tanfelügyelője, pénzügyigazgatója, főszolga bírója, polgármestere, vagy a tömegéletnek más irányitója is — mind ennek a parancsoló irányelvnek szolgálatiban fejtenek ki tevékenységet. k kölön érdem ezek mellett ott kezd dik, amikor ennek a nemzeti irányelvnek tekintélyt tudunk szerezni a nemzetiségeink között »s! Azaz a nemzeti tartalmú közérdekű munkásság jótékony hatásának egyfo mán kell meglátszani a magyar és az idegenajku lakosság életében is. Ez eiső kötelesség mellett jut szerepe azoknak az intézkedéseknek, amelyek egyegy vármegye közélete fokozatos művelődésének látható bizonyítékai. Tehát, a közegészségügyi és közrendi szolgálatok mellett az emberi lélekre nemesitően ható tetszetős seépésseti intézkedések. Ezeket a munkálatokat foglalja magában a város-rendezés. Zalamegye székhelyének > bben a tekintetben sok tennivalója vau. Ennek a városnak határozottan szép elhelyezkedése, szép környezete van. Csak meg kell tudni látni a keretében, a környékében azokat a váltakozó hegyes-völgyes-dombos kontúrokat, amelyek szinte maguktól kínálják magukat arra, hogy a Táros belső rendesésével bzebb kapcsolatokat teremtsünk a város lankás, iestői környezetével. így elsősorban a Baross liget mellől, a kórház mellett kezdődő jánkahegyi ut s az ebben a körben elhelyezkedő állatvásártérnek, kápolna térnek és a temetőnek rendezése. • Tárosnak es a része a város arczulata s ezért úgy egészségügyi, mint esztetikai nézőpontból ennek a városrésznek a rendezése M első feladatunk. A vasúti állomás helye kibővitésének munkájával ez most már nem is késhetik tovább. Ma 1911-ben, már alig találunk valamire 1 való váro&kát az országban, ahol a rendezés, a szépítés, a díszítés munkája ne folynék. A városok szépítő bizottságai, egyetértésben a sajtóval, mindenütt azon vannak, hogy az állandó lakosaik és az idegenek, a vidékiek kivanságainak megfelelően mennél szebbé, mennél tetszetősebbé tegyék a közutaikat és köztereiket. Itt nálunk, Zalaegerszegen a város rendezésének lontos mozgalmát egy nagyszabású művészi munka teszi sietősen szükségessé. Nevezetesen a legutóbb megtartott Csány szobor pályázat döntésén l emcsak Zalamegye, de az egész ország egy olyan ritka értékű igazi művészi alkotással gazdagodott, amely egyenesen megköveteli tőlünk, Zalaegerszeg polgáraitól, hogy ennek a százezrek szivéhez szóló művészi munkának olyan keretet építsünk, olyan keret-disziíést adjunk, amely előtt nem kell majd szégyenkeznünk egy-két évtized multán. Ezért vegye a város szépitő bizottsága a mui kát a kezébe, fog,on össze ez a bizottság igazi kultur,-zeretettel s építse ki a város küfcő arczulatának ezt a magatói kínálkozó kedves képét, az Ízlések összekapcsolásával, a legszebben. Enyedy Barnabás. Szabadság bál és a zalai fiataiság. Nincs szebb a világon a fiatalságnál és nincs drágább kincse a világnak a szat^adságnál. A flatalsag csinálta márczius 15-két is. Márczius 15 ét, mely nemcsak a magyar történelemben, de az összes nemzetek történelmében is egyik fénylő pont, egyik sugárkévéje az emberi szellemnek. A magyar ifjúságnak máiczius 15 éje fényié nézve a csillag ragyogásával vetélkedik, — erőre nézve a napnak melegítő batalmát utánozza. A zalaegerszegi ifjúság ez év márczius 15-én kettős ünnepélyt rendez: egy emlékünnepélyt s egy szabactsáytáU s fölhívást intéz a vármegye nek összes fiatalságához, hogy csatlakozzanak — meit a kettős ünnepély t egy lelöl történelmi szempontból rendezi, másielöl azért is, hogy Csánynak, a zalai nagy vérianuuak emelendő szobrára juttasson egy kis költséget. A szabadság emlékünnepélyről és szabadság bálról a k jveikező értesítést közöljük. S felhívjuk rá a figyelmet. Abból az alkalomból, hogy a Csány szoborbizottság a napokban döntött a szobortervek versenyén s immár nem is nagy idő választ el minket attól, bogy d.esőséges emlékmű fogja hirdetni zalai nagy hősünknek magyar jellemét, és abból az okból is, hogy a kétszeri pályázat jelentékeny érvágást tett a gyűjtött összegen: a vér^szteség pótlása végett óhajtjak a bizottsági tagok, hogy a vértanunk történetével és emlékével amúgy is összelüggó 48 es eszmék emlékét ünnepeljük meg márczius 15 én Zalaegerszegen az idén az eddigiekcél is nagyobb méretben,terjedelmesebb formában és lelkesitőbb módon — a szoboralap javára. A bizottsági tagok óhajtása szerint már szervezkedik to az ünnepélyt rendező bizottság, mely leginkább a fiatalságból áll, elsősorban a zalaegerszegi, de a környékbeli fiatalságból is. Ez a fiatalság ni j tervez. Egyik az Emlékünnepély délután 4 órakor | az Arany Bárány nagytermében, hol egyik nagy; kanizsai ügyvéd fogja az ünnepi beszédet mon, dani s hölgyek fognak szavalni és énekelni. A Daloskör és Sándor Zsigmond szintén az élén állanak a mozgalomnak. A közönség itt tetszés szerint adakozik az ünnepély czéljára. A másik Szabadságbál czimen este 8 órakor ugyaüosak a Bárány nagytermében lesz, mindenkinek egyenlő belépő díjjal. Tosch Károly az Arany Bárány szállodása, már át is engedte a jó czélta teljesen ingyen a nagy termeket arra a napra. A ketlös ünnepélyre meghívják a rendezők a távolabbi lakókat is, s különösen a fiatalságot fölkérik, hogy csatlakozzanak és sorakozzanak a rendezőség táborába, mely most mint egy phalanx áll föl, hogy a neki legmegfelelőbb vérű március 15-ét, az ifjuságnek e szent ünnepét lobogő lélekkel megünnepelje s egyúttal a vértanú em léke előtt is meghajtsa fiatalságának büszka zászlóját. A megyei összes újságok utján kirik a rendezők hogy egy levelezőlapon jelmtse a vármegyének bármelyik részében lakó fiatalember, hogy rémese akar é lenni a stabadságbálnak, hanem közvetlen jelenlétével is, ds jelentkezésévé. A nagy ceél emlékeze*éin minden rendező két koronát fizet, ha részt vesz személyesen, ha nem. Ez a kóltég a népzenekar fizetésére szükséges. Czim : Siabadfáglá

1 rendezősége, Zalaegerszeg. Iparművészeti iskola. Felhívásunkra a válaszok sorozatát klasszikus példáyal, Deák Ftrmoczel kezdtük meg. Fölemlítjük ismétlésül: Arról van szó, hogy t*s—zala—somogyi magyar népünk rétté*-* faragásai iparművészeti iskolát állíttassunk fel Zalaegerszegen. Mert ebben a bárom magyar megyében kiválé erő van a faragászati művészetre. Fa és fémipari művészetre. Nagyobb mértékben az előbbire. As iparművészeti iskola megteremtésére előbb kutatásokat. tanulmányozásokat kell tennünk. Adatokat kei] szereznünk, hogy vidékenként, községenként, esaládonként, személyenként milyea mértékben van meg ez az ösi hajlam. Milyea mértékben külsőleg, pl. számra nézve: s milyen fokban tartalmilag. Fölkérünk mindenkit, ledcsitsanak ezekrój található adatokról. Törekvéseinket ét> kérésünket szíveskedjenek továbbítani a lan laptársak is. Zalavármeg^e mindenféle jellegű elemi iskolái Tantestületeinek. ' Miniszter ur ez évi felnuár 4-én 15510. szám alatt kelt rendeletével a folyó iskola év nagy szünidejében az 1906. évi január 10-én 102594. 1905. szám alatt kelt rendelettel kiadott tanítói és tanítónői továbbképző tanfolyamok szervezeti szabályzatában foglaltak alapján folyó évi julius 3 án kezdödőlog több állami elemi iskolai tanitóés tanítónőképző intézetnél, a korábbi évekhea hasonló három hétre terjedő tanítói és tanítónői továbbképző tanfolyamok fognak tartatni; még pedig tanitók számára ar. aradi, a bajai, a csáktornyai és az iglói állami elemi iskolai tanítóképző intézetekben ; a tanítónők részére pedig a pozsonyi és a sepsiszentgyörgyi állami el. iskolai tanítónőképző intézetekben. i'zen tanfolyamok programmja a következő. 1. A magyar nyelv tanítása a nem magyar ajkú népiskolában (az uj tanterv és utasítások magyarázatával) 10 óra.