Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-28 / 52. szám

2 M 4 G Y \ K R U 7 s 1911 deczember 21. Sőt nem lehet kiolvasni, hogy gondolatjokban is volna több. Tehát — kaszinó a magok számukra ' onimo mulatság a nagyobb kö­tönség s. a is Egy darabig igázok vas nekik. M jrt: Vau itt egy nagy Kaszinó, uri kaszinó, a hol a tagoknak egy része fiíeti a tagsagi diját, a másik része nem fizeti a tagsági dijat; de egyik része sem csinál semmit sem a maga hasznára, sem a közönség javára. Vsn a kereskedőknek is kaszinójuk, de ott inkább csak a kereskedők fordulnak meg, akár ifjak, akár öregek. Van az iparos ifjaknak egye­sül tök, kaszinójuk, de ott csak iparosok fordulnak meg, akár öregek, akar ifjak. Van korcsolya egyesület, de ott két esztendő alatt C.-ak egy napig egyesülnek, ha véletlenül híd^g van. Van íestgyakorlók köre, de ott csak tornásznak. stb. Hát igazán s ükség van egy olyan egye­sületre, ahol a különböző palyan levő értel­mes ifjak mindnyájan talalkozhatnak, még pedig nemes eszközökkel íresszire latható nagy czé'ra. Eddig tehát igázok van nekik Da sokkal több igázok volna, ha -amutatnának arra a nagy czélra s azokra a több agu nemes esz­közökre, a melyek kiemelnék őket a hétkőz- i napi Clubok ahpitói közül. M-rt olvasókört \ alkotni s bármilyen fényes esélyeket ren- j dezui: szép, szép dolog, de annyira minden , napi, hogy sokan csak vasárnapinak nevez- ­nék. Bővebb tartalmat kell adni a szép czim­nek. Mert ez a cziüi, hogy Ifjúság, oh, ez . fényes drága czim ; fényes ajandeka a/. Isten­nek ; legdrágább, talan egyetlen kincse az életűek. Aunyira nagy kincse és ajándéka az j életnek, hogy benn van ra »ga az élet ís ' az erő s igazság Aa ifius ig elmondhatná, , hogy ego sum via, vita et veritas, amit éu ma­gyarul igy mondanék: én "vagyok az elet, a l . erő, a az igazság. Nos, hogy igazságos legyek én is, el kell ismernem, hogy egy szép nagy c'él benne van az ifjúsági egyesülésnek az eszméjéb-n, benn? van hallgatólagosan, ugy a sorok között. Hogy a szomszéd életpályán lévők, sőt a szomszéd műveltségi fokon alíók is ne disznóhúsnak kell lenni az asztalon s c-orkéutsk ; semmi e-etre sem. Mert a malacz elóre tur, a j csipke ellenben hátrakapar, A malacz evés újév- • kor majdnem oly általános szokás náiuuk, mint j a spanyoloknál karácsonykor a pulyka evés A \ legutolsó spanyol koldus is szerencséilennek j érzi mayát, ha karácsonykor nem ehetik pul.Uá' 'i s ha egész évben nem evett is hu ,t, karácsonykor s meg kell leuui a pulykájának. j Mostanában, mikor városokban — kivált újév­kor — roppant drága a malacz, sok helyen nyúllal helyettesitik, mert az is előre szokott fúlni. Ismeretes, hogy az újévi ajándékok közt is nagy szerepet játszik a játék — üzletbe^ vagy czukrászdai — szerencse mai cz s hogy az újévi képeslevelező-lapoknak is főképen ez a diszük s iréíájuk Nagyon fontos — persze csak a babona szem­pontjából, — hogy kivel talalkozik az ember először újév napián. Kéményseprővel találkozni legjobb. Fiatal férfivel találkozni, az szerencse. Vénasszonnyal találkozni először kész veszedelem; papp .1 találkozni pedig egyenesen szerencsétlenség és halált vagy legalább is súlyos betegséget jelent. Általábau, amit az ember újév napján csinál, vagy ami újév napján éri, az előjel az egész esztendőre, vagyis az egész évben ismétlődni fog, a közhiedelem szerint. Ezért mulatnak az emberek újév napján; ezért nagy baj, ha valaki e napon beteg, vagy valami kár éri; ezért nem szabad e napon lustálkodni, vagy házastársaknak csivódni, mert különben szerencsétlen 08 boldog­talan lesz az egész esztendejük. Ne ugy legyen. Boldog legyen. idegenkedjenek egymástól. Egyengeti ez az egyenlőség mezejét. D intögeti a falakat. Volt egy ilyen természetű egyesületünk néhány évig, „Tarsaskőr" czimen. Ez annyi­val még jobb volt, hogy ott öreg és if)u egyaránt helyet foglalhatott. Igazi d mokra­tikus és republikáuus volt. Igyekezett az ( lenni De annyival jobb ez a mostaui, hogy j erosebh, tisztán fiatalokból áll, hogy ugy ! mondiam szűzi erőkből. De amint mondám, a czélra vezető esz- j közökbn arrn, ember nagyobb bőséget, ; valami uiat, valami nem mindennapit. Latna i az emher valami érdekes, mégis hiúságtól í mentes erős alapot a tervezetben. Litmnk , olyan önművelő eszközt, amely egyúttal ut- j mu aió, iranyitó is tanitó lenne a köiöuségre j nézve is. És miért ne? Az ifjúság maga az élet, az erő. az igazság. A tudományt nemcsak a ki- j n -vezett egyetemi tanárok, az erkölcsöt nem- ; csak a megkoszoiú'.ott költők s az igazságot j nemcsak a fejérhaju bölcsek kereshetik és taníthatják. Az ifjak egyesülete iskolát alkothat a ne- i m^si erényekből, a sajátlagos nemzeti eré­nyei-bői, az általános emberi jelességekből. A/. ifjak egyesülete — 8 nem szükséges hoz/.a egyetemi város, n-*m szükséges hozzá egvefemi diákság, de lehet benne if|U tauár, fiatal bíró, pénzügyi tisztviselő és kereskedő egvararit, az ifjak egyesül te, mondom, ki tü/.h ti czelul egyaránt és egyszerre a testi, szellemi és erkölcsi fejlesziést, vagy ezekuek egyes agazatait: az igazmondást, a nyíltsá­got, a bátorságot, a mások védelmét, vagyis lovagiassagot, az igazság keresést stb. c. élűi tű-heti maga elé, hogy az ártatlanul üldö­zö't t partfogasba veszi s megvédelmiv-i a gonosz sorsói es a rósz emberektol; hata­lomba növekedett tekintélyével megskadá­hozhatia az üres és hiuságos párbajozásokat, bec-ül -(bíróságot allithat fel a veszedelmes kérd \iekben és a többi és a többi. M rt mondom, bogy az ifjú ag erejének J olyan hatalíná van, hogy előtte a szemtelen sors is meghátrál. D htsznaini keíí ezt az erőt és hatalmat, nem ptd:g „szérűn és malomban vesztegelni " H i olyan dolgot csinál az ifjúság, a milyenek már vannak: akkor nem sokat csiualt. M-g vallom, mikor az ifjúság tömörüléséről és tömörítéséről hírt vettem, megrezdült bennem egy húr: ugy képzelődtem, hogy a nyakig kopott targyak mellett ilyen és hasonló úi <szmék is fognak szerepelni az alapsza­bály tervezetben. L het, hogy fognak szerepelni: S akkor tartalmasabb is lesz az egyesülés. L^nue ez a magyar erények iskolája. És akkor elég lenne ez íz egyszerű czim is: Ifjúság. Borbély György. Városi könyvtár. Pásztor Imre tanár valószínűleg abból indult ki, hogy egyfelől az ő vállára nehezedett teher oszoljék meg egy kissé; de másfelől, hogy a néhányak vagyona legven az egésznek a vagyona, hogy a 30—40 ifjú embernek a könyvtára, fej < lesztetvén, legyen a város közönségének a könyv­tára, legyen közkincs. Miről is van szó? Pásztor Imre néhány év óta fáradozik a munkásgimnázium fentartásán s nem csekély fáradozással teremtette meg és fejlesz­tette ennek a könyvtárát is. Pásztor a napokban ajánlatot tett a városnak hogy vegye át a város a munkásgimnáziu n könyvtárát, gondozza, fejlessze tovább és engedje hozzá használatra a város közönségét. Tehát a munkásg: májúmtól nem vétetik ©1, vagy hi szóiátékot cs>> áloék: ha elvétetik, neki adatik, mert a munkásgimnázium tagjai — tagjai egyúttal a város közönségének is, még pedig elsősorban. Lehet, sőt kell helyeselni ezt az eljárást. Elég érdeme Pásztornak, hogy megteremtette « pár év álatt meglehetős nagyra fejlesztette. \ köny­vek száma megközel ti az ezeret. ó sem lehel arra hiu, hogy mindvégig ö uralkodjék felette; de a köz sem kívánhatja tőle, hogy mindvégig 6 raboskodjék vele. Dr. Korbai polgármester természetesen, mint akinek jó érzéke van, örömmel fogadta az esz­mét, megköszönte az ajánlatot s a képviseleti körgyülésnek jelentette is, ahol szintén ölömmel vették. Az újság részéről mi is nagy örömmel üdvö zöljük ezt az állapotot. Nem kevesebbet jelentea, mint a közművelődésnek sgy ujabb eszközét és ágát: egy városi könyvtárt. Nem kevesebbet jelent, mint az uiabb időben erösebben megin­dult demokratikus iskoláztatásnak egyik jelenté­keny taneszközét. Nem keveseubet jslent, mint az Uránia féle felolvasásoknak, muukásgimnáziumi tanulásoknak tovább terjesztését, nagyobb hul ám­gyürüzését, melyekre bizonyosan gondoltat? azok a vezetők is, mondjuk. Gróf Apponyi volt mi­niszter s Molnár Viktor államtitkár ur, akik az ilyenféle demokratikus iskoláztatást kezdeményez­ték, segítették és segítik. Vau könyvtár, vau, azt hiszem míndeu város­ban, egy keltő; van: Olvasó Nőegylet, vagy Női Olvasó Egylet czimen. De nem igeu vau egyéb ezeknek könyvtáraikbau, mint egy-egy regéuy a nénikék számára. Van a Kaszinóknak is könyv­táruk; de itt is csak a tagok olvashatnak s ezek­nek családtagjaik. Hal van ehez képest a városnak nagy közön­sége, akiknek uincs módjukban, hogy azurikaszl­nóba belépjenek. A város talált kincséneh tekinthetjük ezt az uj könyvtárt. Ezutám gondja és költsége sem lehet sok a városnak erre. Az úgynevezett kónyvtár­noko'kodásra egy ambicziózus ifjabb embert kellene megnyerni, aki ugyan csekély kis tisz­teletdíjért gondozza s érvényesíti a kö lyvek körüli tájékozottságát. Melléje kiküld a képviselet, vagy a polgármester két h \roai embert könyvtári bizottságuak, amely tanácsból nem hiányozhat­nék Pásztor Imre, az alapító és felajáuló, akár tagia a városi Képviseletnek, akár nem. Evvel a könyvtárral eszembe jut még egy dolog. Nem azért, hogy hivaí odjam velők, vagy hogy hízelegjek nekik, de iga.', az, hogy a vár­megyei ruu/.eumot s anaak egyik nagy ágát a muzeumi köuyvtárt szintén fő^iuauáziumunknak né­hány tanára alapította a — semmiből. És Su-zler 0 zkár s Haerter Ádám tanárok más városokba mentek, akik elöl|árók voltak abbau. A megkez­dett dolog azonban félba nem ma ad. Az a megyei muzeuoii könyvtár s oz a városi gyakorlati könyvtár igen szepen segítségére lehat egymásnak. A mi nem alkalmas a nóooek hasz­nos olvasásra, uem szükséges visszautasítani az ajándékozó számáia. hanem megköszöni sálteszi azt a város a megyei muzeumba ; a muzeum peuig szintén köszönettel vegyeu mindent s ba a kö/.önség még használhatja, átadja a városi könyvtárnak. Miudakét könyvtár a közművelődésre nézve olyan párhuzamos, ma még ta.'án csak olyan ha szont.alannak látszó kis fonál, mint amilyet a kis bogár ereszt a szája nyálából, da amely fonál drága portékának lehet a forrása. Borbély György lagyarstilii ékítmények, rajzok tanítási dr. flóris rendszere szerint. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet teg­nap tartott választmányi gyűlésén indítványt tettek, hogy Flóris Áron kenyérkereseti rajzkiál­litását a választmány tagjai tekintsék meg és • könnyű rajz tanítási módszer, valamint a gazdag kiállítás megtekintésére hivassanak fel az EMKB. tanítók is, mert ezek megismerése nyomán haté­konyan folyhatnak be arra, hogy az ipari pályira készülők művészibb kivitelben tudják a magyar­stilü ékítményeket rajzolni és fasteoi. Sándot József udvari tanácsos kijelenti, hogy a kenyér­kereseti kiállítást megszemlélte • azt a könnyed­módszert, mellyel Flóric tanítványait a terveié-

Next

/
Thumbnails
Contents