Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-21 / 51. szám

4 •MAGYAR PAIZS 1911 deczember 21. . ! megfelelnek a szabálynak. Az „úttestnek" a pora és göröngye pedig mikor átázik, magkél, s mint a gyúrt tészta kidagad a teknyöböl, kikél magá­ból, nem respektálja sem a szabályt, sem a magasságot, hanem ráhág a három czentiméterre s az emberek locs pocsban járnak. Ilyenek ezek a hires szabályok, Az országutakat is üveg lom­bikban próbálgatják elóbb csinálni a fizika és ehémia segítségével. Pedig ha vasút helyett egy gummis bicziklivel utaznék a mérnök, tisztára tudhatná, hogy melyik köböl lesz a jó u». AZ átjáró aszfalt járdára nézve is megmondhatná akármelyik laikus, hogy azt nem homorúnak, hanem domborunak kell csinálni. Már ezelőtt három esztendővel hibáztattam azt a lapos és az „úttesttel" egy szinben levő járdát. De hát persze, Stettka Péter mérnök az ilyenekre nekem min­dig azt szokta mondani: nem vagy te szakértő, hanem laikus, vagyis szamár, mit értesz te hozzá? Most már nemcsak laposnak, hanem homorúnak, tekenyö alakúnak csinálják. Kíváncsiak lehetünk, hogy ha félév múlva a tervbe vett főgimnázium előtti átjárókat majd megcsinálják, ott is ladikra való csatornát csinálnak é átjáró helyett. Figyelmeztetesöl közöljük, hogy a MáGíAR PAIZSNAK évi ára csak 4 korona, félévre 2 korona, s egy negyedévre, vagyis három hó aapra 1 Korona Megyeiek Dr. Bálás Bela főispán szomuatun megjelent Keszthelyt is, vármegyénknek e kedves kis vá­roskájában, ahol őszinte örömmel fogadták és ünnepelték. Diszkaput állítottak s a házak fel valának lobogózva. A vasúti állomáson Nagy István városbíró üdvözölte. Tizenhárom rendbeli tisztelgő küldöttséget fogadott. A társas vacsora az Amazon vendéglőben volt, hol az iparosok dalköre szerepelt. A tanítók családjainak érdekűben üdvös mozgalmat indított meg Banekovics nagykanizsai tanitó, járásköri elnök. Közöltük mi is a felhívá­sát. A tanítók gyermekei számára internátust akar létesíttetni. A jó czél segítségére megkérte segítségül Dr. Ruzsicska Kálmán kit. tanfelügye­lót is, aki pártolja ezt az ügyet, mint minden jó tigyet. Megkérte a vármegyét s a magas kor­mányt is. Előbbi 500 koronát, utóbbi 2000 koro nát ajánlott fel a czélra. Melegen pártoljuk ezt a dolgot s kívánjuk és tanácsoljuk, hogy Bme kovics ne fáradjon bele, mert minden jó ered­ményt nagy izzadtságnak kell megelőznie. Besnyak Géza országgyűlési képviselő Iiiskanizsán vasárnap tartotta meg beszámolóját. Idősb. Hegedűs György üdvözölte a képviselőt és a megjelent polgárságot. A'.után Bosnyák Géza kezdett beszélni. Örvend, hogy a t emplom­ból jöhetett választói elé, mert o is, pártja is ragaszkodika a valláshoz. Követelik a kath. autó nomiát, amitől a vallásos érzület megszilárdulását várja. Ezzel kapcsolatban rátér a papi birtokok par­czellázására, melyre a földéhes magyarságnak szük­sége van, Eddigi parlamenti és közéleti működésé­ben miudig a kis ember, a kis iparos pártján küzdött. Mégis támadásban volt része. „Van egy helybeli lap, mely részvénytársasággá alakult a függetlenségi párt czéljaira. Ez a lap, mig a mi kezünkben volt a hatalom, a 48 as pártot szol­gálta, Most más gazdája akadt. De az ilyen lap­nak a támadása nem fáj nekem." Túlzott agrá­riusnak tartotta ót. De hogy a földmives érdekét védte, azt nem reeteli bevallani, mert az ipar és kereskedelem csak akkor virágozhatik, ha a földmivesek jómódúak. Elmondja, hogy a parlamentben felszólalt a bankkérdésben, továbbá a pártja megbízásából a földmivelési tárcza tárgyalásánál és a véderó­reform tárgyalásánál. Ki erjeszkedett az obstruk­czióra és a választói jogra, melyet általánosnak és titkosnak követel ő is, pártja is. A tetszéssel fogadott beszéd után dr. Hajdú Gyula Bosnyák Géza mellett kitartásra buzdította a polgárságot. A zalamihalyfai ifjúsági egye-ület 1911. évi deczember 25. és 26. napján az állami ellem iskola termében, zászló és Házalapja javára pásztorjátékot rendez, Belépti dij: I. hely 1 K, II. hely 60 f, állóhely 20 f. Kezdete este 7 órakor. Felülfizetések hálás köszönette fogadtat­nak. A Karácsony sziujátékban szerepelnek : Sélley Lajos, Vilma. Gábor, Imre, Róza, Emilia, Károly, József, Kálmán, Eizsi, továbbá Dancs Mari, Németh Boldizsár, Sójiöri Zsigmond. Simon Lajos, Bodó József, Szigeti Imre, Szigeti Gvula, Katona Lajos, Németh Káluán Nagy János, Dancs Jolán, Bodó Rozi, Kovács Ilona, Dancs Krisztina, Benkö Erzsi, Keinek Ilona. Az oliári nagyerdői birtok szabad kézbói parczellánként jutányos áron eladatik. Árak 620 koronától 750 koronáig. Vevő kedvezményes fizetési feltételeket kap, részére az öröklevél rögtön kiállittatik és az ingatlan azonnal kimérve reá tehermentesen átiratik. Vevőt semmiféle mérnöki vagy egyéb költség — a telekelési költségen kivül — nem terheli, mig más parczel lázásoknál ily költségekkel a vevőket tetemesen megszokták terhelni. Érdeklődni, jegyezni és venni is, az egervári körjegyzői irodában lehet, hol a szerződések is köttetnek. Zalaegerszeg, 1911 november 29. A tulajdonosok. Eoniler Gyula Oki. tanitót, a nagykutasi (zala­egerszegi járás) iskolaszék a községi elemi iskolá­hoz osztálytanítónak egyhangúlag megválasztotta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Országh Kálmán alsólendvai és Thurza János lendvavásár­helyi tanítóknak a magyar népnevelés terén szerzett érdemeik elismeréseül évi 200—200 korona személyi pótlékot engedélyezett. Zalamegye cngányai. Az alispán jelentése szerint vármegyénkben 367 állandóan megtelepett czigány van. Ezek közül 57 lakik az alsólendvai, 27 a keszthelyi, 28 a letenyei. 11 a nagyanizsai 17 a novai, 16 a pacsai, 57 a tapolczai, 139 a zalaegerszegi járás és 15 a zalaszentgróti járás térületén. A többi járás területén állandóan meg­telepedett czigány nincsen. Stridóvaron mozgalom indult meg az iránt, hogy a község patikát kapjon. A vármegye a község óhaját figyelembe vette s f. hó 12 én tartott közgyűlésén a stridóvári gyógyszertárt megszavazta. Ezzel a vármegye nemcsak köz­egészségügyi szolgalátct tett Stridovárnak és vidékének, hanem nemzeti szempontból is mér­legelés alá esik a tett intézkedés. Mert abbói kifolyólag, hogy a stridóváriak ezentúl helyben kapják az orvosságot, annál kevesebbet járnak a stájerországi Luttenber^be. Ami pebig a magyarság szempoatjából is kézel­fogható nyeresség és előny. A sorozóbizottsáqban a következő polgári elnökök lesznek 1912 ben : az alsólendvai járás­ban Hajós Mihály, a kalatonfüredibeu Csempesz Pál, a csáktornyaiban Tóth István, a pacsaiban Szentmihályi Dezső, a perlakiban dr. Zakál Lajos, a keszthelyiben dr. Lénárd János, a letenyeiben Stromszky Ernő, Nagykanizsán és a nagykanizsai járásban dr. Plihál Viktor, a novaiban Stádel János, a sümegiben dr Tarányi Ferencz, a zala­szeutgrótiban Hayden Sándor, a tapolczaibau báró Putheány Géza törvényhatósági bizottsági tagokat küldötte ki. Zalaegerszeg r. t. városban s a zalaegerszegi járás an a polgári elnök Árvay Lajos alispán lesz. — A Nagykanizsán működő állandó sorozó bizottságban polgári elnökül Vécsey Zsigmond polgármestec s orvosul dr Rász Kál­mán városi tiszti orvos küldetett ki. a ,,Hungária Általános Biztosító Részvény társaság melyet 18 nagy pénzintézet 6.000.000 korona alaptökével alapított, megkezdte működé­sét összes ágazataiban és — mint értesülünk — kötvény kiállítási joggal felruházott főügynökségét — uagyobb területre kiterjedő hatáskörrel — a Nagykanizsai Takarékpéuztár részvénytársaságra lubázta. A „Hungária," mely kartelen kivül álló, sziuma^yar társaság, a tűz-, baleset-, szavatos­sági , élet- és népbiztositási, továbbá betörés-, jég-, üveg- és állatbiztosítási ágazatokat kultiválja s olcsó dijai, modern, liberális feltételei révén bizonyára egyhamar általános bizalomban fog részesülni. A lesenczeistvándi sarmata temető feltarása hetek óta folyik. Most értek a földmunkások a temetőnek ama területéhez, hol sir sir mellett fekszik. Eddig már 55 sirt tártak föl. Folyó hó 5 én és 7 én Darnay Kálmán kir. tanácsos, muzeumi igazgató vezetése alatt történt a sirok fölbontása. A sírokban gazdag ékgyöngy mellék letek, ezüst függők, a harczosok sírjaiban kések, tüzveró szerszámok és egyéb eszközök voltak. Minden sírról fényképfelvétel készült. Az ásatás tovább folyik. A mult héten szintén 30—40 sirt bontottak fel. Terv szerint ez évben 1000 négy szögöl területet forgatnak fol. Mit csinál a knltnra Pacsán ? Pacsa község­ben van posta, távirda, telefon, stb., amint egy járási székhelyhez ülik. Van ott iskola is. Tan­köteles gyermek'van 184, tanitó kettő és tan­terem 35+42—77 négyszögmóter. Hát nem sza­tíra ez? Ha a 77 négyszögmétert elosztom 184 felé, kisül, hogy minden gyermekre esik 041 négyszögméter. Vagyis két és fél gyermek jut egy négyszögméternyi tó, re. Ez még nem is olyan nagy csuda. Hiszen ilyen tuizsufolt iskola csak jobban neveli a gyermekben az összetartás érzését. Tanitó kettő van, tehít 92 gyermek jut egyre-egyre. Hogy egy ember 92 gyermekkel mit tog csinálni, azt igen könnyű kitalálni. Semmit. Mert nem képes semmit sem csinálni velők. A pacsai iskolaszék a vármegye közigazgatási bizottság sürgetésére határozatilag kimondotta, hogy tekintettel a lakosság túlterhelt állapotára, felekezeti iskolát nem épit. Ez a határozat ter­mészetesen követelné, hogy az iskolaszék eloöke megtegye a szükséges lépéseket, hogy állami iskola épitessék. De ezek a lépések még nem történtek meg. Miért nera? Azt senki sem tudja. TavoliaiC. Egy regi magyar bütositd társaság terjesziedese Harmincakét évvel ezelőtt alapitották meg kiváló pénzügyi és köz­gazdasági szakfei fiak a Magyar-Franczia biztosító részvéuytárá iságot, amely három évtizedet meghaladó működésé alatt oly gon­dossággal és kifogastaUn szolidsággal telje­sítette feladatát, hogy a közönség bizalmat országszerte kiérdemelte. A folyton fokozódó sikerrel müküdő társaság ez évben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank bevonásával alaptőkéjét 5 millió K ara emelte föl és az eddig kultivált tüz, jeg, szállítmány és üveg­biztositáson kivül u]bó! fölvette üzletkörébe az életbiztosítási ágazat művelését. Módozatai, díjtáblázatai oly praktikusan, c^éuráDyosan és előnyösen vannak összeállítva, hogy egve­sitik a hazai és küifóldi hasonló intézetek által bevezetett összes él-tbiztositási kombi­nációk minden n-mér. Igv a közönség leg­szelesebb körében bh-tóvé teszi ezen régi társaság, hogy m nd^nki anyagi viszonyaihoz és jövedelmihez meri áldozattal tőkét gyűjt­hessen előrehalad .ttabb korara, vagy hátra­maradó csa ;idja szám ira. Hisszük, hogy a régóta előnyösen ismert társaság me^nagyobbitasa es kiterjesztése jó szolgálatot tesz a magyar biztosítás ügyének, mert a legkotr kt bb ü L-ti elvek követé ére biztos garancziát nyújt azoknak a férfiaknak a neve és egyénisége, akik a biztosító tar­saság vezetőségét alkotják. A DanautU' legnagyobb varosai. A hivatalos lap egyik mult heti számában közzétette azoknak a városoknak a jegyzékét, melyeknek lakossága a legutóbbi népszámlálás alkalmával a 10 ezret mughaladta. A Dunántud városok közül a követ­kezők foglalnak helyet ebben a kimutatásban: Pécs 49882, Győr 44300, Székesfehérvár 36625, Sopron 33932, Szombathelv 30947, Nagykanizsa 26524, Kaposvár 24124, Komárom 22337, Pápa 20150, Esztergom 17881, Mohács 17092, Szek­szárd 14947, Veszprém 14792, Paks 12561, Dunaföldvár 12087, Zalaegerszeg 10844, Mór 10654 főnyi lakossal. A szomszédban Varasdnak 13398 lakosa van. Beszédes Btámok. AZ ingyenes közkönyvtárak felállítására az Egyesült Államokban Garnegie András 400 millió koronát adományozott, John Grerar 15 milliót. Az európai nagyobb adományok nyugatról keletre szakadva igy következnek Angolországban Pasmere Edvards 500000 K ós

Next

/
Thumbnails
Contents