Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-21 / 51. szám

2 MAGYAR PAIZS 1911 deczember 21. Node, — Számi!? Irta: Tivoit János. ü a'y kell uekem . . . Ugy keli, miért vittem korsócskámat annyiszor a kútra . . . Ime, most fejem fölött a veszedelem! ... A Nagy Nagy Simu és kisded társai — leleplez­tek! .. - Tudtam, sejtettem éu, hogy a Nagy Samu, (Kérem, a Nagy, minden körülmények kö;oít nagy betűvel Írandó . . .) a köpönyeg forgatás, az elvtagadás, a pol. erkölcstelenség mentségére ki fog találni, vUami uj, eredeti, — noch nie dagewesen, — árguneutumot! Ugy is lett; mert ime ók, Krecsdnyit is meg szégyenitö detektív leleményességgel kisütöt ék, hogy én, — Jujj! még kimondani is borzalom ! — hogy én, — Muki vagyok!! ... No u,;ye, az aztán egy'fej? Ezek után, merje nekem még­egyszer valaki azt mondani, hogy Ztláék tökkel ütött fejűek !! E'ső osztályú fukszlik, — rókák — ők! Ezen zseniális argumentum előtt aztán már Zilavármegye tisz'ességes közönségének méltó felháborodása nyugodtan elülhet; a su'yosaa meg­sérlett erkölcsi rendiek elég van téve! . . . Ugye, megmondtam én mindig, hogy ne félt­sétek Számit, mert vaa neki magához való esze! A Zala czimü zsibárus bolt, még keresve som találhatott volna megfelalőbb és magához méltóbb üzletvezetőt mint S:ámi. Kapható abban a bolt ban mindenféle fajta jó portéka! Wekerle bu , ryogó; Tisza féle breches; koalicziós és függetlenségi bajuszpedrő, sőt ujabban mungó élet elix r i-! Amellett, hogy a Szám nak van magához való esze, gondoskidik ám ö a Zaláról is; tartja, görcsösen tartja a Zda roskatag bordáit, — a mit én egy korhadt menedékházhoz tudok hason litau ! — tartja, tartják, mert tudják, bogy ha az összeroskad, akkor ók ismét megszűnne'; osztani és sorozni és nullákká leendenek! Ez tehát részükről a lót kérdése. Node, hogy visszatérjek a rám nézve oly kinos fő émára, — nem tagadom, minek is tagad nám . . . bánt engem . . . roppantul b'.nt, . . . hogy szentségtelen kezek kiszerkesztették, le­leplezték Muki i voltomat . . Euyhitö körül­ményül azonban álljon itt annyi, hogy csak egy, igen tisztességes körnek volt megadva az a joga, hogy Mukinik szólíts ja ; a Szá.uika és a hozzá hasonlo alakok ebből a megtisztelésből ki voltak zárva! Hja . . . hja . . . igaz, nem tagadom, hogy én bizony már kis gyermek koromban is, gyak­ran tettem édes szú ő mnek szem-ehányást azért, bogy miért kereszteltettek engem Nepomuki S:ent János névre? Hogy miért nem p. o. S ámira ! ? Samukára ? ! Mennyivel szebben, elegánsabban, bizalomger jesztöbben hangzanék például: Tivolt Számi!... Hiszen, olyan utánozhatatlan kedvességgel szokta elkup'ézni Gyöngyi Isó, hogy: »Könnyű oztat kitolálni, hogy én vagyok a Gjldstein Sz'm''! . . .« és hogy: »\ legszebb név a Gold stein Számi!« A dologhoz komolyan szólva, csak azt aem értem, hogy micsoda bizar, vagy szerencsétlen perverz gondolat az, — n'lyen zavarban, micsoda lágyulásban lebet az olyau agy, a melyiknek a gazdáját Száminak is hívják és ö hitosos nevet is vásárolt, (Legalább a neve, a czégér legyen magyar! . . .) s a ki a mellett mégis kiálljon a placzra, mint a kis toknos inaskák szokták, hogy egy másnak a neve fo'ö'.t csufolodjék! Fene fogytán lehet ott az igazság és az argumentum, a hol ilyen fdgyverekhez kénytelenek nyu'ni! A saját tudósító ur taláu majd beszámal róla, hogy itt, azok a körök, a hol ő is forgolódik ezt a harezmodort mennyire lélekemelének találták! De hát, a miat Számikám látja, én ezen a téren is állom a versenyt! Nekem passióm az, ha vala melyik eltéved', ember társamat észre térithe tem . . . No . . . né! . . . Azt is kisütötték a kis huaczulkák, (N ;m tudom, olyau kis hunczulkái vannak a Száminak is?) íio^y én pikkolót is árultam! . . . Node, eunyi szégyen, egy napra! . . . É-Í Szarni'k demokratizmusa előtt ez is ktpel­lenqérezésre méltó dolog! Számi, Számi, én azt hiszen, maga kevésbé ? igaz demokrata, m :nt Eitner vagy Bosnyík! J Pedig magának könnyebb lenne demokratának lenni, nem kell előítéletet leküzdeni­Maga talán Bosnyákra nem is azért haragszik, • mert Ó az előkelő Uppman szivarról beszélt, — ? hanem talán inkább azért, mert nem küldött j | vagy ezeret belőle 1 ? í A mult leleplezéséről beszélve, — hát éu bizony nem járok utánna, — de ki tudja Samu í kám, nem volt-e idő, a mikor maga meg, olyau ! kis fúzfasippal fütyörészte össze a rongyot és | borkövet?! Avagy csak, valamelyik őse? I Én ugyan ebben sem találnék kivetni valót; j azouban kivetni valót, megvetni valót találok és talál minden tisztességes, jóiz'ésü úriember, abban, j hogy emberek, a kik utánozhatatlan komoly pózzal, (Ebben Számi nagy rekkordeur) a megyé­I ben évekig szerepet visznek, a hogy ezek akk jr, í a mikor egy csúnya pálfordulásért a körmükre koppiotanak, akkor vásott ovodás gyerekek mód jára a nyelvüket öltögetik. Chtoba vicczekkel fülleatésoíkel akarnak a csávából kimenekülni! Elhiszem . . . elhiszem Sj,muka\ ez rém kínos i helyzet önökre nézve 1 Aanyira kinos, hogy kér­i déseim közül ötre elfelejtettek felelni! Kikeres­! tek két könnyebbnek látszó kérdést, pedig van ' nak ott lényegesebb, súlyosabb természetű kérdé­i sek is! No, majd megismétlem őkel. j Hazudom, monija a Nagy S'Ami, mert ók i nem hozták a gazdag Zdánnak a beszédét szó­i szerint. , Puff neki! Hát nem hozták szószerint, egész terjedelmében ! Helyes. De hit, hogy én is a biztosító vigécz észjárásával fejezzem ki maga I mat, hát csak, bővebben ismertettik azt! Olyan bőven, a hogyan munkapárti lap még soha ellen zéki beszédet nem hozott. Di azé t én hazu djtn, ugye Nagy ur!? Azt is mondja Számi, i hogy hogyanis, gondolhattam, hogy egy vidéki lapnak harminc.ezer korouákit dugdosnak! Ez a vicz a saiát tudósító vtcczs volt csupán ! Számi, , ez is, — jó viccz! . . . \ Azt én is gondo tam. hogy 30.000 koronát nyomdástól s ;m, de talán 30.000 fi' ért mé^is , megérnek Öaök. Itt azonban, tisztességes embo | rek felfogása szerint, nem az összeg adja meg ' a dolognak a becstden éget, hanem maga a toll bérbeadásának a ténye! Számi avval nem dicse­; kedeit, hogy nem kaptak semmit! Állami nyomda . munkát sem ! ? Szerinte, ne féltsem a jó öreg Zala fejét, mert 1 az szilárdan áll! No, nézze! Hit mivel májteroz ták azt ugy a helyére? Mart azt még a kis kakas is tudja, hogy néhány hónapia igen lazán lóbálód/.ott az a fe|! Valami jó, gipszes májterra | tehetett szert a Számi! Anuyira lazán, hagy egy esetleges felszámolás ! esetén a részvényesek, — köztük sok független­ségi p'nz is, (Ennek u^ye. Sa nu, niucs szaga . . ) csak va^y 30 szi/.alékot kaphattak volna vissza pénzükből. A többii elgazdálkodta a nigy fizetésű í és kevés vágott doh íny a szerkesztőség'. Azt is mondja Simu, hogy saját tudósítójukkal j goromba voltam. Kérem, m ut sok minden, — ennek is a m.'g­fordítottia igaz. ' Éa miat pártember a Z:lát és direkte a Zalát \ kérdőre voatam pol. magatartása, köpönyegfor­j gatása m'att. A saját tudósiti urat czikkemben egy árva szóvil sem érintettem, u'óubi időben való műlcö­( dését sem kifogás 'Itam. | O az >nbaa játszotta a fogadatlan prókátort és j u.^y nekem routott, szjkása szériát összehordva l oda nea való dolgokat, anuyira személyeskedett, * hogy kényteleu voltam hasonló m > íorbau ripasz i tozni. El vaa az az emder veszve, a ki öaökkel i keztyüs kézzel hadakozik. A szem ly kifigurázása nem riporter mmo­polium. Mjst o 1 vasom, hogy a tuiósító ur le­tagadni kénytelen a nekem a kávéházban moa dott harminczezer koronás szives elszólást. Azt előre jeleztem, hogy ezt a n am alkalmas helyen mondott badarságot le kell majd tagadnia! Én azonban fentartom azon állításomat, hogy Ö i a:t nekem igenis mondotta. Sőt a „zilált anyagi'' kifejezést is hasznalta. Ugylátszik, mégis nem én, hanem Czebe ur lehetett akkor — beteg . . . Képviselő akarnak is vagyok ? Hát hiszen, ha ugy va !aki alkotmányos költségekre adna, vagy tiz huszeze. koronát, biz Isten megpróbálnám s első dolgom lenne 6—8 hétre Számiékat s a jó öreg Zalát néhány száz koronával — kibérelni Én azt hiszem, egy olyan lap. a melyik rövid tiz év alatt ilyen szédületes karirt csinált, mint önök, a kik ezelőtt 5 évvel véresmáju Tiszaisták, majd néhány évig nem kevésbé véres sz tju ' függetlenségiek, ma meg bámzsoló maszatos szájú mungóp irtiak, hogy önök szívesen lennének, egy i kis spékelvény ellenében, Muki pártiak is! Csakhogy erre a gescheftre egész biztosan ne számítsanak, mert most már a Számiék uj talál­mányú argummtáldsi módszere után, nem mer­nék mandátumot vállalni, mert szókimondó ember lévén, tegyük föl, hogy valami óriási, az öaöket is messze túlhaladó botrány, valami panama végett maginterpellálnám az illető mi­nistert s ó felállana és odakiáltaná nekem : Te Muki! És én le volnék forrázva s a dolog letár­gyalva. Kedves Számi, nam akartam, ezúttal igazán nem akartam még ilyen hosszura sem ereszteni replikámat; barátaim is folyton kérnek, ne áll­jak szoba önökkel, ne tiszteljem ung Számiékat azzal. Mert hiszen, igy mondják, — én ebben a harezban ha győzök, .akkor is csak vészthetek. DJ én minden hozzám érkezett levélre szoktam válaszolni, még ha a levél küldőjét Száminak hívják is. Még ha az a Számi azt hazuija is, hogy én valaha tőle, vagy tőlü; bocsánatot kér­tem is! S/.ámi, Te dicstkszel\ Tehát csak folytassák, abban a magas iro dalmi stílusban a hecc-et, de a mellett ne feledkezzenek mag a válaazadisrói sem! Azok a kérdések nem az éa kérdéseim, ha­nem a beccületesen goniolkodó emberek százaiuak kérdései. Olyan kérdésekre nem csak illó, de kötelesség felelni ! Egyebekben boldog ünnepeket! A szép Száminak is. Ha ta'álkozom a Krisztkindlivel, megmondom neki, hogy önökről se faleddezzék meg. Hozzon: A Laczikánik, egy nügyészt!« és egy foiott riporteri irodát! Számikának, ezer Uppman boekot és egy dézsa — hideg vizet. A háttérben, önelégült mosollyal settenkedő Sunyó bácsinak, (\ Zala eddig neki termett legtöbb virágot!) pedig, egy szép, csatos szabad­kőműves — imikönyvet. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város árvaszékétól. 1428. á 1911. Árverési hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a zalaegerszegi 3107. sz. tjkvb ;n 122—b hrszám alatt felvett Czibulka kiskorúak tulaidonát képező, Csáayi utcza 57. szám aiatti lakóház a hozzátartozó ud/arral együtt az 1912. évi január hó 28. napján d. u. 2 órak)r a helyszínen nyilvános árverésen elfog adatni. A venni szándékozók a helyszinéa jelenje íek meg. — Aárverési feltételek a városi árvaszéknél a hivatalos órák alatt megtekinthe'ők. Z tlaegerszeg r. t. város árvaszékének, 1911 deczember 15 én tartott ülésében. D?. Korbai, árv. szski elnök. Zalaegerszeg r. t. város tanácsától. 14555. 1911. Arvarési birdstm íny. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közzéteszi, hogy a Pelsöerdön levő 17 drb. cser és tölgyfa a folyó évi decíember 24. uapjána< d. u. 2 óráján a helyszinéa megtartandó nyilvános árve résen darabonként a legtö >bet i érőknek elfog adalui. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1911 deczember 15 éu tartott ülésében. Dr. Korbal polgármester. ZalaYármegyei Mám k KöDjftár. ujabb ajáqdékok. (138. közlemény.) Baküldtek: régi pénzt Bjrjély S. (1 darab), Varga L. (1 db), Schmid L. (2 1b), Sárközy I. (1 db), Simon J. (1 db), Filó I. (2 db) fögimn. tanu !ók. Pásztor Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents