Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-19 / 42. szám

MAGYAR PAIZS 1911. október 12. pillanat alatt mindkettőt tetőtöl-talpig; az egyiket meleg, a másikat pedig hideg vizben, azután az utóbbi fiút fektesse hideg szobába, paplantakaró­val teritett ágyba, a másik fiút pedig meleg szobába; takarja be dunyhával: reggelre kelve kérdezze meg mindkettőt, hogy miként aludtak. Aki hideg vizben való mosdakodás után fűtetlen, sőt nyitott ablakú szobában aludt, azt fogja mon­dani, hogy alvásközben elég kellemes melege volt, aki pedig meleg szobában pihent, oda fog nyilatkozni, hogy éjjel a karja (vagy a válla) megfázott, vagy náthát kapott. Ennek az a magyarázata, hogy aki dunyha alatt aludt, az túlságosan átmelegedett, azután kitakaródzott, mert a szénsav felhalmozódása és túlságos meleg kellemetlenül hatott idegeire, emiatt folyton hánykolódott a paplan alatt, nem ugy, mint a másik. Ez a példa arról tanúskodik, hogy azok hűl­nek naog leggyakrabban, akiket esztelenül dédel­getőnk és a hideg vizzel való mosdáshoz nem szoktattunk. A gyümölcsevésről. Labbé franczia orvos, a természetes gyógy­mód hive azt mondja, hogy az embernek a leg­alkalmasabb és legmegfelelőbb tápláléka a — gyümölcs. Szerinte a kövérség, a makacs szék­rekedés, különtéle gyomor és bélbaj, rheuma csuz, köszvény ellen a leghathatósabb gyógyító eljárás a gjümölcsevés. A majom például pusztán gyümölcscsel él, és ily táplálkozás mellett szervezete hiány nélkül megkapja azokat a tápláló anyagokat, amelyek a test fejlődésére szükségesek. Vannak ugyan emberek, akik szintén csupán gyümölcscsel táp-/ lálkoznak és akik emellett teljesen jól érzik ma­gukat. Ezeknek azonban bizonyára nagy gondot okoz gyümölcsszükségletük beszerzése a külön­féle évszakokban, de meg kizárólag gyumölc-csel való táplálkozás esetén a bő czukortartalmu gyü­mölcsök fogyasztása sem elégséges. Az efajta gyümölcsben aránylag kevés a fehérje, hogy a nitrogéntartalmú vegyületek a megkívántató mér tékben álljanak a szervezet rendelkezésére. Ilyenkor zsírtartalmú gyümölcsre van szükség, milyen a dió, a mogyoró, mandula stb., amelyek már aztán valamivel nehezebben is emészthetők. A gyümölcskura már a legrégibb időkben divatozott; leggyakoribb volt a szőlő-, szamócza­és czitromkura, amely még ma is használatos. A szőlőkurától Galen, münsteri püspök és más régj iró, sőt Pliaius is megemlékezik müveiben. Egészen a legújabb időkig azonban mintha meg­csappant volna a szölőkura híveinek a száma; csak ujabban hozták azt ismét divatba leginkább Németországban, Ausztriában és Svájcban. Igy Kreuznach, Bomparj, fa rajnamenti Bingen, a bajorországi Durkheim klimatikus fürdőhelyeken, Ausztriában, Meran, Svájczban Alige és Montreux­fírdckben rendszeres szőlő-gyógyitómód van alkalmazásban. De másutt is vannak ilyen gyó­gyitóhelyek, pl Olaszországban Pallanza, Orosz­országban Odessza és Jalta. Nálunk Boldván, Borsodoiegyében, özv. Beniczky Antalné gyógyfü , lég , nap és vizgyógy fürdőjében. A szőlő gyógyító hatását a különféle borkő­savas sóknax köszöni, amely sók élénkítik a beteg perisztaltikus mozgását és emellett hugy­bajtó hatasuak. Nem megvetendő értékű a szóló czukortartalma sem. Legjobb sikerrel alkalmaz­ható e kura fürdőhelyeken, ahol a szabadban való mozgás és a jó levegő is fokozza a hatast. Akik e kúrát használják, korán kelve, kigyalogol­nak a szőlőbe s ott a még harmatos szőlő­bogyókat lecsipegetvén, azt éhgyomorra elköltik. Vigyázni kell azonban, hogy a szőlőbogyó héja ne kerüljön a gyomorba. Sokan ugy fogyasztják el a szőlőt, hogy az elébb gondosan megmosott fürtök levét pohárba facsarják és kortyonkínt kiszürcsölik. Ez is. igen ajánlatos, de .egjobb, ha ezt kézigéppel sajtoljuk ki. Igyunk egy nap 1 2, sőt 5 litert is. A kura átlag, egy hónapig tart. Sokan nagy mennyiségű szólót képesek naponkint elfogyasz­tani, pedig általában az a nézet van elterjedve, hogy a gyíimlöcs nehezen emészthető. Igy is van, de csak akkor, ha a gyümölcsöt evés után költjük el. Máskép áll azonban a dolog, hogyha a gyü­mölcsöt bizonyos idővel az étkezés előtt fogyaszt­juk el. Linossier, franczia ehémikus ennek okát a köve;kezőkép magyarázza meg: A gyümölcs­csel a gyomorba jutott czitromsavas káliumból, a gyomornedv sósavjával keveredve, chlórkálium képződik, a czitromsav pec'.ig felszabadul. Ámde a felszabadult sok czitromsav a gyomornak pep­szintartalmu emésztő folyadékára bénitólag hat, aminek az a kövotkezménye, hogy a gyomornedv emésztő hatását veszítvén, a fehérjenemü anya­gok feldolgozása megakad. íme ez az oka annak: miért oly nehezen emészthető a dinnye étkezés után és miért fogyaszthatunk el csaknem négy­szer annyit belőle étkezés előtt anélkül, hogy a gyomorban az e^teltség és felpuffadás érzése támadna. Ezért hát a dinnyét tízóraira, vagy csak ozsonnára együk, de sohse jóllakott hassal. A gyümölcs általában alkáliás, vagyis lúgos hatású. Linossier kiszámította, hogy egy kilogramm szamóczában annyi lúgos vegyület van, amely nek hatása éppen kiloncz «r;'mm szódabikarbóna hatásának felel meg ; e->y kilogramm szőlő lúgos hatása hat, — egy kilogramm czitromnak lúgos hatása négy gramm szódabikarbóna hatásával egyenértékű. A gyümölcs héjának cellulóze tarta'ma emészt hetetlen ugyan, de azért has/uos szolgálatot tesz, mert a beleket tisztítja és hajtó hatású. Különös hatása a szőlőkurának az, hogy né­melyek meghíznak, mások pedig megsoványod­nak áltállá. A szamóczakura, noha nem is olyan régi, mint a szölőkura, szintén sok követőre talált már régebben is. A többek kö/,t Linné, a hírneves svéd természettudós is hódolt neki, akit 1750 een makacs rheumájából állított talpra; Fentenelle, franczia iró állítólag ennek köszönhette százéves korát; Taillen asszony szamóczalében fürösztötte habtestét, attól lett oly bámulatos üde és bárso­nyos a bőre. Hölgyeim! Ezt jól jegyezzék meg ! Szamóczakurát feltétlenül használjanak a gaz­dag köszvényes és reumatikus betegek. A czukor betegségben szenvedőknek ajánlatosabb, mint a szfílS, mert czukortartalma jóval kisebb, mint emezé. A ozitrom, helyesebben czitromlé kiváltképpen hatásos azoknál, akik a sok husevésről a világért sem tudnak lemondani, valamint a rettegett skorbut esetében. Északsarki utazók el nem lehetnének e hatásos gyógyszer nélkül. A czit­romkurát sikerrel alkalmazták a vese bizonyos megbetegedése esetén és hólyagkövek el távoli­i tágára; rheumatikus és köszvényes bántalmak 1 ellen szintén a legnagyobb sikerrel alkalmazzák. Naponkint mintegy egy liternyi eűtromlét fogyasz­szanak el a betegek. A czitromlé tartalmaz: 2 százalék czukrot, 032 százalék nitrogénvegyüle­teket és 7 százalék ezitromsavat. Láthatjuk tehát, hogy a gyümölcs nem meg­vetendő értékű, akár mint táplálék, akár mint gyógyszer; természetesen ezzel is kellő mérték­tartással éljünk és jól tesszük, hogyha a gyümölcs megválasztásában óvatosak vagyunk, mert a piaczról hozott gyümölcscsel sok fertőző beteg­ség jutott már a házba. Ezért a gyümölcsöt evés előtt mossuk meg! Mert ez is igen fontos dolog ám. A test is olyan fontos része az embernek, mint a lélek. Julius 4 én hajnalban uton valánk már. S mint apostolok oszlásakor, egyik-másik lemaradozik, jobbra-balra megy. Szabó Erzsi Phkínél elválik, Székelyfürdőkre megy. Békéscsabán s Mezőberény­ben Haerterné s egy diák marad le Itt van Haerter­nek a hazája. Kijőnek szülői a vasút állomásra. A diáksereg lelkesen megéljenzi a népszerű vezető tanárnak szülőit. S csakhamar, mint az álom a fölébredt ember után, ugy elmaradnak utánunk az erdős-bérczes vidékek, da zsonganak lelkünkban az emlékek. Pesten legtöbben le maradnak. Julius 5 én reggelre hazaérkeztünk s mégcsak a tyúkszeme sem fájult meg egyikünknek sem. A diákseregnek teljes dicséretére kell mondani, hogy mindvégig kellő szerénységgel, iliedelemmel és engedelmességgel viselték magukat. Éppen ennek is lehet és kell tulajdonítani, hogy a leg­kisebb baj sem történt sehol s jó emléke marad az útnak az élvezet és tanulmány mellett. Ezt a megjegyzést óhajtja is Haerter, hogy az ö elis­merése mellett nyilvánosságra tegyük. Viszont az egész társaság elismerését és köszönetét fejezi ki Haerternek a szigorú, de ügyes és lelkes rendezésért, vezetésért. A 9 napi útnak a költségére — fél vasúti jegygyel, teljes ellátással s kalauzolási dijakkal együtt — átlagosan 60—60 korona kellett. De minthogy Marosludason nem kelleti, költeni, az összegből megmaradt — ha jól emlékszem — 125 K 32 fillér. Ebből a körülmények szerint vissza kellett néhánynak adni 14 K 75 fillért, — 38 K 17 fillért betettünk a kirándulási alapba; 72 K 40 fillért pedig hilás emlékezetül Maros­ludasra küldünk Demény Endre isk. igazgatóhoz, bogy azt községében vagy megyéjében jó belá­tása szerint valamelyik humánus nemes közczélra tegye. Nekem pedig végezetül az az óhajtásom, hogy az ilyen diák tanulmányutakat valamelyik részt­vevő tag mindig iija le, ne ugy, mint én ezt, hanem jobban, rendszeresebben, előre neki készülve, hogy olvasván másodszor is átutazhassák az illetők né­hány perez alatt s ne felejtsék el olyan hamara látot­takat és hallottakat, legalább a nevezetesebbeket. (Vége.) Borbély György A tej drágítása. Élhetetlen pipogya emberek volnánk, ha még ezt is megengednők, Azt mondják, hogy a zalai tejes gazdák is megdrágítják a tejst, 16 fillérről 20 ra akarják emelni! — Nem telik el 24 óra, hogy ne emelkedjenek az árak — minden tárgy­ban: ruhában, ételben, csizmavarrásban. S min­denki tudhatja, hogy ez a veszedelem csupán­csak a tisztviselő osztálynak veszedelem, annak az osztálynak, a melyik nem tartozik sem a földművelőkhöz, állattenyésztőkhöz, sem az ipa­rosokhoz, sem a kereskedőkhöz. Ezeknek semmi baiuk. Ók ha drágán vesznek, drágán is adnak. De a tisztviselő csak vásárol. Az ö fizetése csak ötévenkint emelkedik 100—100 koronával, forint­tal, de a mit vásárol, annak az ára napoukint emelkedik. Legújabban a tej árát emelik. De már ennek igazán nincs jogosultsága éppen ezen a vidéken, akol ezek a mokány tehenek napon­ként 5—10 liter tejet adnak s az árusítók csi­nálnak ölből tizet s a tizböl húszat. Más vidéken lehet drágább a tej, ahcl az ázsiai nagyszarvu tehén adja azt, mert az naponként alig 1 — 2 li­ter tejet ad, de jobbat. Ezoket tudva, ha a zalai gazdák mégis felemelik a tej árát, egyetlen egy, de biztos orvosságunk van azzal szemben. Nem veszünk és nem iszunk tejet. Senki se ijedjen meg. Csak négy öt napig kell ezt meg­tartani. Nem hiszem, hogy olyan kávés nénike legyen a világon, aki 3—4 napig ne tudná meg­tartani. Egyék reggelire kakaót, csokoládét, krampanpulit, teát, kömény maglevest, vagy aszalt­szilvát, mindenik egészségesebb, mint a vizes kék tej: s négy nap múlva a tejesgazdák, hogy a ganédombra ne öntsék a tejet, inkáb'adják, mint eddig 8 krajezárért s fucsba megy a kar­teljük, mely akármilyen érthetetlen, idegeu, czifra és ostoba szó: mégis csak zsarolás az; s a ká­vésnénikék vígan szőrpölhetik tovább az isteni — kávét. 2T03. sz. 1911. Zalavármegye kir. tanfelügyelője. Zalavármegye mindenféle jellegű és fokozata népoktatási tanintézetének, A »Gyermekszanatorium Egyesület* Őfensége Hohenberg Zsófia herczegnő legmagasabb véd­nöksége és gróf Zichy János vallás- és közokva­tásügyi miniszter ur Ónagyméltóságának kor­mányzata alatt arra törekszik, hogy segítséget nyújtson ama senyvedő, szegény iskolaköteles beteg kisdedeknek, kik most évről-évre ezer és ezer számra elpusztulnak kellő ápolás hiányában. Az ezen czélból az egyesület által létesített és már is áldásosán működő almádii tZsófia Gyermek­szanatórium« mellé most a budai eyüjtöszanato­riumot kívánják megépíteni. A nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi minisztérium 3365/1911. eln. szám alatt engedélyt adott az egyesületnek arra, hogy eme törekvésük sikere érdekében éppen, mert a gyer~ mekek egészségügyének felkarolásáról van szó, a tanuló ifjúságot is igénybe vehessék, j E magasztos és irgalmas feladatok sikeresebb megvalósítása érdekében támogatásért fordul az ! egyesület a nemzet mindig hü és önzetlen mun­> kásáihoz: a tanárok és tanítókhoz, mindegyik czimére külön elküldvén néhány ivet, hogy azon saját és növendékei körében néhány fillért a Gyermekszanatoriumnak gyűjteni törekedjenek. Zalavármegye tanítóinak a magyarfaj fentartá­tásával kapcsolatos embarbaráti huzgolkodásáról mindenkor szerzett tapaaztalataimhoz képest, éltei

Next

/
Thumbnails
Contents