Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-28 / 39. szám

1911. szeptember 28. MAGYAR PAIZS 3 nem a veszedelmes elkényeztetéssel, mert korántsem a (estedzésben, sem a bőrápolásban, nem a természetes növényi táplálékban, nem az egyszerű, szegényes életmódban, hanem a fojtott, rossz, fülledt, meleg levegőben és a meleg ruhákban ! Bizony illyenképpen az ember testileg sohsem lesz edzett. Meg 40—50 évvel ezelőtt a kisvárosi, falusi vagyonosabb 10—12 éves gyermekek a legzordonabb őszi időben is mezítláb mentek iskolába, de tessék csak a mostani gyermeket egy kis esőben iskolába küldeni! Másnap már dögrováson van ; vagy belepusztul, vagy oly beteg lesz, hogy 3—4 hétig is nyomja az ágyat. Ez nagyon természetes, mert hiszen már a pólyában rontják el az anyák gyermekeiket; lám, még a kánikulai forróságban is olyan meleg pólyába takarják be a csecsszopót, mintha Szibériában volnánk ; ezt a pólyát pedig hónapokon keresztül nem terilik ki száradni, szellőztetni. Ha pedig a csecsemőről a pólyát ledobják, minden átmeneti ruházás nélkül, szoktató testedzés, vizgyógymód nélkül egyszerre vékony kis szoknyába öltöztetik. Hát hogyne hűlne meg az ilyen kis gyermek! Ez a káros gyermeknevelési divat ám a késői • korban fellépő köszvénynek legelső fundamentum- f köve! Ez dm az oka a nálunk megdöbbentő | gyermekhalálozásnak ! A mostani anyák, ha egy kis őszi hűvös szél fuj, nem merik kiengedni gyermeküket, amíg tetőtől talpig megnem vizsgálták, hogy elég jó melegen vannak-e felöltözve, de az esteli hidegvíz-edzést az anyák csökönyös lu=taságbói, kényelemszeretetből nem gyakorolják, emiatt, ha a gyermek szeles, nedves időben csak egy perezre is könnyű ruhában kimegy, akkor mindjárást megvan az influenza, nátha, hurut vagy más baj. Ez nem helyes gyermekápolás! Hanem igenis, a hideg viz gyógymódhoz való fokozatos hozzászoktatás ! Ez véd meg a bajtól! Ez ám a betegség villámhárítója, a tartós egészség szilárd alapja, nem pedig a melegruhákkal való bepatyókálás! Tudom, hogy minden szülő azt kérdi, hogy: ugyfu hát mit tegyek ellene? Meit azt minden ember sejti, érzi, sőt némelyik be is látja, hogy ha a gyermeke beteg, annak főoka a szülő korlátolt, szűk egészségügyi ismerete, tudománya, mert gyanítja, hogy amint nevelik és oktatják a gyermeket, olyan lesz az felnőtt korában is. Hogy a szülök, kivált az anyák mit tegyenek ellene!? Há ne zárják el a friss levegőt a gyermektől és vegyen minden anya annyi fáradságot, hogy evés után kényszerítse gyermekét a száj és fogöblitésre, az esteli és reggeli 10—15 pereznyi hidegvizlemosással kapcsolatos gyógyzökcsölésre. (Lásd a dr. Flöris-féle gyógyzökcsölö kátét. Kapható a szerzőnél Budapest, Karpfensteinutcza 18. földszint 9 ik ajtószám alatt, ára utánvéttel 2 korona 35 fillér.) Lefekvéskor pedig a gyermeket jól öltöztessék föl hálóköutésbe, t karják be, de az ablakot éjjelre hagyják nyitva. A hidegvizgyógymód, a bőrápolás, testedzés, léghuzamban való alvás, a növényi étel, a nyers gyümölcs a legtöbb betegség elűzője. Most pedig merész tanácsom, állitásom helyességének, valódiságának bebizonyítására egy igen egyszerű példát fogok felhozni, (de bocsánat, hogy a vándorczigínyokat hozom fel példának). A sátoros czigányok ugy a leghidegebb télen, mint a kánikulai melegben hiányos ruhában vannak. Vájjon hailottak-e már czigányt panaszkodni Theumáról vagy köszvényről, skrofuláról, tüdővészről ? Ugyebár, nem ! Talán ők előre aszpirint szednek ellene? Vagy hát ők miért képeznek kivételt ? Azért, mert edzettek, mert folytonosan a szabad levegőbeu alszanak és a legegyszerűbben szűken táplálkoznak és igy nem lesznek soha rheumásak, hektikátok vagy influenzások, sem pedig tüdővészesek, mint akiket az üveg alatt neveltek fel. A sátoros nomádok testszervezete, izmai, csontjai acélosak, a mienk pedig a romlott, fülledt, szénsavdus levegőtől puhák. Bőrük a hideg-melegre kellőleg reagál, mert a friss tiszta levegő, az idő zordonsága szelídsége eléggé megedzette! A mienk pedig, mint az üvegházi növény, elkényeztetett. Ennélfogva ne féltsük gyermekeinket a szabad- levegőtől, ha friss levegőjű szobában csak estenden is pár perez alatt lemostuk, jól megtöröltük, azután avas disznózsírral vagy olajjal, vagy lanolinnal (de sohase vazelinnal) megkenegettük, mellkasát állott,. vizes borogatással bekötöttük, megnyomkodtuk jól begöngyölgetve szellős szobában jól betakarva j lefektetjük. Többet ér ez minden patyókálásnál, csak az- j tán kitartók legyünk a mindennapi ápolásban. Csak tartózkodjék a gyermek legtöbbet a szabadban ! És ha a körülmények engedik, járjon j mezitláb. Már azzal ne törődjünk, hogy az paraszt tempó j Ha nem is uri tempó, de egészéges, mely biz- i tosan meggátolja gyermekünket a korai haláltól i és igy nem lesznek a szülők angyalszállitók a ? másvilágra. Megjegyzem azonban, hogy ennek a | fokozatos, természetes testedzésnek már a gyer- • mek kicsi, pólyabeli korában kell kezdetét vennie ; akkor megfogják látni ama szülők, kik már i a pólyabeli gyermeküket igy nevelik, hogy a napi kétszeri (meleg gyógy fülében való) fürösz- j tés utáu a fél deczis pohárral történő hidegvíz ! leöntest soha sem mulasztják e!; akkor ezek a j legritkább esetben esnek betegségbe, mert meg- > szokják a könnyű ruházkodást, valamint a bőr j edzettsége folytán az idő viszontagságait. És ha az ilyen megedzett gyermeket évek j mélva is meleg ruhákhoz óhajtanok szoktatni, j akkor az a meleg ruhában ugy érzi magát, mint valami pánczélban és kikívánkozik belőle. (Folytatása következik.) _______ Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányától. 1993. rkp. 1911. szám. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. vá- j j ros területén 1 drb bavásáiló kézitáska taiáltai tott. Igazolt tulajdonosa a zalaegerszegi rendőr- r

: kapitányi hivatalban átveheti. Zalaegerszeg, 1911. szeptember 18. MesrSca&y. j hrendőrkapi'áay. ' Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 10550. 1911. szám. Hirdetmény. A baromfi kolera és tyukpestis az utóbbi idő- j ben az ország egyes vidékein, sőt a vármegye | területén is nagyobh mértéktoen terjedt el mi ? i által a gazdaközönség nagyobb károkat szenved, j Tekintettel azon körülményre, hogy a betegség ' terjedését főleg azon körülmény idézi elő, hogy j a megbetegedések és elhullások nem jelentetnek ! be és igy a szükséges óvintézkedések nem fo- I I ganatositatnak felhívom a gazdaközönséget, hogy ' j a baromfiak között fellépett megbetegedéseket j í és elhullásokat a rendőrhatóságoknak haladékta- { ! lanul bejelenteni kötelességüknek tartsák. A baromfi állományban fellépett baromfikolera j ismertető jelei a következők : { 1. A baromfi állományban hirtelen előforduló " ! elhullások melyek nem ritkán annélkül következ- • S nek be, hoay azokon megbetegedések észleltetI- nének. Leggyakoribb azonban, hogy az állatok j (tyúkok, libák, kacsák stb.) bágyadtak, szomo- j j ruak, tollazatúk f-lborzolt, szárnyaikat leiógatva j nagy szomjúságot mutatnak, hánynak, bűzös hasmenésben szenvednek, ürülékük pépes-fehér sárga később nyálkás vizenyős és zöld. 2. A tyukpestis majdnem kizárólag a tyúkokat támadja meg gyorsan terjed és mindég el- j hullással végződik. Az egészséges tyúkok ren- { desen újonnan vásárolt vagy beállított tyúkokkal | lesznek fertőzve. A betegség jelei: az állatok j bágyadtak, szomorúak, tollazatúk felborzolt, szár- • nyaikat lelógatva álmasságot és bénulási tünete- 1 ket mutatnak, szemük kötőbártyéja élénk vörös, í duzzadt. A betegség elleni védekezésre az utmutatást ugy a v. m. kir. állatorvos mint a helyh. állat- j orvos köteles díjtalanul megadni. Zalaegerszeg, 1911. szeptember 22. Dr. Korbai, j polgármester. i A mértékekről. Vagyis: az Igazságról. Mérleg- siiSykészttők s javítók, njértéktáráy készítő-, jaVitó gyárak, mütyelyek. álsöfejómegye: Gyulafejervdr. Bartha A. Béla épylet és miilakalöS, műszaki és mérlegmöhelye és javitó gyára. Nagyenped. Folhert Tamás lakatos mester, mér tékkészitő. áradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javifás. Baja: Krammer J. és fia méleggyártók ós javítók. Paldnka: Schreiber Balázs mérleg, snlykészitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg, készítő és javitó ggyár. Beszierczenaszódmegye, Besztercze {Erdély). Szántó András puskamiives, mechanikus, ker pár s varrógépjavitó. Az összes mérle javítását és törvényszerű kiállítását válla Schuszter Guidó mechanikns, mérltgkészit Békesmegye: Orosháza: Katona Imre tized száfadoc éa rudas, mérlegkészitő, valamint suly javító. Borsódmegye: Mískolcz. Nr.upMihály szerkováes suíy- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázeajavitó, mórlegkésziiő. Brasscmegye. Brassó. Drágíts Sándor iakatos mester, mértékkeezt. Cscngrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleg !skstos. Egyedüli mérlegkészitő a megyében Győrmegye: Gyűr. 1 lakatos merlegkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos íirmárték készítő Sepsiszentgyörgyön, Báróikon Kovásznán s Kézdivásárhelyen. Jássnagyknn§solnokm9gye: Jászber.'ny. Gede József gépész, mérlegjavitó, másodmagával s még 3 méitékfárgykészitő. Szolnok. Gaál Ferencz mérlegkészitő és sulytarázó. EoiOZS^Érmegyőben: Kolozsvár. Farkas Pá szei kovács, mérleg és suiykéezitő, javitó Gilovils Jó?sef kádár, mértékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték készítő. Krassószöréuymegye : Ó moldova. Kaszás István kádár, ür"néi*ék készítő s javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészítő. ffáramarosmegye: Máramarosszíget. 1 mérlegjavi'ó. Bfaros-Tortíamegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készítő s még 30 kádár-bádogos mérték készítő itt és Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készítő Losonczon füleken és Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Agcstcn specziális mérleggyár, legkisebbtől a íegnagyobbakig. Ztvarg és Ringeisen testvei ek mérleggyára, személy mérlegek is. — Rácz Fcreucz egyensúly, tizedes, százados, marha és hidmérleggyár. Szőiőkert u. 38. — Dénes Manó hídmérleggyáros. vasufi mozdony mérlegek, hid-. maiba- és raktáiimérlegeknek gőzerőíe berendezett gyára. Aiap. 1898. Gizella-ut 53—55.—Ezeken kiviii 2 kisebbe 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készítő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készit és súlyt taráz. Fozsonjmegye: Nagyszombat. Mayerberg István mülakatos, szitaáruk s mérleggyárs, javitó a tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészitő ós javitó. Szebenmegye: 1 híd és iaktármérleg gyár, javítással. Ssepegmegye: Qölniczbányán 1 lakatos mérleg készítő, sulytarázó. Szolnok Doboksmegye: Dézs, Scheer Antal müés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tsrázűsa. Fülöp Sándor lakatosmester, mérfékkészitő. Szilágymegye: Szilágysomlyó: Katra Endre tpiilet es miiiakaios, műszaki és mérlegműhelye és javitó gyára. Tordaaranyosmegye Abrudbánya. Bitó Lajos •lakatos mester, mértékkészitő. Temesmegye : Temesvár. Hermán Ede és Fia mérleggyáio

;ok, legkisebbtől a Íegnagyobbakig, javítás, tarázás. Fehértemplom. Klein János gép- és szerkovács műhelvében mindenféle mázsát javitnak és vas súlyokat taráznak. Versecz. Lengyel Károly szerkovács, mérlegkészitő s javitó. S kívüle még 1—1 szer kovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pannso ván, Verseczen, Temesvárt.