Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-07 / 36. szám

1911. szeptember 7. MAGYAR PAIZS 6 mai Takách Imre főszolgabíró adta át a derók embernek. A nyomorultak hazája. Vármegyénk területén •van 111 lelencz dajkaságba adott gyermek 362, elmebeteg és bülye 771, siketnéma, vak és nyo moék 797, a közsegélyre szorultak száma; 2188; keresetkép'.elen árva 2681 van. A várme­gyei közigazgatási bizottság felterjesztésére a nagykanizsai gyermektelepnek kettéosztása és 2 teleporvossal és 2 telepfelügyelőnövei való ellá tása iránt a Belügyminiszter Ur a tárgyalásokat folymatba tette. Aranymosás a Marán. A Murából már évtf zedek óta mosnak ugyan aranyat a folyammantl földmivesek, akik a por alakban kimosott aranyat a nagykanizsai m. kir. adóhivatalnál értékesítik. Nagyobb szabású aranymosást csak próbaképen tettek a Murán, azomban csekély eredraennye'. Mostanában egy társaság alakult, moly nem tö rödve az eddigi sivár eredménytelenségekkel, modern gépek és amegfelelő munkaerők segítsé­gével neki fog az aranyásásnak. A szükséges gépek három vagonnal megérkeztek Muraszerdíhelyre, ahol azokat föl is álitották és üzembe is hozták. Néhány nap múlva tehát teljes erővel megkez­dőlik a kincsmosá3 az aranyporos medrü Mura Jhomokos aljában. Fö!drengéslanuiia=ny Zalamagyeben. A Kecs­keméti földrengés a hivatalos tudományos körök ben erős viszhangot keltett. A kullutuszmiiiíszter megbízta Eötvös Loránd báró egyetemi tanárt, Pékár Dezső dr., Fekete Jenő, Rihár István dr. és Gaicsár Sándor obszervátorokat és Oítai Károly műegyetemi adjunktust, hogy az országban mag­netikai és geofizikai fölvételeket készítsenek. E megbízásból éi tasitett Z ilavármegye alispánját azzal, hogy a nép esetleges babonás ellenszen vével szemben védje meg a kiküldötteket, akik hónapokon át sátrakban ieszne» kénytelenek még éjszakákon keresztül is megfigyeléseket tenni. Az alispán kiadta a kultuszminiszter rendeletét a főszolgabíróknak és a községek előljáróiuak­A? Őrségi ret. egyházmegye Dr. Koibai Károly zalaegerszegi polgarmesztert megválaztotta jegy zőjéuek. Távoliaic. Lócy Lajos tanulmánya Nagyatádon. Lócy Lajos dr. egyetemi tanár, a magy. kir. töldtani intézet igazgatója, a magyar földrajzi társaság elnöke, a napokban Nagyatádon időzött és meg­vizsgálta az ottani artézi kútnak fölgrétegeit. Tanulmányokat végzett, a viz mennyiségéről, hő­mérsékéról és az elő'örö földgázról. Lócy dr. kilátá ba helyezte, hogy az állam rövid idő alatt Nagyatádon nagyobb fúrásokat fog eszközöltetni — földtani tapasztalatok szerzésére. Maayar iskolaszerek, A Magyar Védő Egye­sü et egy zsebkönyvet osztat ki a tanuló ifjúság körében több mint 150,000 példányban. A könyv­nek az a czélja, hogy felvilágitsa a fogyaszló­közönséget s az ifjúságot a magyar iparpártolás szükséges voltáról. 1907-ben tö ib mint másfél­míliárd koronát adtunk ki külföldi árukért, egy­magában iskolaszerekért 23 miliőt. Ne vásárol­junk tehát külföldi iparczikkeket, mert az ériük kiadott pénzel szegényebbekké válunk. Irtsunk ki körünkből mindent, ami idegen, ha az hazaival pötolható! — uiondj.i a kis könyv előszava. — A rövidke felhívást követi a külömböző hazai gyártmányú iró és rajzszerekuek felsorolása és ismertetőjeleinek ábrája" Vé^ül csatolva van az 1911 —12 iki iskolaiév naptára és a tanóráknak előjegyzési táblázata. Egy község a pálinka ellen. Ungvárról írják, hogy Ókemencze köz .ég képvislő testülete Kuzma Mihély képviselőtestületi tag indítványára egyhangúlag határozatba foglalta, hogy szombat este 6 órától hétfő reggel 6 óráig ós ünuepna­pokou az ünnep elóestélyénnek 6 órájától az az ünnepet követő reggel 6 órájáig a korcsma helyiség zárva tartassék s tánczmulitságra vasár­és ünnepnapokra engedély ne adassék- Az érdekes határozatot Kohutka Lajos birón kívül 12 képvi­selőtestülati tag és még 18 községi lakos irta alá. — A községbiró jó szimatu ember lehet. Ó már tudja, hogy kivel kell tartania. Vagyis tudja, hogy a kormánynak mi a véleménye ebben az ügy­ben. Az a véleménye, elve, hogy minél több pá­linka elfogyjon, s minél több adó fizettessék. Tehát a biró ur is ezen a párton kell hogy álljon. Irodalom. Művészet. „Nyelvünk Tédelma". A Székelykereszturt megjelenő Unitárius Egyház Szerkesztőtársunk könyvéről a következő ismertetést írja: Borbély György zalaegerszegi gimnáziumi tanár és Borbély Sándor váczi kir. orsz. siketnéma intézeti igazgató „Nyelvünk védelme" Gyomlálás a magyar nyelv kertjében czimmel a mult év végén 204 lapra terjedő kis könyvet adtak ki. A kis könyv bolti ára 1 korona. Ötven darabot negyven koronáért adnak. A marosköri unitárius lelkészek és tanítók | mindnyájan ismerik e kedves kis könyvet, mert | a nyárádszentmártnni tanító és lelkész 50 dara­bot rendeltek s ez 50 drbból jutott lelkész é i t mitó j atyánk fiainak is s még maradt bőven rendelök­| nek is, mert a világi emberek nem sok könyvet vesznek mai napság, meg 'ha oly kedves is az, ; mint például ez a kis könyv. Pedig megérde­melné e könyv a nagyobb oártfogást. Amelyik marosköri lelkész ós tanító atyánkfia e könyvet figyelemmel olvasta, kedvózőleg nyilatkozott e könyvről s egyik i^en jó :ráhu lelkészünk ugy nyilatkozott, hogv e könyv nem 1, hanem 5 koronát is megér. Aki a szép helyes, jó magyar­ságot szereti s nem akarja kerékbe törni nyel­vünket: az meg fogja szerezni ezt a kis könyvet s biztosan mondhatjuk, hogy nagy élvezetet talál a könyv olvasásában. Különösen az idegen szellemű szólást, szó­fjzést s mondatszerkezetet támadja erősen, hangsúlyózván, hogy ,,a magát nyíltan Idegennek valló jove.'ény sohasem oly veszedelmes, mint a honi ruhába bujt idegen. Az idegen szó leg­feljebb csak egy egy tövis, egy egy szálka nyel­vünkben , az idegen szerkezet azonban méreg gyanánt hatja át a nyelv szerkezetét s meg­mételyezi azt." Szerzők, kik édes testvérek is, szívvel-lélekkel a mi embereink s az ő dicsőségük, a mi dicső­ségünk. A lapok kedvezóleg nyilatkoztak e könyvről s illő, hogy a mi embere.ok dicsőségét szeretett lapuukban is hirdessük s felhívjuk a figyelmet j erre. I Meg vagyok győződve, hogy aki e könyvet \ megveszi, uem bánja meg. Nézetem szerint • minden gimnáziumi vagy felsőbb iskolai Lmuló­; nak meg kellene e könyvet szereznie és I tanulnia. — Nvárádszentmáiton. iazakas Lajos. | Bosnyák földén C7. könyvre kaptunk előfize­i tési fölhívást. Eöttevényi Nagy Olivér dr. kassai kir. jogakadémiai tanár, kinek jól ismert neve i van a tudományos irodalomban és a publiczlsz­i tikában, tanulmányai és a helyszínén szerzett tapasztalatai alapján terjedelmes müvet irt az | annektált tartományokról. A mü célja, hogy az inteligens magyar közön­j séggel Uosznia és Herczegovina történetét ós köz­jogi helyzetét, valamint közgazdasági, uéprajzi, társadalmi és kulturális állapotát könnyed modor­ban, rendkívül sikerült illusztrációkkal tarkítva, megismertesse. ReánK, magyarokra mindezeknek alapos megis­merése rendkívül fontos és ép azért az iró nem­csak poii'ikai szempontból világította meg, törté­nelmi alapon,az annektált tartományoknak Magyar­orszghoz való viszouyát, hanem arra is rámutat, hogy nekünk e tartományok it tulajdonképen még csak ezentúl kell meghódítanunk, minthogy ezek ma még közgazdasági, tehát mezőgadasági, ke reskedelmi ós ipari szempontból reánk nézve majdnem teljesen ismeretlenek. Egyenes felhívás ez a mű annak a parlagon heverő és kiaknázatlanul hagyott vegyonnak a megszerzésére, amely a magyarság számára Bosznia és Herczegovina hegyeiben, legelőin, erdőiben, bányáiban s tejlődő Iparában és kereskedelmében kínálkozik. Az iró ezúttal közz tett tanulmányainak egy részét sok magyar, valamint németországi város­ban tartott előadás keretében közölte már a nagy­közönséggel, mindenütt a legnagyobb érdeklődóst keltve tárgya iránt. Ezek az előadások alkotjAk a mü gerincét, melyet különben gazdag tartalma rövidesen közkedelté fog tenni mindazok előtt, akiknek figyelme bármely okokbii Bosznia és Hercegovina felé fordul. A munka nyolezadrét alakban, mintegy 200 oldal terjedelemben, igen szép képekkel, mintegy 20—22 mülappal illuszráiva, amelyek Bosznia és Herczegovina regényes vidékeit, érdekes, kele ties stilusu városait, népviseletét s egyéb, figvel­! met érdemlő nevezetességét rögzíti meg, a leg­úlésesebb kiál.itásban, legkésőbb szeptember hóban fog megjelenni. A mü előfizetési ára 3, bolti ára 4 korona Felkérjük mindazokat, kik a mukát megrendelni óhajtják, hogy az előfizetési összeget szívesked­jenek a kiadó c.éghez (a »Vlosonvármagve® könyv­nyomdájához, Magyaróváron) beküldeni, annál' is inkább, mert a könyv korlátolt számbau jelenvén meg, a könyvpiarzra csak csekélyebb mennyi­ségben fog kerülni. Azoknak, ktk a munkára öt előfizetőt gyűjtenek, tiszteletpéldánnyal szolgál a kiadóvállalat. A «Vasárnapi Újság > augusztus 27 iki száma egész sorát hozza a kiváló érdekessgü közlemé­nyeknek. Egy czikk és kepek a firenzei arczkép kiállításon bemutatott magyar vonatkozás képek­ről szólnak. A pécsváradi Kossuth szobor, a fő­városi nyomor tanyái, a Louvréből ellopott Mona Lisa, a budapesti Népopera építkezése, a/, ipar­művészeti muzeumnak újan kiállított r ígi magyar faragváayai.Israelnek, a most elhunyt nagy holland művésznek két pompás festménye, a rózsadombi űj szerpentin út építése, a rima-kokovai tűzvész adják a képek tárgyait. Szpirodalmi olvasmányok: Lévai József és Pásztor Árp id verse, Kaffka Mar­git regénye. Béri Zsigaiond novellája, Atherton angolból forditott regény. Egyéb közlemények : i Sztrokai Kálmán czikke az ujonan felfedeze l csil­| lagokról, dr. Jaucsó György, az elhunyt kolozs­| vári egyetemi tanár arczképe, tárczaczikk a hétről i s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A «Vasárnapi Újsága előfize­tési ára negyedévre öt korona, a «Víligkrouikás­val együtt hat kor. Megrendelhető a ((Vasárnapi Újsága kiadóhivatalában (Budapest, IV. ker. , Egyetem utcza 4. szám). Ugyanitt megrendelhető | a «Képes Néplap», a legolcsóbb újság a magyar ! nép számára, félévre két korona 40 fillér. Különfélék. — Gyakori panasz olyanoknál, a kiknek hashajtót kell használni, hogy „nekem ez ; vagy az a szer nem használ." Ez a panasz a valódi Ferenc? JÓ^seí­keserüvíznél nem állja meg a helyét, mert ez a világhírű gyógyító ásványvíz, ha meg­felelő adagot használunk, bármily természetű embernél elő tudja a kívánt hatást idézni. Erős, hirtelen eldugulásnál a reggeli előtt egy borospohárra való Ferencz József-vizet kell meginni s ezt egy óra múlva meg lehet ismételni. Ennek a szükségessége azonban csak ritkán következik be. | A forrásnál palaczkozott és kereskedések­ben árusított igazi Ferencz József keserűvíz megtelelő adagolásnál sohasem fog lehango't­ságot előidézni, mint más hashajtóknál gyak­ran eiöfordul. Altalánosságban egy fél boros pohárnyi is elegendő Érzékenyebb természetű egyéneknél már enuél kisebb adag is előidézi a kivánt hatást. Vasati menetrend. Érvényes 19il. májas 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapest felé. reggel 4 óra 21 perez, délelőtt 9 óra 36 perez, délután 4 óra 53 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 10 perez, d. e. 11 ói a 50 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest- Czelldömölk ­felöl: reggel ^ óra 41 perez; délután 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől reggel 9 óra 27 perez, d. u, 4 óra 34 perci, este 8 dra 21 perez. Zalaszentivánra indul. Reggel 6 óra 10 perca csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa­Szombathely felé. Este 6 óra 33 perez; csatla­kozás Kanizsa Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez e-atlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 14 peicz, délután 2 óra 12 perez, delutáa i 4 óra 42 perez és éjjel 10 óra 25 peicz.

Next

/
Thumbnails
Contents