Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-31 / 35. szám
2 MAGYAR P A l Z S 1911. augusztus 31. egyednek a maga iránt való tartozása, hogy az egyednek önjavát szolgálni legfőbb czélja. Végzetes hiba azt hinni, hogy az ilyen gondolkodás a magasabb fejlődés következménye, az inkább a természetes fejlődés megakadásának jele, mely, ha idejében el nem tűnik a köztudatból, nem a továbbfejlődést, hanem a nemzeti pusztulást eredményezi. Nemzetek pusztulása pedig az emberiség fejlődesébeu sem a továbbhaladást, hauem a megállást, a betegséget jelenti. A valódi haladás nemzeti egyéniségek kialakulásában és a nemzeti boldogulásban áll. És nem az a nemzet log a fejlődésnek legmagasabb fokára jutni, amelyből a hősök kivesztek, hanem az, amelynek minden tagja hős, mert minden pillanatban kész a saját érdekét s életét is odaáldozni a köznek. Óvjuk életünket, a meddig egy munkás élettel többet használhatuuk, mint egy hősi halálla' ! Anyagi javakat is szerezzünk, ameddig általuk a honnak gyűjtőnk erőt: ha gyöngék vágjunk, nem szolgálhatjuk a hont sem, mert legyűrnek a köznek ellenségei. De talán bizony az orosz és nem a japán nem zet van a fejlődésnek utján, hogy a mi vezető társadalmunk anuyira utánozza az orosz vezetőket ? Menjen át mindnyájunk vérébe, \ elejébe az a tudat, hogy nem mindegy magyarnak lenni, vagy más nemzet fiának; hogy előttünk a fejlődésuek csak egy utja van: magyarabbá lenni, mint a minők eddig voltunk! Minden más ut a fejlődésnek megakadása, megállás és halál 1 V—o. A nőkről, különösen a tanítónőkről. Az sem bolond, ki azt állítja, hogy a tanitó nők nem felelnek meg feladatuknaf az elemi népiskolákban ! Nem akarunk gyanúsítani — tisztelet a kivételeknek — de a legtöbb esetben a tanitónó a falusi népiskolának hátrányára válik. Faluban egy nötanitó oly szabadon nem is mozoghat, a nlegénykéka ostoba hecczelödéseínek gyakran ki van téve. Holmi ablak és ajtózörgetések nem egyszer rezzentik fel az egyedüli ta nitóiiöt esti magányában. Ott, hol még férfi tanító van, ott csak még megjárja, de osztat'an iskolában nőtanitót alkalmazni teljesen elhibázott dolog. Csak gondoljuk el, hogy V., VI. osztályban a vásott falusi fiuk és 14 —18 éves ismétlós fiuk avagy iparos tanonczok mennyit adnak egy 18—20 éves, gyenge, tehetetlen tanítónőre? Egyebekben pedig a tanítónők képzettségét is a férfiakén alulinak találom, nem is szólva arról, hogy a tanítónők számtalan férfit diplomás földönfutóvá tesznek, holott a nök helye a családi tűzhely, feladatuk családalapítás és a háztartás volna s ma sok férfi erót leszorítanak egyéb közpályákról is, hiszen igéoyeik kisebbek s igy legtöbbször kevesebb fizetést igényelnek. — A tanítónőkről szólva még egy megjegyzésem van. A míg a féifi tanitó lelkiismeretesen megtartja a tanidőt, addig a hajadon nötanitó legtöbbször a tanidő megrövidítésével siet az iskolából házi teendőit végezni: főzni, takarítani stb. Ha férjhez megy, szintén otthon jár az esze, siet haza az ebédfözéshez. A tanítónők alkalmazása ellen pedig sokau azt tartják a legerősebb érvelésnek, hogy gólya váráskor felkeltik a gyermek kíváncsiságát s ildom talan a megjelenésük az iskolában. Egyébként a nyáron lefolyt évzáró vizsgálaton volt alkalmam egy tanítóhoz, kinek iskolájáról nem lenne jó általános következtetést vonni a tanítónőkre, a napokban pedig egy tanítónőhöz volt szerencsóm, ki férfi kollégáját kérte fel egy folyamodvány fogalmazására. Verő Árpád. Heti hirek Helyiek. Képviselőtestületi ölés. A városi képviselő testület folyó hó 24-én Fülöp főjegyző, mint h. polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a városi rendőrök kérelmére lakbérüket évi 180 koronára emelte föl. Tánczos Lajos c. Írnoknak kérvényében felhozott indok alapján kivételesen száz korona segélyt szavazott meg — A közvágóhíd falazatának kijavítására a közgyűlés 357 K 41 f költséget azzal szavazott meg, hogy amennyiben a czélnak czementlapok alkalmazása helyett az oldalfalaknak portland czementel való bevakolása is megfelelne, a javítási muukálat ezzel történjék meg email festék alkalmazása mellett. — Paukovich és Faller isk. igazgatók ügyük támogatásáért köszönő iratokat intéztek a képviselőtestülethez. tott a vai-szekér — s berohant a Mezöségnek kellő közepébe. Ha Nagysármáson leszállunk, hái^m kilométert kell gyalogolnunk a gáz-kutig. Kissármáson szálltunk le s vissza a kutig csak két kilométert gyalogoltunk. A vasút közvetlenül a kut mellett halad el S csudálatos, hogy nem hallunk semmi zúgást. Ez időben már próbálgatták a befedést s ilyenkor pár perczíg szünetel a zakatolás. Megpróbálom ismertetni ezt a dolgot, csak ugy laikusan s amt3nnyire én is megtanulhattam, kogy akik nem jártak itt s hézagosan olvastak róla, legyen egy kis fogaimok. A dézsaknai és tordai sóhegyektől keletre vagyunk talán 20—30 kilométerre. A geologusok tudása szerint a só, ez a földgáz és a petróleum egy társaságban tartózkodnak. A sóhegyek Gali cziától kezdve Máramarosmegyéu s Erdély közepén nagy tömegekben keresztül vonulnak Oláhországig — s tovább is. Ez a földgáz a mostani kutatások szerint nemcsak itt, hanem a küküllőmenti völgyekben is nagymértékben megvan. A mult száz év elején Kőváry László törté netiró följegyezte, hogy Dicsőszentmárton körül különös folyadék bugyborékol ki a földből, ha meggyújtják, kékes lánggal ég s a pásztorok szalonnát sütnek mellette. Talán Kőváry is folyadéknak hitte, ami meggyúl s ég. Mocsaras helyeken lesz láthatóvá, áttörvén földön, vizén, emezt bugyborékoltatja. De ö maga légnemű test, átlátszó, színtelen, szagtalan. — Nos, gondolható tehát, hogy harmadik társuk a petróleum is nagy mértékben rejtőzködik itt. Oláhországban és Galicziában ugyan ilyen viszonyok között van a gazdag petróleum forrás. Dr. Lóczy Lajos nagy geologusuuk ezt a kis sármási földgázt specziálisnak mondja s nem kell összetévesztenünk más lüdércz fényt adó kékes színű, kéntartalmú s egyébféle mocsárgázakkal. Ha jól emlékszem, metángáznak mondja s 99% nyi tisztaságú. Hol? hogyan ? miként keletkezik? A földgyomrában 200—300 vagy na.yobb mélységekben. S a geologusok egy részo szerint szerves anyagoknak a rothadásából lesz; mások, főleg a cheaiikusok azt tartják, hogy szervetlen dolgoknak a vegyülete. Lóczy is az utóbbiakkal tart. A kissármási rét, melynek közepén ez a gazdag csuda s a természeti erőnek ez a csudálatos gazdagsága van, a Nagysármáson lakó Veazprámy főszolgabíróé — volt. Most eladta s az állam megvette ezt a holdnyi rétet — mondják — 100 ezer koronáért, vagy talán forintért. S a pénz ki is fizettetett, alighanem helytelen jogi felfogással. Nemcsak, hogy jussa van az államnak a kisajátításra, de ha már megveszi is ekkora tenger — pénzen, csak föltételesen lehetne enyi pénzt adni, s akkor volna kifizetendő, amikor valósággal gyakorlati hasznát is látja az uj gazda. Azonban itt ez mellékes. A dombokkal körülvett völgyben itt ott posványos a rét. Kisebb nagyobb földhasadások, árkok vannak, melyeken alig tudnak átugrálni a diákok is. A lóidét a feltörő gáz hasogatta meg. Rendkívül érdekes látványt ad egy egy kád nagyságú gödör. Irtózatos piszkos, szenyes sárié vaun benne. Benne ül nyakig két három ember, asszony. Ugyananyi a parton kuporog, várják, hogy rájok kei üljön a sor, vagy a szer. Kénesjodos tartalma vau a viznek s csúzos és hasonló bántalmakért küldötte őket ide a szomszéd vármegyékből is a doktor. Gyűjtsünk a Csány szoborral Félévi kamat egyik könyvben (Krosetz István Bank) Zalaegerszeg 150 K — f. Birken Jenő és Erdős Gyula ajándéka Zalaegerszeg . . . 17 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . 167 K — f. Hozzáadva a múltkori (28966 K 74 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 29133 K 74 fill. A kamatokat egész évre egyszerre szoktuk elszámolni év végén min denik könyv után, most azonban egyik könyvben hozzácsatolták az elmúlt félévit s igy ezt most vesszük be. — Birken Jenő Ságodban gazdasági intéző egy birkát ajándékozott Erdős Gyulának s Erdős, a ki máskor is lelkesen szokott faradozui a szoborügyben, a birkát kugliversenyre vitte s jött érte 20 korona, a 3 kor. költségkiadást le-, vonva 17 koronát a szoboralapra adta. Rajz és festési tanfolyam. Göbel Árpád főgimnáziumi tanár szeptember hónaptól kezdődöieg rajzoló és festó tanfolyamot nyit. A rajzolás körében tervezést (kézimunka betű stb), a festés körében tetszés szerint természet és minta után aquarel-, olaj , fa, selyemfestést, faégetést és bársonyégetést is tanít, Reméljük hogy városunk közönsége eddig a szakszerű oktatást a művészet emez ágában nélkülözvéu jól felfogott érdekében annál nagyobb érdeklődéssel fogja körülvenni f müizlés nevelését szolgáló vállalkozást. Jelentkezni lehet naponkint 11 órától a gimnázium épületében, hol a részletes felvilágitást Góbel tanár adja meg. Nagyszabása művész est. Pintér Imre, akinek művészi körútjáról mostanában gyakrabban olvashatunk, és a ki társulatával most Zalamegyéöa is ellátogat, Nagykanizsán, Keszthelyen és Csáktornyán kivül, városu-ikat is felkeresi. Ez az egyetlen művész est f. évi szeptember 3-án vasárnap este lesz megtartva a Bárány nagytermében. Az este elsőrangú szórakozást ígér Zalaegerszeg közönségének és ha az előjelek nem csalnak, it is, mint mindenütt a hol a kis mü.ész gárda megfordult. zsúfolt ház fog tapsolni a kitűnő program nak. Több oldalról jövő kérdezősködésre ez uton is kijelentjük, hogy a műsor teljesen fehér családias jellegű, melyet bármely fiatal uri leány végig Lábunk alatt két-háromszáz méter mélységben van a gáztenger kitudja milyen terjedelemben és erőben. És kitudja hány ezer, a/agy hány millió év óta van lefojtva itt ez a rémitö rab, lefujtva s a föld-óriásnak kőfalaival elzárva s vaslánczaival megkölözve. Ki tudja hány év óta szakgatja, tördeli békóját, döngeti, lyukgasztja börtöaét, ezt a nagy sárházat, hogy a tág, hi 0' levegőre kijusson? ugy óhajtja ezt, mint a rab a szabadságot. S ha czélt ért, bőg, mint a ketreczéből kiszabadult oroszlán. x\pró nyílásokon, egér utakon bujkál, néha egyenesen keresztül tör s megoszolva bukkan tel a lóid felületire Volt eset rá, hogy a vasútról kipattant szikre meggyújtotta s odább odább harapodzva mintegy fáklya fényben örvendezett a íelszababulásnak s előfutárként üdvözölte a tudományt. Ennek a feltörekvő erőnek segítségére megy az ember, a tudós ember és a szabadságszerető ember. Utat nyit neki. Tudósaink egy nagy lyukat fúrtak itt a réten egész a börtönig, 2Ó0 méter mélységre. Most nem kell, hogy szanaszét oszolva megerőltetéssel egyenként taszigálják a földet. Igyekszik minden rész idejöni, ahol rést talál. A nagy lyukon együttesen is kifér. Mondhatjuk ezt koncentrálásnak. Hanem aztán jön is itt Istenigazában. A cylinderlyuk 20 cm. átmérőjű s másod psrezen ként 10 k jbméter gáz röpül a levegőbe, levegőtölö sivítással. Az ereje 120 ezer ló erő. Mintha 120 ezer ló földet rengető dübörgéssel egyszerre száguldana a kivívott diadalma. S eszembe jut, hogy a tordai levélíró szerint itt nincs mit látni. A furt lyukba szemünk láttára eregetik be gépezetek segítségével a 20 cm. átmérőjű vascsöveket. A földgáz tehát ezen jó ki most. A