Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-31 / 35. szám

2 MAGYAR P A l Z S 1911. augusztus 31. egyednek a maga iránt való tartozása, hogy az egyednek önjavát szolgálni legfőbb czélja. Végzetes hiba azt hinni, hogy az ilyen gondolkodás a magasabb fejlődés következ­ménye, az inkább a természetes fejlődés megakadásának jele, mely, ha idejében el nem tűnik a köztudatból, nem a továbbfej­lődést, hanem a nemzeti pusztulást eredmé­nyezi. Nemzetek pusztulása pedig az embe­riség fejlődesébeu sem a továbbhaladást, hauem a megállást, a betegséget jelenti. A valódi haladás nemzeti egyéniségek kialaku­lásában és a nemzeti boldogulásban áll. És nem az a nemzet log a fejlődésnek legmagasabb fokára jutni, amelyből a hősök kivesztek, hanem az, amelynek minden tagja hős, mert minden pillanatban kész a saját érdekét s életét is odaáldozni a köznek. Óvjuk életünket, a meddig egy munkás élet­tel többet használhatuuk, mint egy hősi ha­lálla' ! Anyagi javakat is szerezzünk, amed­dig általuk a honnak gyűjtőnk erőt: ha gyöngék vágjunk, nem szolgálhatjuk a hont sem, mert legyűrnek a köznek ellenségei. De talán bizony az orosz és nem a japán nem zet van a fejlődésnek utján, hogy a mi vezető társadalmunk anuyira utánozza az orosz vezetőket ? Menjen át mindnyájunk vérébe, \ elejébe az a tudat, hogy nem mindegy magyarnak lenni, vagy más nemzet fiának; hogy előt­tünk a fejlődésuek csak egy utja van: ma­gyarabbá lenni, mint a minők eddig voltunk! Minden más ut a fejlődésnek megakadása, megállás és halál 1 V—o. A nőkről, különösen a tanítónőkről. Az sem bolond, ki azt állítja, hogy a tanitó nők nem felelnek meg feladatuknaf az elemi népiskolákban ! Nem akarunk gyanúsítani — tisz­telet a kivételeknek — de a legtöbb esetben a tanitónó a falusi népiskolának hátrányára válik. Faluban egy nötanitó oly szabadon nem is mozoghat, a nlegénykéka ostoba hecczelödéseínek gyakran ki van téve. Holmi ablak és ajtózörge­tések nem egyszer rezzentik fel az egyedüli ta nitóiiöt esti magányában. Ott, hol még férfi ta­nító van, ott csak még megjárja, de osztat'an iskolában nőtanitót alkalmazni teljesen elhibázott dolog. Csak gondoljuk el, hogy V., VI. osztályban a vásott falusi fiuk és 14 —18 éves ismétlós fiuk avagy iparos tanonczok mennyit adnak egy 18—20 éves, gyenge, tehetetlen tanítónőre? Egyebekben pedig a tanítónők képzettségét is a férfiakén alulinak találom, nem is szólva arról, hogy a tanítónők számtalan férfit diplomás föl­dönfutóvá tesznek, holott a nök helye a családi tűzhely, feladatuk családalapítás és a háztartás volna s ma sok férfi erót leszorítanak egyéb közpályákról is, hiszen igéoyeik kisebbek s igy legtöbbször kevesebb fizetést igényelnek. — A tanítónőkről szólva még egy megjegyzésem van. A míg a féifi tanitó lelkiismeretesen megtartja a tanidőt, addig a hajadon nötanitó legtöbbször a tanidő megrövidítésével siet az iskolából házi teendőit végezni: főzni, takarítani stb. Ha férj­hez megy, szintén otthon jár az esze, siet haza az ebédfözéshez. A tanítónők alkalmazása ellen pedig sokau azt tartják a legerősebb érvelésnek, hogy gólya vá­ráskor felkeltik a gyermek kíváncsiságát s ildom talan a megjelenésük az iskolában. Egyébként a nyáron lefolyt évzáró vizsgálaton volt alkal­mam egy tanítóhoz, kinek iskolájáról nem lenne jó általános következtetést vonni a tanító­nőkre, a napokban pedig egy tanítónőhöz volt szerencsóm, ki férfi kollégáját kérte fel egy fo­lyamodvány fogalmazására. Verő Árpád. Heti hirek Helyiek. Képviselőtestületi ölés. A városi képviselő testület folyó hó 24-én Fülöp főjegyző, mint h. polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a városi rendőrök kérelmére lakbérüket évi 180 koronára emelte föl. Tánczos Lajos c. Írnoknak kérvényében felhozott indok alapján kivételesen száz korona segélyt szavazott meg — A közvágóhíd falazatának kijavítására a közgyűlés 357 K 41 f költséget azzal szavazott meg, hogy amennyiben a czélnak czementlapok alkalmazása helyett az oldalfalaknak portland czementel való bevakolása is megfelelne, a javí­tási muukálat ezzel történjék meg email festék alkalmazása mellett. — Paukovich és Faller isk. igazgatók ügyük támogatásáért köszönő iratokat intéztek a képviselőtestülethez. tott a vai-szekér — s berohant a Mezöségnek kellő közepébe. Ha Nagysármáson leszállunk, hái^m kilométert kell gyalogolnunk a gáz-kutig. Kissármáson szálltunk le s vissza a kutig csak két kilométert gyalogoltunk. A vasút közvetlenül a kut mellett halad el S csudálatos, hogy nem hallunk semmi zúgást. Ez időben már próbál­gatták a befedést s ilyenkor pár perczíg szü­netel a zakatolás. Megpróbálom ismertetni ezt a dolgot, csak ugy laikusan s amt3nnyire én is megtanulhattam, kogy akik nem jártak itt s hézagosan olvastak róla, legyen egy kis fogaimok. A dézsaknai és tordai sóhegyektől keletre va­gyunk talán 20—30 kilométerre. A geologusok tudása szerint a só, ez a földgáz és a petróleum egy társaságban tartózkodnak. A sóhegyek Gali cziától kezdve Máramarosmegyéu s Erdély kö­zepén nagy tömegekben keresztül vonulnak Oláhországig — s tovább is. Ez a földgáz a mostani kutatások szerint nemcsak itt, hanem a küküllőmenti völgyekben is nagymértékben meg­van. A mult száz év elején Kőváry László törté netiró följegyezte, hogy Dicsőszentmárton körül különös folyadék bugyborékol ki a földből, ha meggyújtják, kékes lánggal ég s a pásztorok szalonnát sütnek mellette. Talán Kőváry is fo­lyadéknak hitte, ami meggyúl s ég. Mocsaras helyeken lesz láthatóvá, áttörvén földön, vizén, emezt bugyborékoltatja. De ö maga légnemű test, átlátszó, színtelen, szagtalan. — Nos, gon­dolható tehát, hogy harmadik társuk a petróleum is nagy mértékben rejtőzködik itt. Oláhország­ban és Galicziában ugyan ilyen viszonyok között van a gazdag petróleum forrás. Dr. Lóczy Lajos nagy geologusuuk ezt a kis sármási földgázt specziálisnak mondja s nem kell összetévesztenünk más lüdércz fényt adó kékes színű, kéntartalmú s egyébféle mocsárgázakkal. Ha jól emlékszem, metángáznak mondja s 99% nyi tisztaságú. Hol? hogyan ? miként kelet­kezik? A földgyomrában 200—300 vagy na.yobb mélységekben. S a geologusok egy részo sze­rint szerves anyagoknak a rothadásából lesz; mások, főleg a cheaiikusok azt tartják, hogy szervetlen dolgoknak a vegyülete. Lóczy is az utóbbiakkal tart. A kissármási rét, melynek közepén ez a gaz­dag csuda s a természeti erőnek ez a csudálatos gazdagsága van, a Nagysármáson lakó Veazprámy főszolgabíróé — volt. Most eladta s az állam megvette ezt a holdnyi rétet — mondják — 100 ezer koronáért, vagy talán forintért. S a pénz ki is fizettetett, alighanem helytelen jogi felfogással. Nemcsak, hogy jussa van az államnak a kisajátításra, de ha már megveszi is ekkora tenger — pénzen, csak föltételesen lehetne enyi pénzt adni, s akkor volna kifizetendő, amikor valósággal gyakorlati hasznát is látja az uj gazda. Azonban itt ez mellékes. A dombokkal körülvett völgyben itt ott pos­ványos a rét. Kisebb nagyobb földhasadások, árkok vannak, melyeken alig tudnak átugrálni a diákok is. A lóidét a feltörő gáz hasogatta meg. Rendkívül érdekes látványt ad egy egy kád nagyságú gödör. Irtózatos piszkos, szenyes sárié vaun benne. Benne ül nyakig két három ember, asszony. Ugyananyi a parton kuporog, várják, hogy rájok kei üljön a sor, vagy a szer. Kénes­jodos tartalma vau a viznek s csúzos és hasonló bántalmakért küldötte őket ide a szomszéd vár­megyékből is a doktor. Gyűjtsünk a Csány szoborral Félévi kamat egyik könyvben (Krosetz István Bank) Zala­egerszeg 150 K — f. Birken Jenő és Erdős Gyula ajándéka Zalaegerszeg . . . 17 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . 167 K — f. Hozzáadva a múltkori (28966 K 74 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 29133 K 74 fill. A kamatokat egész évre egyszerre szoktuk elszámolni év végén min denik könyv után, most azonban egyik könyvben hozzácsatolták az elmúlt félévit s igy ezt most vesszük be. — Birken Jenő Ságodban gazdasági intéző egy birkát ajándékozott Erdős Gyulának s Erdős, a ki máskor is lelkesen szokott faradozui a szobor­ügyben, a birkát kugliversenyre vitte s jött érte 20 korona, a 3 kor. költségkiadást le-, vonva 17 koronát a szoboralapra adta. Rajz és festési tanfolyam. Göbel Árpád fő­gimnáziumi tanár szeptember hónaptól kezdődö­ieg rajzoló és festó tanfolyamot nyit. A rajzolás körében tervezést (kézimunka betű stb), a festés körében tetszés szerint természet és minta után aquarel-, olaj , fa, selyemfestést, faégetést és bársonyégetést is tanít, Reméljük hogy városunk közönsége eddig a szakszerű oktatást a művé­szet emez ágában nélkülözvéu jól felfogott érde­kében annál nagyobb érdeklődéssel fogja körül­venni f müizlés nevelését szolgáló vállalkozást. Jelentkezni lehet naponkint 11 órától a gimná­zium épületében, hol a részletes felvilágitást Góbel tanár adja meg. Nagyszabása művész est. Pintér Imre, akinek művészi körútjáról mostanában gyakrabban olvas­hatunk, és a ki társulatával most Zalamegyéöa is ellátogat, Nagykanizsán, Keszthelyen és Csák­tornyán kivül, városu-ikat is felkeresi. Ez az egyet­len művész est f. évi szeptember 3-án vasár­nap este lesz megtartva a Bárány nagytermében. Az este elsőrangú szórakozást ígér Zalaegerszeg közönségének és ha az előjelek nem csalnak, it is, mint mindenütt a hol a kis mü.ész gárda meg­fordult. zsúfolt ház fog tapsolni a kitűnő program nak. Több oldalról jövő kérdezősködésre ez uton is kijelentjük, hogy a műsor teljesen fehér csalá­dias jellegű, melyet bármely fiatal uri leány végig Lábunk alatt két-háromszáz méter mélységben van a gáztenger kitudja milyen terjedelemben és erőben. És kitudja hány ezer, a/agy hány millió év óta van lefojtva itt ez a rémitö rab, lefujtva s a föld-óriásnak kőfalaival elzárva s vaslánczai­val megkölözve. Ki tudja hány év óta szakgatja, tördeli békóját, döngeti, lyukgasztja börtöaét, ezt a nagy sárházat, hogy a tág, hi 0' levegőre kijusson? ugy óhajtja ezt, mint a rab a szabad­ságot. S ha czélt ért, bőg, mint a ketreczéből kiszabadult oroszlán. x\pró nyílásokon, egér uta­kon bujkál, néha egyenesen keresztül tör s meg­oszolva bukkan tel a lóid felületire Volt eset rá, hogy a vasútról kipattant szikre meggyújtotta s odább odább harapodzva mintegy fáklya fény­ben örvendezett a íelszababulásnak s előfutárként üdvözölte a tudományt. Ennek a feltörekvő erőnek segítségére megy az ember, a tudós ember és a szabadságszerető ember. Utat nyit neki. Tudósaink egy nagy lyukat fúrtak itt a réten egész a börtönig, 2Ó0 méter mélységre. Most nem kell, hogy szanaszét oszolva megerőltetéssel egyenként taszigálják a földet. Igyekszik minden rész idejöni, ahol rést talál. A nagy lyukon együttesen is kifér. Mondhatjuk ezt koncent­rálásnak. Hanem aztán jön is itt Istenigazában. A cylinderlyuk 20 cm. átmérőjű s másod psrezen ként 10 k jbméter gáz röpül a levegőbe, levegőt­ölö sivítással. Az ereje 120 ezer ló erő. Mintha 120 ezer ló földet rengető dübörgéssel egyszerre száguldana a kivívott diadalma. S eszembe jut, hogy a tordai levélíró szerint itt nincs mit látni. A furt lyukba szemünk láttára eregetik be gépezetek segítségével a 20 cm. átmérőjű vas­csöveket. A földgáz tehát ezen jó ki most. A

Next

/
Thumbnails
Contents