Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-17 / 33. szám

6 MAGYAR PAIZS 1911

. augusztus 3

. felfogásával egyező módon törekszik e földnek és e népnek erősítésére. Akik nem a nép lelkéből, nem a föld szelleméből meritik fölfogásukat, hanem idegen bálványoknak képzeli erejéből, a felvi lágosodás, a szabadelvüség, a czivilizáczió, a modern korszellem és még a jó isten tudja milyen néven nevezett chimerák iránti esztelen tiszteletből kifolyólag intézkednek en nek az országnak átalakítási munkálatában, azok nem „jól" szerették a hazát, — nem is beszélve azokról, akik e földet ugy tekintettek, mint a kincsszerzésre alkalmas objektumot. De azok is, akik jóllehet segíteni akartak ezeu az országon, de akik saját gyengeségük érzetében nem merték tudomány ukat a nemzeti bölcsesség kutforrásából meríteni, haueiu idegen jelszavak mankójára tátnaszkodn ik is az általános emberiség tengervizével keserítették el népünk mill óinak lelkét és lopták ki népünk millióinak szivéből a legnagyobb értéket, mint a felvilágosodás század, nak nemzetgazdászati programmjába neui illő dolgot, — a boldogságot, a szere tetet és a hazához való ragaszkodást, azok, meglehet, hogy akartak „nagy hazafiak", „jó hawaiiak

u lenni, de . . , hiába akar valaki jó muzsikus lenni, h* nem tud muzsikálni. Két igaz, reális értéke van a nemzetnek : földje és a n^pe. Akié a íöld és a nép, azé az ország. Hogy a mienk, magyarodé maradjon e mind a kettő ? Eí a mi legfontosabb kérdé/ínk. Nekünk fog-e ez a föld teremni, ránk fog e ez a nép hallgatni ? Azért kell ezt a ket!őt szeretnünk min denekelőtt, mert csak e szeretetből fakadhatnak majd olyan magyar bölcsességü tör vények, amelyek első sorban a hazai érdekeket szolgáivá biztosítani lógják azt, hogy ennek a földnek aldasa, ennek a népnek a ragaszkodasa, a mienk magyaroké maradjon örök időkre. Akkor mienk marad az ország. Csak e földnek és rajta e!ő népnek s^erett-tével tarthatjuk meg magunknak a hazat. Szent István kiráíy. — Augusztus 20. — A katholikusság ünnepével ma ünnepet ül az egész magyar nemzet. Ezrével tódul Budapestre az ország népe, hogy részt vegyen első nagy királyunk ünnepén, ki a természetimádó nomád magyar népet a keresztény erkölcsökre szoktatta, keresztény államot szervezett, megalapította az önálló független nemzeti királyságot. S az 1000 év leforgása alatt a magyar vészek, harczok sót a csalód .sok közepette is megtanult lelkesedoi a felkent s Szent István koronáját viselő királyáért! Szent István koronája mindig simboluma volt a nemzeti eszmének s a korona viselőjét ért bárminő támadásokért a nemzet mindenkor kész volt életét, vagyonát s önmagát áldozni. A magyar mindig' királypárti volt, sőt még akkor is, midőn már kihalt, az ősi vér, midőn megszűnt a nemze:i királyság. A magyar mindig megbocsájtott királyának, még akkor is, ha az illető király méltatlan volt a nemzet szeretetére! Amig a külföldi nemzeteknél a nép haragja vérpadra hurczolta az uralkodót, addig a magyar soha sem ment tovább, legfeljebb bezáratta a királyát, vagy megfosztotta trónjától: detronizálta. A sok szenvedés, keserűség és csalódások azonban megingatták a nemzet bizalmát. Az ónodi országgyűlés 1707-ben még nem mondta ki a köztársasági államformát, megelégedett az osztrák származású uralkoldók trónfosztásával, de már az 1849 i debreczeni detronizáló országgyűlés folyománya a köztársatági államforma kikiáltása lett volna! Azóta a sok megpróbáltatás és a keserű csalódások is megrázkódtatták a nemzet bizalmát. Külföldi államok bau oly események játszódnak le, melyek egy cseppet sem tesznek szolgálatot a dinasztikus érdekeknek. Nemzeti ünnep van ma, lobognak a zászlók s dicsőségesen hírdolik, hogy Árpád örökében, Szt. István birodalmában él még a magyar! Hegedűs A. Elek. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 9409-1911. Hirdetnuny. A városi tanács közhírré teszi, hogy az 1912. évre voDat''07ó közmunka ö-szó rás a városi adóhivatalnál f. évi augusztus 14-től 27 ig bezárólag, 15 napi közszemlére van kitéve, AZ összeírás az érdekeltek által a hivatalos órák alatt betekinthetók, iz ellen az érdekeltek ezen idő alatt felszólamlásaikat szóval vagy Írásban beterjeszthetik. Akik a természetbeni közmunka tartozásukat készpénzbeu óhajtják megváltani, tartoznak ezen szándékukat a városi adóhivatalnál f. hó 27 ig szintén bejelenteni. Aki ezen szándékát a kikötött időben be nem jelenti köteles közmunka tartozását természetben leszolgálni. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa, 1911 augusztus 11. Fülöp, h. polgármester. Zalaegerszeg r. t. varos polgármesterétől. 9307-1911. Hirdetmény. Közhirré teszem, hogy az italmérési illetékek megállapítására vonatkozó jegyzék f. évi augusztus 12 tői számítandó 8 napi közszemlére a városi iktató hivatalba közszemlére ki van téve, ahol az italmérési illetéket fizetők részéről a hivatalos órák alatt betekinthető. Az érdekeltek a kivetés ellen a közszemlére történt kitételtől számított 8 nap alatt észrevételeiket a városi iktatónál írásban beadhatják. Zalaegerszeg, 1911 augusztus 11. Fülöp, h. polgármester Zalaegerszeg r. t. város tanácsától. 9489—1911. sz. Hirdetmény Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhirré teszi, hogy az 1877. évi XX. t. cz. és 55200—1903. sz. B. M. R. szerint elkészített és a számvevő által átvizsgált 1910. évi gyámpénztári számadás és vagyon mérleg az idézett t. cz. 300 ik és az 55200-1903. sz. B. M. R. 116. §-a értelmében a városi árvaszék indokolt jelentésével együtt az 1911. évi augusztus hó 12 tói bezárólág 1911. évi augusztus hó 27 ig azaz 15 napon át a városi pénztári helyiségben az esetleges észrevételek megtehetése végett nyilvános közszemlére kitétettek ahol azok a hivatalos órák alatt az érdekelt felek által megtekinthetők. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának 1911. évi augusztus hó 9 én tartott ülésében. Füíöp, h polgármester. madik a katholikus csak idókö/.önkénti; egy gazdasági akadémiája, hároo~ főgimnáziuma: katholikus, református, unitárius, — háromszáz éves gazdag könyvtáraikkal ; fiu és lány tanitóképező intézete; fiu és polgári leányiskolája; egy felső leányiskolája; süketnéma iskolája, s egy javitó intézete. Van Kolozsvárnak nyári és téli rendes színháza. Budapest részére ez adja a legjobb erőket. Kettőt ismerek akik híven maradtak az otthonhoz: a jó Szeutgyórgyi István s a tényes tehet ségü E Kovács Gyula. Pár évig Kovács Gyula is volt Pesten, de visszavágyott s hü maradt a városához, épen ugy mint néhai való jó Brassai Sámuel a tanári széken. Megfelelő hírlapirodalma van, melyben köztudat szerint is vezetöszerepet visz egész Erdélyre kihatólag az Ellenzik, melyet a 80 as években Bartha Miklós alapított, kinek kebla a magyar nemzeti létért parázsmódra égett, a mig egészen kiégett, mint Apáczai Cseri Jánosé. A tudományi és történelmi muzeumok közül a természetrajzi tud. muzeumot a mult század 40-es éveiben gróf Mikó Imre alapította pénzzel s elsi igazgatója a hires Brassai Sámuel ésszel; az 1848/9 történelmi erekiye muzeumot Kus'.kó l6tván teremtelte s épiti 25 év óta; legfiatalabb a szintén szép néprajzi muzeum, melyet az Erdélyi Kárpát Egyesület hozott létre. Kolozsvárt székel az országnak legnagyobb é.s legerősebb s legnagyobb czélu nemzet-társadalmi egyesülete: az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület, röviden az Emko ; az Erd. Kárpát Egyesület (Eke) stb. Az Emkét ezelőtt 25 évvel Bartha Miklós, Felméri Lajos s még néhányan alapították, éltető lelke még máig is Sándor József. — A számtalan többi fajtát nem kell felsorolni, melyek más városokban is szoktak lenni. Gyárai közül nevezetes a dohánygyár s a régi hires sörgyár. De gazdag ez a város — nemcsak káposztájában s az emiitett dolgokban, hanem n3gy történelmi emlékekben s emlékezetre méltó eseményekben, müvekben is. Már a középkorban iuneu került el Prágába a két szobrász testvér: Kolozsvár; Miklós és Mihály mesterek, kik közül az egyik Prága város számára egyenes felhívás után készítette Szentgyörgy lovasszobrát, amint ez a sárkányt legyőzi. E szobor másolatát megszerezte később Kolozsvár is s egyik közterére állította. Kolozsvárról való Tóthfalusi Kis Miklós is, ki a nyomda feltalá lásakor az első leghíresebb nyomdászok közül való. — A kolozsvári Ó-várban született Mátyás király ; születési házában most Ethnografiai muzeumot tart az Eke; Fadrusz mester pedig a Nagykirályuak monumentális lovasszobrát csak a mult években készítette meg a nagytemplom melleti főtéren. — A török-tatár-rémet világban itt sebesült meg II. Rákóczi György akolozsvárszászfenessi sikon, aki után már rohamossau hanyatlott a nemzeti fejedelemség ügye. Egy nagy kő jelzi az emléket a város végén. — Az em béri szellem kibontakozásának és fejlésének legerőteljesebb idejében, a tizenhatodik században ebben a városban prédikált egyet Dávid Ferencz s az egész váris az egy istenhivők felekezetébe az unitárius vallásra tért át, tehát többen, mint Pál apostolnak háromezere. Ekkor lett magyar város a szászvárosból, mert a város szászváros •olt ; kisebb rész volt a magyar s a Lengyelországból idemenekült lengyelek csoportja. íme a vallás a nemzeti ügy szolgálatában. Főleg az alföldön a református vallást a magyar vallásnak mondják; itt méltán az unitárius vallás a magyar tallás. A nász—magyar—lengyel egy ma gyárrá olvadt s most alig van színtisztább magyar város Kolozsvárnál. Már emlitém, hogy az ösi magyar szót Hidelvében csupán ez egy helyen tartották meg. (Az egy hitre tért város később a változó kormányok, fejedelmek, s viszonyok miatt természetesen széttagolódott. Most van négy katholiku» templom, három református, egy unitárius, egy ág. evangelikus ; s JZ oláh részen a görög keletiek temploma; ujabb kori az izraeliták egyháza. S ha a különböző püspökök, papok, tanárok talán nem volnának egymással jó barátságban; ennek nem a vallás volna az oka. A türelmes ségnek ez a város klaszikus minta-földje. Itt szónokolt és tervezett Apáczai Cseri János már a tizenhetedik században, hogy állítsanak ide egyetemet, mert Németalföldön már sok van. Majdnem háromszáz év múlva állítottak 1870-ben. A főtéri katholikus nagy templom egyk legszebb, legcsinosabb gotliikus templom az országban. A középkoiban épült Mátyás király Idejében, mint a kassai, brassói stb. Hatalmas nagy térnek áll a közepén. Mellette a Mátyás szobor. A föléren egyéb semmi. Az odább nyúló utcában van a gyönyörű konyhapiacz s nem olyan régies rendetlenségben és tisztátalanságban, mint Nagyváradon. Aki először lép a templom belsejébe, meglepődik. Hogyan? hogy katholikus létére egyetlen kép, szobor, és semmiféle festmény nincs benne. Puritán egyszerűséggel tiszta fehérre meszelt falai vannak, mint a milyenek az egy isteni hivők templomai, s egyéb semmi az oltáron kivül. Hát a reiormáczió idejében az unitáitusoké volt ez a templom s emberek és idők változásával katholikus lett. S ezek semmit sem váitostattak rajta, csak egy oltárt tettek bele. A régibb épületek közül emlékezetre méltó a