Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-10 / 32. szám

1911. augusztus 10. magyar PAIZS 5 szas teketóriázást, a földön való fetrengést, hosz­szas huzavonát. Hogy lissa a közönség is a fáradozást. De az ő módszere az, hogy derékon fogja ellenfelét s leteríti, mint aki a gyepen ta­nult birkózni. Ezen a téren ritka tünemény s igazán Toldi utódjának lehet mondani. Ha már Európa kűlömböző országaiból összekerül hat válogatott birkózó bajnok s ő ezeket mosolyogva, tánczolva rakja le; mégis bámulatos erő és ügyesség. Kíváncsi voltam s megkérdeztem, hogy öt ugyan mikor? hol? s ki verte le? 17—18 éves korában ke/.dett birkózni, azt mondja. Kez­detben járatlan volt a fogásokban, de Magyaror­szágon e járatlanságával is, csupán nyers erejé­vel ö vágott földhöz másokat, de őt senki. Ez elsö időszaknak a járátlanságában külfóldöj há­rom ellenfele levágta, de azóta külföldön sem tudja senki legyőzni. Kérdeztem szokott é lum polni ? Nem, — azt mondja. Igen rendes, szolid életet él. S öntudatosan; tudja, hogy a lumpolás nem jó. Mist 27 éves. A legjobb erőbeu \an. "Több testvére vau, de csak hárman szoktak bir­kózni, még egy öccse, s egy bátyja. — A Wol­ner Czírkuszuan eldöntetlen maradt két pár bir­kózás. Folytatták tehát az Edison viüanyszinház­ban. Az első este Paskowszky lengyel bajnokot legyőzte Küsselbach, sziléziai bajnok; második este Küsselbach birkozott Czájával. Eltelt kétszer tizpercz. A ha rmadik összecsapásnál Cl/.ája az ő szo­kása szerint fölemelte ellenfelét, a hatalmas nagy testet itt szük volt a tér arra, ho$.y szokása szerint tánczoljon vele, csak egyet kettőt lendített s oda­vitte és odatette háttal a főidre, a hol az Ítélkező bíróság volt. hogy annál jobban lássák. — Mind a két pár lovagiasan kezet fogott bajtársával. A •czirkusztól kiliizött első dijat tehát, az 500 koronát Czája nyerte el, a másodikat, a 300 koronát Küsselbaeh sziléziai, a harmadikat, a 200 koronát Paskovszky lengyel. — A bécsi, gráczi és müncheni le maradtak. Mindeniknek volt azonban napidíjuk 20—20 korona. — Czája azonkívül el­nyerte a lengyeltől felajánlott 100 koronát is. Kinevezte a miniszter Wassermann Samu zalaegerszegi okleveles mérnököt, eddigi műszaki napidijast segédmérnöknek. EíjegyzdS. If|. Stockinger Ferencz m. kir­állam vasú ti fogalmazó eljegyezte özv. Tóth Sán­dorné uruő leányát: Irénkét. A Sibota Farencs boltjából pénteken éjje 1 ellopott valaki 800 koronát. A rendőrség nyomoz. E:V6üztettem tegnap délben a város és fürdő közötti réti uton pár forint értékű egyszerű ezüst órámat. Aki visszadaja, megadom a váltságdijat. Borbély Cyörfey. Megyeiek A : alatátujeíiyel közsöyi és körjegyző! egyesülete tegnap előtt tartotta Keszthelyen évi rendes k izgyülését, Molnár István szepetki jegyző, egyleti elnók elnöklésével. ti. jegyzői karnak jogos, riagy sérelmei vannak ; rengeteg a munka anyaguk, igen nagy és terhes a felelőségük. Euielett anyagi javadalmazásuk a legmostohább, távolról sem arányos az állás súlyával és köteles­ségeivel. Ezek a hangos panaszok a jegyzögyü­lésre is mintegy hatvan megyebeli jegyzőt hoztak össze, kik a közgyűlés terjedelmes iárgysorát mindvégig a legnagyobb figyelemmel kisérték. Halálos szerencsetlenség t cséplőgépnél. Kaszti József vagyonos löldmives búzát csépel­telett. A cséplőgép etetését egyetlep leányára, a 14 éves Juliskára bízta. A leány kéveadás köz­ben oly szerene-éllenül csúszott meg, hogy a ballába belekerült a cséplőgép dobjába, amely a szerencsétlen leány lábát térdből leszakiotta, ki a nagy vérvesztéstöl néhány óra múlva meghalt. Athelyezesek. A közoktatásügyi miniszter Elek Oszkár dr. sümegi alreáliskolai r. tanárt az aradi állami föreáliskoláboz helyezte át. — A sümegi állomá; főnöKét Szentirmay Rezsőt Székesfehér­várra helyezték. Helyébe Oczehowszky Róbert rumi állomásfőnök jött. Megjutalmazott tanitó. A Magyar Földhitel­intézet által a fatenyésztés emelése czéljából a fóldmivelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátott összegből a második négyszáz koronás jutalmat és díszoklevelet Danitz Sándor stridóvári állami elemi népiskolai igazgatónak ítélte oda a kikül­dött bizottság. Posztatisztek áthelyezés®. A kerületi posta­Igazgatóság Palotay Ferencz postatisztet Barcsról Keszthelyre, Reszer Antalt Dombováiról Nagy­kanizsára, Bakos Jánost Tapolczáról Villányra belyezte át. A sormási magyarok a dohányzásról. Mulat- . ságos esetet közöl a íDunáatuU a dohány drá • gasága ellen. A Nagykanizsa mellett levő Sormás • község pipázó emberei összeszedték a taluban található pipákat és elküldték őket egy szép le- j vél kíséretében a finánczminiszternek. A levél ! i tartalma az volt, hogy ha a miniszter sajnálja az ; ' egyszerű magyarembertől a kapadohányt, hát : | szívja el maga A község küld hozzá pipát eleget. : Aa „isteni" és „kedves' Zsassa megérke- j j zett Nagykanizsára s onnan Magyarszerdahelyre j { nagybirtokára és fényes kastélyába, természete- i ; sen az ő nagy automobilján, amely igen szép | ) volna, ha nem volna olyan ízléstelen sárga osztrák ; ; színű. > Szaporodnak, t. i. az uj állatorvosokban. A j ( földm. miniszter Csáktornyára küldötte Budapest • 1 í röl Békési Ármin állatorvost, hogy ott ideiglene- j 5 sen segédkezzék a határszéli szolgálatokban. A saeralmes rendőrbi?.tos. Hajós Ferencz j Nagykanizsán belegabalyodott Buza Ilona szép j szobalányba, írják, hogy a reudörbiztos ezenkívül j bizonytalan számú ozer koroua adósságot is esi- ' i náli s hír nélkül eliünt. Amerikába ment. ! Fösso'gabiró felesége életveszélyben. Kará- | j csouy Kálmán tapolczai népszerű szolgabírónak í a felesége fürdött a tapolczai tóban s véletlenül j [ mély helyre csúszott, hol a viz alá merült. Sze- j i reucsére a közelben levő Pollák László és Kis ] j Károly még jókor a mentésra siethetlek és sike- i t rült. kivenniök a halál torkából. \ A gróf Ffistütich Zásslója. Megírtuk nemrég. \ i hogy Hegedűs József alsóleudvat asztalosmester j a második fórumon is megnyerte azt a 800 ko- j ) rouás pert, amit Festetich Pál gróf, a visszalé- I í pett alsóiendvai képviselőjelölt ellen indított, i | hogy a nála rendelt korteszászlók árát fizesse \ meg. A *róf azonban még most sem fizetett s igy az asztalos végrehajtásilag lefoglaltatta grót Festetich Pál ingóságait. Ez elle a gróf felesége igénypert adott be s a minap volt a tálalás a budapesti V. ker. járásbíróságnál, hol a gróf fe­lesége megesküdött arra, hogy a lefoglalt ingó­ságok saját tulajdonát képezik s igy azok férje tartozása nevében el nem árverezhetők. Eddig a história, Az asztalos, miat értesülünk, nem nyug­j szik meg az ügynek ilyetén való elintézésében, i hanem levelet ir a nemes gróf testvérbátyjainak, j Festetich Tassiló herczegnek és gróf Festetich . Jenő csáktornyai főúrnak s megkérdezi tőlük : mint vélekednek az olyan adósról, aki többrend­beli btrói Ítélettel szemben sem fizeti ki a tartozását. Távolia<. j ; Az Effl&e, az országnak legnagyobb, le^nenv­1 zetiba és leggazdagabb egyesülete, negyedszáza- • | dos örömünnepet ül Kolozsvárt, szeptember 8-án, ] együttesen az Orsz. Közművelődési Kongresszussal, : Gróf Béldi Ákos, Sándor Józset, Széli Kálmán és ! gróf Károlyi Mihály elnökökkel. A király ó felségét j i helyettesíti • gyűlésen József főherczeg. — Az . f ünnepélynek 250 bizottsági tayia vau. — Ez alkalommal Sándor József több síáz képpel gaz- j dagitott fényes és nagy tartalmú könyvet ir az Emkéröl, amely 25 éves történetéről, melyet a tagok 12, a nem tagok 15 koronáért megszerez- j hetnek. A leggazdagabb magyar város Debreczen, mert a vagyona százmilllió koronánál is több. A Vadl'ózsak szerkesztője Kriza János, unitá- i rius püspö<, Nagyajtán született Háromszékme- i gyében 1811 ben. Szütetésének századik évfor­dulóján szép emlékünnepélyt tartottak Nagyajtán a napokban. Képviselve voltak a tudomány és irodalom egyesületei s az unitárius status. Kriza János a Vadrózsákkal, a székely népdalok Írásai­val és összegyűjtésével a költészet demokrácziá­jának előfutárja volt. Gynratz Ferencznek, a dunántuli ágostai hit­vallású evangelikus egyházkerület püspökének és a főrendiház tagjának, az egyház és közélet te­rén szerzett kiváló érdemei elismeréseül a király a második osztályú vaskorona rendet adományozta. A gazdakörök beadványai bélyegmentesek. A pénzügyi hatóságok sokszor megleletezik a gazdakörök által minisztériumokhoz jóváhagyás végett felterjesztett alapszabályokat, mert bélyeg . nincs rajtuk. Ez a leletezés a pénzügyi közegek } tévedésén alapszik, mert az 1860. XVI. t.-cz. 3. § a értelmében a gazdasági egyleteknek hatósá­gokhoz benyújtott perenkivüli beadványai bélyeg­mentesek. A knltnszminiszter a magyar iparért. Jelen­tettük már, hogy Selmeczbányán mozgalom in­dult meg, melynek az a czélja, hogy a magyar­országi katholikus templomokat a ma nagy rész­ben külföldről importált és haszontalan férczmüvil művészi becsű műtárgyakkal szereljék fel, A közgazdasági és kulturális szempontból is fontos mozgalom nem kerülte el figyelmét Zichy János gróf kultuszminiszternek. Utasította minisztériu­mának szépművészeti osztályát, hogy tanulmá­nyozza a mozgalmat, s amennyiben alkalmas arra, hogy az országos pártolásra találjon, tegyen erről jelentést. Az osztály a vizsgálattal Fieber Henriket, az egyuázmüvészeti tanács szakelő­adóját bízta meg, aki Selmeczbányán behatóan foglalkozott a mozgalommal s a miniszterhez intézett levelében a legmelegebben ajánlja az ügynek leghathatósabb támogatását ugy közgaz­dasági, mint különösen egyházművészeti szem­pontból. Mivel a mozgalom megindítói részvény­társasági abpon óhajtják megvalósítani a magyar katholikus templomberendezési müintézetet, a miniszter meleghangú köriratban ajánlja a katho­likus föpapokoak, hogy a mozgalmat pártolják. A mozgalom éléu Wilczek Frigyes gróf, Selmec­bánya város főispánja és Gzobor László, a város országgyűlési képviselője állanak, a szervezési munkát pedig Kuli István Seimeczbáaya város rendőrfőkapitánya végzi. Különfélék. Ha TOSSZ a gyomra, már holnap reg^e' igyék reggelizés előtt V2 pohár FereilCg JÓiSSeí keserű vizet. A kellemetlen érzések csakhamar megszűnnek é3 étvágya fokozot­tabb mértékben fog visszatérni. Ezen rég idők óta népszerű és valóban ritka természeti gyógykincset a legjelesebb orvosok állandóau ajáulják. Többek között Dr. Hirsch porosz királyi titkos egésszégügyi tanácsos, a berlini Fried­rich Wilheitn egyetem tauára, azt mondja róla : „Tapasztalataim szerint a természetes Ferencz József-keserűvíz épp oly biztosan, mint enyhén ható gyógyszer olyan betegségeknél, melyeknél egy enyhén oldó és hajtó ásvány­víz használat-i ajánlatos." Ezért köcnyen érthető, hogy nem csak Magyarországon legelterjedtebb a Ferencz Jo2se/-keserüviz, hanem a világkereskedelem­ben is virágzó kiviteli czikk helyét toglalja el. Bevásárlásán í! ugy a gyógyszertárakban minta fflszerüzletekben nagyon ajaulatos csakis „valódi Ferencz József-keserűvíz" elnevezést használni, nehogy valamilyen más csekélyebb értékű vizet kapjunk. A szeri. levele. B. A. Kislippa. A reklám és kirdebé » sokféle lehet. Igy a kö^lésdij is. A »Migyar Paizsbaa« legkisebb hirdetési dij 1 korona. Kérdé3 tehiit, bogy az a Hirdetés egy soros é, vagy kétoldalas? Ha % tartalma közügf, akkor ingyen is közöljük. Ha sze nélyes érdek is van benne, akkor a terjedelemtől függ a dija. Mellék­leteknek megint más a szabályuk. Vasati menetrend. Érvénye3 1911. május l-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapest felé. reggel 4 óra 21 perez, délelőtt 9 óía 36 perez, délután 4 óra 53 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 10 perez, d. e. 11 óía 50 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk ­felől: reggel ^ óra 41 perez; délután 5 óra 44 peiez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 34 perc*, este 8 óra 21 perez. Zalaszentivánra indul. Reggel 6 óra 10 perez csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez ; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa­Szombathely felé. Este 6 óra 33 perez; csatla­kozás KanizsaSzombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 14 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 42 perez és éjjel 10 óra 25 perez.

Next

/
Thumbnails
Contents