Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-10 / 32. szám

4 MAGYAR I> A IZ S 1911 augusztus 10. De megjegyzem azt is, hogy az alsólendvai Hadik-múmia ügyben nekem nincs nagyobb bű­nöm, csak annyi, hogy pár évvel ezelőtt egy pár czikket én is irtam róla, s javaslatot tettem, hogy ne engedjük a póczegereknek ezt a csodá- ! latos természeti tüneményt, csudálatos, mert igen ritka természeti tünemény ez, hogy nyilt j levegőn évszázadokon át ilyen épen megmarad i az emberbör, még szeme golyóbisának a kéksége j is. Védelmezzük meg s mutogassuk az idegenek- j nek is. Gróf Hadik először is történelmi tények- ; nek történelmi jelentőségű embere volt; másod- j szor költői tárgyú szerelmi és hősi mondák 1 fűződnek hozzá; harmadszor, ha semmi ilyen históriája sem volna, akkor is értékes, mert természetes múmia. Ilyen természetes múmiák vannak Észak-olaszországnak Venzona nevü városában, Morandicy Tamás építő mérnök ba­rátunk szülővárosában, ahol, amint mondja, érde­kes nevezetességként mutogatják az idegenek­nek stb. Nós, Oszeszli Viktor szerkesztő barátom Also­lendván felfogta a dolgot, rövid idő alatt gyűjtött lapjában ezer koronát, mely a czélra elégséges is. Az ügyet aztán átvette egy bizottság A!só­lendván, ennél fogva csend van. Amit egy ember elvégez egy év alatt, annak a betetőzését a több emberből á ló bizottság tíz esztendő alatt sem tudja végrehajtani. Ennél többet nem tudok Hegedűsnek felelni, s kérem első sorban a Zala és az Alsólendvai Híradó kollegákat, közöfjék a kérdésre ezt a feleletemet. Borbély György tolja és értékelje azt a tárgyat, amit a magyar iparos készít neki. A haszontalan külföldi árut csak ugy tudjuk kiszorítani hazánkból, ha erkölcsi eiőok van hozzá. Függetlenné is csak gazdag ipar és ke­reskedelem utján tehetjük ezt az országot, és ezért üdvözöljük örömmel a magyar tanítók mozgalmát. Szeptemberben egy kis hazafias tartalmas fü­zet indul körútnak. A magyar tanítók szerkesztik a magyar tauitóknak. Felhívást foglal magában e füzet. Szózatot a tanítókhoz, hogy miképpen olt­sák a magyar ifjúság lelkébe a magyar ipar és kereskedelem támogatásához szükséges hazaszere- í tetett. Vajba eredménye lenne I Hivatalos rovat. város polgármesterétől. Osztrák-német iparpár Magyarországon. Schicht-Siiappar. A magyar községeken át meg át futkos a Schichl-féle szappangyár automobilja. A gyár utazója azután a gépről dobálja fejbe apró Scliicnt­szappanokkal és reklámczédulákkal a járó kellő közönséget. Persze kapkodják a 4 fillért érő szappant, mintha falusi lakodalmasok mákospare­cat szóltak volna. Pedig ki fizeti meg azt a szappandobálást, az automobilt, az utazó ügynököt, az egész drága, divatos czeremóniát ? Ki más, mint te jó ma gyarom ! A boltok falain, meg az ajtóin duplán kiabál­nak le az óregbetüs, zöld, meg kék Scincbi táb­lák a közönségre. Itt ott meg egy nagy plakáton égnek-ugró szarvas hívja fel a figyelmedet a Schicht névre. A vasúti állomásokon pedig ren­geteg nagy táblák hirdetik a Schicht szappan dicsőségét. Ezt a rengeteg sok táblát ismét ki fizeti meg ?! Hat megint csak te, jó magyarom ! Megfizeted mindannyiszor, ahányszor egy egy darabb Schicht­szappant vásárolsz. Az egészben csak az a le­verő, hogy ez a rengeteg fizetség mind kimegy külföldre, ki,az osztrák nagygyáros zsebébe, s annyival inkább szegényebbek leszünk mi ma­gyarok. Ott kinn, Ausztriában próbálna meg csak vala­melyik magyar czég, hogy egy ilyen reklámot fejtsen ki. Bízonyossan maga a közönség dobálná vissza az autós utazó fejéhez a szétdobált czik­ket, a táblákat pedig letépné mindjárt az első nap, esetleg az osztrák poiiczáj szives segédke­zése mellett. De a magyar birkatürelmű nép, hagyja, hogy lenyúzzák a bundáját! Zalaegerszeg r. t. 8486. 1911. Hirdetmény. Az 1883. évi 44. t cz. értelmében értesítem Zalaegerszeg r. t. város adózó közönségét, hogy i Zalaegerszeg r. t. város 1911. évre szóló fold és t házbirtok után járó általános jövedelmi pótadó kivetési lajstroma folyó évi augusztus hó 4-től, * augusztus 11-ig bezárólag a városi adóhivatalnál közsemlére kitéve lesz. Egyúttal figyelmeztetem Zalaegerszeg r. t. város ; adózó közönségét, hogy az adókirovás elleni netáni felszólamlásaikat az 1883. évi 44. t cz. 16. § a ertelmcben és pedig: a) azon adózók, kik föld és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadóval már a mult évben is megvoltak rova, a lajstrom közszemlére kitételének napját; b) azon adózók, kik föld és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadóval a folyó évben elsőizben rovatnak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskében lörtmt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi adóhivatalnál előterjeszthetik. Zalaegerszeg, •1911 augusztus 1 én. Dr. Korbai, p lgármester. Zalavármegyei Mazeum és Könyyíár. ujabb ajápdékok. (132. közlemény.) 2 drb. mamutcsontot hozott Kovács László főgimn. tanuló. 1 drb. régi sarkantyút adott Sebestyén Kálmán főgimn. tanuló. 3 drb régi pénzt és 1 drb. régi iratot kaptunk Rechnitzer Ferencz úrtól. (Folj tatjuk.) Haerter Hexi hirek Helyiek. Gróf Baithyány Tamás zalaegerszegi honvéd­huszár századost, cs. és kir. kamarást, aki váró sunkban páratlan tiszteletnek és szeretetnek örvend, kedves kitüntetés érte. József főherczeg meghívta titkárának. A kitüntetést a hivataLs lap igy közli: A király Németujvári és Szabad batthyány Batthyány Tamás gróf pápai 7. honvéd huszárezredbeli századost, ezredénél létszám felett való vezetése mellett József Főherczegnek szol­gálattevő kamarásává nevezte ki. Gyűjtsünk a Csány szoborral N. N. Zalaegerszeg . . — K 50 í Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 f. Tanítók az iparvédeleui szói- ; Hozzáadva a múltkori (28915 K 74 í) összeghez | a Magyar Paizs gyűjtése máig 28916 K 24 fill. gáiatában. Magyarországon, de különösen az erdélyi ma­gyar tanítók és tanárok körében, az iparvédelem támogatása érdekében egy igen méltányolni való, sőt nagy jelantóségü mozgalom indult meg. Arról van szó, hogy a magyar pedagógusok, akik ugy szólván, lelki vezetőjük a mindkét nembeli ifjú­ságnak, — a magyar kereskedelem és ipar tá­mogatására és annak védelmére szorítsák a ve­zetésük alatt álló tanosztályokat. A magyar ipar fölkarolásának az érdeke az uj generáczió hazafiságára van bizva. És ezt a ge­narácziót pedig nevelni kell, föl kell kelteni benne a nemzeti önérzetet, hogy szeresse, pár­Gyárosok és bortermelők a C3ánv szoborért. (Folyt.) Mondschin Lijos két üveg finom (villányi és Balatonmelléki), Kummer Gyula 4 üveg Egri szerelem s egy likőr, Tosch Károly 4 üveg ki­tűnő bor, Tardnyi Ferencz Nyirlak 10 üveg csopakit. Tekeverseny a Csány szobrokért A verseny­kuglizás megkezdődött hat elsőrendű tekepályán. Mindenütt 5—6 dij van, elég nagy értékkel. A versenyideje szombaton d. u. 5 órától s vasárnap már ebéd utántól kezdve, a meddig a verseny­zőknek tetszik, mert világítás van a pályán. Csu­pán az özv. Páll Józsefné kartjében nincs vasárnap és szerdán, itt a hétköznapi estéken van. Verseng rendezők és vezetők: a Rasenkranz-kertben Ro­senkranz István és Borbély István, — a Horváth Károly kertjében Pávlicsek Kálmán, özv. Gecse­vicsné kertjében Tonszay József, a Kiiztkizi kert­ben Kardos Samu, özv. PíU Józsefné kertjében Kovács Károly joghallgató, a Baross-lige'ben Erdős Gyula. —• A hat helyen egy-egy Csány­szoborminta az I dij. A többi dijak: pezsgők, konyakok, likörök, sorok, borok. Az eddig kül­dött ajándékokból kitüátünk 17 üveg pezsgőt, 6 üveg konyakot, 2 üveg likőrt, e,?y hordó sört, 25 üveg sört, s mintegy 50 üveg legfinomabb zalai bort. Reményünk vau, hogy a napokban még érkeznek ajándékok s azokkal is gyarapít­hatják még a már kitűzött dijakat. A verseny­vezetők szívesen látják a közönséget. A verseny­ben részt vehetnek a hölgyek is. Egy jegy ára 20 fillér melyért háromszor dobhat. Aki három dobásra tizenöt katonát leüt, már válogathat a dijakban. Gróf Batthyány Pál kérvényei az ország­gyűlésén. A keddi ülést, gróf Batthyány Pál, Zalaegerszeg népszerű képviselője foglalta le. Hat kérvényt adott be, mindegyih az általános választói jog mellett és a véderőjavaslatok ellen szól. A technikai obstrukczió fögépésze azonban ma nem Lovászy Márton volt, hanem Ráth Endre ; ö volt az, aki az elnök szokásos javas­latával szemben, hogy az iratok a kérvényi bi­zottságnak adassanak ki, e'.leninditvinyt adott be, amely szerint a kérvények a közigazgatási és a pénzügyi bizottságnak is kiadassanak. Gyenge Sándor I. osztályú pénzü»vi titkárt kinevezte a miniszter p. ü. tanácsosnak. Gyenge Sándor a pénzügyi tisztviselők között egyike a legjobb tehetségüeknek, azonkívül is kitűnő tisztviselő s a társadalomban népszerű. Szép előléptetésért üdvözöljük. A tűzoltók egyesületének nyári mulatságából 135 kor. tisztajövedelem maradt. — A Balaton­füreden e hó 20-án tartandó megyei szövetségi gyűlésre Kardos Samu alparancsnokot küldi ki a testület. Haerier Ádám, gimniziumunkna Í egyik Idg­rokouszenveseob tanára, ősszel Czeglédre megy szintén az áll. gimnáziumba. Vagy talán Bpest re. Mi legjobban szeretnők, ha itt maradna. Elte­kintve élénk tanítási módszerétó., a diákokat a földrajzi és természetrajzi kirándulásokon nagy szeretettel és hozzáértéssel vezette. Néhány ifjú kollegájával megteremtette a Zalamegyei muze­umot s a közönségben és tanu.ó ifjúságban ébren tartotti iránta az érdeklődést. Hátha talán nem is megy el. Baner Dorottya polg. ísk tanítónőt kinevezte miniszter a XI. trz. osztályba segédtanítónak. Tanügy. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1911. julius 13 án 86287. sz. a. kelt rendeletével a női kereskedelmi szaktanfolyamok részére uj szervezetet adott ki, mely az 1911 12. tanévvel életbe lép. A szaktanfolyamok a vallás­éi közoktatásügyi miniszter főhatósága alatt álla­nak, aki közvetlen felügyeletet Kirkhner Réla m. kir. felsőkereskedelmi főigazgatóval végezteti. A női kereskedelmi szaktanfolyamokba felvehe­tők azok, akik a polgári vagy felső >b leányiskola második osztályát végezték. Az iskolii végzett­ségüket bizonyítvánnyal igazolni nem tudó, da tizenhat életévüket betöltött nők felvételi vizsgá­lat alapján vehető fel. A felvételi vizsgálat tár­gyai; magyar és német nyelv, földrajz. A felvé­teli vizsgálat dija 20 korona. A szaktaufelyamok tárgyai ugyanazok lesznek, mint eddig, de a gépírás is a rendes tárgyak közt szerepel, holott eddig rendkívüli tárgy volt. A szaktanfolyamba 40 tanuló vehető fel, de már 25 tanulóval meg­nyitható. A többi ujitás a tanfolyamok beléletére vonatkozik, mely szintén lényegesen módosul. A zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolával kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyam az 1911/12. tanévben megnyili í, ha a tanulók kellő számban jelentkeznek. Az nj törvényszéki elnök. Horváth Sándor a zalaegerszegi kir. törvényszéknek dr. Degre Miklós helyébe újonnan kinevezett elnöke, a mult szerdán foglalta el állását. Az uj elnököt dr. Fritz József kir. táblabíró, h. elnök üdvözölte a tisztikar élén, mig a testületileg megjelent ügyvédi kar részéről dr. Czinder István a zala­egerszegi ügyvédi kamara elnöke fejezte ki a kar tiszteletét. A magyar birkózó. Nem hiába adtam ezt a czimet a múltkor is. Czája József igazában ma gyar birkózó. Csak időtöltésnek tartja azt a hosz ­I a

Next

/
Thumbnails
Contents