Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-03 / 31. szám

1911. augusztus 3. magyar p a i z s 3 közmegelégedésre és oly tiszteletnek és különös megbecsülésnek örvendenek, hogy — ritkaság egész Magyarországban. Meglettkoru családapák és anyák, mint egykori tanítványaik, szomorkodnak a nevezettek sorsa felett, s méltatlanságnak minősítik nyugalomba küldetésüket ilyen rövid uton-módon. Csakhogy éppen ugy nem löketnek ki. Igaz is. A tanítókat, tőképpen az érdemes idősebbeket meg kpll becsülnie az országnak; mert éppen ezeknek köszönhető, hogy népnevelésünk csekély pénzen is oly magas színvonalon áll már. Kegyelmes Uram! Mindezeknek alázatos előterjesztése után a zalaegerszegi ez időszerint itthon levő tantestületi tagok nevében, határozatából és megbízásából a legmélyebb tisztelettel kérem Exelencziádat újra is : kegyeskedjék okainkat magas figyelmére méltatni s Paukovich György és Faller Józefkartársaimat állásaikban meghagyni. Ha kell Zalaegerszegen állás valakinek, inkább méltóztassék egy ui állást szervezni a „ónnal, mert szükség van nem egy, hanem két tanerőre, még pedig sürgősen. Legmélyebb tisztelettel maradtam a Nagyméltóságú Miniszter Urnák Kegyelmes Uramnak Zalaegerszeg, 1911. julius 27 én, alázatos szolgája : Nóvák Mihály, igazgató, az együttes érekezlet elnöke. Jsgyzőkönyvi kivonat Paukovich György és FaSler igazgatók ügyében. 169/1911. jkvsz. Udvardy Ignácz felszólal és előadja, hogy a zalaegerszegi állami elemi iskolák első körzetének igazgatója Paukovich György és Faller József ugyancsak igazgatói rangban levő tanité nyugdíjaztatása hivatalból folyamatba tétetett. Tekintettel mindkét igazgatónak eddigi érdemekben gazdag, kifogástalan és a népoktatás javára továbbra is képes működésére, indítványozza, hogy a város közönsége sürgős kérelmet intézzen a vall. és közokt. m. kir. minister •rhoz e két tanférfiunak továbbra is működésükben leendő meghagy ása iránt. Határozat. A képviselőtestület egyhangúlag megilletődéssel fogadta azon hirt, hogy az állami elemi iskolák élén több évtizedeu át a város közönségének általános tisztelete és szeretetének támogatásával és a tanügynek minden irányban eredményes fejlesztésével működő Paukovich György és Faller József igazgatóinak nyugdíjaztatása hivatalból eljárás tárgyává tétetett. Tekintettel nevezettek iránt az ifjúság körében elterjedt vonzódó sze< etetre, nevezettek hosszú működésük daczára t'enálló teljes munkaképességére, a szülők általános bizalmára elhatározza a képviselőtestület sürgő

1? és közvetlen kérelem benyújtását a vall. és közokt. minister úrhoz, melyben az elősorolt érdemek és a város közönségének megnyilatkozott önzetlen szeretetét, de a tanügy érdekeit is kegyes figyelmébe ajánlva azon kérését, terjeszti elő, bogy Paukovich György és Faller József igazgatókat továbbra is tényleges működésükben meghagyni kegyeskedjék. A kérvény felterjesztésével dr. Korbai polgármester bizatik meg. Ilyen hangú és tartalmú felterjesztést küldött a gondnokság és ipartestület is. A fürdők és ásványvizek megválasztása. Irta: Dr. Hankó Vilmos. I Nincs az a betegség, amelv gyógyitóvizeinkben, fürdőinkben meg ne találná a maga enyhitö orvoságát. A Gondviselés jóvoltából nem kell idegenbe mennünk se egészségért, se felfrissülésért, se pihenésért. Fürdőink, nyaralótelepeink egy jelentékeny részében meg vannak azok a feltételek, ameiyeknek Tirol, Svájcz, az osztrák és német fürdők látogatottságukat köszönik: s mégsem élvezik a magyar közönségnek szárnyat adó pártolását. Fürdőügyünk mai fejlettsége •ellett is 80.000 magyar család időzik a külföld különböző fürdő- é6 nyaralóhelyein. 50 millió koronát képvisel, mit a magyar családok nyaralés, fürdőzés czimén évenkint külföldre visznek. A 200 magyar fürdő megközelítőleg száz és egynehány ezer ember költekezésén gyarapodott. Ugyanannak a betegségben több fürdőn is megvan a maga orvossága. Hogy ezek közül melyikre küldje az orvos betegét, elsősorban a beteg anyagi vissonyaiuak helyes mérlegelése legyen az utmutató. Míg az egyik fürdőnél a fősúlyt a száraz szobára és az egészséges kosztra helyezik, hogy egészséges és olcsó nyaralást biztosítsanak a vendégnek, addig a másik emellett a szórakozás eszközeit is kinálja, a harmadik pedig — ahol értékesítve van mindaz, amit a haladó kor a felszínre vet — nyugaíeurópai kényelmet nyújt vendégeinek. Természetet, hogy ezeken a fürdőkön a fürdők áldását nem egyforma áron árulják. Több fürdőnk van, amelyeknek berendezésénél számoltak a nagy vag\ónnak legtulzottabb kényelemszeretetével is. Ilyenek a három Tátrafüred, Herkulesfürdő, Pöstyén, a Császárfürdő, a Margitsziget, a Szent Lukács-fürdő, Balatonfüred, Buziás, Trencsén-Teplícz, Siófok, Párád, Borszék, Marilla, Bártfa, Tátra-Lommcz stb. A 180 magyar fürdő között van azonban legalább is 60 olyan, amelyet berendezésének előkelőségénél, kezelésének szolidságánál, mérsékelt árainál fogva jó lélekkel ajánlhat még a szerényebb viszonyok között, élőnek is minden orvos. Ilyenek a balatonparti fürdők közül: a Balatonfüred, Balatonfoldvár, Almádi, Lelle, Fonyód, Keszthely, Badacsony stb., a sziksós-taviak közül: Palics, a magaslati gyógyhelyek: (subalpin gyógyhelyek 1000 m.-ig) Barlangliget, Feketebegy, Fenyőháza, Borszék, Iglófüred, Marilla, Stoósz, Tátraháza. Tátralomnicz, Tésnád, (Alpin gyógyhelyek 1000 rn.-en felül): Bálványosfürdő, Biharl'üred, Csorbató, Kereszíénysziget, Matlárháza, Alsó , Ó-, és Uj Tátrafüred. Szigorúbb hidegvíz zel gyógyító intézetek : Bálványosfürdő, Borosznó (Kneip-rendszer), Feketehegy, Kőszeg, Margítliget, Marilla, Stoósz, Uj Tátrafüred. Tiszta és földes hév vizű fürdők: a Félix- és Szeut Lászlófürdő, Stubnya, Szklenó, Feredőgyógy, Héviz. Kénes hévvizü fürdők : a Császár- és Szent Lukácsfüruő, Pöstyén, Treccsén-Teplicz. Vasas hévvizü fürdők: a kedves és ritka gyógyító faktorokkal megáldott Rajecz lürdő, Vihnye, Szliács. Alkalikus hévvizü lürdő: Lipik. Földes savanyuvizü fürdők: a pompás Borszék, kristálytiszta, forró, lobogó, buzogó, szikrázó savanyu vizű lobogó fürdőivel, fenyvesekkel, amilyenek csak Norvégiában vaunak. Alkalikus savanyuvizü fürdők: Sztojka, Bikszád Máriavölgy, Hársfáivá, Kovászna. Vasas savanyuvizü fürdők: a kitűnő orvosi vezetés alatt álló szépséges Tu&nád, Élőpatak, Bártfa, Koritnicza, Korond, Tarcsa, a pompás fenyveserdők között elterülő Lubló pezsgő- és mór-fürdőivel, Buziás, a magyar Nauheim, a szívbetegek speczifikus gyógyfürdője, Bálványosfürdö, Málnás, Gyertyánliget. Vasas timsóvizü fürdők : Csiz, Újvidék, Bázua, Polhora. Konyhasós vizű fürdők : a melegvizű sós tavai révén világhírű Szováta, Vízakna, Magyarország legelőkelőbb berendezésű Reichenhall minden gzógyitó tényezőjével ellátott sósfürdöje, Torda, Kolozs, a Pavel fürdő, Marosujvár. Hideg kénesvizü fürdők : Szobráncz, Balf, Boiosznó, Kolop. Valamennyiben feltalálhatjuk azt, amit a fürdőkben, nyaralóhelyeken a mai idők embere keres: a jót és olcsót együtt. A íapasztalat szerint évről évre növekedik a nyaralásra szoruló emberek száma. E tapasztalattól sarisalva, a nyugateurópai fürdőkben mindenütt ideges versenyt látunk az előrehaladásban, egymást tulliczitáló igyekezetet az építkezésekben, a berendezések tökéletesítésében. Nyugateurópának e tekintetben buzgó követője a kis Románia is. Hat íürdőtelepén, nagy kincstári alapja terhére rövid pár év alatt elsőrangú szállókat, pazar berendezésű gyógycsarnokokat, monumentális fürdőhelyeket épített s a telepeket pompás parkokkal vette körül. Fény, csillogás a mi fürdőink páratlan gyógyitótényezői nélkül : de ez a fénv, csillogás meg a szovinizmus máris nagyon sokat marasztalt állandó romániai vendégeink közül otthon. Bárcsak tudnók e tekintetben követui Románia példáját! Sok milliót tarthatnák vissza vele, mely ugy folyna szét szegény országunkban mint avar réten a hirtelen jött esőnek az áldása. A magyar nép és a madár. irta: Hermáim Ottó. Nem igen van a földkerekségnek oly népe, amely a madár élletének megvigyázásában vetekedhetnék a magyarral. Nagy mondás; de be is bizonyítjuk. A nép tudása és bölcsesége öseredetü példabeszédben nyitja legszebb virágát; a példabeszéd pedig nemzedékek tapasztalásának világos tanúságtétele. Ezért intés a nagyralátó, de dologtalan, lusta embernek ez a mondás: sSenkinek sem röpül a szájába a sült galamb.« Nem! Meg kell a falatot munkává], szorgalommal keresni; meg kell szolgálni! És milyen mélyre vág a példaszó: sSzegény urnák galambducz a mészárszéke.« Bizony, ha elprédálta örökét, ha kerüli a munkát. még ezen alul is sülyedhet; de bezzeg nemcsak az ur, hanem a legkisebb gazda is, ha préda és czéda! j »Holló hollónak nem vájja ki a szömit.« Nem l bizony, mert dögön tul, fiumadár pusztításban • is üzi a holló-gonoszságot. » Holló fészkén hattyút keres.K Bolondnak váli lalkozása ott keresni a tiszta fehéret, ahol a feI kete terem, — az ártatlanságot a bün tanyáján, í És mikor a varjú fölkap a házorom károgó; jára, mit is kiált csak? »Kár, kár Varga Pál, Hogy a fejed áll. Vagyis, hogy megérett az igy megszólt ember i akár a hóhér pallosára! , »Sok lud disznót győz.« Ez arról is szól, hogy l a gyenge, nagyszámban egyesülve, letorkolhatja \ az erőset. ; De más ám a lúdról szóló tanulság ebben: 5 ^Akármeddig neveled a libát, csak lud lesz ' abból.« Más szóval: akinek czinegefogó a feje, ' abból a nevelés sem teremt bölcset, í »Sok sas, sok dög.« Mily remek, igaz képa i az erőszaknak és következésének ; de szól ám a ' példabeszéd a sas nemes talajdonságairól is, | amikor monJja: j »Sas nem fogdos legyet.* Nem is illenék a ' hatalmas madár nemességéhez, hogy hitvány légybe vágja karmait; — intés ez a hatalmas embernek is, hogy kímélje gyönge embertársát. : »Sokat akar a szarka, de nem biri a farka.« .' Bizony nem is igen volt a világ folyásában í annyi nagyot akaró, kevesetbiró emberszarka, Ü mint ma van. | sCsereg a szarka, vendég jön.« Nem is ball bona, mert a szarka nagyon szemes madár, ide3 gent látva hangot ad s az idegen sokszor ven3 dég is. jj » Hitvány madár, ki a fészkét rutit,ja.« Madárra czéloz, embert talál; mert bizony nem is ritka szerzet az az ember, akit - hitványsága megront, hogy még a saját fészkét sem kimé.i meg;meg? szólja, rútítja. I Szegény ember házát mondja fészkének, meg is van a hasonlóság: kicsi madár fészke fűszálból készül, szőrrel tollal van bélelve — bokor ága hajlik reá, elrejti a fészekrabló elől: kicsi ember fészke zsúpos ház. Hálóhelyén, vaczkában tollas derekalj, pirna hívogat; ráboruló ákácz ágazata védi sok minden bajtól, adja az árnyékot, amelybe emberfia visszavágyik, bárhova veti is a sors hatalma — mert ez a viskó neki édes otthona. »Ritka madár a jó asszony.« Pedig abba az emberfészekbe az kell, mert a nélkül a legszebb ház is sivárság tanyája ; és ilyen tanyán sok a szégyen, a bánat, amiről aztán már »A verebek is csiripelnek.® No de legyen elég ebből ennyi; mert ha a tollam nekiszilajodik, nehezen, vagy sehogy sem keríti annak a sornak a végét, amelyet a nép bölcsessége a madarból és természetéből kiteremtett. Bevégzem tehát a sort a szalmafedelü viskók leghívebb barátjával, a háznép gyönyörűségével, a füstifecskével, mely istállóba, eresz alá, de még a kürtőbe is építkezik ; bizodalmas barátsággal tekint a ház életébe; szemem látára költi ki és neveli tel kicsinyeit — elszáll télire déiszaki vidéknek messze távolába; de hűségesen visszatér régi fészkéhez, hogy újból gyönyörködtessen nyilaló röpülésével, fiainak ápolásával és etetésével, de azzal az egyszerű dalával is, amely már hajnalhasadtával hangzik föl és igy kezdődik: Kicsit a kicsinek, nagyot a többinek. • Minden családos ember számára ez kincset érő példa!